Írott és elektronikus média régen és ma

 Kár,hogy nincs ma a magyarországi piacon olyan sajtótermék,mint volt anno a Kroki Krimi.Színvonalas bűnügyi történeteket közölt a legmenőbb angol és amerikai krimiszerzők tollából. Az 1989/1. számban például három remek novellát olvashatunk. Edward.D.Hoch:Egymillió dolláros pulyka című írásában egy igen ravasz tolvajnak el kell lopnia egy karácsonyra készülő család pulykáját. De hogy miért ér ez meg valakinek egymillió dollárt? Csakhogy a tolvajnak eltörik a lába,be kell gipszelni. Vajon így is végre tudja hajtani a feladatot? Helen Nielsen:Cornell utolsó üzlete című történetében egy autóügynököt találnak holtan,a rendőrség szerint öngyilkos lett,idegenkezűség kizárva. Csakhogy a feleség,azaz az özvegy szerint férje nem lehetett öngyilkos. A főnöke szerint az áldozat egy kamu autóeladást próbált megrendezni. A rendőrség is furcsának találja az eladás körülményeit. Barbara Owens:Vérében a muzsika...című története azért is drámai,mert mindössze két szereplője van-legalábbis az elbeszélé

 Francisco de Oraá (1929-2010) kubai költő volt, műveiben azt a jellegzetes mediterrán hangulatot, azt a forróságot ábráolzta, mely végikíséri egy kubai átlagember életét. Város, város című verse a Nagyvilág világirodalmi folyóiratban jelent meg, (1975/7. szám), fordította Csuday Csaba. A rímtelen szabadvers három részből áll. Az elsőben a mediterrán falut ismerhetjük meg: fehér házak, almásládák illata, a tenger közelsége, hullámai, sajátos milliője- de mindemögött ott van egy sajátos, negatív misztikus, a halottaknak, az ősi babonáknak valami elementárisan rossz és félelmet keltő kultusza, Szerelmes hltak, gyóntatók, a pokolból az egekbe repülő galambok- Oraá nagyon erőteljes, ugyanakkor nagyon eredeti metaforákkal érzékelteti számunkra ezt a már ködbe veszett, egykor-volt falusi világot.  A második részben hirtelen a városba csöppenünk. Egymásba érő házak, nyomor, éhbérért küszködő férfiak, otthon, a háztartást vezető asszonyok, mindenfelé baloldali tüntetések, robbanások, politikai

 A VKM (Városközpont Magazin) 2014.áprilisi számában nagyon jó kis cikket olvashatunk a debreceni Szabadság-telep templomairól. Megtudhatjuk,hogyan duzzadt fel a huszadik század első felében a városrész református lakossága nyolcezer főre,miért változott meg a városrész neve a második világháború után,mit terveztek erre a területre 1916-ban a városvezetők(utólag elmondhatjuk,nem volt jó ötlet), s hogyan épültek fel a ma is ismert és működő templomok  Debrecen történetéhez nagyon érdekes adalék Papp József cikke,mindenkinek ajánljuk,aki történelenmel hivatáaszerűen vagy amatő szinten foglalkozik. Illetve hát:ajánljuk minden debreceninek. 

 A HVG (Heti Világgazdaság) az egyik legrégebben működő magyarországi hetilap,az egyik legismertebb magyarországi sajtótermék. A 2022.április 7-i szám tartalmából: Miért veszített az ellenzék a 2022.áprilisi magyarországi választásokon? Karácsony Gergely szerint az elitek szavát nem értette a tömeg,s túl kevés volt a választóknak a "nem-Orbán" jelszó. Hadházy Ákos szerint önmagában kevés volt az összefogás,az ellenzéki oldalon a módszerek,az emberek nem változtak.  Egyre nagyobb fontosságú lesz a világon az akkumlátor-gyártás. Magyarországon sorra nyitnak gyáregységeket az ezzel foglalkozó világcégek,Csehországban pedig feltárták Európa legnagyobb lítiummezőit(jelenleg a világ lítiumkészletének nagy része Chilében található).  Az orosz-ukrán háborúban az orosz katonai erők civilek ellen követnek el háborús bűnöket. Az oroszok ezt tagadják,viszont a szakértői jelentések és a túlélők beszámolói egyértelműen igazolják az oroszok elleni vádakat. Srí Lankán hatalmas tüntetések van

