Írott és elektronikus média régen és ma

 Az első világháborút lezáró párizs körményki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar monarchia, új államok jöttek létre.  A Dmokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt jutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon? Hogyan reagáltak erre a magyarság különböző társadalmi csoportjai? Később pedig hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyonintelligens, és elgondolkdtató interjú. Az ember arra gondol, érdemes volna a pszichológiai megközelítést a történettudomány más területein is jobban érvényesíteni.  (Sinkovics Ferenc-T.Szántó György:Trianon ma is ható mérge. Demokrata, 2023.szeptember 27., 42-44.o.) 

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,5 5.

 1994-ben robbant ki Magyarországon a paprikahamisítási botrány. Egyes gyártók és forgalmazók míniumtartalmú, az emberi szervezetre mérgező színezőanyagot használtak a pirospaprika elkészítéséhez. A történetben kulcsszerepet játszott egy kis szabolcsi ( ma: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei) falu, Pátroha, mivel az ügyben érintett, előzetes letartóztatásba helyezett személyek közül nyolc ebben a faluban élt. A Szabad Föld hetilap 1994.október 25-i számában jelent meg Keresztény Gabriella:A pátrohai paprika receptje című írása. Nagyon igényes, szépirodalmi színvonalú, amolyan " régi stílusú" riport. Az újságíró nemcsak tényeket közöl, pláne nem megbélyegez, hanem megpróbálja több oldalról bemutatni a témát, az érintett személyek cselekedeteinek ábrázolásával, gondolatainak, hangulatainak festésével. Az alapvető élmény a félelem: a megkérdezettek közül senki nem akar beszélni az ügyről, merthogy nem mindenkit tartóztatott le a rendőrség. Egyesek szerint már évek óta folyt a hami

 Burt Bacharach neve hallatán, főképp Angliában vagy az USA-ban,  sokan azt monják: ja, az a giccsparádészerző. Mások pedig egy életérzés, a 20.század közepső időszakának kiváló muzsikusát, idolját, életérzésének megtestesítőjét látják benne, akinek olyan dalokat köszönhetünk, mint a világhíres Close to You,vagy az I'll Neves Fall in Love Again. Olyan kiválóság énekelte dalát, mint Aretha Franklin. Bacharach a világ könnyűzejének legismertebb alkotói közé tartozott.  Burt Bacharach 2023-ban elment közülünk, volt olyan média, amely egyeten sort sem közölt a világhírű zeneszerző, muzsikus haláláról.  A Mandiner hetilap 2023.06-01-07. számának 65. oldalán Leimeszter Barnabás írása kiváló. Felfedi, hogy miért is volt életében annyira megosztó személyiség Burch, miért van az, hogy egyesek irtóznak a zenéjétől, mások pedig a legnagyobbak között tartják számon. Igaz, ez inkább csak az angolszász területekre igaz. Magyarországon sokan azt sem tudták, hogy azt a számtalan világslágert, mely

 2023-ban itthagyott bennünket Lator László, a magyar irodalom doyenje,költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, rádiós és televíziós műsorvezető.  És elképesztően jó előadó.  Azt gondolom, a magyar sajtó -és médianyilvánosságban kevés méltó emlékezés született róla. Ezek egyike a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számának 28-29. oldalán található írás. Kőrizs Imre: Az anyagelvű metafizikus. Lator László ( 1927-2023) című írása máltó nekrológ erről az igazi szellemi emberről.  Feleleveníti Lator legendás műfordítói szemináriumát, mely sokkal inkább magáról az igazi költészetről szólt, anekdiktus tudását a korabeli költőlegendák ifjúkori botladozásairól, valamint bepillanthatunk a hullamhegyekkel- és völgyekkel teli életútba, például azon pillanatba, amikor Latort pesszimizmus miatt letiltották,megélhetését, hivatasának gyakorlását próbálták ellehetetleníteni.  Kőrizs Imre cikke valóban méltó megemlékezés. Aki Lator Lászlóról szeretne tudni valamit,mindenképp ezzel a cikkel kezdj

