Írott és elektronikus média régen és ma

 Azért érdekesnek találtam Gunes török szövetségi kapitány nyilatkozatát,miszerint semmi olyat nem tud az olasz csapat,amit ne tudna az ő csapata is. A meccs első félideje már igazolta,hogy Olaszország európai nagycsapat,Törökország pedig európai középcsapat. Az első félidőben a fantázia hiányzott az olaszokból,meg a lendület,meg a nyugalom. A második félidő már teljesen az olaszoké volt. Mint úthenger a Stefánián,úgy mentek keresztül az azurrik a törökökön. Demiral öngólja után jött Insigne aztán Immobile,és 3-0.  Azon gondolkodtam,miközben néztem a meccset a közmédia m4 sportcsatornáján,hogy ekkora lenne a különbség egy középcsapat és egy nagycsapat között?Úgy látszik,igen. Ebből rögtön következik a kérdés:mi lesz velünk,magyarokkal? Mi,a sorsolás teljesen véletlen szeszélye folytán,csakis ún.nagycsapatokkal találkozunk. Lesz egyáltalán esélyünk?Megmondom őszintén,kissé alábbhagyott a szurkolói optimizmusom.  

A Fradi idegenben 2-1-re nyert a Celtic Glasgow ellen,ezzel bejutott a BL 3.selejtezőkörébe. Ez a magyar klubfutball közelmúltbeli történelmének legnagyobb sikere. Most nem konkrétan a meccsel szeretnék foglalkozni,hanem azzal,hogyan is nyilvánultak meg az edzők a médiában. Rebrov,a Ferencváros edzője azt mondta,amit ilyenkor kell. Gratulált a csapatnak,óvott az elbizakodottságtól,és afféle "gyerünk előre"-szellemben máris a soron következő feladatra koncentrál. Ez igen,ezt így kell. Igazi profi edző. Annál érdekesebb volt Neil Lennonnak,a skótok mesterének nyilatkozata. Láthatólag nem tudta hová tenni az egészet. Először azt mondta,sok helyzetet hagytak ki. Nem tudom,milyen meccset nézett,de én nem láttam olyan sok skót helyzetet. Aztán meg azt mondta,elképesztő gyenge játékot mutattak. A kettő ellentmond egymásnak,mert gyenge játékból nem lett volna sok helyzet. Azt is mondta,hogy nem volt jó a csapatjáték meg azt is mondta,hogy elképesztő egyéni hibákat követtek el. Sz

A legutóbbi napok írott és elektronikus médiumai tele voltak a Színház. és Filmművészeti Egyetem körüli botránnyal, valamint Vidnyánszky Attila sokszor különösnek ható nyilatkozataival. Mint ismeretes, a kormány döntése értelmében a jövőben az SZFE nem az eddig megszokott állami, hanem alapítványi formában működik, ennek az alapítványnak pedig a kitűnő rendező, Vidnyánszky Attila les az elnöke. A média balliberális része rögtön diktatúrát kiáltott, a jobboldali média viszont épp az SZFE korábbi vezetését vádolta azzal, túlzottan balliberális szellemben nevelte a hallgatókat. Ekkor jöttek Vidnyánszky Attila nyilatkozatai. Ezek arról szóltak, hogy van egy nemzetközi háttérhatalom, amely őt, nemzeti gondolkodása miatt, üldözi, van egy kritikusi gárda, amely rendszeresen lehúzza az általa rendezett előadásokat, és megpróbálja őt és színészeti ellehetetleníteni a médiában. Erről szeretném néhány pontban saját véleményemet leírni. 1. Valóban kialakult a színházi életben egy eléggé össz

Magyarország labdarúgó-válogatottja 2-1 arányban legyőzte Horvátországot, EB-selejtezőn. Az aktuális Vb-ezüstérmesnek a gólon kívül nem voltak igazán nagy helyzetei. Szalai gólja gyönyörű volt, Pátkai Máté találata pedig meglepő. Amiről itt és most írni szeretnék, az a mérkőzés Tv-közvetítése. Régen láttam ennyire jó labdarúgó- közvetítést az m4 sporton. Hajdú B. István együtt lélegzett a meccsel, szinte éreztük, hogy majd' infarktust kap, mikor a horvátoknál van a labda. A szurkoló együtt örült a stábbal, a stáb a nézőkkel. Külön szeretném kiemelni a rendezői- operatőri munkát. Mindig eltalálták, hogy adott jelenetet mely kamerával kell venni és mennyi ideig kell azt a kamerát tartani. Egyszóval: remek volt. A meccs is, a közvetítés is. És külön kiemelném Szalai Ádámnak a meccs után tett nyilatkozatát. Nagyon profi volt, nagyon jó volt hallani. Engem különben az egész helyzet 1984-re emlékeztet. Akkor a hollandokat vertül 2-1-re.