Írott és elektronikus média régen és ma

 2023-ban nagyon jelentős belpolitikai változások történtek Hollandiában. Ezekről minden jelentősebb sajtó-és médiatermék tudósított. A magyar nyelven elérhető legjobb cikk(véleményem szerint) a Demokrata közéleti hetilap 2023.november 15-i számában olvasható. Szerzője Nathalie Suarez. Címe:Merre tovább,Hollandia? Olvashatunk arról,miért is mondott le 13 év kormányzás után Mark Rutte miniszterelnök. Megtudjuk,milyen problémák kerültek elő a választásokon:migráció,környezetvédelem,orosz-ukrán háború,megélhetési költségek növekedése,energiakérdés. Megismerkedünk a holland politikai életet meghatározó politikusokkal,pártokkal. Szó esik a politikusok Magyarotszághoz való viszonyáról is.Nagyon alapos,átfogó cikk,ajánlható a térséggel foglalkozó történészeknek,politikatudósoknak. 

 A körforgásos gazdaság-a kifejezést a környezetvédők ismertették meg a világgal-lényege,hogy az egyszer már felhasznált nyersanyagból új nyersanyagot és végül új készterméket nyerünk. Angol rövidítéssel ezt 10R-nek is hívják.  Akit részletesen érdekel a téma,az remek bevezetést talál a Népszava 2021.december 20-i számának 16.oldalán. Marnitz István cikkének címe:Kifogytunk a nyersanyagokból. Alcím:Pazarlás.A kimerülő erőforrásokkal szemben a "körforgásos gazdaságnak"nevezett újrahasznosítási elv érdemi megoldást kínál. Marnitz egy táblázatban sorolja fel a 10R-t,azaz a körforgásos gazdaság lépéseit. Ezek a következők: Elutasítás-Csökkentés-Megújítás-Újrahasználat-Javítás-Felújítás-Újragyártás-Továbbhasznosítás-Újrahasznosítás-Visszanyerés. A Népszava kitűnő cikke  inkább azoknak szól,akik úgymond belekóstolnak a témába,frissen találkoznak vele. Akik részletesebben kívánnak tájékozódni,számtalan információs forrást találnak a neten illetve a kónyvtárakban.

 Akik elmúltak már negyven évesek, és kommunista országban nőttek fel, tudják, hogy anno 1990 előtt minden mozifilm előtt vetítettek híradót. Ezt a propagandafilmet a jobb sorsra érdemes nézősereg általában végigunatkozta, ásítozta és miegyéb,viszont annál jobban esett a pillanat, amikor végre elkezdték az igazi filmet.  Az 1982/48. híradóban (igen, ezeket számozták, nehogy valaki elfelejtse valamelyiket megnézni, haha...) egy érdekes kísérlet szomorú végeredményét láthatjuk.Tesztelték a magyar lakosságnak a környezetvédelemre vaó affnitását. A filmesek kihelyeztek néhány ásót meg néhány fát egy vidéki lakótelepre, kíváncsiak voltak ,a járókelők közül hányan veszik maguknak a bátorságot, hogy szívből eredő spontaneitással nekikezdjenek fát ültetni. A végeredmény egészen elképesztő volt.  Egyetlen fa sem vert gyökeret a szorgos állampolgárok munkája által. Viszont ellopták az összes ásót.  na, ez is jellemző az emberekre...

 A háztartások nagy része használ valamilyen étolajat sütéshez-főzéshez. A használt étolajat az utóbbi években közösségi szinten összegyűjtik és újrahasznosítják,ezáltal növelve a környezet védelmét. A Zöld Ipar Magazin 2022/4.számának 9. oldalán igen érdekes és informatív cikket olvashatunk a használt sütőolaj összegyűjtéséről. Megtudhatjuk,a magyar lakosság hány %-a él a lehetőséggel,mely áruházláncok vesznek részt a tevékenységben és mennyire elégedettek az eddig elért eredményekkel,illetve,hogy milyen technikai problémákkal jár a használt sütőolaj összegyűjtése. Nagyon gondolatébresztő és aktuális cikk.

