Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat verseket,novellákat,esszéket,tanulmányokat,irodalmi kritikákat közöl. A 2013/11.szám tartalmából: Vasadi Péter:Babits szeme című verse tiszteletadás a nagy költő előtt-Bereményi Géza:