Írott és elektronikus média régen és ma

 A Delta magazin 1970/7. számában (6. oldal, Milyen vastag a tojás héja?) bukkantam a következő, mélyebben belegondolva hátborzongató hírre.  Arról van szó, hogy minden, élelmiszeriparban járatos ember tudja, hogy a vastag héjú tojást könnyebb kamionokban nagy távolságra szállítani, mint a vékony héjút. De hogyan állapítjuk meg, melyik tojás a vastag, és melyik a vékony héjú? Brit kutatók, az Oak Bridge-i magfizikai laboratórium munkatársai- legalábbis azt hitték- megtalálták a megoldást. "A tojást radioaktív ródium-ruténium sugárforrás elé helyezik. A visszaverődő béta-részecskék száma pontosan jelzi a héj vastagságát.".  Tényleg hátborzongató. A brit családok évtizedeken át ették a radioaktív besugárzású tojásokat, ezekből készültek az angol szállodákban az angol reggelik, szóval, a derék britek alaposan megpakolták a népet radioaktív sugárzással ( Az objektivitás kedvéért hozzáteszem: arról nem ír a cikk, milyen gyakorisággal alkalmazták ezt a módszert a brit élelmiszeripa

 A Delta magazin (a KISZ által kiadott,többnyire természettudományos és műszaki témákkal foglalkozó ismeretterjesztő sajtótermék volt,ma már nem jelenik meg) 1974/7. számában jelent meg cikk Lökhárítók helyett lökéscsillapítók címmel. Szerzője Nádasi Antal. A cikk arról szól,hogy a korábbi merev,sokszor a balesetekben önmaga is megsérülő lökhárítók helyett rugalmas,az ütközés erejét valóban tompító lökéscsillapítókra van szükség. Valószínűleg 50 centiméter lesz a magasságuk. Az USA szabványai szerint a jó lökéscsillapító 16 km/óra sebességű ütközésnél 100 százalékig védi a gépjárművet,sőt,maga sem sérül meg. A Szerző leírja azt is,hogy a nagy amerikai autógyárak már régóta kísérleteznek ezen biztonsági szerkezetekkel,a szabványosítás kérdését (recenzrns ironikus megjegyzése:azaz a bürokráciát) nem sikerült még megoldani-magyarán szólva,nem tudtak megegyezni arról,melyik óriáscégnek a nevén fusson a projekt. A cikkben arról is olvashatunk,hogy a legtöbb ütközés nem merőlegesen,hanem fer