 A HVG hetilap 2022/17.(április 28.) számának 78.oldalán olvashatjuk a Megkönnyítik a dolgukat című keretes írást. Voltaképpen arról ad hírt a Szerző,hogyan oldottak meg a szakemberek Franciaország fővárosában,Párizsban,egyszerre két problémát is. Az egyik probléma az életmód témájához kapcsolódik:panaszkodtak a párizsi polgárok,hogy kevés a nyilvános WC. A másik probléma környezetvédelmi és gazdasági:túl sok vizet kell a párizsi közparkok locsolására fordítani.  Megoldás:az uritrottoir,amely egyszerre gyarapítja az utcai vizeldék számát és csökkenti a növények okozta környezetvédelmi gondokat. Úgy néz ki mint egy virágláda,tkp.az is. Csak alatta van egy lyuk,oda lehet vizelni. A vizelet szalmára érkezik,amelyből komposzt keletkezik,ezzel pedig táplálják a fenti virágosládában élő növényeket. Az elmés szerkezetnek csak annyi a hátránya,hogy a nyílt utcán található,márpedig sokan idegenkednek attól,hogy az utcán vizeljenek. A hölgyek számára készült változat kissé szemérmesebb,egy csőbe

 A csomagolás a gazdasági élet egyik legfontosabb ágazata, hiszen minden más ágazatot érint. Az ÖKO ( Ökológia,Környezetgazdálkodás, Társadalom) folyóirat 1995/3. számában olvashatjuk Kossa Judit:A csomagolóanyagok használatának jogi szabályozása az Európai Unióban és hatásuk a magyar termékdj törvényre című tanulmányát, amelyből egyfajta kis európai csomagolástörténeti áttekintést kapunk.  A rendkívül átfogó írás felvázolja az európai csomagolóanyag-kérdést, különösen a környezetvédelem szempontjából. Megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tett a német kormányzat a sör és tej egyutas csomagolásának megakadályozására. Képet kapunk arról, hogyan rendelkezett az 1991-ben elfogadott úgynevezett Töpfer-törvény a csomagolóanyagok környezetbarát mivoltáról, a csomagolóanyagok tömegéről, térfogatáról, valamint az azóta már az ökológia egyik kulcsszavává vált újrahasznosításról. De rövid áttekintést kapunk a dán helyzetről ( a dánok jártak legelőrébb a környezetbarát csomagolások elterjedsée terén)

 A kitekinto.hu  című külpolitikai portál írta meg, hogy jelentősen változik az Eu klímavédelmi politikája a következő években.  Eddig az úgynevezett ETS rendszerben minden tagállam kapott lehetőséget az ingyenes kibocsátásra, magyarul ingyen kapott egy bizonyos egységet. 2032-től ez a rendszer megszűnik ( tehát 10 év van az átállásra). Azonkívül fontos változás, hogy kiterjesztik az ETS-t a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből eredő felhasználásra. még egy fontos változás: 2027-től a kibocsátáskereskedemből származó bevételeket kizárólag klímavédelemre fordíthatják.  Ez utóbbi igencsak érdekes lesz,hiszen mind a mai napig nincs pontosan meghatározva a klímavédelem fogalma. Ha ültetek, magánszemélyként 5 fát a kertembe, az klímavédelem?  Szóval, sok itt a kérdés...

 A fenntartható fejlődés- amely a környezetvédelem területén napjaink egyik legfontosabb kutatási területe-  napjaink egyik legvitatottabb politikai kérdése is, gyakorlatilag mindennap előkerül a médiában. Maga a probléma azonban messze nem mai keletű: már húsz éve is elég sokat foglalkozott ezzel a témával az akkori sajtó.  Az ÖKO folyóirat 1994/2. számában igencsak érdekes és szakavatott tanulmányt olvashatunk Dr. Kerekes Sándor tollából. Címe: a fenntartható fejlődés kérdőjelei magyar nézőpontból. Nem szeretném itt most az egész művet ismertetni ( lényege: a fenntartható fejlődés lehetőségeinek elemzése a Brindtland-jelentés alapján.. ). Itt most csak a tanulmány egyik pontjával foglalkozunk, melyben a Szerző a fenntartható fejlődés lehetséges modelljeit ismerteti. A Föld eltartóképessége optimista és pesszimista felfogásban címet viseli ez a szövegrész. - Az első modell szerint egyes mutatók együtt nőnek a gazdasági fejlődéssel. Kerekes doktor itt a termőterületek növekedését emeli

