Írott és elektronikus média régen és ma

 Minden magyarországi lakost érintő rendeletről van szó. 2023.június 1-től a Magyarországon működő, élelmiszer- kiskereskedelemmel foglalkozó áruházak húsz termékkategóriában kötelesek egy héten át tartó,legalább 10 százalékot elérő mértékű leárazást alkalmazni. A termékkategóriák listáját 2023.május 6-án tette közzé a Magyar Közlöny,de valamennyi nagyobb magyarországi hírportál,írott és elektronikus média felületén megtalálható. Kategóriák pl. tejtermékek,joghurt és egyéb savanyított tejtermékek,tea és kávé, stb. A kormány a leárazásoktól a fogyasztás növekedését illetve az infláció csökkenését várja.

 A magas infláció miatt Magyarországon igencsak megemelkedett az élelmiszerek ára. Csakhogy elérte azt a pnotot, amikor a vásárlóknak már nem vették meg azt, amit korrában megvettek. A kiskereskedelmi áruházláncok firgalma visszaesett.Így hát elindult az árháború.  A legnagyobb magyar nyomtatott és online sajtó- és médiatermékek naponta beszámolnak arról, hogy melyik áruházlánc melyik termékének árát mennyivel csökentette.  A vg. hu oldalán azt olvasom, hogy az egyik áruházlánc már 3800 forint/kg áron adja a trappistasajtot.  Nos, az a helyzet, hogy én 2023. március 19-én, vasárnap, az egyik áruházban (amely nem szerepel a médiában megjelent cikkekben) 2699 forint/kg áron vettem a trappistasajtot. Nem azt mondom, hogy ne lehetne ennél olcsóbb, de azért ez már sokkal emberibb ár, mint a 4-5000 forintos. Vettem is jó sokat. finom is volt, olcsó is volt. 

 A vg.hu gazdasági portálon ( megtekintve 2022.10.11.,11 óra 7 perc) olvashatjuk K.R.O. cikkét, melynek címe:A háború borít mindent, luxustermékké vált a hús és a kenyér című írását. Elképesztő adatokat találunk a kiváló cikkben.:szeptemberben a margarin ára 61,2 százalékkal nőtt, a cukoré 10 százalékkal, a tojás ára 53,7 százalékkal, a péksütemények 48,1 százalékkal drágultak. A kenyér pedig 76,2 százalékkal lett drágább. Szerintem a helyes megfogalmazás úgy lett volna, hogy az egy évvel korábbihoz képest. pl.A margarin sem egy hónap alatt drágult 68 százalékot... Itt már csak az a kérdés, mit fogunk enni? Hát azt, amit az infláció megkímélt, vagy legalábbis nem annyira érintett:zöldséget( tegnap vettem paprikát 650 forint volt kilója, tavaly ilyenkor ennél jóval drágábban adták), meg ilyesmit. Az biztos, hogy a háborús infláció- amelyről szeretném hangsúlyozni, nem a kormány és nem az ellenzék műve, az első és második világháború idején és után is nagyon magas volt az infláció- egyh

 Olvasom a napi.hu online gazdasági folyóirat Jóval nagyobb a baj, mint egy évvel ezelőtt című cikkét ( Szerzője Komócsin Sándor, feltöltve 2021.május 17., hétfő). A cikk Szerzője amerikai gazdasági elemzőkre hivatkozva azt állítja, rendkívüli gazdasági nehézségek várhatók, a koronavírussal összefüggésben. Ehhez a kitűnő, jól megírt cikkhez szeretnék az alábbiakban néhány gondolatot hozzáfűzni.  Ott van először is a vállalatok készletfelhalmozása. A legtöbb nagy óriáscég úgy számol, hogy még 2022-ben is nyögjük a vírus hatásait, ezért aztán bespájzolt: rézből, műanyagból, kávéból, és mint az USA-ból érkező legutóbbi hírekből tudjuk, benzinből is. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor máris elmondhatjuk:globális hiánycikkek keletkeztek- létrejön tehát a nagy közgazdasági paradoxon, a kapitalista hiánygazdaság. Nálunk, Magyarországon, már a szocializmus idején megtapasztaltuk, milyen is egy jó kis hiánygazdaság, amikor pl. egy város összes hentese közül csak egynél lehet kapni csi

A Napi Gazdaság internetes oldalán, a napi.hu -n, olvastam Domokos László cikkét ( Elszálltak az árak, ezzel számolnak a magyarok; megtekintve 2021.május 11.9 óra 9 perc). Elgondolkodtatott. Azért gondolkodtatott el, mert visszaemlékszem boldogult és elég régi gyermekkoromra, amikor is szüleim álandóan az " áremelésekre" panaszkodtak. Valóban úgy tűnt, hogy emelkedtek a kiskereskedelmi fogyasztói árak: drágult a csoki, a Matchbox, a játékkártya, szóval, minden, ami egy gyereknek kellhet, innen tudtuk, hogy a szüleink igazat beszélnek. Emelkedtek az árak.  Aztán pár év múlva jött az egyetem, és megtanultam, hogy az árak nem mindig úgy emelkednek, ahogy azt a fogyasztók érzik. Sokszor túlpesszimistáskodjuk- aú, új szót alkottam...- a dolgokat, magasabbnak érezzük a terheket, mint amilyenek valójában. Nagyobb áremelést érzékelünk, mint amilyen a hivatalos adatokból kiderül.  Domokos László cikke szerint a magyarok 59 százaléka érzi úgy, hogy az utóbbi egy évben infláció felett ,

 Maagyarország erősen médiafogyasztó ország, mindig is az volt. Gyakorlatilag minden magyar embernek megvan a kedvenc tévécsatornája, hírportálja, napilapja, hetilapja, rádiója, videocsatornája, stb.  Azért írom ezt le, mert a napi.hu   internetes portál 2020.október 9-én pénteken, 6 óra 20-kor, Rácz Gergő jóvoltából, közzétette az úgynevezett aktuális fogyasztóvédelmi bizalmi index adatait.  A dolog elkeserítő. Félünk a koronavírus miatti munkanélküliségtől, az inflációtól, rosszabbnak ítéljük saját helyzetünket másokénál. A hírportál cikke kitűnő, korrekt, éppen ezért elgondolkodtató.  Van-e szerepe a médiának a rossz közérzet terjedésében?  Szerintem van. Egyrészt kettészkadt a hazai piac, egy médiatermék vagy kormánypárti, vagy ellenzéki, vagy elpusztul. Ez polírozza a tartalmat, az újságíróknak minden élesebben, markánsabban kell közölniük, hszen az olvasóközönség- legalábbis a Szerzesztők szerint- ezt várja. Ezért aztán az olvasó/látogatók/hallgatók maguk is kiélezetté válnak köz