Írott és elektronikus média régen és ma

 A 168 Óra liberális közéleti hetilap 2002/14.száma interjút közöl Kántor Lajos irodalomtörténésszel, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével. Berg Judit készítette az interjút, címe: Erdélyben nagyobb szükség van rám. A neves irodalomtörténész mai napig aktuális gondolatai a megbékélésről, az árkok betemetésének szükségességéről szólnak.  Kántos Lajos és a hozzá hasonló gondolkodású értelmiségiek szavai süket fülekre találtak Magyarországon. Amikor ezt a bejegyzést írom, 2023-ban,minden korábbinál nagyobb a magyarországi elitréteg megosztottsága, élesek az ideológiai-politikai-gazdasági törésvonalak.  Jó volna visszatérni a Kántor Lajos javasolta párbeszédhez. Nincs más út.  Csak jusson ember a tárgyalóasztal mindkét oldalára...

 Olvasom a Népszava egyik régebbi,2020.október 7-i számában Rónay Tamás:Több Európával az autokraták ellen című írását. A magyarországi baloldali narratívát bontja ki:ha nő az európai intézmények,köztük az EP súlya,akkor nő Európában a demokrácia. Azt gondolom,ez az érv,pontosabban ezen folyamatok-integráció erősödése illetve az egyes államokon belüli demokrácia erősödése-ilyetén összekapcsolása hibás. Véleményem szerint egy országban akkor van demokrácia,ha alkotmánya demokratikus,illetve az adott országot demokratikus pártok irányítják. Az integráció,megint csak szerény véleményem szerint,ettől teljesen független folyamat(kellene,hogy legyen). Minden népnek saját magának kell megteremtenie a saját demokráciáját. Van még egy mondat az amúgy jól megírt,kiválóan érvelő cikkben,amire igencsak felkaptam a fejem. "Az EP mind öntudatosabbá válik,amit az is jelez,hogy egyes frakciói mind jobban megtalálják a saját hangjukat és egyre önállóbbakká válnak az anyaország azonos pártjának fra

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró

A Hitel folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk Döbrentei Kornél:Poéma II.Bámésznépnek megtérül a panoráma című versét.A mmeglehetősen hosszú(27-35.oldal),rímes költemény a magyar történelem útjait, választási lehetőségeit, nagy alakjait tárgyalja. Olyan nagy államférfiak elevenednek meg előttünk, mint Kossuth, Széchenyi, Deák, Zrínyi. Döbrentei Kornél szerint a magyar történelem legnagyobb tragédiája az, hogy túlságosan is hittünk nyugat-európai szövetsegeseinknek, miközben azok csaj kihasználtak bennünket. Ez pedig a nemzettudat elsilányodásához vezetett. Kár, hogy annak idején nem kapott nagyobb nyilvánosságot Döbrentei verse. Merthog nagyon jó, nagyon lényeges alkotás. Jó kis vitát indukálhatott volna konzervatívok és liberálisok között...Csakhát manapság a versek, ugyebár...

Kereszténység. A huaszadik században annyi irányzatra szakadt, hogy laikus hívő már követni sem tudja a gyors változásokat. Izsák Norbert a Szolgatárs című baptista folyóiratban ( amely igen szépen kiállított és értékes, gazdag tartalommal bíró médiatermék) áttekint három fontos irányzatot:a teológiai liberálizmust, mely elfogadta a világ változásait, a technikai fejlődést, a sokszor bibliaellenesként beállított társadalmi változásokat, a fundamentalizmust, mely a Bibliának örökérvényűségét és kizárólagosságt hirdetve utasított el mindenféle haladást, illetve az elvangelikalizmust, mely valahol a kettő között állt, a személyes istenhit fontosságát hangsúlyozta, de szerepet vállalt a változó társadalom életében is. Az egészben, legalábbis az cikksorozat első két részének elolvasása után úgy tűnik, a meghatározás a legfontosabb. Egy evangelikál kereszétny visszautasítja, hogy ő fundamentalista lenne, pedig egy történelmi egyház képviselője könnyen vádolhatja ezzel. Aztán, hogy miként