 2022-ben elnökválasztást tartottak Franciaországban, a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron 58 százalékkal nyert, második helyen Maine Le Pen végzett 42 százalékkal. A nemzetközi sajtó, média túlnyomó többsége az ő győzelmét várta.Macron várható feladatairól az euronews.com interntetes oldalon olvashatunk cikket.  Macron győzelmi beszédében legfobtosabb teendőjének az árokbetemetést tartotta. Hangsúlyozta, hogy minden francia elnöke akar lenni, harcol a nők egyenjogúságáért, több figyelmet szentel a környezetvédelemnek( előző ciklusában Macront folyton támadták a környezetvédők, kevesellték a klímavédelemre fordított energiát és harcot). Csak annyit tudok erre mondani: gratulálok neki és járjon sikerrel,védje ki a szélsőbal és a szélsőjobb támadasait.  Egyébként Macron történelmi tettet hajtott végre:20 év után ő az első francia elnök, akit újraválasztottak. Ez azt mutatja, hogy a választók többségét meggyőzte az a politika, amit az elmúlt öt évben követett. 

 A Világazdaság című, általam nagyon kedvelt napilap internetes oldalán ( vg.hu ) láttam egy néhány soros cikket ( megtekintve 2022,március 23.,10 óra 24 perc) a rádiófrekvenciás mobiltelefonokról. Mivel én már nem vagyok annyira fiatal, mint szeretném, a cikk olvastával elkezdtem nosztalgiázni. Az 1990-es évből eszmbe jutottak a nagy bunkófonok, aztán az egyre kisebb méretű és egyre okosabb telefonok,okostelefonok.  A rádiófrekvenciás mobil egyébként arra lesz jó, hogy nem kell hozzája töltő. Az akkumlátor a környezet rádiófrekvenciás jeleit fogja. Környezetvédelmi szemponból ideális. Namost, én úgy tudom, hogy ez erősen ingadozó is lehet. Tehát akkor egy ingadozó töltésű aksival rohangálunk? Nyilván nem, meg kell oldani az energia tárolását. Megoldják. További kérdés a készülék ára. Ne legyen sok, kívánom. Mert amúgy az ötlet tetszik. A rádiófrekvenciás mobiltelefon a 21.század innovációja. 

 Az elmúlt napokban a világ vezető írott és elektronikus médiatermékei tele voltak Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi ötletével. A humoristából és tévéproducerből elnökké avanzsált, jelenleg legnehezebb feladatával bírkózó politikus szerint Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. A személyes vonatkozásokon túl- politikai elit vagyonmentése, stb.- igazán nem látom okát annak, hogy Ukrajnát éppen most felvegyék az EU-ba. Rendkívül korrupt, gazdaságilag alacsonyan teljesítő, környezetvédelemben igen gyenge teljesítményt mutató országról van szó. Semmi értelmét nem látom ennek a dolognak. Ugyanakkor érdemes lenne folytatni a csatlakozási tárgyalásokat, és amint megfelel Ukrajna a követelményeknek, felvenni. De csak akkor, hamarabb nem. 

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

 Aki azt gondolja,hogy a napkollektor valami új dolog,az rosszul gondolja. A Nők Lapja című kitűnő hetilap 1979/40.számának hátoldalán,a "Heted 7 Országból"című fotórovatban láthatunk egy fényképet,az alábbi képaláírással: Napfűtés előnyben-a családi házon napfénykollektorok. A ház tetején 15 darab kollektor látható. A képet az MTI Külföldi Képszolgálat készítette,de hogy hol és mikor,azt nem tüntetik fel. A fekete-fehér fotón egy európai külsejű ház látható. A lényeg:napkollektort már az 1970-es években is használtak,úgy feltételezem,nálunknál környezettudatosabb nyugat-európai országokban. Csak akkoriban a média még nem karolta fel a környezetvédelem ügyét,mint ma.21.századi emberként azt mondom:lehet,hogy akkoriban kellett volna erről többet beszélni-illetve mutatni. 

