Írott és elektronikus média régen és ma

 Megkezdte felkészülését a németországi labdarúgó EB-re a magyar válogatott. Marco Rossi együttese itthon fogadta Törökország válogatottját. Volt egy ki nem mondott tétje a meccsnek:a magyar csapat,ha nem kap ki,12. egymás utáni meccsén lesz veretlen. Ilyen sorozatot utoljára a Puskás vezette Aranycsapat produkált. Nem kaptunk ki,győztünk 1-0-ra,Szoboszlai Dominik tizenegyesgóljával. Ugyanakkor el kell mondanunk:nem volt jó meccs. Sok volt a pontatlanság mindkét oldalon,nehezen tudtak támadásokat kialakítani a csapatok. A védekezés,a küzdelem,a harc dominált.Ahogy a régiek mondták:brusztolós futballt mutattak a csapatok. Ez a győzelem igazi csapatmunka volt. A játékosok közül Gulácsi Péter nyújtott klasszisteljesítményt. A média is inkább óvatosan dícsérte a magyarokat  Ugyanakkor az,hogy a mai futballbab egy válogatott 12 meccsen veretlen tud naradni,feltétlenül megsüvegelendő. Ezért az eredményért érmet nem osztanak,csupán erkölcsi siker ez,de annak hatalmas. Eljutottunk arra a szint

 Kezdődik az érettségi ill. felvételi szezon,egyre több érettségizett fiatal izgul azon: mi van, ha nem vesznek fel egyetemre? Semmi, ami miatt aggódni kellene. Legalábbis ez derül ki a Nők Lapja  hetiap 2019/39. számában megjelent cikkből, szerzője Szigeti Hajni, pszicchológus szakértő Páli Patrícia. Az írás címe:Ha nem vették fel a gyereket... A cikk elsősorban szülőknek szól, ugyanis az a tapasztalat, hogy sok szülő mélyen csalódik és depresszióba esik, ha nem vették fel a gyereket felsőoktatási intézménybe. Páli Patrícia elmagyarázza, hogy a legfontosabb: tartsuk a lelket a gyerekben, ne érezze magát alacsonyabbrendűnek.  Ha nem jutott be a gyerek egyetemre-főiskolára, még mindig rengeteg lehetőség van rra, hogy továbbfejlődjön. Például: - munkavállalás - önkéntes munka (ez később jól mutat majd az önéletrajzban) - külföld- ez lehet munkavállalás, önkéntes munka,nyelvtanulás. Egyvalamit nem szabad: hagyni, hogy a gyerek túlzottan belemélyedjen a bánatba. Aktivitás kell, valamit csi

 A Magyar Konyha című folyóirat 1982/1. számában olvashatjuk Novobáczky Sándor írását, melynek címe:Legyünk vendégek otthon!  A Szerző a magyar lakosság étkezésével kapcsolatban az alábbi negatív jelenségekről tesz említést: - nem reggelizünk, ha igen, akkor is kapkodva - a családi étkezésekhez nem terítünk meg, a terítőt csak akkor tesszük fel, ha vendég jön - nem mindig törődünk az élelmiszerhigiéniával, eltesszük piszkosan a vajat, a túrót - az esti tévénézés miatt a családi vacsorák is kapkodók: rátesszük az ételt a tányérra, s rohanunk a tévé elé - bögréből iszunk szódavizet éppúgy, mint gyümölcslevet, sört. Tiszta pohár csak a vendégnek jár. A meglehetősen ironikus hangvételű cikk 1982-ben jelent meg, a helyzet azóta ( főként az egészségtelen ételek elterjedésével) csak romlott. Persze, a rohanó világban ,ahol mindkét szülő dolgozik, a gyereknek meg ott az óvoda, iskola,elég nehéz lenne elvárni, hogy anyuka ( vagy pláne a cselád) reggel fél hétre megterítsen, és olyan angolos ,b

 Az origo.hu internetes portálon olvastam (megtekintve 2022.11.15,9 óra 54 perc), hogy a közelgő katari 2022-es futball-VB-nek lesz egy sajátossága:kamuszurkulókat ültetnek a lelátóra. Az ok: egyes meccsek iránt annyira csekély az érdeklődés, hogy a jegyek nagy részét nem adták el, a szervezők pedig- gondolom én- nem akarnak félig üres lelátókat mutogatni a nagy nemzetközi tévétársaságok és egyéb médiaplatformok felületein.  Két dolog jutott eszembe erről: 1. Te jó ég, ennyire nem népszerű arrafelé a futball? Biztos, hogy Katarnak kell rendezni a VB-t? 2. Vajon mennyit kereshet egy ilyen színész-szurkoló? Biztosan elég sokat. Biztos nem annyit, mint egy közép-európai tanár. Hol lehet jelentkezni ilyen munkára?

