Írott és elektronikus média régen és ma

 Az idei,2024.évi labdarúgó Európa-bajnokság eleggé sok középszerű meccset hozott. Nosztalgiáztam egy kicsit,kezembe került a Newsweek hetilap 1996.június 17-i száma. Wiiliam Underhill:Glory Games című cikke a futball Európa-bajnokságról szól. Részletesen elemzi,hogy milyen gazdasági erőforrásokat mozgósított a házigazda Amglia,pl.1000 taxi és 444 autóbusz viszi a szurkolókat a meccsek helyszínére illetve a szállásukra. Nekünk,szurkolóknak-sajnos,a magyar válogatott nem jutott ki az EB-re,a selejtezőkben a Svájc,Törökország,Svédország,Magyarország,Izland ötösből csak a negyedik helyet tudtuk elcsípni- azért más miatt maradt emlékezetes ez az EB. Olyan sztárokat,azóta legendává lett futball-zseniket láttunk a pályán,mint a francia Zidane,az angol Shearer,a német Klinsmann, a dán Laudrup,a későbbi aranylabdás cseh Nedved. És ne feledkezzünk meg a döntőről,ahol is Oliver Bierhoff góljai Németország válogatottjának hoztak sikert.  Jó kis EB volt,nem volt sok gól,de a rengegeg apróbb trükk,

 Becslések szerint Európa-szerte több millió embert érinthet a nyaki eredetű fejfájás betegség. Ez többnyire reggel kezdődik:valami rossz,szúró érzés terjed szét a fejben,aztán szédülés,hányinger következhet. Ezen betegség mellett nehéz-de nem lehetetlen-a normális,mindennapi élet folytatása. Találtan egy,viszonylag régebbi cikket(1998),melyben Dr.Wimmer Ágnes ortopéd sebész fejti ki véleményét-és bizakodik-a nyaki eredetű fejfájás betegségről. Szerinte a nyakcsigolyákkal van a probléma,azokat kell megfelelően kezelni,gondolni kell az ún.blokkolásra is.  A cikket az azóta már megszűnt Népszabadság Gyógyász című mellékletében találtam.  (Szerző jelölése nélkül:Gőzkalapács a fejben. Népszabadság Gyógyász melléklet,1.évfolyam,4.szám,21.o.)

 Olykor-olykor, amikor más egyéb teendőm nincs, szívesen nézegetek építészettel, lakberendezéssel kapcsolatos sajtótermékeket. Így került, pusztán véleltlenül, kezembe a Szép Házak magazin 2017/5. száma. Ebben láthatjuk, Bontovics Mónika különleges lakberendezését: egy " galambok lakta" felsőszinti lakást alakított át csodálatosan a lakberendező. Mi is tetszik benne annyira? A korrektsége, időtállósága. Kék, fehér, szürke színek kombinálódnak, a formák egyszerűnek hatnak ( gyakran az egyszerűnek tűnő dolog a legbonyolultabb). Nincs benne semmi feltűnősködés, egyénieskedés. Egy olyan lakást sikerült kialakítani, ahová egy fárasztó munakanap után szívesen tér haza az ember, s huppan le a szoba kék kanapéjára. Remek megoldások, igazi polgári létformára utaló stílusjegyek. Nekem nagyon tetszett, akit érdekelnek a hasonló kaliberű lakások, ajánlom szíves fogyelmébe. Egy apró kritikát azért hadd tegyek. A magyar sajtóban, médiában az utóbbi években terjedt el, hogy nem tüntetik fel

 A Maglics Bosznia-Hercegovina legmagasabb hegye,2386 méter. Egy magyar túracsoport 2008-ban megmászta a hegyet. A Magyar Turista 2008/12.számában jelent meg kitűnő túrabeszámoló erről a megsüvegelendő sportteljesítményről. Merthogy a Maglics nem olyan,mint az Alpok. Sokkal vadabb,kevésbé kiépitett az infrsstruktúra,ugyanakkor alpin-felszerelés sem feltétlenül szúkséges a felfelé vezető úthoz (lefelé már igen), s a tábla szerint mindössze három óra alatt teljesíthető.  Tényleg teljesíthető. S ami a tetején várja a túrázókat,az nem más,mint a Balkán történelme,zászlók és szobrok formájában. Kitűnő cikk,talán kedvet csinál egy jó kis túrázáshoz... (Makleit László:Toronyiránt a Maglicsra. Magyar Turista,2008/12.,18-19.)