 A Magyar Nemzet polgári napilap, Magyarország egyik legnagyobb példányszámú printelt sajtóterméke. A 2022.május 27-i, rendkívül sokoldalú és színvonalas szám tartalmából: - Hazánkban csak azok a gépjárművek tankolhatnak kedvezményesen üzemanyagot, melyek magyar rendszámmal rendelkeznek. A kormány így kíván véget vetni az ún. "benzinturizmusnak". - Gyászol a kulturális élet, elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező, akinek alkotása 2000-ben elnyerte az Év Európai Dokumentumfilmje díjat. Egyik filmjéhez Ennio Morricone komponált zenét. - Bemutatja a lap az új magyar kormány államtikárait. Összesen ötvenheten vannak.  - Több ellenzéki ( MSZP-s illetve Momentumos) politikus megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a héten a Momentum és a DK ellentéte miatt nem tudták megtartani a főváros közgyűlését. A politikusok a helyzet azonnali rendezését követelik. - Van esély arra, hogy európai szintű megoldás születik az orosz energiafüggőség megakadályozása érdekében-írja a lap ki

 A Kincskereső című,fiataloknak szóló irodalmi folyóirat 1996.októberi számában Eörsi László az 1956-os forradalom és szabadságharc gyermek-hőseiről emlékezik meg. Igen,voltak ilyen hősök,írja,de konkrét személyeket nem nevez meg. Azt viszont leírja,hogy kevés a dokumentum ezekről a gyerekekről. Inkább csak általánosságokat említ,ez pedig történelmi témájú írásnál nagyon zavaró. Azt sem magyarázza meg,ki az a Balogh Andris,s miféle versről van itt szó. A legmeglepőbb viszont az,amit Eörsi Mansfeld Péterről leír. Az ő interpretációjában Mansfeld egy autótolvaj banda feje,aki csak később lesz forradalmár. Ennek ellentmond,hogy gépjárművel fuvarozott forradalmárokat. Szóval,Mansfeld itt,ebben az interjúban,egy olyan jég hátán is megélő csibész. Nem tudom. Más történészek mást mondanak. 

 Érdekes cikket olvastam a Recept Nélkül című egészségvédelmi folyóirat 2022.januári számának 7.oldalán. Az írás a szívbetegségek eddig ismeretlen okaival foglalkozik,forrásként a Budai Kardioközpont van megadva. Szóval,4 olyan okot sorol fel a cikk,melyet eddig kevésbé kapcsoltunk össze a szívbetegségekkel. 1.Éjfél utáni fekvés 2.Félrelépés. Igen,mivel a hűtlenség jelentős stresszel jár....3.Kiszáradás. Kaliforniai kutatók szerint napi 5 pohár víz elfogyasztása csökkenti az infarktus kockázatát. 4.Változókor. A nőknél ekkor ugyanis csökken az ösztrogénszint. Szóval,érdemes ezeken eltűnődni. Volt egy ismerősöm,az 57 éves korában,a szeretője ágyában kapott infarktust. Sok volt neki a kettős terhelés. Igen,szóval csak megerősíteni tudom a folyóirat állításait,a hűtlenség valóban okozhat infarktust. 

 Amint azt például az origo.hu -n olvashatjuk ( megtekintve 2022.május 25, 20 óra 2 perc)Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, 2022.május 25-én  rendkívüli bejelentést tett. Két pénzalapot hoz létre kormány, egyiket a rezsicsökkentés finanszírozására, másikat a honvédelem megerősítésének finanszírozására. A multinacionális cégek extraprofitjának egy része ezekbe az alapokba folyik majd be. Az alábbi szektorokat érinti a döntés:bank, biztosítás, kiskereskedelemi láncok, távközlési cégek, energiaipari vállalatok, távközlési cégek.  Az ellenzék felemádan reagált a bejelentésre. Az LMP például még egy harmadik, fenntarthatósági pézalapot is létrehozna. A DK szerint a vállalatok az emberekkel fogják megfizettetni a kieső bevételt, ezért ellenzik a javaslatot. A Mi Hazánk szerint a FIDESZ tulajdonképpen az ő két évvel ezelőtti ötletüket lopta el.  A nagyvállalatok reagálását még nem ismerjük ( 2022.05.26.,10 óra 28 perc). Közgazdászok szerint elsőszámú kérdés az, hogy mitől minősül egy

 Ha mevizsgálnánk, az ókori Egyiptom történetének mely szegmenseit, emlékeit, korszakait tárgyalja legtöbbet a sajtó, a média, akkor kettőt emelhetnénk ki: - a gizai piramisokat - Tutanhamon sírját Mindenki, még a régészek, egyiptológusok is úgy tudják, hogy Tutanhamon fáraó sírját Howard Carter fedezte fel, természetesen munkatársaival együtt. A BBC History című történelmi folyóirat 2020.áprilisi számának 28. oldalán található egy rövid, fél oldalt sem kitevő közlemény, Joann Fletcher egyiptológua tollából.  Szerző szerint Tutanhamon sírjának első megtalálója nem Carter volt, hanem az amerikai Ernest Harold Jones nevű régész, méghozzá 13 évvel korábban, 1909-ben. A cikk szerzője szerint Jones a környékbeli, szintén nem elhanyagolható jelentőségű temetkezési helyeket, pl. Horemheb sírját tanulmányozta, el is jutott addig, hogy felfedezze a KV58 sorszámú sírt. Betegésge (TBC) és szerteágazó tevékenysége miatt azonban tovább nem jutott. A nagy elődnek, Jonesnak, még az emlékét is elfeled

