Írott és elektronikus média régen és ma

 Grace Hopper neve Európában nem annyira közismert, inkább csak a szűkebb informatikus-szakma számára jelent valamit.Az USA-ban viszont a tudománytörténet egyik nagy alakjaként tartják számon, méghozzá jogosan. A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számában J.A.N. Lee:A felejthetetlen Grace Hopper című cikke állít méltó emléket a számítástechnika-informatika nagy alakjának. Grace Hopper munkássága két tekintetben volt úttörő: 1. Jelentősen közreműködött a COBOL számítógépes nyelv megalkotásában, ez volt az első olyan nyelv, ahol ember és gép hatékonyan tudott kommunikálni egymással. 2. Hopper felismerte, hogy előbb vagy utóbb a számítógép minden család házába eljut. Ezzel megfogalmazta a személyi számítógép koncepcióját. Csakhogy ennek létrehozásához és elterjesztéséhez szükség van egységes szabványokra. Addig minden, a gyártásban érdekelt cég maga határozta meg a paramétereket,ezeket egységesíteni kell.  J.A.N.Lee cikke kitűnő, közelebb hozza az olvasóhoz ezt a kitűnő

 Az informatika története mára önálló tudománnyá vált. Jómagam is szívesen nézegetek régebbi számítástechnikai-informatikai szaklapokat. Némi nosztalgia is van bennem-tudjátok,az a bizonyos "hej,amikor még voltam" életérzés.  Kezembe került a PC World magazin 1997.augusztusi száma. Ennrk 16-17.oldalán részletes statisztikát közölnek az akkori magyarországi számítástechnikai helyzetről. Csak egy adat:a férfiak 41 százaléka használt már egyáltalán számítógépet.  Ezen cikk alapján játsszunk egy kis kvízjátékot!Kérdés:1997-ben a magyarországi háztartások hány százalékában volt személyi számítógép? a, 13      b,23    c,33    d,43 Aki nem akarja tudni a helyes választ,ne nézze tovább a cikket! A helyes válasz az a,!Tehát a háztartások mindössze 13 százalékában volt computer. Viszont érdekes,hogy ezen háztartások 66 százalékában egynél több számítógép működött. A diplomások között is csak 26 százaléknak volt otthoni számítógépe!! Más világ volt,az biztos. Gratulálok azoknak,akik elt

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz

Nagyon érdekes informatika-történeti cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, a magyar írott média egyik első info-szociográfiai írását ( ha tudsz jobb szót, írd meg).  A Gyermekünk folyóirat 1986/7. számában jelent meg Váczy András írása a gyermek és a számítógép kapcsolatáról. Váczy aggódik, természetesen, s be kell valljuk, aggodalmai igazolódtak. A játékok valóban eluralták a gyerekek életét. A legérdekesebb a cikkben az, hogy Váczy megkérdez egy informatikai szakembert, aki- nem ismerve fel az új szerkezet minden korábbihoz képest eltérő voltát- azt bizonygatja, hogy a számítógépben nincs semmi új, " mert az ipari forradalom óta úgy működnek a gépek, hogy nyit-zár, nyit-zár...". Az a furcsa ebben, hogy aki a technológiai szektorban dolgozik ( ahogy ma mondanánk: IT- szektor), még az sem ismerte fel, hogy a számítógép minden korábbitól különböző gép. Inkább a hasonlóságot kereste. A Gyermekünk folyóirat, melyet médiatörténeti indíttatásból rendszeresen szemlézek,

A Reader's Digest Válogatás (RD) című folyóirat 2001.júliusi számában hosszú cikket olvashatunk bizonyos indiai származású Shabeer Bhatia úrról, aki 300 dollárral a zsebében meghódította az USA-t, a világ informatikai piacának meghatározó szereplőjévé vált, amikor is kitalálta a mindenki által használható e-mailt. Az elektronikus levelezés egy szűk réteg privilégiumából lett az átlagember mindennapos kommunikációs eszköze. Nekem erről a cikkről ( mellesleg: Po Bronson írása) Magyarországon az ilyen fiatalembert több okból sem támogatták volna: 1. Indiai,  menjen haza. 2. Indiai, biztos keresztényellenes. 3. Miért akar valamit közkinccsé tenni? 4. Miért olyan fiatal? 5. Honnan tudjuk, hogy bal- vagy jobboldali? 6. Indiai, tehát biztosan az állampolgárságért csinálja az egészet. 7. Arra nem gondolt, hogy Borsodban meg éheznek? Szóval, Magyarországon nem futott volna be ez a csávó. jól tette, hogy Amerikát választotta.

Az a helyzet, hogy egyetértek Donald Trump amerikai elnök politikájával, pontosabban annak nagy részével. Ám magát Trump elnököt mint személyt, egy kissé műveletlennek tartom ehhez a pozícióhoz. A hvg.hu cikkéből kiderül, hogy Trump megkérdezte Bill Gatest, az informatika óriását, mi a különbség a HIV és a HPV között. (Hát, az a helyzet, hogy mindkettő vírus, csak másképp: Remélem, Kedves látogatóink tudják a választ.)Szóval, egy amerikai elnöknek illene kissé tájékozottabbnak lennie. Dehát... xxxxxxxxxxxxxxxxxx Te legyél tájékozott a pénzügyekben! Fontolj meg minden döntést! penzugyitanacsok.blogspot.com