Vonatok, buszok.Nélkülük nincs fejlett társadalom.  Mindig is óriási viták tárgyai voltak: szakemberek, utasok és politikusok vitatkoztak azon, mennyit is éremes áldozni helyi és távolsági tömegközlekedésre, mely intézményrendszernek kellene ezt az óriási összeget finanszírozni, alanyi jog-e a vonat- és buszközlekedésben való részvétel, miért nem olyan korszerűek a magyar utasszállító vonatok, mint német és japán társaik, stb. Attól tartok, amíg léteznek vonatok és buszok, parttalan viták keresztüzében fognak állni. Csak a közlekedésben dolgzók végzik a dolgukat, az utasok pedig örülnek, ha nem kell tíz percnél többet várni a vonatra.  Mindezek a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számát olvasva jutottak eszembe. F.Szabó Emese: Lázár János a vasparipát karéjozza című publicisztikája egészen érdekes felvetéseket tartalmaz, az alapgondolat visoznt- lévén a Magyar Narancs ellenzéki orientációjú lap, egyértelmű: Lázár János miniszter rosszul irányítja a közlekedést, Vitézy Dávid konce

 Kedvenc együttest vagy zenei előadót általában tizenévesen talál az ember. Nem választ- egyszerűen zene és kamaszkorú befogadó egymásra találnak. Aztán ahogy nő fel az ember gyereke, egyre kevésbé figyel oda az újdonságokra, más dolgok kötik le az energiáit, úgyhogy a kedvenc zenekar vagy előadó egyszerűen háttérbe szorul.  Kivételes esetek azért akadhatnak. Olvastam a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számában egy cikket, egy jazz-fesztivál programajánlóját ( 44.o., Ülnek a fűben, a cikk Szerzője nincs feltüntetve). Voltaképpen programjánló ez, Ifi-Valde Orsolya beszél arról, mely zenekarok és előadók vesznek részt a Jazzpiknik nevű fesztiválon. Bevallom, kicsit szégyenkeztem,hiszen Rick Astley kivételével a nyomtatásban látott nevek egyikét sem ismertem. Úgyhogy elhatároztam, kiválasztok egy zenekart és utánanézek a legnagyobb videomegsztó portálon.  A Dirty Loops nevű csapatra esett a választásom. Nem bántam meg, elképesztően jók, olyan zenét játszanak, ami- ha meghallom, hog

 A Mandiner című hetilap 2023.51-51.száma interjút közöl a nagyon szimpatikus Kokas Katalin- Kelemen Barnabás zenészházaspárral ( Farkas Anita:Jó ilyenkor a csendnek támasztani a létrát. Mandiner, 2023.51-52.szám, 80-85.o.). Az interjúnak a lényege a családi élet, munka és magánélet egyeztetése, a közelgő karácsonyi ünnepek. Nagyon szép, megnyerő családot ismerhetünk meg. Egy mondat azonban szemet szúrt a cikkben, és nem adott okot örömre. A 84. oldalon olvashatjuk, hogy 2022-ben Magyarországon összesen 28 fő érettségizett zongorából. Ez rettenetesen kevés.Bartók, Kocsis Zoltán és Fischer Annie országában! Vajon miért csökkent le a fiatalok érdeklődése e hangszer iránt? Egyrészt azért, mert a zongora alapvetően a klasszikus zene interpretálására alkotott hangszer, a klasszikus zene iránt pedig általában csökkent az érdeklődés. A rap - pontosabban a rap folytonos hallgatása- tönkretette a fiatalok zenei ízlését. Azonkívül a zongora a legdrágább hangszer, a legtöbb szülő nem engedheti me

 2023-ban vonult vissza Zlatan Ibrahimovic,a svéd labdarúgó- válogatott és számtalan klub legendás csatára. A HVG hetilap 2023.június 20-i számában,a 31.oldalon olvashatunk róla remek,inkább az emberi,semmint a szakmai oldalra fókuszáló életrajzi cikket. A Szerzőt,sajnos,nem tüntették fel.... Zlatan Ibrahimovic megosztó egyéniség volt és marad.Tehetsége,klasszisa azonban vitathatatlan. Nem véletlen,hogy visszavonulása óta Svédország válogatottja minden idők egyik leggyengébb teljesítményét nyújtva,kiesett az EB-selejtezőcsoportjából. Hiányoztak Zlatan góljvai,irányítókészsége.

