Írott és elektronikus média régen és ma

 A Zempléni Múzsa Sárospatakon megjelenő,országos terjesztésű,rendkívül színvonalas tudományos és művészeti folyóirat. Most a  2025.nyári szám tartalmából szemlézünk. Csodálatos,színes festmények illusztrálják a folyóiratot,ezek részben a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének falát ékesítik,részben Szentimrei Mihály örököseinek tulajdonában vannak-Tanulmány Csurka István és a Magyar Írószövetség kapcsolatáról. Nem volt felhőtlen...-Recenzió Fenyő D.György 1200 oldalas,az irodalomtanítás módszertanáról szóló könyvéről-Kökényesi Nikoletta tanulmánya a pedagógiai kommunikáció retorikájáról. Azt vizsgãlja,mit tartanak fontosnak a mai középiskolások egy tanár óravezetésében-Mi a köuművelődés,miért szép ezzel foglalkozni,kik voltak a nagy magyar úttörők-ezen kérdésekkel foglalkozik Balázsi Károly tanulmánya-Hogyan jelenik meg a folklór a mai oktatásban,egyáltalán:létezik-e még a szó igazi értelmében vett folklór?Trencsényi László tanulmányából választ kapunk eze...

 Megjelent az Irodalmi Magazin 2026/1.száma. Az impresszum négy kiadót sorol fel:Írott Szó Alapítvány,Magyar Napló Kiadó Kft,MNMKK Országos Széchényi Könyvtár,MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum. Az intézmények közül több már nem a fenti néven működik. Ebben a bejegyzésben nem szemlézném végig a tartalmat,inkább csak két gondolatot osztanék meg.A folyóirat ezúttal is tematikus számmal jelentkezett,a téma ezúttal Kisfaludy Sándor élete és költészete. Ahogy végigolvastam a rendkívül nívós folyóiratot,azon tűnődtem,vajon hány és hány írónkat,költőnket feledtük el,szorítottuk ki a kánonból-hiszen ember legyen a talpán,aki Kisfaludy Himfy-verseiből akár csak egyet is el tud szavalni kívülről,pedig a Szerző saját korában a magyar irodalmi élet ünnepelt csillaga volt. Nagyon nagy igazsága van Debreczeni Attila akadémikusnak abban,hogy a régi magyar irodalom egy szűk réteget leszámítva nem sokakat érdekel. A másik téma,ami megragadott,a Kazinczy Ferenccel folytatott vita. 21.századi olvasó mércéj...

 Akit érdekel a katonaság, a hadtörténet, vagy szereti a lovakat, vagy mindhárom, annak szíves figyelmébe ajánlom a Budavári Séták tájékoztató és kulturális magazin 2021/5. számában megjelent Visszatértek a huszárok a budai várba című írást ( Szerző nevét a magazin nem közli).  Bemutatják a huszárságot, mint a magyar hadtörténet egyik különlegességét. Tulajdonképpen az a fő üzenete a cikknek, hogy ezekkel a várbeli huszárokkal lehet fotózkodni ( szelfizni, ahogy manapság mondják), kedvesek, beszédesek, szívesen állnak a magyar és külföldi turisták rendelkezésére. Amellet, hogy őrzői a magyar tradícióknak, részei Magyarország, ezen belül a budai Vár idegenforgalmának. A gyönyörű lovakat pedig kímélik, egy ló maximum hat órát lehet pihenés nélkül szolgálatban. A cikkhez tartozó illusztrációk gyönyörűek, szinte kedve támad az Olvasónak beállni a huszárokhoz. Ha nem is örökre, de egy napra. 

 Általában a magasabb intelleigenciával renddelkező élőlényekre- főként az emberre- szokták mondani, hogy " keresi a helyét". Pedig a növények között is van egy- vagy több is, azt csak a biológusok tudnák megmondani- amelyik folyton keresi a helyét.  a mi erdőnk című folyóirat 2022/6. számának 30-31. oldalán olvashatunk csodás illusztrációkkal teljessé tett cikket az egyik legtitokzatosabb novényről, a fagyöngyről. ( Dr. Takács Viktor:A fagyöngy). Megtudjuk a cikkből, hogy a fagyöngyöt már az ókorban is varázserejűnek tartották, hogy a középkorban használták epilepszia gyógyítására, ma inkább a daganatos betegeknek ajánlják.  Van egy érdekssség a cikkben, ami igencsak megragadott. A fagyöngy hajtásai a vegetációs időszak kezdetén naponta változtatják helyüket!!  Ez már nem is növény, ez már valami átmenet növény és állat között! A hajtás egyszerűen megkeresi magának a legjobb helyet. Növényi intelligencia? Ezek szerint ilyen is van. a fagyöngy egy növény, amelynek ha...