 A Rakéta Regényújság 1974-1994.között megjelenő irodalmi folyóirat volt. Közölt verset,novellát,regényrészletet,folytatásos regényt,krimit,útleírást,szinte minden irodalmi műfajnak otthont adott. A közönség pedig imádta. Az 1988/4.számban olvashatjuk Andy A.Curtis:Smilling hadnagy kételkedik című kriminovelláját. A bevezető részben három végzős nyomozónövendék közül Smillingnek jut a sors,hogy a gyilkossági csoporthoz osszák be. A novella második része pedig maga a bűnügy. Egy szenátor lányát,vejét és unokáját elrabolják. A szenátor(aki a lányánál csak a festőművész vejét utálja jobban) telefonon beszél a kislánnyal,aki kódolva elmondja neki,hol is tartják fogva a családot. Aztán jön a szabadítóakció,Smilling hadnagy információi alapján... A mű befejezése,azaz a krimi megoldása-véleményem szerint-kiábrándítóan közhelyes. Nem akarom elárulni,pontosan hogyan is végződik a történet,hiszen blogunk elsőszámú feladata éppen az olvasásra való ösztönzés.  Ahhoz képest,hogy igazi,angolszász kr

 Már ez is történelem...2018-ban megváltozott Magyarországon a mobiltelefon-szerződésekhez kapcsolódó hűségidő- számolt be minderről a HVG hetilap 2019/2. száma. A 52 oldalon található hír szerint a fogyasztók elégedettek az új konstrukcióval, jobbnak tartják ezt a lehetőséget, mint a korábbit. A rendszer azóta is így működik, csak akkor lehet kétéves hűségidőt előiírni,ha készülékvásárlás is kapcsolódik az új szerződéshez.  Annyit recenzens hozzátenne, hogy bár a világ fejlettebb részein- ahogy korábban mondtuk, Nyugaton-  is van hűségidő, ott kínálnak enélkül is lehetőségeket a mobilszolgáltatók, persze, drágábban.  Itt a hvg weboldala: hvg.hu

 Földünk nagyon sok növényfaja úgy szaporodik,hogy magjait,spóráit a szél elfújja,s szerencsés körülmények között a mag jó talajra esik, s még a hőmérséklet is megfelelő,ezáltal a növény fejlődni kezd. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/41. számában,az 1292.oldalon olvashatunk Alexander Sentinella és munkatársai kísérletéről. Azt vizsgálták meg 1392 faj esetében,hogy a globális éghajlatváltozás hogyan hat majd ezen növények szaporodási képességére. Meglepő eredményekre jutottak.  Eddig azt gondoltuk-ezt közvetítette az ismeretterjesztő média is-,hogy a trópusi növények szigorúan csakis trópusi éghajlaton képesek szaporodni. Sentinella és munkatársai kísérletei kimutatták,hogy a trópusi növények 80 százaléka képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz-valamilyen szinten,persze...20 százalékuk számára viszont a klímaváltozás előbb vagy utóbb a fajpusztulást jelenti.  Persze,örülhetnénk,hogy a vizsgált fajok 80 százaléka megmenekül. Csakhogy a maradék 20 százalék is irtó magas szám,figyelembe

 Mivel süssünk,főzzünk:állati zsírral vagy növényi olajjal? A Modern kori Paleo magazin 2017/3. számában olvashatjuk Dr.Radnóti Alice figyelemreméltó cikkét,A növényi olajok diadalútja címmel. Megtudhatjuk,milyen állati zsiradékokat használtak távoli őseink a sütéshez,főzéshez. A Szerző részletesen kifejti,mi a különbség az ókori görögök által használt olivaolaj és a mai repceolaj között. Elgondolkodhatunk azon,valóban olyan egészséges-e az omega 6 zsírsav,mint ahogy azt nekünk tanították. Megismerkedünk a transzzsírok káros hatásával,az ezzel kapcsolatos magyarországi szabályozással.  Visszamegyünk a 19.századba,megismerjük az egyik legismertebb amerikai vállalatcsoport kialakulásának történetét. Megdöbbenhetünk azon,micsoda kapcsolat van a növényi olaj,a gyapotipar és a szappangyártás között. 21.századi szemmel elképesztő. Annyi kiderül a cikkből,hogy Szerző nem lelkesedik a növényi zsiradékért,de azért objektív marad,a tudományos ismeretterjesztésen belül mozog. Mindenkinek,aki vala