Azt gondoljuk, hogy a tanárait fenyegető netán tettleg bántalmazó agresszív diák a magyarországi rendszerváltás terméke. Azt gondoljuk, hogy abban az áldott jó kádári békeidőben soha nem fordult elő ilyesmi. Dehogynem! A Gyermekünk folyóirat 1986/8. számában interjút közölt Kozma Tamással, az Oktatáskutató Intézet tudományos tanácsadójával. ebben Kozma Tamás említ egy esetet, amikor az osztályozni kívánó tanárnőt a drága aranyos gyermekek tűzoltókészülékkel fenyegették. Arról nem szól az írás, mikor és hol történt ez, arra viszont kíváncsi lennék, hogy abban az időben, a liberális reformpedagógia kezdeti időszakában, milyen következménye lett a dolognak. például: kicsapták-e a gyermeket az iskolából. Aki tud valamit az esetről, írjon!

Donald Trump amerikai elnököt a demokrata média megpróbálja úgy beállítani, mintha a Bessenyei Ferenc által filmen ábrázolt Dúvad kelt volna életre. Szociálisan érzéketlen, nagyhangú szájhősként ábrázolják. Az amerikai közvélemény jelentős része pedig mindezt beveszi. Pedig a Trump-kormányzatnak vannak kifejezetten szociális és humánus intézkedései is, csak ezeket a liberális sajtó valahogy elfelejti közölni. De azért Magyarországon működnek még objektív média-termékek is, melyek még nem felejtették el, hogy az újságírás a tények művészete. A kitekinto.hu oldalon például olvashatunk arról a 4,6 millió dolláros segélycsomagról, melyet a Kongresszus, kormányzati előterjesztésre, azért különített el, hogy az amerikai-mexikói határon összezsúfolódott menekülteknek legyen tiszta vize és élelme. Igen, nem tévedés: a falépítő, antiszociális Trump képes, és enni-inni ad a migránsoknak, hogy azok ne pusztuljanak el a sokszor negyven fokos forróságban. Mert Trump tudja, hogy nem a menekültek

Hu. A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.július 15-i számában Kárpáti András a magyar liberalizmus múltját és jelenét elemzi. Megállapítja, hogy a Momentum az SZDSZ liberális szavazóbázisára pályázik- ennek kapcsán szól az SZDSZ történetéről. Mráz Ágoston Sámuel és Horn Gábor véleményén keresztül ismerhetjük meg az SZDSZ pályaképét. Ami kiakasztó, az Horn Gábor. Az SZDSZ, azon belül is Fodor Gábor, mint szociálisan érzékeny politikus? Ez véleményem szerint nem igaz, még akkor sem, ha annak idején a média így igyekezett azt beállítani. Véleményem szerint az SZDSZ tipikus neoliberális párt volt, gazdaságpolitikájának fő iránytűi voltak a privatizáció, az állami szektor gazdaságossága, meg a szabadkereskedelem. Ez nem különösebben szociális irányvonal. Horn Gábor még most, tíz évvel a feloszlás után sem hajlandó elismerni az SZDSZ hibáit. Ez számomra eléggé elgondolkodtató. 

A Magyar Hírlap hazánk egyik vezető médiaterméke. A címlapja egyszerűen zseniális, bár, gyanítom, aki olvassa, nem feltétlenül a címlap miatt teszi. Hanem az értékrend miatt. A Magyar Hírlap teljes terjedelmében polgári, józan, mindemellett igen szimpatikus. A 2019.június 19-i szám címlapján arról olvashatunk, hogy Merkel CDU-ja még a radikális Zöldekkel is összeállna a bevándorlásellenes AfD ellenében. Ehhez egy személyes megjegyzés: Ami  Németország politikai életében az utóbbi időben történik, az egyszerűen kabaré. Ocsmány, magát a német történelmi-politikai hagyományt meghazudtoló események egész sora zajlik szemünk előtt, tévé előtt, internet előtt. A CDU, mely nevében kereszténydemokrata, képes kokettálni egy kifejezetten keresztényellenes párttal, pusztán azért, hogy háttérbe szorítsák az amúgy migrációellenes szélsőjobbnak kikiáltott ( azaz: liberális média által ábrázolt-bemutatott- manipulatívan lefestett) pártot. Ez pont olyan, mintha Péter apostol lepaktált volna Feli

