Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Általában nem szívesen foglalkozom belpolitikai kérdésekkel- arra valók a pártok sajtó- és médiaorgánumai- de ez most olyan súlyú botrány, hogy úgy érzem,médiával foglalkozó blognak mindenképpen meg kell nyilvánulnia. Dagad ugyanis a kegyelmiügy-botrány. Szóval, ott tartunk, hogy szombaton, 2023.február 10-én lemondott Magyarország köztársasági elnöke, mert kiderült, kegyelmet adott egy kiskorúak elleni bűncselekményt elkövető ember cinkosának. Ugyanebben az időben lemondott  Varga Judit igazságügyminiszeter is, mivel ő terjesztette fel kegyelemre K.Endrét. Azóta a következők történetek: - Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be: a jövőben kiskorúak elleni bűncselekmény elkövetőjének nem lehet kegyelmet adni. - a nagyobb magyarországi orgánumokon megjelentek tippek, találgatások Nován Katalin lehetséges utódjával kapcsolatosan. A legtöbb médium arra tippel, valami kevésbé karizmatikus, de megbízható, erkölcsileg támadhatatlan személy kerül az államfői székbe. - Az

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 Az Alföld irodalmi,műveszeti és kritikai folyóirat 2003/4.számában jelent meg Kovács András Ferenc:Hommage ā Eaton Darr című verse.Több,mint húsz éve született a vets,de a 2020-as évek embere számára is bőven van mondanivalója. Kovács András Ferenc költeménye groteszk hangulatú világértelmezés,ha egy mondatban szeretném összefoglalni lényegét.A világot szerinte torz,abszurd jelenségek uralják. A költő szerint az erkölcs kiveszett a világból,minden elüzletiesedett. A családi kapcsolatok értéke is megkopott. A politikában megjelentek a populista erők,a valódi felemelkedésen munkálkodóknak esélye sincs. A látszatvilág ural mindent,a belső értékek nehezen jutnak felszínre.És nem is nagyon látszik,hol lehetne kiút ebből az állapotból. A pesszimista világlátást ellensúlyozza Kovács András Ferenc humora,ironikus-groteszk,odamondogatós nyelvezete. Kitűnő vers.

 A 168 Óra liberális közéleti hetilap 2002/14.száma interjút közöl Kántor Lajos irodalomtörténésszel, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével. Berg Judit készítette az interjút, címe: Erdélyben nagyobb szükség van rám. A neves irodalomtörténész mai napig aktuális gondolatai a megbékélésről, az árkok betemetésének szükségességéről szólnak.  Kántos Lajos és a hozzá hasonló gondolkodású értelmiségiek szavai süket fülekre találtak Magyarországon. Amikor ezt a bejegyzést írom, 2023-ban,minden korábbinál nagyobb a magyarországi elitréteg megosztottsága, élesek az ideológiai-politikai-gazdasági törésvonalak.  Jó volna visszatérni a Kántor Lajos javasolta párbeszédhez. Nincs más út.  Csak jusson ember a tárgyalóasztal mindkét oldalára...

 A HVG hetilap 2023.május 18-i számában olvashatjuk Nagy Gábor:A múltat végképp című,kiváló írását. A cikk Japán és Dél-Korea viszonyát,ezen viszony jelenlegi állását mutatja be. Szó esik Jun Szuk Jeol dél-koreai és Kisida Fumio japán miniszterelnökök találkozójáról,megtudjuk,milyen étel az omurice. Részletes képet kapunk arról,milyen hatása volt a két ország kapcsolatára a dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-as döntésének,illetve,hogy miért vette le Japán a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról  Dél-Koreát ( nem akarom megfosztani az  Olvasót az újdonság varázsától,annyit  elárulok:itt bizony történelemről,mégpedig a  második világháborúról van szó...). Azt is megtudjuk,milyen szerepet játszik a japán-dél- koreai politikai kapcsolatok alakulásában az USA. Nagy Gábor cikke kitűnő. Objektív,elfogulatlan. Tartalmazza a fontos tényeket,ugyanakkor nem szakértő olvasó számára is érdekes. Ez a cikk mérce lehet minden újságíró számára. Feltétlenül ajánlom minden,Ázsiával bármilyen szint

 Az nem igaz,hogy a Kádár-korszakban (1957-1988) egyáltalán nem volt angol nyelvű sajtó Magyarországon. Az InterPress Magazin 1976/12.száma például teljes egészében angolul jelent meg. Olvashatunk cikket az ókori nagyvárosról,Karthagóról. Találkozhatunk Ázsiában működő elefánt-óvodákkal. Megtudhatjuk,hogy a sci-fi vagy a horror árt jobban az egészségnek. Képet kapunk arról,mi is az a CETI program,és régi vízimalmok fényképeiben is gyönyórködhetünk.  A politikailag rázós témák természetesen "kerülve vannak".Az IPM az akkori "keleti blokk" legtrendibb magazinja volt. Ráadásul angol nyelven-hát így már igazán menőnek érezhette magát,aki hozzájutott. 