 Pláne,ha még igazak is... Az Erdélyi Gyopár természetvédelmi, turisztikai és kulturális folyóirat 2004/3. számában olvashatjuk Dezső László:Túra a Gyilkos-havasra(1408 m) és a Gyilkos-kőre(1378 m) című túrabeszámolóját. A két nevezetes hegy Erdélyben,a Kárpátok hegységben található. Ebben a cikkben olvashatunk két igaz történetet a Gyilkos-havasról. Mindkettő igaz(tehát nemcsak legenda). 1837-ben a Gyilkos-havas északnyugati oldala egyszerűen lecsúszott. Minden,ami rajta volt,hullott alá:pásztorok,birkanyájak,fák,bokrok és töméntelen mennyiségű föld. Ez volt az 1830-as évek egyik legnagyobb természeti katasztrófája(az 1838-as pesti árvíz mellett). Jókai meg is írta az esetet valamelyik regényében,a címre nem emlékszem. A másik "legendája"a hegynek nem más,mint egy természeti jelenség. Ha holdtöltekor fenn vagyunk a csúcson,meglepve tapasztaljuk,hogy egyszer csak eltűnik a Hold. Ez,persze,csak optikai csalódás,pár perccel később a hegy délnyugati oldalán újra felbukkan az égi...

 Vigyáznunk kell magunkra,egészségesen kell táplálkoznunk, kellő mennyiséget és kellő intenzitással kell mozognunk. Mindenképpen el kell kerülnünk a cukorbetegséget. Már csak azért is,mert egyes esetekben a láb amputációjával is végződhet. Ez derül ki Prof.Dr.Daróczy Judit:A cukorbeteg láb ellátása című cikkéből,mely az Orvosok Lapja 2022/3. (júliusi) számának 34-36.oldalán jelent meg. Nagyon csúnya láb-elváltozásokat láthatunk a cikkhez kapcsolódó illusztrációkon,ezek a fényképek már önmagukban is visszatartó erőt jelenthetnek a cukorbetegség kockázati tényezőitől. Arról is szó esik a cikkben,hogy a cukorbetegek 19-34%-a találkozik a lábseb problémájával. Riasztó adat,hogy Magyarországon a 100 000 főre jutó alsó végtagi major amputációk aránya 41,4,a nemzetközi adat pedig 18. Majdnem háromszoros a különbség. Borzasztó...A neves Szerző arra is kitér cikkében,hogy hazánkban kevés a speciálisan képzett ápoló,a podiáter. Az ő munkájuk sok amputációt megelőzhetne. Nincs más választásun...

 A Delta magazin (a KISZ által kiadott,többnyire természettudományos és műszaki témákkal foglalkozó ismeretterjesztő sajtótermék volt,ma már nem jelenik meg) 1974/7. számában jelent meg cikk Lökhárítók helyett lökéscsillapítók címmel. Szerzője Nádasi Antal. A cikk arról szól,hogy a korábbi merev,sokszor a balesetekben önmaga is megsérülő lökhárítók helyett rugalmas,az ütközés erejét valóban tompító lökéscsillapítókra van szükség. Valószínűleg 50 centiméter lesz a magasságuk. Az USA szabványai szerint a jó lökéscsillapító 16 km/óra sebességű ütközésnél 100 százalékig védi a gépjárművet,sőt,maga sem sérül meg. A Szerző leírja azt is,hogy a nagy amerikai autógyárak már régóta kísérleteznek ezen biztonsági szerkezetekkel,a szabványosítás kérdését (recenzrns ironikus megjegyzése:azaz a bürokráciát) nem sikerült még megoldani-magyarán szólva,nem tudtak megegyezni arról,melyik óriáscégnek a nevén fusson a projekt. A cikkben arról is olvashatunk,hogy a legtöbb ütközés nem merőlegesen,hanem...