 Merthogy elkobozhatják a hatóságok,sőt,még pénzbüntetéssel is sújthatnak. A HVG hetilap 2023.június 29-i számában olvashatjuk Matalin Dóra:Vízben oldódik című cikkét. Ebből a megdöbbentő írásból kiderül,hogy bizonyos naptejek bizonyos összetevői károsíthatják a tengeri élővilágot,főképpen az amúgy is sok veszélynek kitett korallzátonyokat.Ezért aztán bizonyos államok hatóságai elkobozzák ezeket a naptejeket-a cikkben Palauról és Hawairól esik szó-,és még jól meg is büntetik a gyanútlan turistát.Úgyhogy vigyázz,ha nyaralni mégy! Értem,hogy aggódnak a tenger élővilágáért,ez az aggodalom jogos. De az egyszeri turista honnan a búsból tudja,hogy mi az az oxibenzon,meg oktinoxát?Nem kötelezhetnek minden turistát arra,hogy végezzen el egy vegyészeti tanfolyamot. Ráadásul különböző országokban különböző a szabályozás. Jelenleg teljes a káosz abban a vonatkozásban,hogy mely összetevők károsítják a trópusi tengereket és melyek nem. És hogy teljes legyen a zűrzavar:a HVG cikke szerint az "ö

 2023-ban nagyon jelentős belpolitikai változások történtek Hollandiában. Ezekről minden jelentősebb sajtó-és médiatermék tudósított. A magyar nyelven elérhető legjobb cikk(véleményem szerint) a Demokrata közéleti hetilap 2023.november 15-i számában olvasható. Szerzője Nathalie Suarez. Címe:Merre tovább,Hollandia? Olvashatunk arról,miért is mondott le 13 év kormányzás után Mark Rutte miniszterelnök. Megtudjuk,milyen problémák kerültek elő a választásokon:migráció,környezetvédelem,orosz-ukrán háború,megélhetési költségek növekedése,energiakérdés. Megismerkedünk a holland politikai életet meghatározó politikusokkal,pártokkal. Szó esik a politikusok Magyarotszághoz való viszonyáról is.Nagyon alapos,átfogó cikk,ajánlható a térséggel foglalkozó történészeknek,politikatudósoknak. 

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

Azon gondolkodtam valamelyik nap, a mai,21.századi világban, ismerjük-e még személyesen a szellemi embereinket: íróinkat, művészeinket, tudósainkat? Megismerjük-e egy író arcát, ha elmegy mellettünk az utcán? Vagy annyira lefoglal bennünket saját dolgunk, hogy észre sem veszünk senkit, csak megyünk előre?  A Nők Lapja hetilap 2022.augusztus 3-i számában olvashatjuk Dobray Sarolta publicisztikáját Keresem címmel. A műfaj egyik gyöngye. Arról szól, hogy az írónő egy " rajongója" ( és ezt a szót most én, a recenzens teszem idézőjelbe), jobban ismeri az írónő munkásságát, mint ő maga. Gyűjti az idézeteket, egy noteszba gyöngybetűkkel jegyzeteli is.  Igen, akad ilyen még a 21.század rohanó világában is.  Azt gondolom, ez az elismerés minden díjnál és honoráriumnál többet ér. Hogy akad valaki, aki egy írónő leírt szavait noteszba másolja. Odafigyel rá.  Érdemes lenne ezt a publicisztikát elolvasni minden Írónak és Olvasónak...

 Az általam nagyon tisztelt Both Miklóssal,zenésszel és néprajzkutatóval, készített interjút olvashatunk a HVG 2023.március 30-i számának 82.oldalán. Az interjút Puszta Dóra készítette. Megtudjuk,milyen hangszereken tanult meg először,hogyan lett a kedvence Jimi Hendrix után Bartók Béla. Olvashatunk a népzenegyűjtés nehézségeiről és örömeiről,választ kapunk arra a kérdésre,hol lehet még Magyarországon autentikus népzenét gyűjteni. Both Miklós részletesen beszél a kelet-ukrajnai népzenegyűjtő projektjéről is.  Nagyon rokonszenves,munkája és feladata iránt alázatos ember képe rajzolódik ki az interjúból. Amelynek elolvasása után azon is elgondolkodhatunk,milyen sokoldalú és emberformáló dolog a zene. 