 Olvasom az Irodalmi Szemle című folyóirat 1986/3. számában Barak László: a realizmus mítosza című versét,s közben azon gondolkodom, miért érezzük még mindig kissé misztikusnak, ha valami vagy valaki úgy jellemzi önmagát, hogy realista. Ez a valami vagy valaki lehet egy művészeti alkotás, de lehet egy hétköznapi ember is, aki kijelenti magáról, hogy ő bizony realista, s ettől- környezete szemében- egyből felmagasztosul. Alaposan megnézi őt az ellenkező nem, irigykedve gondolunk arra, mennyi pénze és hány ingatlanja lehet ennek a derék realista jóembernek. A " realista, reális" szavaknak mind a mai napig van valami titokzatos mellékíze:valami, ami követendő. Magánéletünkben a realistát úgy látjuk, hogy hogy ő a kicsit felettünk álló, a távolbéli ködvilág tudója, minden okok és következtetések ismerője, olykor kritikusa, de mindenekelőtt: gyakorlati felhasználója. A realistának vannak anyagi javai, van tiszta gondolkodása, s irigylik is ezekért, és ezt ő tudja, de nem érdekli.

 Szeretek régi újságokat olvasni. Olykor gazdagítja történelmi ismereteimet. Madaras József (1937-2007) a huszadik század egyik legnagyobb magyar színésze volt. Megszámlálhatatlan mennyiségű filmben,tévésorozatban játszott. Azt,hogy miféle szerepe volt neki a politikában,nem tudtam. Egészen addig,míg el nem olvastam a Pesti Riport című lap 1993.január 5-i számában Hámori Tibor: Madaras József-kóma után című cikkét. Madaras elmondja,hogy érzése szerint szándékosan mellőzik őt a szakmában,alig kap szerepet,pedig öt gyermeke van. Részletesen szól politikában(azaz azóta már:történelemben) betöltött szerepéről. Madaras az 1980-as évek végén -ekkor már nyilvánvaló volt,hogy a szocialista rendszer akkori formájában nrm életképes-nagy vendégségeket rendezett budajenői házában. Felsorolja kik ültek az asztalánál:mások mellett itt ették a halászlevet vagy a lecsót Grósz Károly,Berecz János,Horváth István,Pozsgay Imre,Csurka  István,Csoóri Sándor. Madaras célja az volt,hogy rávegye Grósz Károlyt:

 A BBC History című történelmi folyóirat 2019.májusi számának 24-30.oldalán olvashatjuk Cieger András:Árpád az Országházban.Munkácsy történelmi tablójának hányatott sorsa című írását. Nagyon érdekes:rámutat a korabeli magyar társadalmi-politikai-értelmiségi elit ízlésbeli és ideológiai megosztottságára. Míg a kor két veterán írófejedelme,Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, egyértelműen támogatta a kép megalkotását,addig az irodalmi "második hullám",illetve a 19.század végi politikai ellenzék körében nem aratott a mű osztatlan elismerést. Voltak,akik a magyarság harci erényeit szerették volna viszontlátni a festményen. A legszarkasztikusabban Vajda János fogalmazott:szerinte Árpád lova kehes,aszkóros gebe,a sátor előtt álló tömeg pedig egy "baromvásárra"emlékeztet. Az Országház építésze ,Steindl Imre sem tartotta sikerúltnek az alkotást,mint ahogy Munkács% sem kedvelte a Parlament épületét,mint építészeti alkotást,főként neogótikus stílusa miatt. Ám az utókor nem foglalkoz

 A modern politikai élet fontos szereplői a közvéleménykutatók. Többek között az is feladatuk, hogy két választás között próbálják feltérképezni a biztos pártválasztók pártszimpátiáját. Mint a kozveleménykutatok.hu  oldal adatai alapján kiderül,egészen különböző adatok kerekednek ki egy adott témáról, pártról, a különböző közvéleménykutatók esetében. Mert az eléggé fucsa, s szerintem nem csak számomra, hogy az egyik magyarországi kutatócég szerint a Demokratikus Koalíció 2022.szeptemberében a biztos pártválasztók körében 6, míg egy másik magyarországi intézet szerint 17 százalékon állt.Majdnem 200 százalékos differencia... Ez felveti a mérés módszertanának hatékonyságát, mit mérnek, hogyan mérnek,no meg felvet mást is, de azt most itt inkább nem írnám le... Viszont a mainstream közéleti médiát eléggé nehéz helyzetbe hozza az ilyesmi, mert egy adott témát feldolgozó újságíró nem tudhatja, hogyan viszonyuljon egy-egy politikushoz, mit is írjon-modjon-gondoljon róla. Megoldást nem tudok,

