Írott és elektronikus média régen és ma

 A jégbarlangok a természet legcsodálatosabb képződményei közé tartoznak. Az Élet és Tudomány (ÉT) folyóirat 1978/24.száma(751-754.o) Dr.Kessler Hubert tollából közöl kitűnő cikket az egyik ausztriai jégbarlangról. Az írás címe:Jéghegyek a föld alatt.A cikk a Salzburg tartománybeli Werfen község közelében,a Tennen-Gebirge hegységben található tüneményes földrajzi képződményt veszi szemügyre. Megtudhatjuk,milyen általános elméleteket dolgoztak ki földrajztudósok a jégbarlangok keletkezéséről,s hogy egyes nagy tudósaink miért tartották helytelennek a "jégbarlang"elnevezést. Dr.Kessler Hubert részletesen leírja a barlang feltárának históriáját,középpontban a tragikusan fiatalon,az első világháború frontjain elhunyt Alexander Mörkkel. Cikkének végén pedig leírja,hogyan keletkezett a tudomány mai állása szerint az Eisriesenwelt névre keresztelt jégbarlang. A cikk vizuális fénypontja pedig az az öt,rendkívül reprezentatív fotó,mely a jég és az ember viszonyát ábrázolja. Tudósok és

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

 Albert Einstein, a modern fizikai világkép egyik megalkotója 1879-ben született. Születésének százéves évfordulóján Az Élet és Tudomány c. folyóirat címlappal emlékezett a nagy tudósról ( Élet és Tudomány, 1979.03.16.). De hogyan!  Négy arckép Einsteinről. Az első fekete-fehér, komoly, átlagos, mint amikor utcán közlekedik az ember. Mellette karikatúra, az a bizonyos nyelvnyújtós kép. Aztán balra lent, megint a nyelvnyújtós kép, valami textilművészeti alkotáson. Jobbra lent pedig fénykép, rajta a híres képlet. Nem vitatom, hogy Einstein színes egyéniség volt, a róla készült portréban joggal foglaltatik benne a nyelvnyujtogatós kép is. De azért lássuk be, nem ettől lett híres. Ne csináljunk Einsteinből celebet, mert odalesz a tudományos híre, neve! Az ÉT címalpjára elég lett volna egy nyelvnyujtós kép. Így is jó. Einstein arca, mint médiasztár- nem kellene. Van elég celeb a mai médiában bőven. Albert Einstein fizikus volt, így kellene őt megőrizni az emlékezetnek. 

Az Élet és Tudomány ( közismert nevén ÉT) az egyik legjobb magyar ismeretterjesztő médiatermék. Már 1980-ban hírül adták (739.o.), hogy himlőmentessé vált a Föld! A himlő alatt it nem a még ma is fertőző bárányhimlőt értjük, hanem egy feketehimlő nevű alattomos betegséget, mely nemcsak hogy elcsúfítja az ember bőrét, hanem még a látására, a hallására is rámehet. Utóbbiról Klöcsey Ferenc, nemzeti Himnuszunk kötője tudna mesélni...Koszovóban még 1972-ben is volt himlő, az utolsó eset pedig 1977, Szomália. 1980. óta nem támadtak himlőjárványok, a kórokozót kihaltnak minősítették. Reméljük, nem támad fel. Soha. 

Az Élet és Tudomány (közismert rövidítése: ÉT) c.folyóirat karácsonyi dupla számának tartalmából: Gammasugárzó óriásbuborékok a Naprendszerben- Polinéziából terjedt el a világ egyik legnépszerűbb sportja, a szörfözés- Kínában és a Közel-Keleten készültek az első harangok- Liszt Ferenc őszinte vallásossága- A középkori egyház valódi földrajzi helynek tartotta a Paradicsomot- Brassai Sámuel sok szegény diákon segített- Az ezüst hárs lett az Év Fája- Amerikai kutatások az olvasás közben fellépő idegrendszeri változásokról- Egy különös kísérlet diétások és a kalória viszonyáról- Egy egyszerű e-mail 0,3 gramm szén-dioxidot bpcsát ki- Emberi települések a Perzsa-öböl alatt.