Írott és elektronikus média régen és ma

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

 Talán a nap meteorológiai ( de lehet, hogy a természettudományos világ egészét érintő)  híre Európában, hogy az amúgy rendszerint négy évszakos Kárpát-medence keleti részén- azaz Magyarország keleti megyéiben- 2023. április 6-án délelőtt esett a hó. Szép, apró hószemcsék voltak ezek, melyeket az erős , gomolygó szél bizony befújt az esernyők alá. A közszolgáltatások nagyjából tűrhetően működnek, nincs pánik, az emberke, ha időjásárólm eteorológiáról van szó, már nem lepődnek meg semmin.  Az a helyzet, hogy ahogy súlyosbodik a glovális éghajlatváltozás, kirajzolódik egy tendencia: A kárpát-medence egyre inkább két évszakos időjárási zóna lesz. Emlékeznek: tavaly, 2022. októberében még 24 fok is volt! A négy évszakból marad kettő:a tél meg a nyár. A tavasz, meg az ősz pedig kulturális emlékezetünk része lesz. Sajnos. Én szeretem a tavaszt.  Annak különösen örülök, hogy a helyi média nem keltett pánikot. 

 Ha szeretne hoszabb túrákat tenni tavasszal valami jó kis strapabíró kerékpárral, és közben meg-meglátogatni a túraútvonal mentén fekvő települések történelmi és építészeti nevezetességeit,ajánlom a Magyar Turista című folyóirat 2007/9. számában leírt, és gazdagon illusztrált közép-dunántúli túrát! A Tóth Péter által írott túraajánló cikk ( Az Országos Kerékpáros Körtúra 6. rész. Közép-Dunántúl 14-15.oldal).  Megnézhetjük Öveges József professzor szülőházát, Szentgyörgyvölgy halmazfalvát-ennek az a lényege,hogy nincsenek az európai településszerkezetben megszokott utcák- Velemér fazakaskultúrájában gyönyörködhetünk, vagy éppen az Árpád-kori Bucsu templomában. Megcsodálhatjuk a Kőszegi-hegységet az Írott-kővel, Magyarország egyik legszebb hegyével.  Nem tudom, jártak-e valaha a Sibrik-kastélyban, jómagam azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. Az 1610-es években építették, egy korábbi, Árpád-kori épület alapjaira.  A túra egyik-vagy helyesebb lenne itt névelőt használni:a- fénypontja Nagyc

 Az Élet és Tudomány c.közkedvelt folyóirat 2020/47.számának 1500.oldalán (természetesen folyamatos a számozás egy esztendőn belül,így jön ki ez a nagy szám) elolvastam Molnár Csaba cikkét,melynek címe:A kétféle királylazac igazából egyféle. A cikk arról szól,hogy megvizsgálták a korábban külön fajnak vélt tavaszi és az őszi királylazacot,és kiderült,hogy valójában egy faj. Csak az őszi ivarérésű fajtának valahogy hamarabb kifejlődik mindene,hamarabb megerősödik,ezért erősebb lesz,mint a tavaszi faj.  Lehet,merül fel bennem a kérdés,hogy az embereknél is így működik?Aki hamarabb érkezik,az a nyerő,mert több ideje van megerősödni? És aki hamarabb érkezik,szükségképpen elfogyasztja az erőforrásokat a későn érkezők elől? Beugrott az "iskolarendszer"szó,hirtelen nem is tudom,mi okból...Amúgy az ÉT cikke kitűnő,kellemes olvasni. Az azért érdekelne,hogyan reagáltak a dologra a jurok indiánok.