 Krasznahorkai László nem arról híres,hogy műveinek történései irodákban vagy művészeti galériákban zajlanának. Az ő irodalmi közege a kocsma,az aluljáró,a lovi,a rehabintézet,meg egyéb,nem igazán "bársonyos" helyek. A Rakéta Regényújság 1988/15.számában egy kevéssé ismert Krasznahorkai-művet olvashatunk,címe:Kitekintés az univerzumra. A történet egy kisvárosi kocsmában játszódik,főhőse Valuska,a meglehetősen együgyű harminckét éves(ismerős ez a kor irodalomtörténetből?) költői lélek. Neki csak a kozmosz számít,földi dolgokhoz kissé buta. Ennek ellenére nagyon rokonszenves fiatalember. Az elbeszélés mondatai kissé hosszúra nyúltak,de pár (na jó,5-6) után meg lehet szokni. A hős pedig feledhetetlen. Itt-ott tetten érhető némi politikai áthallás,az 1980-as években már divat volt reformernek lenni,de alapvetően a mű emberi sorsokról,egyéni drámákról szól. Megmártózunk a kozmosz és a kocsma légkörében,s nyomára lelünk valami öröknek. A Rakéta Regényújság pedig a rendszerváltás ut

 II.Erzsébet brit uralkodó volt az utolsó,igazi európai történelmi személyiség. Megélte a második világháborút,együtt dolgozott Winston Churchillel,pár évtizeddel később Margaret Theatcherrel,és még 13 brit miniszterelnökkel.1952 óta uralkodott,71 éve.Jelentős szerepet játszott a Brit Nemzetközösség működtetésében. Mindig betartotta az alkotmányos monarchia szabályait,a politika világában is ember maradt,egyszerűen:mindenki kedvelte. Halálával (2022.szeptember 8.) Európa elvesztette tradíciójának,történelmének egy jelentős alakját. Isten nyugosztalja a Királynőt! És sok sikert az új brit uralkodónak,III.Károlynak!

 Mivel a magyar sajtó és média nem igazán foglalkozik a Climate Pledge kérdésével ( sem), éppen ezért hiánypótlónak tartom Németh Andrásnak a HVG hetilapban megjelent cikkét (Az ígéret szép szó, HVG, 2022.április 21,37-38.oldal).  A Climate Pledge egy klímavállalási program, amelyet az Amazon internetes cég indított el, és már több ,mint 200 nagyvállalat csatlakozott hozzá. A cégek vállalják, hogy 2040-re nettó zéró karbonkibocsátással működnek. Az Apple már 2030-ra vállalta ezt. Mindenesetre, ha sikerül, jelentősen csökken a légkörben lévő károsanyag-mennyiség, és egészségesebb lesz a Föld atmoszférája.  Csakhogy nemcsak erről szól Németh András cikke. Szó esik benne arról, is, hogy több cég jóval kedvezőbb környezetvédelmi adatokat tüntet fel magáról, mint ami a valóság. Az sem igazán reménytkeltő adat, hogy Magyarország lakosságának mindössze 8 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt- de ez még mindig nem a legalacsonyabb érték, Olaszország 5 %, ( Svédország 43 százalék). A cikk kit

 2022-ben,88 éves korában,elment közülünk Moldova György,a 20-21.századi magyar irodalom legsikeresebb bestsellerírója. Halálának alkalmából egy életmű-értékelő cikk jelent meg a HVG 2022/23.számában,Riba István tollából,Könnyű kézzel címmel. Szerző,véleményem szerint,igen reálisan értékeli cikkében Moldova György életművét. Kiemeli szociográfiáinak pontosságát,ugyanakkor-Balassa Péter esztétára hivatkozva-azt is elismeri,hogy Moldova írói tehetsége a nagyobb szépirodalmi formáknál nem érvényesült,az inkább a rövidprózai,anekdotizáló írásokban,például a H.Kovács-történetekben mutatkozik meg. Kifejezetten kárhoztatja a Szerző Az elbocsátott légió című könyvet. Riba István nem ért egyet Moldova Kádár-kultuszával,valamint a Bűn az élet című szociográfiájának egyes megfogalmazásaival sem.  Aki valamikor,későbbi évtizedekben,tanulmányozni akarja Moldova György életművét,annak ez a cikk megkerülhetetlen lesz. Nagyszerű írás egy ellentmondásos személyiségű,recepcióját tekintve is igencsak öss

