Írott és elektronikus média régen és ma

Sorozatunkban régi vagy régebbi printelt sajtótermékekben lapozgatunk. Örök értékeket keresünk,s gyakran találunk is.  Jómagam kedvelem a horror műfaját-túlzásba azért nem viszem-éppen ezért örültem,amikor 2021-ben bemutatták az első magyar horrorfilmet,Post Mortem címmel. A film rendezőjével ,Bergendy Péterrel,készült interjút a Demokrata című hetilap 2021.november 10-i számának 62-63.oldalán olvashatjuk,készítette Farkas Anita. Nagyon érdekes,intelligens,színvonalas beszélgetés. Külónösen az a rész tetszik benne,amikor a rendező filmje és a történelem kapcsolatáról beszél. A Post Mortem 1918-ban,a világtörténelem egyik legnagyobb tragédiája,a spanyolnátha-járvány idején játszódik. Nagyon érdekes személyiséget ismerhetünk meg az interjúból,s ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe a filmet is,mert az is nagyon jó.

 Azt írta az újság...sorozatunkban közéleti,gazdasági,sport témájú írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet.  A HVG gazdasági és közéleti hetilap 2024.október 10-i számában olvashatunk cikket Szabó Márta tollából. Címe:Fizessenek a gazdagok. Témája:A Michel Barnier kormánya előtt álló feladatok. A kitűnő cikket teljes egészében nem kívánom elemezni. Inkább csak egy táblázatra hívnám fel a figyelmet,a 31.oldalon,a lap tetején. Ez a francia államadósságot mutatja 1995-2023.között. Olyan a grafikon,mint a Himalája,nagyon meredeken emelkedik. 1995:702 milliárd dollár,2023:3001 milliárd dollár! Nagyon durva. Szóval,van min dolgoznia Barnier-nek és Macron elnöknek. Továbbgondolva a dolgot,egy kérdés ötlik az eszembe,mint 21.századi Olvasónak:a világ nagy országai mind úsznak az adósságban. Meg a kis országok jelentős része is úszik az adósságban. Vajon meddig tartható fenn ez az állapot? A HVG kitűnő cikkét pedig ajánlom minden közgazdásznak,politikusnak,minden Franciaországgal fogl...

 A Demokrata című hetilap 2021.október 20-án megjelent számának tartalmából: Emlékezés a 2006.őszén Budapesten lezajlott tüntetésekre,a kiváltó okok keresése-Márky-Zay Péter nyerte a baloldali előválasztást Dobrev Klárával szemben-Labdarúgó-világbajnoki selejtezőn Anglia-Magyarország 1-1,több szurkoló szerint a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott a magyar drukkerekkel szemben-Az EU javaslata 22 százalékkal emelné meg a magyar háztartások villanyszámláit-Gazdaság:Magyarország a világ vezető akkumlátorgyártó hatalmai közé kíván emelkedni,jelenleg a 10.helyen állunk,cél az első ötbe kerülés-Tiltakoznak a környéken lakók az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület tevékenysége ellen:nagy a bűz,a rendetlenség,romlik a közbiztonság-Hankó Ildikó cikke az 1950-es évek Magyarországáról-A felújított komáromi Csillagerődben állítják ki a Szépművészeti Múzeum csodás gipsz-szobormásolatait. Ezeket,s még számtalan más érdekességet kínál Olvasóinak a Demokrata című hetilap.

 A HVG című,hetente megjelenő gazdasági-közéleti lap 2024.február 15-i számának tartalmából: Elemző cikkek a kegyelmi botrányról és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról,valamint Tóta W.András és Munk Veronika publicisztikái ugyanerről a témáról- Európa védelmi képessége gyenge,kevés a fegyver,túl kis létszámúak a hadseregek-Az emberszerű robotok finom érzékelése nagyon gyenge,nehéz az emberi kéz összetettségét utánozni. A futó robot pedig nagyon sok energiát fogyaszt-A meglehetősen különc modorú,katonai végzettségű Ibrahim Szultan lett Malajzia királya-Zelinszkij ukrán elnök menesztette a hadsereg első emberét,Valerij Zaluzsnijt.A cikk szerint ezzel "komoly kockázatot vállalt". Mesterséges intelligencia segítségével sikerült elolvasni az.ún.herculaneumi papiruszok egyikét-A pápaszemes pingvinek a hasukon található pöttyökről ismerik fel társukat-Nagy sikerrel,Alföldi Róbert rendezésében mutatták be Tena Sivicic:3tél című darabját a Radnóti Színházban-Interjú Straub P...

