Írott és elektronikus média régen és ma

 Ebben a bejegyzésben érdekes, releváns cikkek elérhetőségét közöljük. A téma: Debrecen története.A válogatás természetesen szubjektív. A cikkek,tanulmányok,esszék  megjelenési helyének felsorolását-az egyszerűség kedvéért- a megjelenés időrendjében olvashatják. A nemzeti hadsereg bevonulása Debrecenbe. 8 Órai Újság, 1920.március 13, címlap. Baranyi Béla:A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-45-ben.In.:Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve X.,Debrecrn 1983.5.skk.  LNagy Zsuzsa:A város küzdelmes negyedszázada. ( recenzió a Debrecen története 1919-1944 című könyvről). Alföld, 1987/2. Major Zoltán László:Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban.In.Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVII.Debrecen,1990.111-124. Pallai László:Szabó Kálmán polgármesteri tevékenysége Debrecenben 1945 és 1948 között.Debreceni Szemle 1994/1. 116-134. Szél Rozália ( összeáll.):A szabadságharc napjaiból 1848.12.28-1849.01.03. Ugyan...

 A 2011.évi spanyolországi választásról a legtöbb magyar Olvasó igencsak keveset tud. Egy részletes elemzést olvashatunk az eseményről az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában ( Manuel Garcia Bernardez:Rendellenességek és többségi szavazatok.Vizsgálódás a spanyol parlamenti választásokról és a május 15-e Mozgalomról). A választás amúgy nagy meglepetést nem hozott, a jobboldali PP, azaz a Néppárt nyert, a szavazatok 44,6, a mandátumok 53,1 százalékát megszerezve. ( Feltehetjük a kérdést:honnan ez plusz 10 százalék). Ez 186 mandátumot jelentett a Néppártnak. Második helyen a PSOE végzett, 110 mandátumot kapott. Harmadik lett az Összefogás és Egység katalán párt, minössze 16 mandátummal! Tehát van két nagy párt, meg sok kicsi. Egészen pontosan:13 párt került be a parlamentbe, ebből 3 1-1 mandátummal, kettő pedig 2-2 mandátummal.  Lehet persze szörnyülködni a dolgon ( sokan nem szeretik a kis pártokat), de azért van jó oldala is a mandátumok ilyetén megoszlásának:minden á...

 Nagyon gyorsan pörögnek napjainkban az események, ami 2012-ben zajlott,az ma már nyugodtan tekinthető történelemnek. Mondjuk így: jelenkortörténet. A sajtó, a média ma már mindenről beszámol, percről percre elemez mindent,gyakorlatilag mindenki élőben követheti a nagy eseményeket.  A Newsweek amerikai hetilap 2012.április 23-i száma Franciaország jelenkori történelmének egyik legnagyobb botrányáról, Dominique Strauss-Kahn pénzügyi vezető botrányáról közöl elemző cikket (Does Sarko Miss DSK? Why the Libertine would have Been an Ideal Opponent.írta Christopher Dickey24-27.o.). A cikk azt vizsgálja, hogyan érinti Nocolas Sarkozy elnököt ( akit a sajtó Sarko-nak becézett), és az ő, illetve pártja választási esélyeit a botrány. Ajánlom ezt a cikket Franciaországgal foglalkozó történészeknek, politológusoknak. Nagyon tárgyilagos, több perspektívából vizsgálja a dolgokat,elemző, érthető nyelvezetű.  Mint ismeretes,Sarkozy 2012-ben megbukott...

