Írott és elektronikus média régen és ma

 A Mozgó Világ folyóirat 1985/3. számában kincsre bukkantam. A 66.oldalon kezdődik a Seres Dezső önéletrajzi története című,megrázó és megható írás. A szerző értelemszerűen Seres Dezső. Megtudhatjuk,hogyan tanultak a két világháború között az egyszerű parasztgyerekek. Elgondolkodhatunk arról,hogy mi,21.századiak,vajon bírnánk-e azt az életet,amit akkoriban éltek a mezőgazdasági munkások. Elképesztő szegénység és rengeteg munka. Szinte mi magunk is részeseivé válunk egy aratósztrájknak.Abban az időben az ilyesmi sokkal durvábban zajlott,mint manapság.  A csendőrök nagyon keményen bántak a sztrájkolókkal.Képet kapunk arról,hogy a második világháború vége felé hogyan szöktek meg a katonák a frontról. A visszaemlékezés egy szomorú történelmi eseménnyel,a csehszlovákiai magyar lakosság áttelepítésével zárul.  Seres Dezső nagy történelmi időket élt át. Írása rendkívül szuggesztív,plasztikus. Huszadik századdal foglalkozó történészek,agrártörténészek számára szinte kötelező olva...

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé...