Írott és elektronikus média régen és ma

 A HVG című,hetente megjelenő gazdasági-közéleti lap 2024.február 15-i számának tartalmából: Elemző cikkek a kegyelmi botrányról és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról,valamint Tóta W.András és Munk Veronika publicisztikái ugyanerről a témáról- Európa védelmi képessége gyenge,kevés a fegyver,túl kis létszámúak a hadseregek-Az emberszerű robotok finom érzékelése nagyon gyenge,nehéz az emberi kéz összetettségét utánozni. A futó robot pedig nagyon sok energiát fogyaszt-A meglehetősen különc modorú,katonai végzettségű Ibrahim Szultan lett Malajzia királya-Zelinszkij ukrán elnök menesztette a hadsereg első emberét,Valerij Zaluzsnijt.A cikk szerint ezzel "komoly kockázatot vállalt". Mesterséges intelligencia segítségével sikerült elolvasni az.ún.herculaneumi papiruszok egyikét-A pápaszemes pingvinek a hasukon található pöttyökről ismerik fel társukat-Nagy sikerrel,Alföldi Róbert rendezésében mutatták be Tena Sivicic:3tél című darabját a Radnóti Színházban-Interjú Straub P...

Közéleti médiaszemle című sorozatunkban az utóbbi idők legérdekesebb közéleti témájú ( ide sorolva a politikán kívül a sportot és a gazdaságot is) cikkei, tévé-és rádióműsorai, intenretes médiamegjelenései közül válogatunk. Igyekszünk minden politikai oldal médiatermékeit egyenlő arányban szemlézni.    Magyarországon az elmúlt években óriási vita és botrány volt a tanári fizetések körül. Az utóbbi időben rendeződni látszik a helyzet, legalábbis ez derül ki a Magyar Nemzet 2024.november 5-i számának 3. oldalán található, szerző megjelölése nélküli (" Munkatársunktól") cikkből. Az írás címe:Újabb húsz százalékkal nő a tanárok bére. A lap idézi a Belügyminisztérium állásfoglalását. Ennek főbb pontjai: - 2024-ben " történelmi mértékkel", 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére. A pedagógusok bruttó átlagfizetése a tárca szerint 693 ezer forint. - Idén mintegy 3000 fővel többen jelentkeztek egyetemi-főiskolai pedagógusképzésekre,mint tavaly, 15 000 hallgató kezdte meg t...

 Széles körben elterjedt tévhit,hogy csak az embereknél fordul elő táplálékallergia,mert az állatok úgyis tudják,mitől lesznek betegek. Ez tévedés. Legalábbis ez derül ki a Magyar Mezőgazdaság folyóirat 2022/32. számának cikkéből,melynek Szerzője Bárdos B.Edit,címe:A kocák sem isznak eleget. A cikm végén Szerző egész hasábot szentel a sertéseknél előforduló táplákékallergia kérdésének. Mint írja,ez a jelenség egyre ritkább,mert egyre kevesebb konglicinin nevű fehérje található a takarmányban. A konglicinin a szójában található fehérje,amely hiperimmun-túlérzékenységet(köznapi nyelven:allergiát) vált ki. Ebből a fehérjéből egyre kevesebbet kapnak a sertések. Tehát nem csak az embernék,de az állatoknál is előfordul táplálékallergia. Érdemes volna e tekintetben megvizsgálniba kutyák és macskák táplálkozását. 

 Sorazatunkban európai tudományos,kulturális,szakmai és egyéb hetilapok kincseiből válogatunk. -Eavan Boland:Karantén.Horváth Imre Olivér fordítása.Alfóld,2022/8.26-27. Vers a sírig tartó szerelemről. És annál többről is. Jómagam vagy tízszer elolvastam,annyira gyönyörű. -Gyarmati László:Perseidák 2003.Meteor 2003/10.23-27. Az amatőrcsillagászok megfigyelései a profik munkáját is segítheti. -Horváth Csilla:Sok és méretes alma lehet gazdaságos.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug 10.24-26. A kártevők elleni védekezésről és a termésritkításról szóló írás minden gyümölccsel foglalkozó szakembert érdekelhet.Amit viszont a felvásárlási árakról olvasni,az megdöbbentő. -Dr.Lehoczki László:A III.MMSZ Műanyagipari Konferencia a körforgásos gazdaság és a környezeti fenntarthatóság jegyében.Polimerek,2024.június,180-183. A cikkben többek között szó esik a körforgásos gazdaságról,a csomagolás EU-s szabályairól is. -Szenczi Árpád:A nagykörösi tanítóképzés "Váczy"korszakának szellemisége.Studia Ca...