 A Haszon című gazdasági magazin 2007/5.számában olvashatjuk a Drágább az olcsóbb?Magánkórházak árai című írást (28-32.oldal,szerző:Fülöp Norbert). Ajánljuk ezt az elemzést legelsősorban is közgazdászoknak. Fülöp Norbert ugyanis vázlatosan az egész magyarországi egészségügy helyzetét áttekinti,elsősorban a beteg szempontjából. Megtudjuk,mennyi vizitdíjat kellett fizetni alapesetben,és mennyit akkor,ha valaki nem a területileg illetékes kórházat vagy szakrendelőt választja. Választ kapunk arra a kérdésre,vajon megszüntette-e a vizitdíj a paraszolvenciát(az akkori kormánypártok folyton azt hangsúlyozták,hogy igen...).Egy csípőprotézis-beültetés kapcsán összehasonlítja az állami és a magánegészségügyben uralkodó viszonyokat. Konkrét összegekkel is megismerkedünk megtudjuk,mennyibe kerül a Telki Kórházban egy szülés,illetve mennyit kell ugyanezért fizetni egy állami kórházban. Szó esik arról egy-egy betegség esetén hány napot kell eltölteni az állami és hányat a magánintézményekben. El...

Hát, ezért érdemes hetilapokat olvasni... Greczula Levente László a Mandiner hetilap 2020.évi 28.számában kitűnő elemzést tett közzé a CDU (Németország emblematikus politikai pártja) elmúlt 75 esztendejéről. Cikkében részletesen szól a párt megalakulásának körülményeiről, értékeli Adenauer kancellárságát, nem túlzottan pozitívan minősíti Erhard időszakát, majd kiemeli a Magyarországon talán kevésbé ismert Kiesinger korszakát. A húsz év ellenzékiség időszaka után a hazánk számára sem közömbös Helmut Kohl kancellárságának legfontosabb eseményeiről szól. A mai német kancellárról, Angela Merkelről szólva Greczula Levente kiemeli: bár az utóbbi időszak eléggé döcögősre sikerült, "ha helyzet van, mindig van igény Merkel pártjára". Ezekkel a szavakkal zárul a Mandiner hetilap kitűnő cikke, mely példamutató lehet minden, politikai elemzéssel foglalkozó újságíró számára. Tárgyilagos, sem személyi- sem pártpolitikai elfogultság nem érhető tetten, és am számomra különösen szimpatikus...

De sok dolog történt egy év alatt..mindenesetre örömmel olvastam a Magyar Narancs 2018.január 25-i számában B.Simon Krisztián interjúját Wolfgang Merkel ( csak névrokonok a kancellárral), német politológussal, aki nem akárki, mert több amerikai egyetemen is oktatott már, és aki szerint - Merkel kormányzása már lecsengőben, a kancellár asszony az utolsó idejét tölti hivatalában - A választási kampányokat belpolitikai témák uralják - Az egyes pártok belülről is megosztottak a koalíció kérdésében - Orbán Viktort azért látják vendégül német politikusok, mert szimbólum. Ez utóbbi állítással nem feltétlenül kell egyetértenünk, a helyzetelemzés alapvetően jó. Sőt: az lenne kívánatos, hogy mindig ilyen mélységű elemzéseket olvashassunk az írott és elektronikus médiában. remek cikk. xxxxxxxxxxxxxx De azért kattints rá erre a blogra is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Az m4 sport 2018. július 4-én este nyolc órakor összefoglalót adott a labdarúgó VB nyolcaddöntőinek góljaiból. Számomra csalódás volt, ennél jóval többet vártam az amúgy eddig a VB-t kitűnően közvetítő közszolgálati sportmédiától. Először is: nem tetszett a háttérben végig szóló zene. Egyszerűen idegesített. Másodszor: ha valaki nem látta ezt vagy azt a meccset- ez Magyarországon gyakran megesik, még mindig gyakori eset, hogy az emberek több munkahelyen dolgoznak, hogy egyáltalán kenyeret tudjanak venni- szóval, ha valaki nem látta a meccset, az a néző valami összeszedettebbre vágyik. Ki lőtte a gólt, hányadik percben, ki kell írni a gólszerző nevét, mert nem biztos, hogy mindenki tisztában van a legjobb uruguayi középhátvédek nevével. Mindettől eltekintve persze szórakoztató volt a műsor, de többre vágytam. Valami elemzésfélére, okoskodás nélkül. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Hirdetés Gondoskodjon családja pénzügyi jövőjéről, készüljön fel a legrosszabb esetekre is! Kössön jó ...