Írott és elektronikus média régen és ma

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,5 5.

 Bevallom,nem vagyok nagy autós,ám szemet szúrt valami a Metropol hírújság 2023.december 1-i számában. A cikk arról szól,hogy Karácsony Gergely Budapesten új fizetős parkolási zónákat létesített(megjegyzem,nem vagyok biztos abban,hogy kizárólag a főpolgármester akaratán és döntésén múlik az ilyesmi,de nem vagyok szakértője a témának,ha tévedek,kérem,nézzék el nekem!).  A cikk szerint 4 új körzetben(ezek Zuglóban,Ferencvárosban és Újbudán találhatók) 300 forint lesz egy óra parkolás,a Hegyvidék körzetben található ingatlannál pedig 600 forint. Jómagam egy kelet-magyarországi városban,Debrecenben élek. Itt a parkolás 400 forint/óra,ha nem kiemelt körzetben pihen a személygépkocsi. Akkor most Debrecenben drágább a parkolás,mint Budapesten? Akinek van megalapozott véleménye vagy információja a témáról,írja meg!

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz&quo

 Debrecen Magyarországnak mindig is vezető zenei központja volt,élénk hangverseny-élettel,kórusokkal,remek operaelőadásokkal,sztárfellépőkkel. Az 1980-81-es szenzonban olyan neves előadók,hangszeres művészek léptek fel a Cívisvárosban,mint Kocsis Zoltán,Ránki Dezső zongoristák, Virágh Endre orgonista,a Bartók Vonósnégyes, a London Simfonietta és sokan mások.  Hallhatta többek között a debreceni közönség az utóbbi öt év legfontosabb magyar zeneműveit-merthogy a kortárs komolyzene bemutatására is nagy hangsúlyt fektettek az illetékes szervezők-,Bartók:Cantata Profana c.művét,Mozart hárfára és fuvolára írt C-dúr versenyművét,vagy éppen Bartók III.zongoraversenyét.  Aki bővebb és átfogóbb képet akar kapni Debrecen korabeli zenei életéről,annak ajánlom a Zenei Ismertető Debrecen 1980-81 című kiadványt,amelyből mindent megtudhatunk a hazai és külföldi fellépőkről,de még az előadott művekről is.  Azt kívánom,hogy a 21.században minden európai városnak legyen olyan élénk,magas színvonalú zenei

 Újvidék és Pétervárad:két város egymással szemben,a keskenyedő Duna két partján. A Magyar Turista című folyóirat 2004.áprilisi számában olvashatjuk Harsáczki György és Soltis Őszike írását Mindent túlélő hidak címmel. Megtudjuk,hogy már Szulejmán szultán és százötvenezres serege is a péterváradi pontonhídon kelt át,mikor Mohács felé tartott. Meg hogy a törökök jó hídépítők voltak  Mária Terézia uralkodásának idején lendületet vett a hídépítés. A második világháború pusztítása után Tito marsallról,a kommunista Jugoszlávia vezetőjéről nevezték el az új hidat,ami a 20.század végén újabb légitámadások célpontja lett. Azóta pedig pontonhídon lehetett közlekedni a két város között.És elkezdték a péterváradi erőd régészeti feltárását. Érdekesség,hogy 1716.augusztusában a várat ostromló törökök rossz égi jelnek vették a hirtelen hóesést és abbahagyták az ostromot. A cikk kiváló, a fotók nemkülönben,egy kis  térképet el tudnék képzelni,csak olyan illusztratívat,de enélkül is teljesen érthető m

 A magyarországi sajtó és média mindig is előszeretettel népszerűsítette a rusztikus életmódot. Ha egy ismert ember kertes házat vesz falun,esetleg tanyát,már ott is terem valamelyik magazin,hogy hatoldalas cikk keretében körbefotózza. Mindez a Nők Lapja 2021.április 21-i számában írt cikkről (Jónap Rita:Városi lakásom vidéki házra cserélném,26-29.o.) jutott eszembe. Két,nagyon jó újságírónő meséli el,milyen az élet vidéken. Csupa szép és jó,romantikus,szeretik a gyerekek és a kutyák,meg ilyesmi. Nincs is ezzel semmi baj. A másik oldalt hiányolom. Azon embereknek a bemutatását,akiknek nem jött be a vidéki élet. Egészségügyi problémák,a kényelmetlenségekre való ráunás,az egyre magasodó költségek(pl.tüzifa árának növekedése),ezekről valahogy hallgat a média. Sokan költöznek vissza vidékről Pestre,mert a bejárás költségei is nőnek. Szóval,óvakodnunk kell attól,hogy a vidéki életnek csak a romantikáját lássuk. Jó,sőt,kitűnő írás Jónap Rita cikke,de egyszer kíváncsi lennék,hogyan mutatja be