 Igen érdekes,az állatokkal foglalkozó tenyésztők,hobbitenyésztők,állatorvosok,pszichológusok szélesebb körét is érdeklő cikkre hívnám fel a figyelmet. A Magyar Mezőgazdaság a magyar agrárium 1876 óta létező sajtóterméke,hetente jelenik meg nyomtatásban. A 2022/32. számban olvashatjuk Bárdos B.Edit:A kocák sem isznak eleget című cikkét. Ebből kiderül,hogy ellés előtt és után az anyakocára nagy veszély leselkedik:a hasmenés illetve a bélsárpangás. Mindennek úgy lehet elejét venni,hogy elegendő vizet kell itatni a kocával,másrészt gondoskodni kell arról,hogy elegendő rostokban dús ételt fogyasszon. Ez a tápláléknak legalább 12 %-át tegye ki. Tehát nemcsak az ember esetében jelent problémát a kevés folyadékfogyasztás és a rostokban szegény táplálkozás,hanem az állatoknál is. A cikkben konkrétan a sertésekről van szó,de gyanítom,hogy az összes háziállat esetében fennáll ez a probléma.

 Ebben a bejegyzésben érdekes, releváns cikkek elérhetőségét közöljük. A téma: Debrecen története.A válogatás természetesen szubjektív. A cikkek,tanulmányok,esszék  megjelenési helyének felsorolását-az egyszerűség kedvéért- a megjelenés időrendjében olvashatják. A nemzeti hadsereg bevonulása Debrecenbe. 8 Órai Újság, 1920.március 13, címlap. Baranyi Béla:A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-45-ben.In.:Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve X.,Debrecrn 1983.5.skk.  LNagy Zsuzsa:A város küzdelmes negyedszázada. ( recenzió a Debrecen története 1919-1944 című könyvről). Alföld, 1987/2. Major Zoltán László:Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban.In.Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVII.Debrecen,1990.111-124. Pallai László:Szabó Kálmán polgármesteri tevékenysége Debrecenben 1945 és 1948 között.Debreceni Szemle 1994/1. 116-134. Szél Rozália ( összeáll.):A szabadságharc napjaiból 1848.12.28-1849.01.03. Ugyan...

 Sokak szerint a novellairodalom aranykora lejárt a 20.század végén. Szerintem ez nem igaz. Manapság is születnek kitűnő novellák Európában és Magyarországon. Néhány kedvencemet ideírnám,szerző szerinti betűrendben.(A 21.századot a 2000.évtől számítom). Balázs K.Attila:Laci.Korunk,2024.július,81. Cserna-Szabó András:Mentafagylalt.Alföld,2000/3.16-25. Kleinheincz Csilla:Újraosztás.Kortárs,2023.09.5-8. Molnár Krisztina Rita:Kőangyal.Alföld,2020/5.27-28. Oláh Kármen:A múlt ott jár a falak között. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle,2023.II.115. Tandori Dezső:"A geometria".Felvettem egy rendszert.Alföld,2003/4.61-73. Závada Péter:A kutya.A bika.Szkholion,2023/2.6-9. A jó novellák felsorolását folytatjuk.Folyamatosan folytatjuk.

 Az idei,2024.évi labdarúgó Európa-bajnokság eleggé sok középszerű meccset hozott. Nosztalgiáztam egy kicsit,kezembe került a Newsweek hetilap 1996.június 17-i száma. Wiiliam Underhill:Glory Games című cikke a futball Európa-bajnokságról szól. Részletesen elemzi,hogy milyen gazdasági erőforrásokat mozgósított a házigazda Amglia,pl.1000 taxi és 444 autóbusz viszi a szurkolókat a meccsek helyszínére illetve a szállásukra. Nekünk,szurkolóknak-sajnos,a magyar válogatott nem jutott ki az EB-re,a selejtezőkben a Svájc,Törökország,Svédország,Magyarország,Izland ötösből csak a negyedik helyet tudtuk elcsípni- azért más miatt maradt emlékezetes ez az EB. Olyan sztárokat,azóta legendává lett futball-zseniket láttunk a pályán,mint a francia Zidane,az angol Shearer,a német Klinsmann, a dán Laudrup,a későbbi aranylabdás cseh Nedved. És ne feledkezzünk meg a döntőről,ahol is Oliver Bierhoff góljai Németország válogatottjának hoztak sikert.  Jó kis EB volt,nem volt sok gól,de a rengegeg apró...