Amióta az ELTE meghirdette a társadalmi nemek mesterszakot ( ha jól tudom, ez a neve), folyik a politikai perpatvar körötte, holott, ha valaki utánanéz, látja hogy eredetileg 10 fő jelentkezett erre a szakra. Egy tízfős  kis csapat miatt esik egymásnak liberális és konzervatív oldal.Tartok tőle, hogy a vita hatására azok is érdeklődni kezdenek a képzés iránt, akik ezelőtt kutyába se vették. Azt gondlom, mindig figyelni kell a méretekre is. Ha egy liberális kisebbség elenyésző kisebbsége csinál valamit, abból nem szabad nagy botrányt kavarni. Mert akkor a kisebbség elenyésző kisebbsége felduzzad a kisebbség már nem annyira elenyésző kisebbségévé. Azt gondlom, hagyni kellett volna az egészet. Pár éven belül úgyis megszűnt volna a szak. magyaridok.hu

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.május 27-i számában olvashatunk egy igen részletes cikket az írországi abortusz-népszavazásról. Ebben szó esik Leo Varadkar ír kormányfő reakciójáról is. Mint ismeretes, Írországban a lakosság többsége az abortusztörvény enyhítése mellett szavazott. Varadkar erre köszöntötte a nőket, akiknek immár visszaadták jogaikat, már nem jogfosztottak stb. Szóval, levágta a nagy liberális dumát ( persze, a Magyar Idők ezt ilyen markánsan nem írhatja le, ott finomabb megfogalmazásban szerepel ugyanez...). Azt nem értem: miért jogfosztottság az, hogy nem lehet gyilkolni? Mert a magzat élőlény, tehát ha orvosi felügyelet mellett ölöd meg, az bizony gyilkosság. És nem kell ahhoz kereszténynek lenni, hogy ezt belássuk. Ha valaki gereblyével agyonver egy kutyakölyköt, az állatvédők ( többnyire a liberális oldal hívei) úgy elkezdenek kiabálni, hogy még Ausztrália médiái is ettől zengenek. Ellenben, ha kaparóval vagy besugárzással egy embert ölnek meg, akk

A Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2018.május 8-i számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Áder János köztársasági elnök Orbán Viktort kérte fel kormányalakításra. A miniszterelnök elmondta, továbbra is odaadással és hűséggel fogja szolgálni hazáját. - Marek Jurek lengyel EP-képviselő szerint a liberálisok lejáratják a liberalizmust és a demokráciát. Magyarország ellen pedig a brüsszeli testületek koncepciós eljárást folytatnak. - London: tovább folytatódik a példátlan gyilkosságsorozat, a migránsbandák egymás közti harcának most egy ártatlan 17 éves esett áldozatul. - Mezőgazdaság: Nagyon sok spárga termett Magyarországon, a jó idő miatt, nehéz lesz eladni, a jó minőségűek mehetnek exportra. - Sport: Egy harmadosztályú francia csapattal mérkőzik a Paris Saint-Germain a Francia Kupa döntőjében. - Átigazolási pletyka: Griezmann, az Atletico Madrid játékosa valószínűleg a Barcelona színeiben futballozik tovább. - Öttusa:Aranyat nyert a Kovács-Demeter vegyesváltó a

A HVG a magyar liberális értelmiség talán utolsó népszerű fóruma maradt. Éppen ezért kellene jobban megbecsülni. Korrektül, tényszerűen írni Magyarország és a nagyvilág dolgairól, nem pedig tendenciózusan, alávetve magukat különböző akaratoknak... Lapozzunk a 80.oldalra! Az Év krónikája. Január 20.: Donald Trump amerikai elnököt hepciáskodónak és hiúnak festik le. Ez nem korrekt. A Krónika, mint műfaj, arra való, hogy összefoglalja egy adott időszak, vagy egy adott tér eseményeit, nem pedig arra, hogy az újságíró személyes véleményét tudassa a nagyvilággal. Ha a Szerző szerint Trump hiú, akkor erről publicisztikai műfajokban írhat, de év végi eseményösszefoglalóban nem. Keresztes Imre Jeruzsálem történetét foglalta össze cikkében. A zárómondat szerint Jeruzsálem XX. századi történetét a "kolonializmus, a nacionalizmus, az antiszemitizmus és arabellenesség" formálta. Így van, ezek is jelen voltak. De jelen voltak a keresztények is, akik sem kolonialisták, sem antiszemiták