 Csepregi Éva a Neoton Família együttes énekese volt, az 1980-as években számtalan slágerrel ( Nyár van, Kétszázúhsz felett,Ha elmúlik karácsony, Santa Maria,Szép nyári nap és még sorolhatnám) a magyar könnyűzene élvonalbeli csapatai közé tartoztak. Megnyerték a Yamaha-fesztivált, és felkerültek az amerikai slágerlista 3. helyére ( ezt a bravúrt szerintem soha nem fogja megismételni magyar együttes vagy előadó, bár ne legyen igazam).  A Nők Lapja hetilap 2022.08.03-i számában szenzációs interjút olvashatunk Évával. Koronczay Lilla készítette, a címe: " jövőre átadom a stafétabotot". Ebben az írásban nem a zenéről, a Neoton-dalokról vagy a Neotonról olvashatunk- bár természetesen ez a téma is előkerül-, hanem az énekesnő magánéletéről. Intelligensen, okosan- lám, így is lehet magánéletről írni. Megtudjuk, hogyan alakult Éva viszonya skót férjéhez, miért nem ment ki Skóciába, hogyan került közel az apjához Heatlie Dávid, az énekesnő fia. Nagyon gondolatébresztő, mélyen emberi b

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 A HVG hetilap 2023.augusztus 10-i számának 58-59. oldalán olvashatjuk Keresztes Imre cikkét. A kitűnő írás egy olyan témában igazít el bennünket, amiról sokat tudunk ugyan elméletben, de konkrét információval bizony kevesen rendelkezünk erről a témáról.  A ritka fémek- pl. gallium, germánium és társai- kitermeléséről, kereskedelméről van szó. Legtöbben azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni ezekkel a fémekkel. Legfeljebb a periódusos rendszerből emlékszünk rájuk, a régi kémiaórákről. A cikkből kiderül,hogy Kína napjainkban egyeduralkodó a piacon, a versenytársak ezt a monopóliumot szeretnék megtörni. Hogy hogyan, miképp, milyen alternatív források és finomítási lehetőségek vannak- egyáltalán: mely országok érdekeltek ezeknek a különös fémeknek a kitermeléséban, kereskedelmében- azt megtudhatjuk a HVG kiváló cikkéből.

 Olvasom a HVG című gazdasági és közéleti hetilap 2023.augusztus 31-i számának 11. oldalán az Előjáték az olimpiához című cikket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután lement a sikeres atlétikai VB, célzott arra, hogy Magyarországnak a közeljövőben olimpiát kell rendeznie.  Vajon alkalmas-e Budapest arra, hogy olimpiát rendezzen- gondolkodhatunk ismét, hiszen a nyári olimpiákat mindig városok és nem országok rendezik. Véleményem szerint csak úgy lehetséges ez, hogy bevonják a vidéki városokat is. 2-3 sportág versenyszámait kell rendezni Debrecenben, Győrben,Miskolcon,Nyíregyházán,Pécsett,Szegeden,Székesfehérváron és még számtalan helyszínen. Magyarország csak így tud olimpiát rendezni valamikor. Véleményem szerint. 

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 A Képes Újság című,egykor igen népszerű hetilap 1994.február 19-i számának 19.oldalán olvashatjuk Kovács M. kitűnő cikkét Matterhorn,a csúcsok csúcsa címmel. A cikkben a Szerző bemutatja az akkor 93 éves Ulrich Inderbinent. Az öregúr még aktív hegyi vezetőként dolgozott az Alpokban. Ő maga 350 alkalommal mászta meg az Alpok egyik legnehezebb csúcsát,a Matterhornt. Inderbinen úr tökéletes testi és szellemi frissésségnek örvendett. Panaszkodott a túlzottan óvatlan turistákra,és figyelmeztetett arra,hogy legyünk tekintettel a veszélyekre. Jómagam azon gondolkoztam,hogy is van ez a dolog a nyugdíjkorhatárral...