Írott és elektronikus média régen és ma

 Az  Alföld Debrecenben havonta megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. A 2019/4. szám tartalmából: Nádasdy Ádám verse szűkszavúságról,bőbeszédűségről,fecsegésről és csendről-Kántor Péter:A hallgatás falára című költeménye a magyar történelem ismert jelenségéről szól:utólag mindenre van magyarázat.Kérdés,hogy lesz-e utólag,ad -e a történelem mindig újabb esélyt...-Bereményi Géza híres "aranyórás novellája",eredeti címe 1961.április 12.-Selyem Zsuzsa novellája bebizonyítja,hogy egy ember képes a világot az állatok szemével látni-Gyürky Katalin kitűnő regényelemzése Siri Hustvedt:Amit szerettem című művéről-Hogyan mutatkozott meg Debrecen és a Hortobágy a lengyel irodalomban?-Kállay Eszter sajátos versvilága minden Olvasó számára örökké emlékezetes lesz-Több tanulmány a csendről és a hallgatásról ,mások mellett Dobos István és Kulcsár-Szabó Zoltán tollából. Előbbi többek között Heidegger és Wittgenstein nyelvfilozófiáját is elemzi-Balogh Gergő írása a magyarországi ...

Jean-Paul Sartre a 20. század kultúrtörténelmének emblematikus alakja, az egzisztencialista filozófia egyik legmarkánsabb képviselője. Halála előtt interjút adott a Le Nouvel Observateur című francia lapnak, azzal a feltetétellel, hogy az interjút kedves tanítványa, Benny Lévy készíti. A lap szerkesztője beleegyezett. Az interjú három részben jelent meg, az első 1980.március 10-én. Voltaképpen az életmű összegzéséről és részbeni megtagadásáról van szó. Sartre kudarcosnak minősítette munkásságát, úgy vélte, sok dolgot nem vagy nem a megfelelő módin sikerült megírnia. Legnagoybb tévedésének tartja, hogy túl fóggetlennek tételezte fel az embert, túlságosnak szubjektumnak tekintette, elhanyagolta az ember, mint közösségi, társadalmi lény tanulmányozását. Fenntartotta viszont azt a korábbi állítását, hogy az ember egyetlen célja, hogy Isten legyen. Ám, miután ez nem sikerülhet neki, az emberi élet egy nagy kudarc. Nem lehet más. Sartre szerint a huszadik századot átjárja a szorongás es...