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

 Nagyon szerettem annak idején a Kroki Krimi című újságot.Kellenek az ilyen sajtótermékek, feszültségoldásra szükség van. Minden számban 3-4 jó kriminovellát olvashattunk, az akkori idők legmenőbb angol,amerikai, olykor ausztrál szerzőitől. Az 1990/2. számnak az a címe: Csak egy macska. Négy remek novella olvasható, ezekhez közlünk most egy kis kedvcsinálót.  Thomasina Weber: Csak egy macska című novellájának főszereplője egy csinos, de kissé félkegyelmű lány illetve Jack, a vonzó, okos,szemrevaló férfi. A lány azt hiszi, Jack szerelmes belé, és egy éjszakán véletlenül az autója elé veti magát. Jack pedig megöli. Eltemeti őt, félrevezetésül egy döglött macskát rak a sírja fölé. Ám a lány apja gyanakodni kezd, megtalálja Jack lakásán a halott lány pénztárcáját. Nagyon jól megírt novella, a zárórészben hátborzongató drámaisággal.  Edward D. Hoch: Lopj egy hervadt virágot! című írásában Nick szakít kedvesével, Gloriával, aki remekül rajzol. Ám Nick, aki magánnyomozóként dolgozik, kap egy

 A Nagyvilág világirodalmi folyóirat 1970/7.számában jelent meg Randall Jarrell amerikai költő A régi és az új mesterek című verse. A műfaj gondolati költemény,szabadversben írva.  Jarrell a középkort eszményítve látja. Ez az a kor,legalábbis szerinte,amikor a festőművészek még őszintén átérezték Krisztus szenvedését. Az első versszakban a Szent Sebestyént átfúró lándzsa idézi fel a legnagyobb szenvedéstörténetet. Van der Goes:Jézus születése című képén pedig minden egyfelé mutat. Aztán jön a reneszánsz,Veronese,aki játszadozó kutyákat fest Krisztus keresztje alá. Aztán a világ fokozatosan humanizálódik,az ember egzisztenciális szenvedése kerül középpontba. Aztán már nem az egyes ember,hanem az emberiség,mint egész;nem egyes országok,népek,hanem az egész Föld.  Jarrell hosszú költeménye olyan,mint egy kis kultúrtörténet. Az irány,a költő szerint egyértélmű. Az ember gondolatvilága elszakad a spirituális tartalmaktól,az anyagiak felé fordul,profanizálódik,saját szenvedését pedig elvisel

 Amint azt az mno.hu is- és még több más sajtó és médiatermék hírül adta- a magyar parlamentben lényeges területeket érintő egészségügyi reformtervvel állt elő Gurmai Zita, az MSZP politikusa. Gurmai Zita szerint két területen kellene alapvetően megreformálni az egészségügyet: - Újra önálló egészségügyi minisztériumra van szükség - Vissza kellene állítani az ingyenes egészségügyi szűréseket, különösen méhnyakrák vonatkozásában.  Rétvári Bence kormánypárti politikus válaszában kiemelte:a FIDESZ-KDNP kormányzása idején még a HPV-oltásokat is ingyenessé tették. Most 1,3 meghívót küldtek ingyenes végbél- és vastagbélrák-szűrővizsgálatra, ebből 300 ezret át is vettek.  A kormánypárti politikus válaszában nem érintette az önálló egészségügyi minisztérium kérdését. Utalt viszont a Kórozs Lajos által készített kamuvideóra, s arra, hogy szerinte a videó mellett az MSZP is kiállt.  xxxx Eddig a hír. Most jön recenzens két kérdése: 1.Ha egyszer ingyenes a szűrés,mint ahogy azt Rétvári Bence állí

 Akit érdekel a második világháború története,annak mindenképpen ajánlom az Aranysas folyóiaratot. Elkélesztően jó cikkeket olvashatunk benne a korszakról,a hadműveletekről. Persze,nem ez a folyóirat fő profilja,de néhány remek történelmi cikk minden számbab akad. A 2021/7. számban például Varga Csaba Béla kitùnően megírt,"Az USAAF fekete napja.Schweinfurt bombázása" című írásából gyarapíthatjuk világháborúra vonatkozó ismerereinket. Megtudhatjuk,miért ellenezte 1943-ban a nappali bombázásokat a brit,és miért támogatta azt az amerikai főparancsnokság. Miért pont Schweinfurtot választották célpontul? Sikerült-e célba juttatni a bombákat?Tudták-e támogatni vadászrepülők a bombázókat?Hogyan reagáltak a németek a rengeteg ellenséges gép akciójára?Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ az Aranysas folyóirat cikkéből. Szakmailag korrekt,stílusában élvezhető,pontos. Minden történelem iránt érdeklődőnek ajánljuk.