 Valamilyen formában mindenki eszik lecsót,nagyon sok európai konyha kincsestárában szerepel lecsó-jellegű étel. Mi most a magyaros lecsóról szeretnénk kicsit szólni. Mindenki másképp,más sorrendben teszi bele az összetevőket. Jómagam például úgy tanultam édesanyámtól,hogy előbb a paprikát kell beletenni az olajba,mert az fő meg legnezebben.  A Reformátusok Lapja 2023.augusztus 27-i számában viszont egészen más sorrenddel találkozznk. A cikk írója szerint a helyes sorrend a következő:előbb a szalonna,aztán a hagyma,később a paradicsom,aztán jöhet a paprika. Aztán dunsztoljuk az egészet,el lehet tenni télire. Nekem ezzel az a bajom,hogy mi van akkor,ha odapörkölődik a szalonna?Akkor az íze is rossz lesz,meg eltenni sem lehet. Nem is szólva arról,hogy valóban elég jól véd a penész és a gombák ellen a befőttesüveg?Nekem már volt ellenkező tapasztalatom. Én továbbra is a magam módján,a paprikával fogom kezdeni. De azérr kipróbálom a cikkben leírt módon is. (Ágostonné Szőcs Anna:Lecsó télir

 Mi a szép a hangyákban?A szervezettségük,az,ahogy több millió egyed bolyt alkotva együtt munkálkodik.Nem csoda,hogy Magyarországon és a világban egyre többek érdeklődését keltik fel ezek a nagyszerű állatok. Amint a National Geographic 2023.áprilisi számában olvashatjuk,már hazánkban is egyre többen akadnak,akik hangyafarmot tartanak. Nemcsak magánszemélyek,hanem vállalkozások,intézmények is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak ezen egzotikus hobbi,a hangytartás felé. A kitűnő cikk előtt kétoldalas fotót is láthatunk arról,milyen "alkatrészekből"is áll egy hangyafarm. A Bakos Ádám tenyésztővel folytatott interjúból azt is megtudjuk,milyen fajokat szabad tartani és milyeneket nem. Nagyon érdekes,kíváncsiságot felkeltő írás. (Végh László:A hangyafarm kellékei ill.Lugosi Péter-Végh László:Fenntartható hangyamánia.National Geographic,2023.április,4-5 illetve 6-10.)

 A varjú, a legtöbbünk számára amolyan közhelyes állat. A fekete, károgó madár mindenhol megél, búzatábla közelében, lakótelepek fáinak kiszáradt ágain. A varjakat mindenhol látjuk.  De vajon mennyit tudunk róluk? Szinte semmit! Egy kis alapfokú varjútan- bevezetőt olvastam az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem lapja) 2015.novemberi számában. A Feketék és kárognak című cikk Szerzője, Lenner Ádám, leírja, miért és hogyan lett védett állat a vetési varjú, emberi szempontból káros vagy hasznos madárnak tekintsük-e. Majd kultúrtörténeti kitekintést is ad: megtudjuk, a világ melyik táján, milyen hiedelmek kapcsolódnak a varjakhoz. Pl. Walesben balszerencsének tartják, ha varjú keresztezi az utunkat. Az már más kérdés, hogy 21. századunkban mennyit adunk elődeink megfigyeléseire, De azért érdekes ilyesmit is tudni.  Iskolai kiselőadásokhoz jó bevezető lehet ez a cikk. S hogy kitérjek más szempontokra is:Magyarországon méltatlanul alulbecsült az egyetemi-főiskolai újságírás és médiakészítés.