 Becslések szerint Európa-szerte több millió embert érinthet a nyaki eredetű fejfájás betegség. Ez többnyire reggel kezdődik:valami rossz,szúró érzés terjed szét a fejben,aztán szédülés,hányinger következhet. Ezen betegség mellett nehéz-de nem lehetetlen-a normális,mindennapi élet folytatása. Találtan egy,viszonylag régebbi cikket(1998),melyben Dr.Wimmer Ágnes ortopéd sebész fejti ki véleményét-és bizakodik-a nyaki eredetű fejfájás betegségről. Szerinte a nyakcsigolyákkal van a probléma,azokat kell megfelelően kezelni,gondolni kell az ún.blokkolásra is.  A cikket az azóta már megszűnt Népszabadság Gyógyász című mellékletében találtam.  (Szerző jelölése nélkül:Gőzkalapács a fejben. Népszabadság Gyógyász melléklet,1.évfolyam,4.szám,21.o.)

 Olykor-olykor, amikor más egyéb teendőm nincs, szívesen nézegetek építészettel, lakberendezéssel kapcsolatos sajtótermékeket. Így került, pusztán véleltlenül, kezembe a Szép Házak magazin 2017/5. száma. Ebben láthatjuk, Bontovics Mónika különleges lakberendezését: egy " galambok lakta" felsőszinti lakást alakított át csodálatosan a lakberendező. Mi is tetszik benne annyira? A korrektsége, időtállósága. Kék, fehér, szürke színek kombinálódnak, a formák egyszerűnek hatnak ( gyakran az egyszerűnek tűnő dolog a legbonyolultabb). Nincs benne semmi feltűnősködés, egyénieskedés. Egy olyan lakást sikerült kialakítani, ahová egy fárasztó munakanap után szívesen tér haza az ember, s huppan le a szoba kék kanapéjára. Remek megoldások, igazi polgári létformára utaló stílusjegyek. Nekem nagyon tetszett, akit érdekelnek a hasonló kaliberű lakások, ajánlom szíves fogyelmébe. Egy apró kritikát azért hadd tegyek. A magyar sajtóban, médiában az utóbbi években terjedt el, hogy nem tüntetik fel...

 A Maglics Bosznia-Hercegovina legmagasabb hegye,2386 méter. Egy magyar túracsoport 2008-ban megmászta a hegyet. A Magyar Turista 2008/12.számában jelent meg kitűnő túrabeszámoló erről a megsüvegelendő sportteljesítményről. Merthogy a Maglics nem olyan,mint az Alpok. Sokkal vadabb,kevésbé kiépitett az infrsstruktúra,ugyanakkor alpin-felszerelés sem feltétlenül szúkséges a felfelé vezető úthoz (lefelé már igen), s a tábla szerint mindössze három óra alatt teljesíthető.  Tényleg teljesíthető. S ami a tetején várja a túrázókat,az nem más,mint a Balkán történelme,zászlók és szobrok formájában. Kitűnő cikk,talán kedvet csinál egy jó kis túrázáshoz... (Makleit László:Toronyiránt a Maglicsra. Magyar Turista,2008/12.,18-19.)

