Írott és elektronikus média régen és ma

 Nagyon érdekes írás jelent meg a Nők Lapja 2021/115.számának 56-58.oldalán, Hulej Emese tollából. a Nem csak veled- fókuszban a kettős élet című cikk alaposan körüljárja a témát, Habis Melinda klinikai szakpszichológus vezetésével. A rendkívül átfogó, sokrétű írásból azt a gondolatot emelném ki, miszerint a megcsalás leggyakrabban az önismeret hiányára vezethető vissza, merthogy nem tudjuk, mit akarunk, nem vagyunk tisztában azzal, mit kaphatunk és mit adhatunk egy kapcsolatban.  Annyiban vitatkoznék ezzel, hogy az emberek változnak. Nem biztos, hogy az a nő, akit húsz évvel ezelőtt feleségül vettünk, ma ugyanazt nyújtja, mint a házasság vagy éppen a megismerkedés első fázisában. Tehát megtörténhet az, hogy elvársz valamit a partneredtől, ő egy ideig ezt megadja, aztán megváltozik: már nem akarja megadni. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy új partner után nézzen az ember, és őszintétlenné váljon. Szerintem.  Azon is elgondolkodtam, hogy a média igencsak szőrmentén kezeli ezt a megcsalás-

 Albert Einstein, a modern fizikai világkép egyik megalkotója 1879-ben született. Születésének százéves évfordulóján Az Élet és Tudomány c. folyóirat címlappal emlékezett a nagy tudósról ( Élet és Tudomány, 1979.03.16.). De hogyan!  Négy arckép Einsteinről. Az első fekete-fehér, komoly, átlagos, mint amikor utcán közlekedik az ember. Mellette karikatúra, az a bizonyos nyelvnyújtós kép. Aztán balra lent, megint a nyelvnyújtós kép, valami textilművészeti alkotáson. Jobbra lent pedig fénykép, rajta a híres képlet. Nem vitatom, hogy Einstein színes egyéniség volt, a róla készült portréban joggal foglaltatik benne a nyelvnyujtogatós kép is. De azért lássuk be, nem ettől lett híres. Ne csináljunk Einsteinből celebet, mert odalesz a tudományos híre, neve! Az ÉT címalpjára elég lett volna egy nyelvnyujtós kép. Így is jó. Einstein arca, mint médiasztár- nem kellene. Van elég celeb a mai médiában bőven. Albert Einstein fizikus volt, így kellene őt megőrizni az emlékezetnek. 

Az amerikai elnökök és elnöknék mindig is szerettek celebekkel találkozni, annak ellenére, hogy nem voltak jó véleménnyel a mindenféle énekes és egyéb népségről. A Reader's Digest 2013.szeptemberi számában, Craig Brown tollából, három ilyen találkozásról olvashatunk. - Richard Nixon és Elvis Presley - Nancy Reagan és Michael Jackson - Marilyn Monroe és Nyikita Hruscsov Nekem a legjobban Nancy Reagan tetszett, egyenesen kioktatta Michael Jacksont, hogyan kell viselkedni. Ez Michaelnek soha nem volt erőssége. Az is beszédes, hogy MJ sírva fakadt, mikor kiderült, hogy nem gyerekek lesznek a fogadáson. Az azóta történetek figyelembevételével csak annyit mondhatok: Huha... Az sem volt semmi, ahogy Marilyn Monroe, a kor ünnepelt filmcsillaga osztotta ki a Szovjetunió első emberét. Kit érdekel a kommunizmus, ha a főnök ilyen csúnya... A legjobban szerint Nixon elnök boldogult Elvis Presley-vel. Egyszerűen úgy viselkedett vele, mint egyik férfi a másikkal. Az elnök megmutatta Presle

A Vidék Íze a Szabad Föld havi receptmagazinja. Véleményem szerint Magyarország legsokoldalúbb gasztronómiai sajtóorgánuma. A 2018.márciusi számhoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni, a" szeretve bírálás" illetve a dicséret szándékával. 1. Nagyon sokoldalúra sikerült ez a szám is. A turbolyás tésztától kezdve a különböző krémeskombinációkig, a krumplikabátban sült darált húsos tekercstől a szalonnával és hagymával tűzdelt tarjáig rengeteg ízlés, stílus ötvöződik- az Olvasó legnagyobb örömére. 2. A fényképek nem mindig sikerültek. A címlapon látható turbolyás tészta számomra egyáltalán nem étvágygerjesztő, mint ahogy a Csípős csicseriborsó-ragu édesburgonyával nevű étel vizuális megjelenítése sem sikerült maradéktalanul ( első pillantásra babfőzelék-konzervre emlékeztet). 3. Jó, hogy celebek is szerepelnek a magazinban ( ráadásul az általam mélyen tisztelt Vásáry Tamás). Az osztriga és az ételmérgezés kapcsolatát mégsem kellene receptmagazinban közölni. 4. Az ételek leírása n