 A "hagyományos",tulajdonképpen a gimnáziumi tankönyveken alapuló történetírás és irodalomtörténet-írás meglehetősen pontatlan képet rajzol a huszadik század európai történelméről. Példának okáért:a magyar kultúrtörténetben engesztelhetetlen ellenfélnek tekinti a népieket és urbánusokat. Ha valaki elolvassa Papp István cikkét, valami más, sokkal szebb kép rajzolódik ki előtte. Már a cikk címe is elgondolkodtató:Népiesek és urbánusok: egy tábor két szárnya. Mert bizony, többségük valahol egy táborhoz tartozott, a demokrácia és a magas szintű kultúra-művelés táborához. Mindannyian azok dolgoztak, hogy Magyarországnak és Európának jobb legyen. Babits, Illyés, Németh László, Hatvany Lajos báró és a többiek a korszerűsödés, mint paradigma, mentén látták a világot. Abban különböztek, ahogy ezt a korszerűsítést megvalósítani kívánták. Minden történelemmel foglalkozó, vagy a történelem iránt amatőrként érdeklődő Olvasó számára nagyon nagy szívvel tudom ajánlani ezt a cikket.  (Papp I

 Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék közül talán a trianoni békeszerződés ( 1920) bolygatta fel legjobban Európa térképét, hiszen megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, területén új államok jöttek létre.  A Demokrata című hetilap 2023.szeptember 27-i számában interjú jelent meg Illik Péter történésszel, aki az eddigiektől teljesen más szempontból vizsgálja Trianont. Ő azt kutatja, hogyan reagált a magyar és az európai közvélemény Traionra. Valóban sokkhatásként érte a magyar társadalmat Trianon-értve ezalatt azt:valóban nem számított rá senki? Hogyan reagáltak erre a történelmi tragédiára a magyarság különböző társadalmi rétegei, csoportjai? Pár évtizedet előreszaladva az időben: később hogyan szóltak a hivatalos fórumok a Horthy-rendszerről? Ezekkel, az ún. recepciótörténeti témákkal foglalkozik Illik Péter. Nagyon intelligens, és elgondolkodtató interjú. Az embernek az jut eszébe, érdemes volna a pszichológiai-szociálpszichológiai megközelítést a történettudomány más ter

 A Nordic walking látszólag a világ legegyszerűbb sportja. Kell hozzá két bot, meg két láb. A sportágat még cukorbetegek is űzhetik ( lásd erről a Diabetes című folyóirat 2017/3. számában a cikket). Jómagam vettem a bátorságot és kipróbáltam ezt az " egyszerű" sportot. Nem annyira egyszerű. Merthogy: - ha túlságosan gyors tempóban lépeget az ember, előbb-utóbb akkorákat lép, hogy úgy érzi, kiszakad a csípője. Érdemes tehát, különösen a magamfajta kezdőknek, kis lépésekkel, rövidebb távon kezdeni. - igen nagy szerepet játszik a terep. Nem annyira egyszerű kikerülni két bottal a kezedben egy sárfoltot, mint azt gondolnád. Erősen a lábad alá kell nézni. Gondokat okozhatnak az élesebb kanyarok is. - megállás előtt lassítani kell, mivel jóval hosszabbakat lépsz, mint a hétköznapi életben. Ha nem akarsz a földön ülve kikötni, érdemes a " megálló" előtt fokozatosan lassítani, aztán felemelni a botot, és az utolsó egy-két lépést már normál járásban megtenni. A Nordic walkin

 Nem sok jót.Legalábbis ez derül ki a HVG hetilap 2018.március 8-i számában közölt cikkből. Az amerikai St.Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei arra figyelmeztették a kórházi sorozatok készítőit (valószínűleg az akkoriban futó Grace Klinika sorozatra is gondoltak),hogy elővigyázatosabban járjanak el a filmek készítésénél. Megtudjuk a cikkből,hány beteget visznek műtőbe az intenzívről a valóságban és a sorozatokban,vagy mennyi egy baleseti sérült beteg átlagos felépülési ideje a sorozatokban és a mindennapi valóságban. Az orvosok azt is kiemelték:a kórházi sorozatoknak nagyon nagy a felelősségük,mert sok potenciális páciens kizárólag ezekből szerzi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteit.A cikk rövid,de nagyon tanulságos,elgondolkodtató. (Szerző jelölése nélkül:Fantázia és valóság. Sorozatos félreértés. HVG,2018.március 8., 38.oldal)

