Írott és elektronikus média régen és ma

 Az  Alföld Debrecenben havonta megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. A 2019/4. szám tartalmából: Nádasdy Ádám verse szűkszavúságról,bőbeszédűségről,fecsegésről és csendről-Kántor Péter:A hallgatás falára című költeménye a magyar történelem ismert jelenségéről szól:utólag mindenre van magyarázat.Kérdés,hogy lesz-e utólag,ad -e a történelem mindig újabb esélyt...-Bereményi Géza híres "aranyórás novellája",eredeti címe 1961.április 12.-Selyem Zsuzsa novellája bebizonyítja,hogy egy ember képes a világot az állatok szemével látni-Gyürky Katalin kitűnő regényelemzése Siri Hustvedt:Amit szerettem című művéről-Hogyan mutatkozott meg Debrecen és a Hortobágy a lengyel irodalomban?-Kállay Eszter sajátos versvilága minden Olvasó számára örökké emlékezetes lesz-Több tanulmány a csendről és a hallgatásról ,mások mellett Dobos István és Kulcsár-Szabó Zoltán tollából. Előbbi többek között Heidegger és Wittgenstein nyelvfilozófiáját is elemzi-Balogh Gergő írása a magyarországi ...

 Az Irodalmi Magazin havonta tematikus számokkal jelentkező,igen színvonalas kulturális folyóirat. A 2021/3. szám Pilinszky János munkásságáról közöl elsőrangú cikkeket. A tartalomból: Versértelmezések a Magamhoz,A szerelem sivataga,Önarckép 1944-ből,Nagyvárosi ikonok c.költeményekről-Megtudhatjuk,hogy a magyar szakos egyetemi hallgatók melyik Pilinszky-verset szeretik legjobban-Pilinszky nem gyűjtött ugyan lemezeket,mégis összejött egy 97 darabból álló gyűjtemény,középpontban Johann Sebastian Bach műveivel-Pilinszky karizmatikus előadó is volt,rádiófelvételek,lemezek őrzik hangját,kitűnő versmondását- Költészete több kitűnő zenészre,zeneszerzőre is hatott,ide sorolhatjuk Kocsis Zoltánt,Kurtág Györgyöt vagy a könnyűzenéből ismert Szabó Balázst-Több írás foglalkozik Pilinszky János és a katolicizmus kapcsolatával-Pilinszky élete utolsó hat évében nem írt verset,regényrészletet,novellát,színdarabot viszont igen. Ezek a művek is jelentősek,de a magyar olvasóközönség körében kevéssé is...

Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat  Debrecenben jelenik meg,minden hónapban. A 2000/3.szám tartalmából: Részlet Esterházy Péter:Harmonia caelestis című regényéből-Sándor Iván regényrészlete az 1956 utáni Lengyelországba viszi Olvasóit.A cím elképesztően jó:Egy komódfiók kihúzásának hangja-Kemény István Egy vendég Berlinben című verse a kultúrák és életfelfogások egymás mellett éléséről szól. A magánrendelés című vers a múlt atavisztikus továbbélését jeleníti meg-Tanulmány Závada Pál:Jadviga párnája című regényéről-Kondor Béla képzőművészetének és irodalmi munkásságának párhuzamai és ellentétei-Rendhagyóan finom és mélyretörő tanulmány Borbély Szilárd költészetéről,Onder Csaba tollából-Recenzió Rákos Sándor:Helyzetgyakorlat című kötetéről-Cserna-Szabó András remekműve,a Mentafagylalt című elbeszélés-A Borusz Godunov című opera változatairól és legújabb előadásáról Az Alföld folyóirat 2000/3.számát minden irodalomkedvelő számára bízvást ajánljuk. 