 65 éves korában elhunyt Cséke György,a nyíregyházi futball legendája.  Ha Ön, Kedves Ifjú Látogató, netán nem tudja, ki volt az a Cséke György, ne csodálkozzon. Cséke György nem volt világsztár futballista. A magyar első, és második osztályban játszott, méghozzá jól, oszlopos tagja volt az 1980-ban NB I-be jutó Nyíregyházi Spartacusnak. Remek védőjátékos volt.  Csakhogy abban az időben a magyar futball még európai rangnak örvendett, hihetetlen erős védők játszottak a magyar bajnokságban, a többi csapatban is.Akkoriban vidékről nagyon nehéz volt a válogatottba kerülni. Megkockáztatom azt az állítást: ha Cséke ma lenne fiatal, és futballista volna, simán beférne bármelyik NBI-es csapatba. Talán még válogatott is lenne.  Nyugodjék békében. 

 A Múmin Magazin képes gyermekújság volt,1995.május-júniusban jelent meg az utolsó szám. Ennek 16-17.oldalán a gyermekek takarékosság iránti fogékonyságát növelendő,tréfás rajzok,szövegek és közmondások találhatók. Megismerkedünk Röfivel,a malacpersellyel,megtudhatjuk,hogy magyar forinton kívül van benne spanyol pezeta,amerikai dollárcent,és még sok más pénzegység. Megtanulják a gyerekek,mire való a bank,mi az kamat.(Kedves Felnőttek!Mi a különbség a kamat és a hozam között. Ki tudja?). Aztán látunk egy nagyit,aki amelett tesz tanúbizonyságot,hogy az unoka szeretete többet ér minden pénznél. Aztán jönnek a már említett közmondások:Pénz beszél,kutya ugat. Sok kicsi sokra megy. Stb. Manapság a sajtó és a média nagy része nem takarékoskodni tanítja a gyermeket,hanem fogyasztani. Ez baj. Nincs jobb barát,mint Röfi,a malacpersely. Na jó,ez így nem igaz. Persze,hogy nem. De azért:éljen a takarékosság!

 Amint azt a világ minden írott sajtó-és médiaterméke, és hírportálja közölte:2022.május 13-án Finnország kormányfője kérte,hogy az országot vegyék fel a NATO-ba(jómagam az origo.hu portálon láttam a hírt, megtekintés 2022.május 13,,14 óra 14 perc). Pontosabban:ez még nem hivatalos csatlakozási kérelem,hanem a finn elnők egy nyilatkozata.  Más körülmények között azt mondanám:Isten hozott,kedves Finnország! Csakhogy a csatlakozási kérelem beadásának hátterében az orosz-ukrán háború áll. Finnország azért adja fel második világháború óta fennálló semlegességét,mert nem érzi magát biztonságban.Ez az orosz-ukrán háború hatása. Oroszország máris bejelentette válaszlépését:elzárja a gázt. Véleményem szerint Putyin ezzel hatalmasat hibázik. Elveszíti azt a maradék,icipici bizalmat,ami vele kapcsolatban még fennállt. Valószínűleg Svédország is benyújtja NATO-csatlakozási kérelmét. 

 Majd'minden nyelvben valamilyen közmondás arra, hogy " Gyakorlat teszi a mestert". Minden nép, már ősidők óta tudja, hogy ha valamilyen tevékenységet, legyen az munka, sport, gyakran,rendszeresen művelünk, akkor - egyre jobb minőségben fogjuk azt művelni - egyre gyorsabban hajtjuk végre az egyes feladatokat.  Amikor a huszadik század elején megjelent a futószalag, ezzel egyidőben megjelent a munkapszichológia tudománya is. Azzal foglalkozott, hogy egy szalagmunkás egy mozdulatot hány másodperc alatt végez el. Ford üzemei nagyon kiszámítottan, mondhatni: tudományos alapon működtek. Feltételezték, hogy a gyakorlottabb munkás pontosabban és gyorsabban dolgozik, mint a gyakorlatlan.  Vajon igazuk volt? A HVG ( szokás szerint csak a főoldalt linkeljük, tessék olvasni... hvg.hu ) 2018.augusztus 23-i számának 32. oldalán, a sajtó-szakmában csak " kis színesnek" nevezett hírek között találtam egy nagyon fontos cikket. Az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói azt vizsgá

