Írott és elektronikus média régen és ma

 2004-ben, Budapesten,a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti múzeum rendezésében került sor A toriin túl című kiállításra, melyen kortárs japán képzőművészek mutatták be műveiket a magyar közönségnek. A tárlatról részletesen ír az Új Művészet című folyóirat (Muladi Brigitta:A toriin túl- ahol japán művészek lelke lakozik). A torii a buddhista templomok kapuja. Elnézve a rendkívül eredeti alkotásokat így, közel húsz év múltán, rájön az ember, hogy voltaképpen rólunk, 21. századiakról szólnak. A gyengülő biztonságban, egyre nagyobb elidegenedésben, mindent eluraló fogyasztói kultúrában élő emberekről. Mindenkinek, aki valamilyen szinten foglalkozik képzőművészettel, szívébe ajánlom ezt a cikket. Engem az illusztrációk annyira mellbe csaptak- különösen Ikeda Bak alkotását. A japánok, szinte prófétikus módon, megelőztek bennünket húsz évvel. Kiáltásaikra kevesen figyeltek.

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 A Kádár-kocka egy lakóháztípus,melyet az 1960-as évek Magyarországán kezdtek el építeni. Kockaház,egyszerű kivitelben,két-három szoba,hozzá kiskert. Mai falvainkban több százezret látni belőlük.Voltaképpen a korszak ittmaradt,élő jelképei ők.Meglehetősen furcsa,de jó ötlet képzőművészeti tárlaton bemutatni ezeket a sajátosan kelet-közép-európai épületeket. A Magyar Narancs hetilap 2022.december 1-i száma számol be egy kiállításról(Dékei Kriszta:Nosztalgia nélkül),melyet az Art Department galériában mutattak be,2022.decemberében. Rajk László építész és Birkás Ákos festőművész mint művészeti alapmotívumokra, tekintett ezekre az épületekre,és erre készített különböző variációkat. Rajk pl. felforgatta,feje tetejére állította a falusi kockaházat-mintegy a korban gyakran használatos "felforgató elem" utólagos megtestesüléseként. Remek kiállítás lehetett,Dékei Kriszta cikke is remek. 

 Ritkaságszámba megy,hogy egy családon belül három igen jó képzőművész alkosson. Az Új Művészet folyóirat 2007.márciusi számának 39-41.oldalán egy családi kiállításról olvasható nagyon jól megírt,szakértőre valló kritika. Szeifert Judit írta,címe:Családi ünnep. Kádár György,Túry Mária és Kádár Katalin közös kiállításáról szól. Szeifert Juditnak sikerült megtalálni mindazt,ami a három művész munkásságát egyedivé teszi,de azt is,ami összeköti. Talán a cikket kísérő illusztrációk-azaz:a festmények bemutatása lehetett volna áttekintőbb. Túry Máriától nem feltétlenül az 1950-es években készült Faültetés c.képet hoztam volna. Kádár György Kék kompozíciójának közlése viszont telitalálat. Meggyőződésem,hogy a közönség nagy része ezt a művet nem ismeri,hát most megismerte. Maga a szöveg nagyon példamutató. Szakmai hozzáértést mutat,szövege a közönség számára érthető. Nem minősítő,inkább bemutató kritika ez. Kedvet csinál,feldob,egyszóval:alkot. Kritika,21.századi színvonalon. Ritka az ilyesmi a

 Érdekes volt megnézni egymást követő napokon két labdarúgó BL-meccset,mindkettőt a közmédia m4 sportcsatornáján. A Ferencváros idegenben lépett pályára az olasz sztárcsapat,a Juventus ellen,s nem sokon múlt,hogy kiharcolja a döntetlent. A Fradi szimpatikus vesztes volt. A saját futballját játszotta,ebből egyelőre ennyire telt. Majd jövőre másképp lesz. Óriási csalódást okozott viszont az Internazionale,amely hazai pályán kapott ki a Real Madridtól 2-0-ra. Az Inter nem volt szimpatikus. Sokszor alibizett,nem tudta a saját játékát játszani,Vidal kiállítása pedig teljesen jogos volt,szerintem legalábbis. Szóval,a Fradi szimpatikus volt, az Inter nem.  Maradjon is így.

Az 1998.évi labdarúgó VB-n Argentína és Anglia játszott a nyolc közé jutásért. A közmédia sportcsatornája,az m4, 2020.július 5-én újra leadta a meccset. Ebben a postban David Beckham kiállításával szeretnék foglalkozni. Szerintem nem volt jogos. Simeone belerúg Beckhambe,feldönti. Az angol sztár a földön fekszik,és visszarúg,Simeonet pont a legkellemetlenebb helyen találja el. Erre Nielsen kiállítja. A rúgó mozdulat szándékos volt,ezen nincs vita. Ám abban biztos vagyok,hogy nem akarta veszelyes helyen eltalálni az argentín támadót. A földön feküdt, és visszarúgott,az őt padlóba gyömöszölni akaró Simeone felé. Ez,szerintem,sárga,nem piros. A meccset tizenegyesekkel Argentína nyerte.

Kovács Vilmos( 1929-2017) grafikus plakátokra specializálta magát. Méghozzá filmplakátokra. A Magyar Iparművészet 2018/4. számában részletes beszámoló olvasható a Műcsarnokban rendezett kiállításából, amely nem más, mint Kis magyar Filmtörténet. Olyan, kitűnően megalkotott plakátokat láthatott a nagyérdemű, mint a Koldus és királyfi című Mark Twain- filmadaptáció plakátja, vagy mint a nyolcvanas évek nagy sikerfilmjének, a Piedone Hong-Kongban című, művészileg nem éppen veretes opusának hirdetménye. Kovács Vilmos alkotásai realisztikusak, s ha kép zőművészetben beszélhetünk mágikus realizmusról, akkor azok. A népies, az urbánus és a techno-motívumok egymás mellett élnek, békés Kovács Vilmos- ságban. Olyan művész volt ő, aki valóban saját világot teremtett. És ezt a világot, Istennek hála, mások is élvezik. Itt pedig a folyóirat weboldala: magyar-iparmuveszet.hu . Ha rákattintanak ( 2019.szeptember 19.), nagyon szép virtuláis válogatást láthatnak. 

A Hajdú-Bihari Napló a megye egyetlen rendszeresen megjelenő politikai napilapja, tkp. évtizedek óta jelenti a helyi sajtót. A 2013.október 21-i szám tartalmából: A rendszerváltáskor alakult családi vállalkozásoknál már a második generáció irányíthat- Foci: Az NB I-ben a DVSC-TEVA tíz emberrel is verte a Kecskemétet- Kiállítás nyílt a DOTE elméleti Galériában huszadik századi magyar grafikusok alkotásaiból- MSZP-kongresszus: elfogadták a programot- Kiss László publicisztikája a magyar fociról és a tehetségről- A bankokban manapság nagyon nehéz reálhozamot elérni- Maradona jobb, mint Pelé?- Szalagtűzőt tartott a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma- A magyarok jelentős része már megcsalta párját