 Irodalmi műveket olvasni,értelmezni sokféleképp lehet. Egyik-másik értelmezési mód olykor meghökkentő. Magyarul 1999-ben jelent meg a kubai Pedro Juan Gutièrrez Havanna királya című regénye. Főhőse,Rey,nem találja helyét a társadalomban,mindig a perifériára kerül.Teljesen kilép a normális emberi létből.  Egészen meglepő módon értelmezi a regényt az Alföld irodalmi és kulturális folyóirat 2022/7.számában Báder Petra. A modern spanyol irodalom neves tudósa Túlélni Kubában című tanulmányában azt vizsgálja,hogyan jelentkeznek Gutièrrez regényében az állati motívumok,hogyan interiorizálódik az emberbe az állati lét. Részletesen kitér arra is,hogy milyen szexuális összetevői,megjelenési formái mutatkoznak meg ennek az "állattá levésnek". A tanulmány első olvasásra sokkoló. Elolvastam magát a regényt is:kíméletlen,nyers,őszinte hangvétel az irodalomban. De nagyon magas színvonalú,mind a regény,mind a Báder-féle értelmezés. Csak nem ehhez szoktunk hozzá. 

 Lázár Ervin,akit manapság talán meséiről ismerünk legjobban,elképesztő erejű novellákat is írt. Ezen remekművek egyike a Rakéta Regényújság 1988/11. számában olvasható,címe:Az óriás. Hőse egy átlagos kiskamasz fiú,aki azt hiszi,hegyet mászik,pedig csak egy óriás fekvő testén igyekszik átjutni. Azért érdekes ez a novella,mert leírja,hogyan is küzdünk meg ellenségeinkkel. Tárgyiasítjuk vagy antropomorfizáljuk őket/azokat. Mar az éhség-mondjuk,mintha az éhség valami élőlény lenne. Legszívesebben kihajítanám az ablakon ezt a bónusz-rendszert-mondja a vállalat középvezetője,mintha az emlegetett bónuszrendszer valami megúnt használati tárgy vagy rosszcsont személy lenne. A magyar nyelv ilyen:konkretizálja az elvontat. A gyermeki gondolkodás pedig pláne ilyen. Lázár Ervin novellája kiválóan irodalmi formába önti ezt a gondolkodást. Érdemes elolvasni. Rakéta Regényújságot pedig jobb könyvtárakban vagy antikváriumokban találhatunk. Annyit elárulok,hogy az 1988/11. számban Agatha Christie-r...

 Azt szokták mondani,az ember vagy humán vagy reál érdeklődésű. Hogy ez igaz avagy sem,nem tudom. Mindenesetre jómagam kevés olyan embert ismerek,konkrétan egyet sem,akiket egyforma intenzitással érdekel például az irodalom és a fizika,a történelem és a matematika.A 21.század szigorúan specializált szemlélete igencsak nem kedvez a polihisztoroknak. Azonkívül a magyar történeti tudat mindig is egyenetlen volt, ha szabad ezt a szót használni. a legtöbb, történelem iránt érdeklődő embert inkább csak a 20.század történelme érdekli, a régebbi korok pedig mintha nem is léteztek volna.Ebben az egyoldalúsításban sajnos a sajtó és média is közrejátszik, mert rendkívül ritkán adnak hírt nem 20.századi történelmi eseményekről, évfordulókról. Pedig már az ókortól kezdve kialakultak olyan struktúrák, melyek mind a mai napig meghatározzák nemcsak politikai rendszerünket, hanem mindennapi életünket is. Jobban oda kellene figyelnünk a régebbi korokra, hiszen kitűnő emberek és dolgok és eszmék szül...

 2005.nyarán a Parnasszus folyóiratban jelent meg Tatár Sándor elképesztően különös verse háborúról és békéről. A vers címe:Hábke?Békorú... A címből Lev Tolsztoj:Háború és béke című hatalmas regényére asszociálhatunk. A vers mondanivalója különben az-már amennyire értettem-hogy a háború és béke állapota az egyénben nem választható szét. Az egyén folyton háborúzik,érez,érzékel,van,tehát küzd. Nyugalmi állapot egyszerűen nincs. A költemény második részében aztán megjelenik Érosz,ezáltal a háború már totálissá válik. Az én olvasatomban ezt jelenti ez a vers,ha a költő másra gondolt,akkor elnézést kérek. Nagyon tetszenek ebben a versben az tudatosan torzított szavak-az ember a nyelvvel, a szavakkal is háborúzik,ugyebár...És mégsem posztmodern Tatár Sándor verse:nagyon is evilágról,emberek közötti játszmákról szól,csak éppen új össtefüggésben.  Tehát:lelőhely:Parnasszus,2005.nyár,92.o.

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.