 Amikor újságíró-iskolába jártam,az első dolog,amit lelkünkre kötött Bényei Jóska bácsi:ha idegen szót használunk,magyarázzuk meg! Mindez onnan jutott eszembe,hogy kezembe került a 168 Óra című hetilap 2022.január 20-án megjelent száma. Ennek 14-15.oldalán olvashatjuk Hiver't-Klokner Zsuzsanna:Elsőkből utolsók című cikke. Ahogy sejtem,arról szól,hogy Magyarországon találták ki ezt a bizonyos Art Brutot,és most viszont nem állunk jól benne. Kedves Hiver't- Klokner Zsuzsanna!A cikk annyira igaz,hogy a legtöbb magyar embernek fogalma sincs,mi is az az Art Brut. Éppen ezért nem ártott volna egy-két mondatocskát rászánni arra,hogy elmagyarázza. Csakhogy képben legyünk,legalább egy kicsit. Amúgy a cikk tartalmaz fontos,megszívlelendő és elgondolkodtató állításokat. Az például nagyon is igaz,hogy nem tanulunk eleget az iskolában a modern művészetről. Kellene pedig,mert kis hazánkban is nagyon sok tehetség "randalírozik",csak sajnos,kevés a műértő. Ez nagyon is igaz. 

 Mindennapjainkban, saját bőrünkön érezzük az orosz-ukrán háború hatását. Magyaországon elképesztő méretekben nőnek az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árai. De mennyi ez az elképesztő mérték? a Világgazdaság című lap internetes oldalán ( vg.hu , Ez már a háború hatása, elszálltak az árak Magyarországon, szerző J.R., megtekintve 2022.május 10,10 óra 30 perc) részletesen összefoglalva találjuk,tavaly áprilishoz képest illetve az előző hónaphoz képest mennyivel nőttek az árak (sokkal boldogabbak ettől se leszünk, de okosabbak igen).  Nagy erénye a cikknek, hogy termékkategóriákra lebontva közli az adatokat:kenyér,tojás, margarin, sajt, tejtermék ,szobabútor, használt személygépkocsi, lakásjavítás, és még rengeteg termékcsoport van felsorolva.  Hiányoltam viszont a reionális különbségek megemlítését. Egy agrártelepülésen valószínűleg drágult olyan mértékben a zöldség, mint egy iparosodott nagyvárosban. Magyarországon ez fontos, mert jómagam pl. agrárterületen fekvő városban élek,

 Mindig szerettem és érdeklődéssel olvastam az olyan írásokat,cikkeket,melyek a Kádár-korszak hétköznapjairól szólnak. Arról,hogyan élték meg az egyszerű emberek ezt a rendkívül ellentmondásos,változatos történelmi kort. Érdekel,milyen is volt a történelem a mindennapokban. A Napjaink című folyóirat 1982/4.számában olvashatjuk Kovács György Attila:Csak illendő harcmodorban című,szociográfiai ihletésű írását. A történet egy kis faluban játszódik,utalás történik rá,hogy valamelyik középhegységünkben található a szóban forgó község. Ebben a faluban volt sokáig tanácselnök G elvtárs.Csakhogy G.elvtársat leváltották,bizonyos szabálytalanságok miatt. Na,több sem kellett az igencsak felvágott nyelvű G.-nének:iszonyatos piacikofa-modorban elkezdte híresztelni a G-t leváltó elvtársak korrupciós ügyeit. Hogy ez meg az jogtalanul kapott házhelyet a faluban. Hogy ez és ez jogtalanul hordja a moslékot a saját disznainak Hogy ez meg az kizavarta az ügyfelet amikor ügyet intézni ment a tanácsirodára.

 A HVG című hetilap 2022/14.számában olvashatunk nagyon tanulságos interjút Mérő lászló pszichológussal,matematikussal( Itt élünk.Szerző:Dobszay János.HVG, 2022.április 7,20-21.oldal). A magyar szellemi élet egyik meghatározó alakja arról beszél, szerinte miért szenvedett 2022 -ben Magyarországon az ellenzék súlyos vereséget a választásokon. Nagyjából az alábbi okokat különíti el: - Az ellenzéki politikusok ihátráltak a nem közülük való Márky-Zay mögül - A kampányban " egyik oldal sem vállalt be jelentősebb kockázatokat, s ez a kormánypártnak kedvezett". - Az ellenzék nem tudott Orbán Viktorhoz hasonló karizmatikus figurát kiállítani - A fővárosban sokkal nagyobb arányban kellett volna nyernie az ellenzéknek - Idézet:" Az emberek mindent elnéznek...amíg nem érzik a bőrükön azt,hogy nekik is jobb lenne, ha vége lenne az Orbán-rendszernek". Remek meglátás.  Ennél pontosabb elemzést erről a témáról azóta sem olvastam a hazai sajtóban, médiában. Szerintem elérhető még a