 Nagyon örülök annak, ha egy magyar médiatermék a környezettel, élővilággal foglalkozik- véleményem szerint ez sokkal fontosabb téma az emberiség jövője szempontjából, mint a napi aktuálpolitikai események. A HVG 2021.február 11-i számának 20. oldalán egész jó kis összefoglalót találhatunk a magyarországi madárállomány számának elmúlt évtizedes alakulásáról. 1991-ben még 38 fokozottan védett madárfaj élt Magyarország területén, 2019-ben 95. Persze, felvetősik a kérdés, hogy a madárvédők dolgoznak szigorúbb paraméterekkel, vagy valóban ennyivel csökkent a hazai madárpopuláció. A választ erre is megkapjuk a cikkben ( sajnos, a Szerző nevét nem tüntették fel). 28 faj fogyatkozása erős ( olyan közismert állatok ezek, mint a fácán, a siketfajd, a kakukk, a házi veréb. Szerény véleményem szerint utóbbinak nem is ártott egy kissé fogyatkoznia, mivel- szerintem- túl sok volt belőle). 18 faj állománya stabil ( pl. ökörszem, fülemüle, sárgarigó). A cikk szerint mindössze két faj állománya növeks

 2022.április 3-án választásokat tartottak Magyarországon. Az Orbán Viktor vezette FIDESZ-KDNP pártszövetség kétharmados győzelmet aratott. A külföldi sajtó és média általában Márki-Zay Péternek,az ellenzék miniszterelnökjelöltjének követhetetlen kommunikációra helyezte a hangsúlyt, midőn az ellenzéki vereség okait kereste. Szerintem az okok mélyebbek, messzebbre nyúlnak, s ha az ellenzék ( értem itt a baloldali-liberális erőket) 2026-ban nyerni akar, a következőket kell tennie: - Ezt a sehová sem vezető pártszövetséget fel kell oszlatni, minden párt maga alakítsa ki saját profilját, erősödjön meg.Ehhez kell sok munka- főleg az- meg pénz, meg jó arcok.  - A pártok tegyenek szert tömegbázisra. Ne pusztán csak a médiatermékekben való befolyás megszerzésére helyezzék a hangsúlyt, hanem hús-vér emberekből álló aktív tagságot építsenek. - Mindent, ami keresztényellenes, felejtsenek el. Magyarországon él 1,8 millió római katolikus, félmillió református, százezer körüli evangélikus,stb, nem a

 A Haszon című gazdasági magazin 2007/5.számában olvashatjuk a Drágább az olcsóbb?Magánkórházak árai című írást (28-32.oldal,szerző:Fülöp Norbert). Ajánljuk ezt az elemzést legelsősorban is közgazdászoknak. Fülöp Norbert ugyanis vázlatosan az egész magyarországi egészségügy helyzetét áttekinti,elsősorban a beteg szempontjából. Megtudjuk,mennyi vizitdíjat kellett fizetni alapesetben,és mennyit akkor,ha valaki nem a területileg illetékes kórházat vagy szakrendelőt választja. Választ kapunk arra a kérdésre,vajon megszüntette-e a vizitdíj a paraszolvenciát(az akkori kormánypártok folyton azt hangsúlyozták,hogy igen...).Egy csípőprotézis-beültetés kapcsán összehasonlítja az állami és a magánegészségügyben uralkodó viszonyokat. Konkrét összegekkel is megismerkedünk megtudjuk,mennyibe kerül a Telki Kórházban egy szülés,illetve mennyit kell ugyanezért fizetni egy állami kórházban. Szó esik arról egy-egy betegség esetén hány napot kell eltölteni az állami és hányat a magánintézményekben. Elgond

 Hát Ön. És én.  2021.szeptemberében- októberében kétfordulós ellenzéki előválasztást tartottak Magyarországon. A tét: A győztes lesz Orbán Viktor kihívója 2022.áprilisában, az országgyűlési választásokon. Az előválasztást végül, némi meglepetésre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, Márki-Zay Péter nyerte, a Demokratikus Koalíció jelöltje, Dobrev Klára előtt.  A szavazatszámlálás után, a médiában mindkét fél az összefogás fontosságát hangsúlyozta, elismerték az eredményt, és ez már- az utóbbi idők külföldi választásának ismeretében- önmagában véve pozitívum.  A leadott szavazatokat tekintve tehát Márki-Zay Péter végzett az első helyen. Az igazi nyertes mégis a magyar választópolgár lett, azaz Ön, én, és mindenki más. Az előválasztási procedúra során megismerhettük az ellenzéki jelölteket, az egyes részterületekről vallott politikai nézeteiket, a vitakultúrájukat,habitusukat, egyáltalán: a személyiségüket. Nem mindegyikük volt egészében véve szimpatikus, de valami pozitívat min