 Valamilyen formában mindenki eszik lecsót,nagyon sok európai konyha kincsestárában szerepel lecsó-jellegű étel. Mi most a magyaros lecsóról szeretnénk kicsit szólni. Mindenki másképp,más sorrendben teszi bele az összetevőket. Jómagam például úgy tanultam édesanyámtól,hogy előbb a paprikát kell beletenni az olajba,mert az fő meg legnezebben.  A Reformátusok Lapja 2023.augusztus 27-i számában viszont egészen más sorrenddel találkozznk. A cikk írója szerint a helyes sorrend a következő:előbb a szalonna,aztán a hagyma,később a paradicsom,aztán jöhet a paprika. Aztán dunsztoljuk az egészet,el lehet tenni télire. Nekem ezzel az a bajom,hogy mi van akkor,ha odapörkölődik a szalonna?Akkor az íze is rossz lesz,meg eltenni sem lehet. Nem is szólva arról,hogy valóban elég jól véd a penész és a gombák ellen a befőttesüveg?Nekem már volt ellenkező tapasztalatom. Én továbbra is a magam módján,a paprikával fogom kezdeni. De azérr kipróbálom a cikkben leírt módon is. (Ágostonné Szőcs Anna:Le...

 Mi a szép a hangyákban?A szervezettségük,az,ahogy több millió egyed bolyt alkotva együtt munkálkodik.Nem csoda,hogy Magyarországon és a világban egyre többek érdeklődését keltik fel ezek a nagyszerű állatok. Amint a National Geographic 2023.áprilisi számában olvashatjuk,már hazánkban is egyre többen akadnak,akik hangyafarmot tartanak. Nemcsak magánszemélyek,hanem vállalkozások,intézmények is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak ezen egzotikus hobbi,a hangytartás felé. A kitűnő cikk előtt kétoldalas fotót is láthatunk arról,milyen "alkatrészekből"is áll egy hangyafarm. A Bakos Ádám tenyésztővel folytatott interjúból azt is megtudjuk,milyen fajokat szabad tartani és milyeneket nem. Nagyon érdekes,kíváncsiságot felkeltő írás. (Végh László:A hangyafarm kellékei ill.Lugosi Péter-Végh László:Fenntartható hangyamánia.National Geographic,2023.április,4-5 illetve 6-10.)

 A varjú, a legtöbbünk számára amolyan közhelyes állat. A fekete, károgó madár mindenhol megél, búzatábla közelében, lakótelepek fáinak kiszáradt ágain. A varjakat mindenhol látjuk.  De vajon mennyit tudunk róluk? Szinte semmit! Egy kis alapfokú varjútan- bevezetőt olvastam az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem lapja) 2015.novemberi számában. A Feketék és kárognak című cikk Szerzője, Lenner Ádám, leírja, miért és hogyan lett védett állat a vetési varjú, emberi szempontból káros vagy hasznos madárnak tekintsük-e. Majd kultúrtörténeti kitekintést is ad: megtudjuk, a világ melyik táján, milyen hiedelmek kapcsolódnak a varjakhoz. Pl. Walesben balszerencsének tartják, ha varjú keresztezi az utunkat. Az már más kérdés, hogy 21. századunkban mennyit adunk elődeink megfigyeléseire, De azért érdekes ilyesmit is tudni.  Iskolai kiselőadásokhoz jó bevezető lehet ez a cikk. S hogy kitérjek más szempontokra is:Magyarországon méltatlanul alulbecsült az egyetemi-főiskolai újságírás és ...

 A "hagyományos",tulajdonképpen a gimnáziumi tankönyveken alapuló történetírás és irodalomtörténet-írás meglehetősen pontatlan képet rajzol a huszadik század európai történelméről. Példának okáért:a magyar kultúrtörténetben engesztelhetetlen ellenfélnek tekinti a népieket és urbánusokat. Ha valaki elolvassa Papp István cikkét, valami más, sokkal szebb kép rajzolódik ki előtte. Már a cikk címe is elgondolkodtató:Népiesek és urbánusok: egy tábor két szárnya. Mert bizony, többségük valahol egy táborhoz tartozott, a demokrácia és a magas szintű kultúra-művelés táborához. Mindannyian azok dolgoztak, hogy Magyarországnak és Európának jobb legyen. Babits, Illyés, Németh László, Hatvany Lajos báró és a többiek a korszerűsödés, mint paradigma, mentén látták a világot. Abban különböztek, ahogy ezt a korszerűsítést megvalósítani kívánták. Minden történelemmel foglalkozó, vagy a történelem iránt amatőrként érdeklődő Olvasó számára nagyon nagy szívvel tudom ajánlani ezt a cikket.  (Papp I...

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomán...

