Írott és elektronikus média régen és ma

 Az eperjesi vésztörvényszék (1687) koncepciós pereket lebonyolító ideiglenes bírói testület volt. Habsburg Lipót császár parancsára Anton Caraffa vezetésével a magyar nemesség ellen irányuló koholt pereket bonyolítottak le. A cél az elrettentés volt. Azzal vádolták a nemeseket,hogy támogatták a Thököly-felkelést. A katolikus egyház is bekapcsolódott a vésztörvénysźék munkájába,s igyekezett elérni a protestáns nemesek visszatérését a katolikus anyaszentegyház kebleibe.  Gömöri György Két sors:Eperjes 1687 című verse az Alföld folyóirat 2019/3.számában jelent meg. Tizenegy sor,váltakozó szótagszámmal,sorvégi rímek nélkūl. A költemény a Medveczky család kálváriáját írja le. Sámuel kitart protestáns hite mellett,hóhér keze által hal meg,vérpadon végzi. Mátyás áttér a katolicizmusra,öt évvel később már császári vérbíró,ám őt családja és környezete közösíti ki. Gömöri György ebben a versben a magyarság történelmi válaszlehetőségeinek tragikumát ábrázolja. Vagy hős leszel,kitartasz hited mel

 A Tiszatáj irodalmi folyóirat 1973/9.számának 36.oldalán olvashatjuk Utassy József:Arthur árvái című versét. A mű a nagy francia költőzseni,Arthur Rimbaud tiszteletére íródott. Utassy József a 14 soros,modern szonettként meghatározható versben Rimbaud egyetemességét emeli ki,úgy,hogy  A magánhangzók szonettje című világszerte ismert vers első sorai alapján alkot allegóriákat. Rimbaud,akit saját korában leginkább botrányos életéről ismertek,most az emberiség tanítójaként tűnik fel. Kozmikus,szakrális dimenziókban tűnnek föl a magánhangzók. Ezek jelentik a mankót a tehetetlen ember számára,hogy elszabaduljon a Föld vonzásától.  Utassy József kitűnő versét a Tiszatáj 1973/9.számában találjuk. Egy személyes megjegyzés:több magyartanár ismerősömet kérdeztem,nem ismeri ezt a költeményt. Pedig rangos folyóiratban jelent meg. Szerintem lenne helye középiskolai tankönyvekben is. 

Az mno.hu oldalán ( letöltve 2019-október 30., 11. óra 25.) szenzációs, történelmi tárgyú cikk olvasható Megyeri Dávid tollából, az " Ez történt 100 éve" rovatban. Téma: a Tanácsköztársaság utáni Magyarország eseményei, a korabeli sajtó és a hétköznapi ember szemével. Kiderül:a tankönyvek által oly sokat emlegetett Károlyi-féle földosztás sem az volt, mint aminek az elmúlt évtizedek történetírása beállította. Érdekes, izgalmas, szokatlan. Jó. 

A História folyóirat megszűnésével a magyar történettudomány gyógyíthatatlan veszteséget szenvedett. De nézzük a történelmi folyóirat virágkorát, az 1990-es éveket! Az 1994/5-6. szám tartalmából: - A szarajevói merényletről szól Szász Zoltán írása. Kiderül, hogy a középiskolai tankönyvek fényévekkel vannak lemaradva a kutatás mögött. A tankönyvek szerint egy Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt Gavrilo Princip, itt erről szó sincs. Az Egyesülés vagy Halál nevű szervezet követte el az első világháborút kiváltó terrorcselekményt, mely szervezet hátterében az Ifjú Bosznia nevű, méginkább kiterjedt szervezet állt. - Kronológia az első világháború előzményeiről, 1894-1914. - Magyarország számára káros vagy hasznos volt, hogy a Habsburgok uralták? Ez a mai napig vitatéma a történetírásban. - Varga J. János írása a Habsburgok 18. századi reformterveiről, különös tekintettel az adópolitikára. A magyar nemesség nem volt hajlandó adózni. - Vörös Károly cikke Ferenc József egyéniségéről. Lehet,