 Korábbi tudásunk szerint az első faépítményeket Kr.e.9000 körül építették őseink. Úgy tanultuk, hogy az ősember kizárólag kőből készítette eszközeit és barlangokban aludt. Azonban tavaly, a zambiai Kalambo-vízesésnél olyan régsézeti leleteket találtak a Liverpooli Egyetem kutatói, melyek azt igazolják, hogy kb. félmillió évvel ezelőtt már készített magának faépítményeket az ember. Nem kissé írja ez át mindazt, amit eddig őseinkről tudtunk.  Akit részletesebben érdekel a téma, olvassa el a Demokrata 2023.szeptember 7-i számában Somorjai Viktória kitűnő cikkét. Ebből megtudhatjuk, melyik emberfaj is épített különös faépítményeket a vízesés partján. Megtudjuk azt is, a régészek szerint miért kell a " kőkorszak" elnevezést valami mással felcserélni. (Somorjai Viktória:Félmillió éves faépítmény.Demokrata, 2023.szeptember 27. 40-41.o.)

 A Magyar sporttörténet egyik legizgalmasabb, legkevésbé felderített és rengeteg történelmi tévhitel átitatott eseménye az 1956-os melbourne-i náyri olimpiai játékok. Az IPM 1990.februári számában olvashatjuk Malonyai Péter cikkét, Ki jön haza? címmel, mely segít egy kis rendet rakni az olimpiát illetően. Megtudjuk, miért nem nevezett labdarúgásban a magyar válogatott. Akkoriban csak amatőrök indulhattak az olimpián, Puskásról, Kocsiról és a többiekről pedig elég nehéz lett volna elhitetni, hogy amatőrök. Részletesen flesolrja a Szerző, milyen eredményeket lrtünk el ( csodálatos volt a magyar tornászok, főként Keleti Ágnes szereplése), s megtudjuk azt is, kik nem jöttek haza.  Képet kapunk arról, milyen lehetett sportolónak lenni abban az időben Ausztráliában, miközben Budapesten már zajlottak a fegyveres harcok a szovjetekkel.  A cikk második része Bolvári Antallal készült interjú. A zseniális vízilabdaedző , ekkor még játékos,Ausztráliában maradt, civil pályát választott, egy áruház

 Egy nagyon jó összefoglaló cikk jelent meg Jugoszlávia második világháború utáni történetéről. A délszláv állam ( mely 1924 óta létezett) 1945 után külön utakon járt: sem a nyugati kapitalista, sem pedig a Szovjetunió uralta kelet-európai övezethez nem csatlakozott. Tito marsall, a jugoszláv partizánok vezére és 1945-re az ország első számú politikai vezetője már 1945.május 21-én Ljubjanában elmondta, hogy nem akarja, " hogy belekverjenek a befolyási övezetkért való alkudozásba".  A cikkből megtudhatjuk, hogy már 1945-ben komoly surlódások voltak a szovjet és jugoszláv katonai vezetés között, képet kapunk arról, hogyan lettek elsőszámú ellenséggé a csetnikek. Elcsodálkozunk azon, milyen hatékonyan szervezte meg Tito marsall a hadseregét. Nagyon fontos, hogy a szövetségesek, különösen az angolok nyomására, II.Péter király tárgyalásokba kezdett a felkelőkkel. Ugyanakkor az utolsó bekezdésből kiderül, hogy az 1945 utáni jugoszláv állam éppolyan kökeményen kommunista állam volt,

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,5 5.