 A telex.hu internetes portálon(megtekintés:2022.május 8.,21 óra 9 perc) olvastam cikket Kende Anna lemondásáról. Kende Anna azért mondott le akadémiai bizottsági tagságáról,mert diszkriminatívnak tartja,hogy a 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémiai tagjelöltjei között nincs nő. 26 jelölt-26 férfi. Igazat adok Kende Annának. Egy tízmilliós,fejlett tudományos élettel rendelkező országban nem találtak egyetlen nőt,aki méltó volna akadémiai tagságra? Rengeteg nő dolgozik nálunk a tudományos életben,az egyetemeken. Kutatóként,oktatóként,tudományos munkatársként. Egy sem akadt köztük,aki méltó lenne akadémiai tagságra?Nem hiszem el. Érdemes lenne átgondolni azt a listát.  xxxxxxxxxxxxxxxxx Eddig tartott az eredeti kis bejegyzés, amit erre a témára szántam. Aztán másnap gondoltam egyet, s felmentem a Magyar Tudományos Akadémia weboldalára ( megtekintés:2022.május 9., 9 óra 46 perc), és ott meglepve tapasztaltam, hogy 2022.új akadémikusai között igenis vannak nők, én hirtelenjében öt hölgy

 A HVG című hetilap 2022.március 24-i számának 42-43.oldalán érdekes elemző cikk olvasható a magyar szállodák -és általában a turizmus-2021.évi eredményeiről. A Szerző megjelölése nélkül közölt cikk szerint vonatkozó évben a szálláshelyek bevétele 24 százalékkal nőtt. Ennek legfőbb okát a cikkíró abban látja,hogy a fiatal házasok elkezdtek egészségmegőrzésben gondolkodni. A wellness-és a gyógyszálló fogalma Magyarországon egybeolvad. A cikk kitűnő,ajánlom mindenkinek,akit érdekel a téma.

 Az időskori demencia nagyon nehezen kezelhető betegség. De vajon hogyan alakul ki?Amint a HVG 2022.március 24-i száma (37.oldal) beszámol róla,amerikai kutatók két olyan,az Amazonas mentén élő törzset vizsgáltak,amely elutasítja a városias civilizációt. A tsimanék és a mosetének mezőgazdaságból élnek,gyermekkortól egészen az öregekig mindenki aktív fizikailag. Időskori demenciának pedig nyoma sincs.  A Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársai szerint tehát a demencia civilizációs betegség. Hogyan előzhetjük meg kialakulását?Mozogni kell,kevés cukros ételt és sok zöldséget,halat enni. Fizikum és agy ugyanis összefügg. A test jó állapota az elme jó állapotát is biztosítja,egy bizonyos szinten,persze. De akkor miért van az,hogy a két törzs átlagéletkora ötven év?

A Versmondó című folyóirat ( ajánljuk minden irodalmárnak, magyartanárnak, mert rendkívül okos, hasznos tartalmú írások találhatók benne), 2016.tavaszi számának 42-52. oldalán olvashatjuk Szilágyi Ferenc: A művészet stílusirányzatairól című tanulmányát. Szilágyi Ferenc arra hoz eklatáns példákat, hogy a nagy magyar költők, írók- pl. Mikes Kelemen, Berzsenyi Dániel, Gvadányi József, Petrőczi Kata Szidónia és a többiek, kifejezetten egyéni stílussal, nyelvezettel, irodalmi attitűddel rendelkeztek. Éppen ezért felismerhetők a verseik, ebből pedig egyenesen az következik, hogy lehet őket utánozni. Meg is tették későbbi korok nagy költői. Tóth Árpád is írt verset Berzsenyi modorában, Szécsi Margit Petróczi Kata Szidónia bőrébe bújt, TAmási Áron Mikes Kelemen nyelvezetén és formavilágán szólt, édesanyjának írt levelében.  A mai költőink, prózaíróink között ugyan hány akad, aki egyéni jól felismerhető stílussal rendelkezik? aki úgymond parodizálható? Szerintem nem sok. Kicsit uniformikus let

Nem kell megijedni attól, hogy ez az állat felbukkan a kertünkben. A Meiolania platyceps ugyanis több, mint 12 millió évvel ezelőtt élt, a mai Ausztrália területén, hátpáncélja kb. egy méter hosszú. Hatalmas lábai voltak, és akkora nagy feje, hogy nem tudta visszahúzni a páncélba, de ez nem igen érdekelte, nagytestű állat lévén nem kellett kitől félnie. Mindezek tetejébe még hatalmas farka is volt,azzal tartotta magától távol az ellenséget. Ebből a teknősből csak nehezen főztünk volna levest, már ha egyáltalán ízlett volna. Tartok tőle, hogy nem.  Azt viszont nem értem, hogy mit lehet kezdeni a teknős hátrahajló szarvával. Ez mire volt jó? hátulról jövő ellenség ellen? A leletről beszámolt:Élet és Tudomány, 1979/11. 349.o. Itt a folyóirat főoldalának linkje. Amúgy Ausztrália, mint tudjuk, a különleges állatok hazája. Lehet, hogy már az ősidőkben is az volt?

