Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld igen magas nívójú irodalmi-kulturális folyóirat. Debrecenben jelenik meg,de egész Közép-Európában ismert. Most a 2016/9.szám tartalmából szemlézünk. A szám tematikus:a gyermek-és ifjúsági irodalommal foglalkozik. Lackfi János Isten-keresgélő című verse felnőttek számára is komoly tanulságokkal szolgál,szerintem nem is nevezhető igazán gyermekversnek. Az Osztálytárs című vers viszont annál inkább:ha vissza tudunk emlékezni boldogult gyermekkorunkra,valóban így láttuk az új osztálytársakat-Ayhan Gökhan gyermekversei között akadnak meglehetősen szabadszájúak is,jómagam úgy voltam vele,hogy hát nem tudom...-Hartay Csaba regényrészletében egy kisfiú alkoholista nagyapja szanatóriumba kerül. Hogyan dolgozza ezt fel egy tizenéves?-Kamarás István a Micimackóval kapcsolatban végzett olvasás-és karakterkutatásokat. Érdekes,hogy a legszimpatikusabb karakter Róbert gida. Azok,akik szeretik A kis herceget,kevéssé kedvelik Micimackót. Angliában egyáltalán nem népszerű Milne regénye-A ...

 Régóta törik a fejüket az orvosok, neurobiológusok, hogy mi is pontosan az autizmus. Sokáig azt gondolták, hogy egyszerűen csak az alacsnyabb intelligenciaszint eredménye. Ezt a nézetet az 1990-as években tudományosan cáfolták. A Newsweek hetilap 1996.május 13-i számában jelent meg Sharon Begley és Karen Springen cikke Life in a Parallel Word címmel. Ebben hivatkoznak a Yale és a New York University kutatóinak eredményeire.  A legújabb ( ne felejtsük:1996-ot írunk!) kutatások szerint az autizmus egyfajta szociális kapcsolattartási félelem, bezárkózás- a cikket úgy értelmeztem, hogy a kulcsszó a "félelmen" van. Be is mutatnak ( fényképen is) egy 6 éves kislányt, aki elájul akkor, ha a kifestőkönyvében vagy meséskönyvében az alakok mindkét szeme ránéz.Tehát az autizmus valami furcsa rettegés az arcoktól, szemektől, az eleven emberektől- ilyesmiről szól a cikk. Ajánljuk ezt a cikket orvosoknak, pszichológusoknak,gondozóknak no és autista gyermekek szüleinek. Érdemes elolvasni e...

 Nem szabad könyvet égetni,darálni, még akkor sem, ha az a könyv nem tetszik nekünk.  Ezt most azzal kapcsolatban kell leírnunk, hogy több hazai média is hírül adta: Dúró Dóra jobboldali képviselő elégetett (pontosabban: ledarált)egy LMBTQ- mesekönyvet. Volt, amely hírportál örvendezett ezen, volt, amelyik azt sajnálta, miért nem a saját holdudvarának jutott eszébe ez a hőstett, és vannak olyan hírportálok, melyek sajnálkozásukat fejezik ki a történtek miatt. Olyan országosan ismert médiatermék is volt, amelyik szót sem ejtett az egészről.  Pedig: Nem szabad könyvet égetni, még akkor sem, ha az a könyv nem tetszik nekünk.  Mert amikor a diktatúrák megsemmisítették a könyveket, utána megsemmisítették a szerzőket is.Vagy legalábbis megpróbálták.  Nem szabad könyvet égetni, még akkor sem, ha az nem tetszik nekünk. Mert én elégetem azt, amelyik nem tetszik, akkor más meg azt égeti el, ami nekem nem tetszik. Előbb-utóbb elpusztul a könyvtár. Képzeljük el, ha a 16.szá...