 A Nordic walking látszólag a világ legegyszerűbb sportja. Kell hozzá két bot, meg két láb. A sportágat még cukorbetegek is űzhetik ( lásd erről a Diabetes című folyóirat 2017/3. számában a cikket). Jómagam vettem a bátorságot és kipróbáltam ezt az " egyszerű" sportot. Nem annyira egyszerű. Merthogy: - ha túlságosan gyors tempóban lépeget az ember, előbb-utóbb akkorákat lép, hogy úgy érzi, kiszakad a csípője. Érdemes tehát, különösen a magamfajta kezdőknek, kis lépésekkel, rövidebb távon kezdeni. - igen nagy szerepet játszik a terep. Nem annyira egyszerű kikerülni két bottal a kezedben egy sárfoltot, mint azt gondolnád. Erősen a lábad alá kell nézni. Gondokat okozhatnak az élesebb kanyarok is. - megállás előtt lassítani kell, mivel jóval hosszabbakat lépsz, mint a hétköznapi életben. Ha nem akarsz a földön ülve kikötni, érdemes a " megálló" előtt fokozatosan lassítani, aztán felemelni a botot, és az utolsó egy-két lépést már normál járásban megtenni. A Nordic walkin...

 Nem sok jót.Legalábbis ez derül ki a HVG hetilap 2018.március 8-i számában közölt cikkből. Az amerikai St.Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei arra figyelmeztették a kórházi sorozatok készítőit (valószínűleg az akkoriban futó Grace Klinika sorozatra is gondoltak),hogy elővigyázatosabban járjanak el a filmek készítésénél. Megtudjuk a cikkből,hány beteget visznek műtőbe az intenzívről a valóságban és a sorozatokban,vagy mennyi egy baleseti sérült beteg átlagos felépülési ideje a sorozatokban és a mindennapi valóságban. Az orvosok azt is kiemelték:a kórházi sorozatoknak nagyon nagy a felelősségük,mert sok potenciális páciens kizárólag ezekből szerzi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteit.A cikk rövid,de nagyon tanulságos,elgondolkodtató. (Szerző jelölése nélkül:Fantázia és valóság. Sorozatos félreértés. HVG,2018.március 8., 38.oldal)

 Korábbi tudásunk szerint az első faépítményeket Kr.e.9000 körül építették őseink. Úgy tanultuk, hogy az ősember kizárólag kőből készítette eszközeit és barlangokban aludt. Azonban tavaly, a zambiai Kalambo-vízesésnél olyan régsézeti leleteket találtak a Liverpooli Egyetem kutatói, melyek azt igazolják, hogy kb. félmillió évvel ezelőtt már készített magának faépítményeket az ember. Nem kissé írja ez át mindazt, amit eddig őseinkről tudtunk.  Akit részletesebben érdekel a téma, olvassa el a Demokrata 2023.szeptember 7-i számában Somorjai Viktória kitűnő cikkét. Ebből megtudhatjuk, melyik emberfaj is épített különös faépítményeket a vízesés partján. Megtudjuk azt is, a régészek szerint miért kell a " kőkorszak" elnevezést valami mással felcserélni. (Somorjai Viktória:Félmillió éves faépítmény.Demokrata, 2023.szeptember 27. 40-41.o.)

 A Magyar sporttörténet egyik legizgalmasabb, legkevésbé felderített és rengeteg történelmi tévhitel átitatott eseménye az 1956-os melbourne-i náyri olimpiai játékok. Az IPM 1990.februári számában olvashatjuk Malonyai Péter cikkét, Ki jön haza? címmel, mely segít egy kis rendet rakni az olimpiát illetően. Megtudjuk, miért nem nevezett labdarúgásban a magyar válogatott. Akkoriban csak amatőrök indulhattak az olimpián, Puskásról, Kocsiról és a többiekről pedig elég nehéz lett volna elhitetni, hogy amatőrök. Részletesen flesolrja a Szerző, milyen eredményeket lrtünk el ( csodálatos volt a magyar tornászok, főként Keleti Ágnes szereplése), s megtudjuk azt is, kik nem jöttek haza.  Képet kapunk arról, milyen lehetett sportolónak lenni abban az időben Ausztráliában, miközben Budapesten már zajlottak a fegyveres harcok a szovjetekkel.  A cikk második része Bolvári Antallal készült interjú. A zseniális vízilabdaedző , ekkor még játékos,Ausztráliában maradt, civil pályát választot...