 A Biotechnológia és környezetvédelem- ma és holnap című folyóirat 1997.áprilisi számának 8-9. olvashatjuk Orosz G.Tamás cikkét, melynek címe: Hajdú-bihari zöld körkép. a cikkből kiderül, hogy Hajdú-Bihar megye nem állt olyan rosszul a környezetvédelem vonatkozásában. A megjelenés idején kb. 70, környezetvédő szervezet működött a Tiszántúlon, ezen belül is legalább 36 a megyében. Nagyon sok volt a környezetvédelmi akció, pl. szárazelemgyűjtés, a Víz Világnapjának megünneplése, a Föld napjának megünneplése sok rendezvénnyel, valamint szeptember 18-án a Világtakarítási Nap megyei szintű feladatokkal ( nem tudom, hogy ez az ünnepnap még létezik-e...).  Rendeztek itt konferenciát ( A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodása), és rengeteg iskolai előadás, bemutató, a Nagyerdő rendbetétele, a sokak számára ismeretlen Guthi-erdő renoválásának megkezdése- szóval, rengeteg program, rendezvény, oktatási projekt ( pl. a Kölcsey Tanítóképzőn beindult KÖRLÁNC nevű) írta fel Hajdú-Bihar megyét

 Nagyon érdekes cikket olvastam az egyik legismertebb magyar gazdasági témájú médiafelületen, a vg.hu -n (megtekintve 2021.június 7., 8 óra 12 perc). A címe: Már június 8-án felélik erőforrásaikat a magyarok. Szerzőt nem jelölnek, ami kár, mert nagyon jó az írás. Arról szól, hogy ha a Föld minden embere úgy élne, mint  mi, magyarok, akkor június 8-ra elfogynának a bolygó forrásai, egyszerűen kimerülne a Föld. Egy átlagember eltartásához ezek szerint 2,3 Földre volna szükség. A cikk kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiemelten fontosnak tartja az ökológiai lábnyom megőrzését illetve csökkentését, ennek érdekében különböző "zöld" szolgáltatásokat kínál magánszemélyeknek (családoknak) és bankoknak. Recenzens néhány gondolata az amúgy kitűnő cikkről: 1. A kormányoldal igyekszik magához ragadni a kezdeményezést a zöldpolitika területén is, amely Nyugat-Európában általában a baloldal reszortja. Jól csinálja, szükség is van rá, mert a fiatal szavazókat ezzel lehet megfogni, és amúg

 2008-ban a Reader's Digest folyóirat felmérest készített a világ akkori vezető országaiban,melynek témája:mi miatt aggódnak az emberek? Ausztráliában a megkérdezettek 33 százaléka aggódott a környezeti problémák miatt. Ezt én jó jelnek tekintem egy társadalom érettsége szempontjából. Ugyanakkor két tényező bizonyosan hozzájárul a zöld szemlélet terjedéséhez. Az egyik az iskolai oktatás,körmyezeti nevelés,másik pedig maga a környezet. Utóbbit nem kell magyarázni. Aki járt már Ausztráliában,az tudja,hogy nem akármilyen természeti környezetben élnek az ottani emberek. Az oktatás-nevelés pedig nem tesz mást,mint arról tanít,amit az emberek látnak. Miért nem tanul egy magyar iskolás a saját környezetéről? Miért ugyanazt tanulja egy zala megyei hatéves gyerek,mint egy hajdú-bihari? A magyar iskokai oktatás elképesztően uniform. Arra ügyelnek,hogy minden gyermek ugyanazt tanulja. Merthogy oktatáspolitikusaink szerint így egyenlők az esélyek.  Nincs igazuk. Egy kusgyereknek először a sajá