 Sokan- munkapszichológusok, közgazdászok, orvosok, vállalkozók- próbálták már megfogalmazni, miért is tesz jót az embernek az aktív élet, azaz a munka. Találtam egy verset, magyar költő írta, még a magyar irodalomban is kevéssé ismert, de mindennél találóbban megfogalmazza, miért is kell az embernek dolgoznia, alkotó munkát végeznie. Veress Miklós:Munkadal című népies-realista verse a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat 1977/3. számában jelent meg.  Van benne négy sor:"...őrölj,malom,őrölj/mert aki nem őröl/abba a nagy csendbe/úgyis beleőrül...".  (A malom itt metafora, az embert jelképezi). Pontosan erről van szó,. . A nem dolgozó ember elveszíti kapcsolatát a világgal, csend-élete lesz, körbeveszi őt a csendes érdektelenség. Ezt az emberi lélek nehezen viseli, mert az ember társas lény, arra teremtetett, hogy együtt legyen, kommunikáljon más emberekkel.  különösen nyugdíjba vonuláskor tapasztalja meg sok ember az elhagyatottság, feleslegesség érzését.  Napjainkban, ami

 A Középiskolai Matematikai Lapok 1969/3. számában,a 105.oldalon találtam egy olyan feladatot,amely még engem,a nem éppen jó matekost is megfogott. Adott két város,A és B. Egy gyalogos A -ból B-be 2,3 óra alatt,vissza 2,6 óra alatt jutott el.Most jön az érdekes része:a két város közti útnak van egyenes,emelkedő és lejtős része.A gyalogos emelkedőn 3,a vízszintes szakaszon 4,a lejtőn 6 km/óra sebességgel haladt. Mit állapíthatunk meg AB útszakasz hosszáról? Nem szó szerint idéztem a feladatot. Hogyan kell megoldani?Szerintem kell hozzá egy kis képzelőerő. Kis segítség:ami A-ból B-be haladva valami,az B-ből A-ba haladva pont az ellenkező valami. Ja,és persze egyenletek is kellenek a megoldáshoz. Itt jut eszembe egy általánosabb gobdolat:a magyar sajtó és média mostanában olyan keveset foglalkozik logikával,matematikával,sakkal meg effélével. Régen rendszeresen közöltek az újságok sakkfeladványokat,ez ma már csak kevés sajtóorgánumban van.Pedig kellene,sok ember intellektuális robotmunkát

 Czelder Márton (1833-1889) református lelkész a szabadságharc leverése utáni magyar irodalom ismert alakja volt. Írt politikai publicisztikát, gyermekverseket, és természetesen, foglalkozásából adódóan, lelkiségi műveket, pl. imádságos könyvet. Aztán, 1860-ban, Czelder Márton elhívást kapott az Úrtól, és tízéves missziós körútra indult " Oláhországba és Moldovába", rengeteg református és egyesült protestáns gyülekezetet alapított, a román ortodoxia felettébb ellenséges közegében. Mindenesetre a misszió sikerrel zárult, az alapított gyülekezetek még évtizeddel alapításuk után is virágoztak, gyarapodtak.   Arany János, nemzeti költőink talán legnagyobbika, ekkoriban a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője is volt. A folyóirat 2. számának első szerkesztői üzenete éppen Czelder Márton missziójának dicsérete volt. Arany szerint a lelkész " ritka példája az önzetlen lelkesedésnek". Ebben teljesen igaza volt. És jó olvasni, hogy a 19.században még a világi médiumok is komoly

A Vetés és Aratás evangéliumi folyóiratot az Evangéliumi Kiadó adja ki, a sajtótermék Egerben jelenik meg. A 2012/3. szám 30 .oldalán olvashatunk indián teherhordókról, akik egyszer csak leültek, és egyetlen centit sem voltak hajlandók mozdulni. Amikor az expedíció vezetője nógatással, ajándékokkal próbálta őket rávenni a további munkára, akkor sem voltak hajlandók tapodtat sem mozdulni. Hogy miért? Mert a hosszú úton lemaradt a lelkük. Két lehetőség van: 1. Az indiánok úgy vélték, az emberi test valóban elszakadhat a lélektől 2. A főnököt akarták behülyíteni, egy kis extra pihenőadagot akartak kisírni maguknak. A Vetés és Aratás kiválóan megírt cikke ( mely eredetileg 1968-ban jelent meg), az 1. változatot fogadja el, és felteszi a kérdést: mi magunk nem rohanunk-e annyira, hogy elszakadunk a lelkünktől? Válasz: de, igen. Rohanunk, és eközben elfeledkezünk arról, hogy nemcsak anyagi érdekeink és értékeink vannak. Szerencsére a keresztény vallás erről nem feledkezik el. Remélem, soha.