 Nagyon szeretem az olyan cikkeket,riportokat,szpotokat a mai sajtóban és médiában,melyek utaztátják az Olvasót:bemutatnak egy,a magyar közönség számára kevéssé ismert országot vagy várost. A Nők Lapja 2016/19.számában M.N.:Város szerelmi ajándékba című írása a Németország keleti részén fekvő Magdeburgot mutatja be. Ahogy olvassuk a kitűnően megírt és fotókkal remekül illusztrált cikket,rájövünk,hogy Magdeburg egyszerre tradicionális és modern. Hiszen mi jelképezné élesebben Németország(pontosabban,ahogy akkoriban nevezték,Német-Római Birodalom)középkori történelmét,mint az 1363-ban felszentelt magdeburgi dóm,amely gyönyörű,impozáns épület. S mi mutatná meg jobban a modern Németország sokoldalú,mások elismerésén,tiszteletén alapuló életformáját,mint a Hundertwasser által tervezett Zöld Citadella. Amely nem zöld,hanem rózsaszín,első pillantásra látszik,hogy tervezője zseni. A nevét pedig onnan kapta,hogy tetején növényeket termesztenek. S amint az a Nők Lapja cikkéből kiderül,az egész v

 Aki lakberendezéssel  vagy belsőépítészettel foglalkozik- most az igényesebb szegmensre gondolok, nem arra, amikor arra kérik a lakberendezőt, hogy tüntesse el a vezetékeket- szóval, aki az igényesebb lakberendezést műveli és szereti, vagy éppen új ötletekkel kívánja feldobni házát, ne hagyja ki a Nők Lapja Évszakok 2019.téli számának 114-119.oldalán bemutatott házat! ( A cikk alatt szerző neve nem szerepel, kár, mert jó).  Szóval ez az ominózus ház Svédország Mellerud nevű városának igen gazdag külvárosi negyedében található, és jellegzetessége, hogy fehér. Fehér az ajtó, az ablak, a padló, a plafon, a fal, szinte minden bútor, még a kandalló is fehér.  Azt gondolhatnánk: na, megjöttek újgazdagék, és kitaláltak valami hülyeséget- de nem! Nagyon is ízléses a ház. Hogy miért?Azért, mert a fehér mellé mindig adagolnak egy kis ezt-azt. A konyhában, a fehér étkezőasztal mellett zöld növény virít. A hálószoba fehér ágyán ott a szürke műszőrme takaró. Az étkezőben piros sapkás karácsonyi ma

 A Reader's Digest magazin 2008.áprilisi számában olvashatunk egy cikket arról,melyik a leghumorosabb magyar város. Nem szeretném Dián Tamás kitűnő írását (Ahol a magyar humor virul.Reader's Digest,34-41.o.) kielemezni,inkább csak a 41.oldalon található,a végeredményt összefoglaló táblázat adatait írnám ide: 1.Szeged 60 pont 2. Győr  58 pont 3. Budapest 57 pont 4.Miskolc 45 pont 5. Debrecen 38 pont 6. Pécs 34 pont A válaszadók többsége 30 alatti vagy 60 feletti volt. Mint a cikk is megállapítja,a középgeneráció humorát "mintha kilúgozták volna". Számomra Pécs utolsó helye meglepetés. 

A Művelődés közművelődési havilap Kolozsvárott jelenik meg, 2015-ben Dáné Tibor Kálmán volt a lap főszerkesztője. A 2015/12. szám tartalmából: - Egyre többen költöznek ki az erdélyi városokból a környező falvakba. Milyen hatással van ez az emberek művelődésére? Benkő Levente keresi erre a választ. - Nagyszebent általában szász városként ismeri a történelem és a modern köztudat. Nos, van ennek a városak egy " magyar arca" is. Itt jelenet meg pl. 1864-ben az Erdélyi Hírlap. Itt őrzik az 1568-as országgyűlés dokumentumait. - Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi egyetem tanára, megfordult Indiában is. - A Peielle család Franciaországból érkezett Erdélybe, mégis, a magyar közművelődés egyik legbuzgóbb támogatójává vált. - Magyarországon már 1568 óta kártyáznak- legalábbis mai ismereteink szerint. Valószínűsíthető, hogy már jóval korábban ismerték mifelénk a kártyát. - Könyvismeretetők - Hogyan őrzi meg a helyi értékeket a mérai tájház? xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Egy