Írott és elektronikus média régen és ma

 A Kincskereső című,fiataloknak szóló irodalmi folyóirat 1996.októberi számában Eörsi László az 1956-os forradalom és szabadságharc gyermek-hőseiről emlékezik meg. Igen,voltak ilyen hősök,írja,de konkrét személyeket nem nevez meg. Azt viszont leírja,hogy kevés a dokumentum ezekről a gyerekekről. Inkább csak általánosságokat említ,ez pedig történelmi témájú írásnál nagyon zavaró. Azt sem magyarázza meg,ki az a Balogh Andris,s miféle versről van itt szó. A legmeglepőbb viszont az,amit Eörsi Mansfeld Péterről leír. Az ő interpretációjában Mansfeld egy autótolvaj banda feje,aki csak később lesz forradalmár. Ennek ellentmond,hogy gépjárművel fuvarozott forradalmárokat. Szóval,Mansfeld itt,ebben az interjúban,egy olyan jég hátán is megélő csibész. Nem tudom. Más történészek mást mondanak. 

A Palócföld irodalmi,művészeti és közéleti folyóirat 2017/4.számában érdekes cikk jelent meg Lencsés Zsolt tollából,melyben szó esik többek között a freskóterápiáról is.Börtönben ülő elítéltek számára találták ki,merthogy szakrális térben állítólag könnyebben jó útra térnek. Az "állítólag" szó használata alapján talán már kikövetkeztette a Kedves Látogató,hogy kissé szkeptikus vagyok. Ha ugyanis a festészet mellé nem társul szívből jövő hit,akkor önmagában a freskófestés nem hoz jó útra térést. Valószínűleg tudja ezt Lencsés Zsolt is,aki római katolikus hitű, Szent II.János Pál pápával is jó viszonyt ápolt. Bevallom,számomra az írás legnagyobb értéke az,hogy megismerhetjük belőle Lencsés Zsoltot. Rendkívüli ember,már eddig is rendkívūli sikerekkel,többek között a Medici családnak is dolgozott restaurátorként, valamint a vatikáni Santa Lucia rend hivatalos festője is. További sok sikert kívánunk nagyszerű pályafutásához és a freskóterápiához!

Az Alföld irodalmi művészeti és kritikai folyóirat Debrecenben jelenik meg. Irigylésre méltó kulturális médiatermék: szinte minden számára jut négy-öt remekmű. A 2014/3. számban olvashatjuk Király Levente:Perspektíva a kezdetekhez című versét. A rímtelen, jambikus, metaforikus képekben gazdag költemény arról szól, hogyan fogjuk látni a világot az elragadtatást követően, a Mennyből. " Hátrazuhannak a dombok, a völgyek", "táblák leszúrva a sárba", " onnan fentről a bucka,/a dűlő, a morotva/csak egy végtelen sor/apró kezdetei". Elképesztő. S hogy hol is van az a Mennyország? Nem a szívünkben, ahogy az újabb idők liberális teológiája hirdeti, hanem fenn az egekben: " Számold meg a világokat/számolj hetet,akkor élsz tovább". A klasszikus felfogás szerint Isten a hetedik égben és azon túl lakik. ( Újabb neoprotestáns teológusok szerint a harmadik égtől kezdődik az Úr birodalma.De ezen most nem veszünk össze.). Jómagam annak örülök legjobban, hogy e

A Helikon irodalmi és kulturális folyóirat ( Kolozsváron jelenik meg)2018/4. számában olvastam Bíró Gergely novelláját, az Egyenruha címűt. Ebben egy idős férfi, az 1956-os forradalom és szabadságharc veteránja, megkapja egyenruháját, még állófogadásra is meghívják, aztán a megemlékezésen majd összefagy, mert nem visz magával meleg ruhát, pedig esik az eső és fúj a szél. Szóval, az egész novella arról szól, hogy vajon ma, Magyarországon, eléggé megbecsüljük-e az 56-osok emlékét? Az ünnepségeken, kitüntetéseken és egyéb külsőségeken kívül a nemzet megadja-e harcosainak azt a belső elégedettséget, hogy: nem hiába harcoltunk, érdemes volt áldozatokat hozni...Bíró Gergely novellája erről szól. Én pedig, nemcsak mint történelem szakos tanár, hanem mint magánember is, alaposan elgondolkoztam. És szerintem még gondolkodni is fogok. Talán életfogytiglan. A novella kitűnő, ajánlom mindenkinek.  A Helikon folyóirat oldalán remek írásokat olvashat: helikon.ro

Az Alföldi Tollforgatók Lapja irodalmi és művészeti lap, jobbára amatőr költők és írók alkotásait közli. Néha elsőrangú műveket olvashatunk benne, máskor érezzük, hogy ennek vagy annak a versnek még kellett volna egy kis csiszolás- de a fő nem a színvonal, nem az a lényeg, hogy stimmel-e az időmérték, hanem az Ügy. Az, hogy ezek a derék "alföldi tollforgatók" szabadidejükben nem buta Tv-sorozatokat néznek, hanem írnak, olvasnak, Egyszóval: gazdagítják a nemzeti kultúrát. Éppen ezért minden itt olvasható megjegyzésem jószándékú bírálat. Nem arról van szó, hogy nem szeretem ezt a lapot, sőt, azt kívánom, bárcsak sok ehhez hasonló sajtótermék jelenne meg Magyarországon. De azért elmondom-leírom, hogy: 1. Nekem nem tetszik, hogy költők neve alatt ott állnak az illető címei. Nem attól lesz jó vagy rossz egy vers, hogy költőnek van-e doktori titulusa, vagy éppen alelnök-é egy egyesületben, avagy sem, hanem egyetlen dolog a mérvadó: jó az a vers, vagy sem. Attól, hogy valaki a Magy