 1990,azaz a kommunista rendszer bukása után megindult Magyarországon a privatizációs hullám. Az állami cégeket általában külföldi vállalatok ill.üzleti érdekeltségek akarták privatizálni.  A Reform hetilap 1993.június 17-i száma egy ilyen esetről számol be.A gyöngyösi Ipari Szerelvény és Gépgyárat egy osztrák cég 60 millió forintért akarta megvenni,a cég hivatalos becsült értéke 289 millió forint. Alig több,mint 20 százalékot fizettek érte. A dolgozók is meg akarták vásárolni az üzemet,de pályázatukat elutasították,az őket képviselő két mérnököt elbocsátották. Másik 40 dolgozóval együtt. Az osztrák cég mindennek ellenére 65 milliós fejlesztést ígért.  A rendszerváltás időszakában tömegestül történtek ilyen és ehhez hasonló esetek Magyarországon. De ez már történelem. Vagy mégsem?

 Vajon hogyan ért véget történelmünk során a magyar miniszterelnökök élete? Hogyan alakult személyes sorsuk? Erre keresi a választ a 168 Óra ( azóta már megszűnt) hetilap 2011.október 28-i számában Buják Attila cikke. A nagyon komplex látásmódú írásban közölt adatok meglehetős elkeseredésre adnak okot. A 71 miniszterelnöki ciklus 64 kormányfője közül kilenc fő erőszakos halált halt, tizenegyen valamely külföldi országba emigráltak, hatan börtönbüntetésben részesültek itthon- igaz, volt, aki még miniszterelnöki pályafutása előtt. A 64 kormányfő közül 26 tehát nem természetes halált halt vagy hosszabb-rövidebb  börtönbüntetést szenvedett, vagy idegen földön, többnyire elszegényedve hunyt el. Elképesztő szám. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy magyar miniszterelnöknek lenni nem életbiztosítás...A történelem tanúsága szerint egyáltalán nem biztos, hogy otthonában, ágyban, párnák közt éri a halál az illető politikust. És akkor még nem esett szó az erőszakos halált halt köztársasági eln...

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomán...

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,...

 1994-ben robbant ki Magyarországon a paprikahamisítási botrány. Egyes gyártók és forgalmazók míniumtartalmú, az emberi szervezetre mérgező színezőanyagot használtak a pirospaprika elkészítéséhez. A történetben kulcsszerepet játszott egy kis szabolcsi ( ma: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei) falu, Pátroha, mivel az ügyben érintett, előzetes letartóztatásba helyezett személyek közül nyolc ebben a faluban élt. A Szabad Föld hetilap 1994.október 25-i számában jelent meg Keresztény Gabriella:A pátrohai paprika receptje című írása. Nagyon igényes, szépirodalmi színvonalú, amolyan " régi stílusú" riport. Az újságíró nemcsak tényeket közöl, pláne nem megbélyegez, hanem megpróbálja több oldalról bemutatni a témát, az érintett személyek cselekedeteinek ábrázolásával, gondolatainak, hangulatainak festésével. Az alapvető élmény a félelem: a megkérdezettek közül senki nem akar beszélni az ügyről, merthogy nem mindenkit tartóztatott le a rendőrség. Egyesek szerint már évek óta folyt a hami...

 Burt Bacharach neve hallatán, főképp Angliában vagy az USA-ban,  sokan azt monják: ja, az a giccsparádészerző. Mások pedig egy életérzés, a 20.század közepső időszakának kiváló muzsikusát, idolját, életérzésének megtestesítőjét látják benne, akinek olyan dalokat köszönhetünk, mint a világhíres Close to You,vagy az I'll Neves Fall in Love Again. Olyan kiválóság énekelte dalát, mint Aretha Franklin. Bacharach a világ könnyűzejének legismertebb alkotói közé tartozott.  Burt Bacharach 2023-ban elment közülünk, volt olyan média, amely egyeten sort sem közölt a világhírű zeneszerző, muzsikus haláláról.  A Mandiner hetilap 2023.06-01-07. számának 65. oldalán Leimeszter Barnabás írása kiváló. Felfedi, hogy miért is volt életében annyira megosztó személyiség Burch, miért van az, hogy egyesek irtóznak a zenéjétől, mások pedig a legnagyobbak között tartják számon. Igaz, ez inkább csak az angolszász területekre igaz. Magyarországon sokan azt sem tudták, hogy azt a számtalan vil...

 2023-ban itthagyott bennünket Lator László, a magyar irodalom doyenje,költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, rádiós és televíziós műsorvezető.  És elképesztően jó előadó.  Azt gondolom, a magyar sajtó -és médianyilvánosságban kevés méltó emlékezés született róla. Ezek egyike a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számának 28-29. oldalán található írás. Kőrizs Imre: Az anyagelvű metafizikus. Lator László ( 1927-2023) című írása máltó nekrológ erről az igazi szellemi emberről.  Feleleveníti Lator legendás műfordítói szemináriumát, mely sokkal inkább magáról az igazi költészetről szólt, anekdiktus tudását a korabeli költőlegendák ifjúkori botladozásairól, valamint bepillanthatunk a hullamhegyekkel- és völgyekkel teli életútba, például azon pillanatba, amikor Latort pesszimizmus miatt letiltották,megélhetését, hivatasának gyakorlását próbálták ellehetetleníteni.  Kőrizs Imre cikke valóban méltó megemlékezés. Aki Lator Lászlóról szeretne tudni valamit,mindenk...

Vonatok, buszok.Nélkülük nincs fejlett társadalom.  Mindig is óriási viták tárgyai voltak: szakemberek, utasok és politikusok vitatkoztak azon, mennyit is éremes áldozni helyi és távolsági tömegközlekedésre, mely intézményrendszernek kellene ezt az óriási összeget finanszírozni, alanyi jog-e a vonat- és buszközlekedésben való részvétel, miért nem olyan korszerűek a magyar utasszállító vonatok, mint német és japán társaik, stb. Attól tartok, amíg léteznek vonatok és buszok, parttalan viták keresztüzében fognak állni. Csak a közlekedésben dolgzók végzik a dolgukat, az utasok pedig örülnek, ha nem kell tíz percnél többet várni a vonatra.  Mindezek a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számát olvasva jutottak eszembe. F.Szabó Emese: Lázár János a vasparipát karéjozza című publicisztikája egészen érdekes felvetéseket tartalmaz, az alapgondolat visoznt- lévén a Magyar Narancs ellenzéki orientációjú lap, egyértelmű: Lázár János miniszter rosszul irányítja a közlekedést, Vitézy Dá...

 Kedvenc együttest vagy zenei előadót általában tizenévesen talál az ember. Nem választ- egyszerűen zene és kamaszkorú befogadó egymásra találnak. Aztán ahogy nő fel az ember gyereke, egyre kevésbé figyel oda az újdonságokra, más dolgok kötik le az energiáit, úgyhogy a kedvenc zenekar vagy előadó egyszerűen háttérbe szorul.  Kivételes esetek azért akadhatnak. Olvastam a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számában egy cikket, egy jazz-fesztivál programajánlóját ( 44.o., Ülnek a fűben, a cikk Szerzője nincs feltüntetve). Voltaképpen programjánló ez, Ifi-Valde Orsolya beszél arról, mely zenekarok és előadók vesznek részt a Jazzpiknik nevű fesztiválon. Bevallom, kicsit szégyenkeztem,hiszen Rick Astley kivételével a nyomtatásban látott nevek egyikét sem ismertem. Úgyhogy elhatároztam, kiválasztok egy zenekart és utánanézek a legnagyobb videomegsztó portálon.  A Dirty Loops nevű csapatra esett a választásom. Nem bántam meg, elképesztően jók, olyan zenét játszanak, ami- ha ...

 A Mandiner című hetilap 2023.51-51.száma interjút közöl a nagyon szimpatikus Kokas Katalin- Kelemen Barnabás zenészházaspárral ( Farkas Anita:Jó ilyenkor a csendnek támasztani a létrát. Mandiner, 2023.51-52.szám, 80-85.o.). Az interjúnak a lényege a családi élet, munka és magánélet egyeztetése, a közelgő karácsonyi ünnepek. Nagyon szép, megnyerő családot ismerhetünk meg. Egy mondat azonban szemet szúrt a cikkben, és nem adott okot örömre. A 84. oldalon olvashatjuk, hogy 2022-ben Magyarországon összesen 28 fő érettségizett zongorából. Ez rettenetesen kevés.Bartók, Kocsis Zoltán és Fischer Annie országában! Vajon miért csökkent le a fiatalok érdeklődése e hangszer iránt? Egyrészt azért, mert a zongora alapvetően a klasszikus zene interpretálására alkotott hangszer, a klasszikus zene iránt pedig általában csökkent az érdeklődés. A rap - pontosabban a rap folytonos hallgatása- tönkretette a fiatalok zenei ízlését. Azonkívül a zongora a legdrágább hangszer, a legtöbb szülő nem engedhet...

 2023-ban vonult vissza Zlatan Ibrahimovic,a svéd labdarúgó- válogatott és számtalan klub legendás csatára. A HVG hetilap 2023.június 20-i számában,a 31.oldalon olvashatunk róla remek,inkább az emberi,semmint a szakmai oldalra fókuszáló életrajzi cikket. A Szerzőt,sajnos,nem tüntették fel.... Zlatan Ibrahimovic megosztó egyéniség volt és marad.Tehetsége,klasszisa azonban vitathatatlan. Nem véletlen,hogy visszavonulása óta Svédország válogatottja minden idők egyik leggyengébb teljesítményét nyújtva,kiesett az EB-selejtezőcsoportjából. Hiányoztak Zlatan góljvai,irányítókészsége.

 Merthogy elkobozhatják a hatóságok,sőt,még pénzbüntetéssel is sújthatnak. A HVG hetilap 2023.június 29-i számában olvashatjuk Matalin Dóra:Vízben oldódik című cikkét. Ebből a megdöbbentő írásból kiderül,hogy bizonyos naptejek bizonyos összetevői károsíthatják a tengeri élővilágot,főképpen az amúgy is sok veszélynek kitett korallzátonyokat.Ezért aztán bizonyos államok hatóságai elkobozzák ezeket a naptejeket-a cikkben Palauról és Hawairól esik szó-,és még jól meg is büntetik a gyanútlan turistát.Úgyhogy vigyázz,ha nyaralni mégy! Értem,hogy aggódnak a tenger élővilágáért,ez az aggodalom jogos. De az egyszeri turista honnan a búsból tudja,hogy mi az az oxibenzon,meg oktinoxát?Nem kötelezhetnek minden turistát arra,hogy végezzen el egy vegyészeti tanfolyamot. Ráadásul különböző országokban különböző a szabályozás. Jelenleg teljes a káosz abban a vonatkozásban,hogy mely összetevők károsítják a trópusi tengereket és melyek nem. És hogy teljes legyen a zűrzavar:a HVG cikke szerint az "ö...

 2023-ban nagyon jelentős belpolitikai változások történtek Hollandiában. Ezekről minden jelentősebb sajtó-és médiatermék tudósított. A magyar nyelven elérhető legjobb cikk(véleményem szerint) a Demokrata közéleti hetilap 2023.november 15-i számában olvasható. Szerzője Nathalie Suarez. Címe:Merre tovább,Hollandia? Olvashatunk arról,miért is mondott le 13 év kormányzás után Mark Rutte miniszterelnök. Megtudjuk,milyen problémák kerültek elő a választásokon:migráció,környezetvédelem,orosz-ukrán háború,megélhetési költségek növekedése,energiakérdés. Megismerkedünk a holland politikai életet meghatározó politikusokkal,pártokkal. Szó esik a politikusok Magyarotszághoz való viszonyáról is.Nagyon alapos,átfogó cikk,ajánlható a térséggel foglalkozó történészeknek,politikatudósoknak. 

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

Azon gondolkodtam valamelyik nap, a mai,21.századi világban, ismerjük-e még személyesen a szellemi embereinket: íróinkat, művészeinket, tudósainkat? Megismerjük-e egy író arcát, ha elmegy mellettünk az utcán? Vagy annyira lefoglal bennünket saját dolgunk, hogy észre sem veszünk senkit, csak megyünk előre?  A Nők Lapja hetilap 2022.augusztus 3-i számában olvashatjuk Dobray Sarolta publicisztikáját Keresem címmel. A műfaj egyik gyöngye. Arról szól, hogy az írónő egy " rajongója" ( és ezt a szót most én, a recenzens teszem idézőjelbe), jobban ismeri az írónő munkásságát, mint ő maga. Gyűjti az idézeteket, egy noteszba gyöngybetűkkel jegyzeteli is.  Igen, akad ilyen még a 21.század rohanó világában is.  Azt gondolom, ez az elismerés minden díjnál és honoráriumnál többet ér. Hogy akad valaki, aki egy írónő leírt szavait noteszba másolja. Odafigyel rá.  Érdemes lenne ezt a publicisztikát elolvasni minden Írónak és Olvasónak...

 Az általam nagyon tisztelt Both Miklóssal,zenésszel és néprajzkutatóval, készített interjút olvashatunk a HVG 2023.március 30-i számának 82.oldalán. Az interjút Puszta Dóra készítette. Megtudjuk,milyen hangszereken tanult meg először,hogyan lett a kedvence Jimi Hendrix után Bartók Béla. Olvashatunk a népzenegyűjtés nehézségeiről és örömeiről,választ kapunk arra a kérdésre,hol lehet még Magyarországon autentikus népzenét gyűjteni. Both Miklós részletesen beszél a kelet-ukrajnai népzenegyűjtő projektjéről is.  Nagyon rokonszenves,munkája és feladata iránt alázatos ember képe rajzolódik ki az interjúból. Amelynek elolvasása után azon is elgondolkodhatunk,milyen sokoldalú és emberformáló dolog a zene.