 A Magyar Demokrata 2020.október 7-i számában olvashajuk Vass Krisztián írását Dinnyepártos koalíció címmel. Ebben a Szerző bírálja Schmuck Erzsébet ( LMP) parlamenti felszólalását, amiben is a képviselőnő azt állította, hogy az Orbán-kormány érzéketlen a környezeti kérdések iránt, valamint hogy a " környezet- és természetvédelmet....felesleges luxusnak tekintik."  Néhány észrevételt szeretnék fűzni Schmuck Erzsébet felszólalásához, valamint Vass Krisztián cikkéhez. 1. Mind a parlamaneti felszólalás, mind a Magyar Demokrata cikke csak félig fedi az igazságot. 2. Az igaz, amit Schmuck Erzsébet is szóvá tesz, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, és egyáltalán:az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak a "zöld" politikát. 3. De az is igaz, amit Vass Krisztián leír, hogy a kormány tíz év alatt többszörösére növelte a nemzeti parkok támogatását, nőtt az őshonos fajok száma. Schmuck Erzsébet felszólalása tehát egyoldalú.  4. De az is igaz, hogy a magyar politik

Néha a legváratlanabb médiatermékekben bukkanunk a legérdekesebb cikkekre. Az Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja, 2019.okótóberi számában közli Szalacsi Norbert írását, A klímaváltozás lassításának lehetőségei címmel. Azért fontos ez a cikk, mert 1. Politikai elfogultságoktól mentesen szól egy napjainkban igencsak átpolitizált kérdésről, az energiagazdálkodásról 2. Új szempontból közelít témájához. Mi, laikus Olvasók, megtudhatjuk, hogy a megújuló energiaforrások előállítása igencsak környezetszennyező. Például az epoxid nevű anyag előállítása, melyből a szélturbinákat gyártják, kifejezetten környezetkárosító. A szélerőművek átlagos súlya pedig 385 tonna, ez hatalmas terhelés a talajnak. A vízerőművek szennyezik a környezetet, a napenergia megtérülési iedeje pedig hosszú. Szóval, a cikk szerzője pesszimista abban a tekintetben, hogy átáll-e az emberiség megújuló energiaforrásokra. Szalacsi Norbert írását mindenkinek ajánlom, mert tiszta vizet önt a pohárba. Nincsenek csak jó

A Debreceni Szemle tudományos folyóirat, mely humán- és reáltudományok témaköréből egyaránt közöl írásokat. A Debreceni Egyetem illetve az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága adja ki. A 2018/1. számban Kocsis Fülöp írását olvashatjuk, mely a görögkatolikusok 19-20. századi, nem éppen egyszerű helyzetéről szól. A tanulmány legfőbb tanulsága az, hogy az egyház nem függetlenítheti magát az aktuális politikai-társadalmi viszonyoktól. Hunyady György írása a rendszerattitűd Kérdését tárgyalja. Szól arról, hazánkban miért alakult kissé felemásan a társadalmi közérzet kutatása a rendszerváltás után. Rámutat, hogy Jost és Banaji rendszerigazolásról szóló elmélete hazánkban a gyakorlatban is bebizonyosodott. Akit Debrecen helytörténete érdekel, szintén talál a folyóiratban olvasnivalót: Papp József fényképekkel gazdagon illusztrált tanulmánya Debrecen századfordulós építészetét tárgyalja. Olyan épületekről esik szó, mint a MÁV Állomás, a Piarista Főgimnázium, vagy éppen a pallagi Gazdasági Akadé

A Hajdú-Bihari Napló megyei napilap 2011.május 6-i számának tartalmából: Környezetvédelmi okokból áll a Debrecen melletti elkerülőút építése. Felmentették eltiltása alól Mészáros Norbertet, a DVSV-TEVA védőjét. Az MSZP megnevezte,kiket indít az időközi választásokon. A rendészeti és rendvédelmi dolgozók sztrájkra készülnek, mert megvonták kedvezményeiket. A közoktatási dolgozók tiltakoznak a tervezett törvénymódosítások miatt Híres írók nyilatkoznak: miért jó olvasni, miért jó újságot olvasni? A Tátrai Band is fellép Debrecenben. A labdarúgó NB I-ben 1. Videoton 2. Paks 3. Kaposvár 4. FTC 5. DVSc-TEVA