 A Mozgó Világ folyóirat 2021/3. számában  jelent meg Zoltán Gábor:Vaskampók a dohszagban című novellája. Nem kívánom elárulni,miről szól ez a kitűnő írás,amúgy is inkább kedvet csinálni szeretek mintsem poént lőni,szóval:tessenek elolvasni a művet.  Legjobban talán az tetszik Zoltán Gábor írásában,hogy összefogja a történelmet és a pszichológiát. Arra keresi a választ,minek köszönhető,hogy a történelem véres diktatúrái mindig megtalálják a szadista kiszolgálókat. Szerző szerint Szondi Lipót adja meg erre a kérdésre a feleletet. Szondi szerint bizonyos családokban az emberölés generációkon keresztül "öröklődik". Ha egy ilyen sorssal és elődökkel megvert ember háborús szituációba kerül,könnyen válik erőszakossá. A történet szereplője,a Hentes,konkrétan az 1940-es években a nyilaskeresztes párt tagja lett. S ami még kiderül ebből a történetből:az ilyen típusú személyek remekül tudnak rendszert váltani. Rugalmasan kezelik a történelmet. Főhősünk kiváló ipari munkás méghozzá olva

 A HVG 2021.április 8-i számában olvashatjuk Emőd Péter: Kicsit fáj című cikkét (40-41. oldal). Ebben Szerző azt elemzi, hogyan hatott a magyar és nemzetközi műtárgypiacra a koronavírus- pandémia. Kiderül a cikkből, hogy bár volt némi visszaesés, alapjában véve nem dőlt össze ez a gazdasági ágazat, összességében 22 százalékos volt 2020-ban a visszaesés, más ágazatok ennél sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul a veszteségek nem egyenlően oszlottak el: az auciók forgalma 30 százalékkal esett, a galériáké 20 százalékkal, de a magáneladások 36 százalékkal nőttek. A kisebb, helyi értékű galériák pedig, azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek az online értékesítésre, több, mint 30 százalékkal növelték forgalmukat. Azért is érdekes ez a cikk, mert a konkrét problémán túl általában véve is bepillantást enged ebbe a sokak által titokzatosnak tartott világba. Megtudhatjuk pl. hogy az egész piac 80 százalékát három ország birtokolja:USA, Nagy-Britannia, Kína. Nagypályások játéka

 A Forbes magazin minden évben közzéteszi a legértékesebb magyar sportolók 25 fős listájáját. 2020-ban (a 2020.júliusi számban megjelent sorrendet összeállította Zsiborás Gergő és Gólya Ági) ezen a listán az első 10 helyezett sorrendje így alakult: 1.Hosszú Katinka 2.Milák Kristóf 3.Gulácsi Péter 4.Szoboszlai Dominik 5.Michelisz Norbert 6.Kapás Boglárka 7. Dzsudzsák Balázs 8.Willi Orban 9.Liu Shaolin Sándor 10.Liu Shaoang Számomra meglepetés Dzsudzsák Balázs hetedik helyezése. Szerintem Balázs ekkor már messze túl volt a fénykorán. Szeretem a játékát,de nem hiszem,hogy tévedek,ha azt mondom,hogy 2020-ban a magyar futball már sokkal inkább szólt Szalairól vagy Gulácsiról,mint Dzsudzsákról. Mindez azt bizonyítja,hogy a sportszakmai érték nem mindig fedi az üzleti értéket,valamint,hogy a futball,eredményeihez képest,a magyar sporton belül kissé túlreprezentált. Példának okáért:kajak-kenu sportágban Magyarországnak számtalan világ-és Európa bajnoka van. A legértékesebbek közé egyetlenegy k

 A fenntartható fejlődés- amely a környezetvédelem területén napjaink egyik legfontosabb kutatási területe-  napjaink egyik legvitatottabb politikai kérdése is, gyakorlatilag mindennap előkerül a médiában. Maga a probléma azonban messze nem mai keletű: már húsz éve is elég sokat foglalkozott ezzel a témával az akkori sajtó.  Az ÖKO folyóirat 1994/2. számában igencsak érdekes és szakavatott tanulmányt olvashatunk Dr. Kerekes Sándor tollából. Címe: a fenntartható fejlődés kérdőjelei magyar nézőpontból. Nem szeretném itt most az egész művet ismertetni ( lényege: a fenntartható fejlődés lehetőségeinek elemzése a Brindtland-jelentés alapján.. ). Itt most csak a tanulmány egyik pontjával foglalkozunk, melyben a Szerző a fenntartható fejlődés lehetséges modelljeit ismerteti. A Föld eltartóképessége optimista és pesszimista felfogásban címet viseli ez a szövegrész. - Az első modell szerint egyes mutatók együtt nőnek a gazdasági fejlődéssel. Kerekes doktor itt a termőterületek növekedését emeli