Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. Nagyon magas stínvonalú,a jelenlegi folyóirat-kultúra egyik etalonja. Most a 2016/11.szám tartalmából szemlézünk. Zalán Tibor hosszúverseiben az elmondhatóság,a hétköznapi valóság nyelvi kifejezhetősége zavart kelt. A világ egyértelműségét zavarja meg-Manapság a kultúrát,a művészeteket,a tudományt élményszerűen kell tálalni a nagyközönség számára. Megszületett a "fesztivalizáció"fogalma. A magyartanár pl. az olvasás ügynöke-Nényei Pál kamaszoknak szánt rendhagyó irodalomtörténete nem kapott egyértelműen jó kritikát. A recenzens főképp a kronologikus tárgyalásmódot kárhoztatja,Nényei ez ellen egy interjúban azzal védekezett,hogy középiskolai tankönyveink is időrendi sorrendben tárgyalják az irodalmat-Gyukics Gábor versében a feltámadást mutatja be a madarak szemszögéből-Nyirán Ferenc három Kentaur-verse sokat ígérő-Kukorelly Endre rendhagyó esszét írt Ottlik Géza:Iskola a határon című művéről,valamint a...

Az Ellenfény kortárs tánc- és színházművészetről szóló folyóirat. Érdemesebb a régi számokat is fellapozni, sokat megtudhatunk a magyar színház, mint olyan, azonkívül  színészeink, táncosaink hajdani szerepiről, és azok kritikai visszhangjáról. A 2009/12. szám alcíme: Színház a jövőnek. Nem gyermekelőadások kritikáit olvashatjuk, inkább fordítva: az a kérdés, hogyan nőnek bele fiataljaink a felnőtt színházi kultúrába. Ebből a szempontból legérdekesebb Harmat György alapos kritikai írása, melyben Vidovszky György gyermektrilógiáját elemzi. Az egyes darabok: A Pál utcai fiúk, Legyek ura, Iskola a határon. A kritikusnak leginkább az utóbbi nyerte el tetszését, bár nem fukarkodik dicsérő jelzőkkel a két első darabbal kapcsolatban sem. Mégis, Harmat György kritikai írásáról azt mondhatjuk, hogy a magyar színbírálat legszebb napjait idézi. Miért is: - mert szakmai: arra törekszik, hogy a befogadó számára első pillantásra talán nem oly feltűnő elemeket megmutassa. - nem intimpistásko...