 Grace Hopper neve Európában nem annyira közismert, inkább csak a szűkebb informatikus-szakma számára jelent valamit.Az USA-ban viszont a tudománytörténet egyik nagy alakjaként tartják számon, méghozzá jogosan. A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számában J.A.N. Lee:A felejthetetlen Grace Hopper című cikke állít méltó emléket a számítástechnika-informatika nagy alakjának. Grace Hopper munkássága két tekintetben volt úttörő: 1. Jelentősen közreműködött a COBOL számítógépes nyelv megalkotásában, ez volt az első olyan nyelv, ahol ember és gép hatékonyan tudott kommunikálni egymással. 2. Hopper felismerte, hogy előbb vagy utóbb a számítógép minden család házába eljut. Ezzel megfogalmazta a személyi számítógép koncepcióját. Csakhogy ennek létrehozásához és elterjesztéséhez szükség van egységes szabványokra. Addig minden, a gyártásban érdekelt cég maga határozta meg a paramétereket,ezeket egységesíteni kell.  J.A.N.Lee cikke kitűnő, közelebb hozza az olvasóhoz ezt a kitűnő

 Már a modern kori történelem tragikus lapjaira tartozik, hogy 1994-1995-ben véres polgárháború zajlott a Közép-Afrikában található Ruandában. A hutuk és tuszik összecsapásának több százezer halálos áldozata volt.  A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számának 67-72. oldalán olvashatjuk Malcolm McConnell: Menekülés Ruandából című írását ,amely a ruandai polgárháború első pillanatairól szól. A kint dolgozó amerikaiak életéért és ügyeiért felelős munkatárs felesége távolból hangzó robbanásokra lesz figyelmes. Pár óra múlva a vérszomjas milicisták már a családját fenyegetik, menekülniük kell. Már majdnem elérik a burundi határt, amikor belebotlanak egy teljesen irracionálisan működő, " katonai" egységbe, tizenévesekből álló milíciába. A történet végét nem árulom el, de annyit mondok: a cikk kiváló, érzékelteti azt a kegyetlenséget, feszültséget, amely az ilyen és ehhez hasonló fegyveres konfliktusokat kíséri.  Egyúttal sokat megtudhatunk magáról a fegyveres kon

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

 Magyarországon az utóbbi években jelentősen nőtt a gímszarvasok száma- derül ki a vg.hu portál cikkéből ( Kelemen Zoltán:Belakták a szarvasok és a vaddisznók Magyarországot, gyérítésre van szükség. vg.hu. Megtekintve 2023.február 15.,11 óra 8 perc). A cikkből kiderül, hogy hazánkban mintegy 80 ezer gímszarvas él, és már olyan területeken is figyeltek meg szarvasokat, mely nem az ő életterük. A vadászok szerint feltétlenül gyéríteni kell az állományt.  Ha szabad lesz egy rövid személyes reflexiót:büszkék is lehetünk erre a jelenségre. Nagyon sok országban a nagyvadállomány fogyatkozóban van, mivel folyamatosan csökken a rendelkezésre álló élőhely ( egyes nyugat-európai országokban akár 40 százalékkal is csökkent az erdős területek aránya). Magyarországon- a szarvasok és vaddisznók esetében- pontosan ellenkező tendencia figyelhető meg. Mivel össztársadalmi igény merült fel az erdőállomány megóvására, ezért az erdős területen élő állatok is kitűnően szaporodnak.   Ugyanakkor- mint a vg.h

 A Népszava napilap 2021.szeptember 1-i számának 6.oldalá olvashatjuk egy felmérés megdöbbentő eredményét. Eszerint az elmúlt évben-tehát 2020-ban-a magyarországi cégek 64 százaléka tapasztalta,hogy üzleti partnere késve fizet.  Persze,mondhatjuk,ez volt a COVID-időszak,feje tetején állt minden. Csakhogy,sajnos,a probléma nem múlt el a járvány megszelidülésével. Az utóbbi idők nemzetközi konfliktusai,az infláció,az ellátási láncok megszakadása szerte Európában komoly problémává tette a késedelmes fizetést. Hogy ebből a helyzetből hogyan lesz kiút,azt még nem látni. Mindenesetre a cikk kitűnő,objektív.  (P.Zs.:A cégek kétharmadának késve fizetnek. Népszava,2021.szeptember 1.,6 o.)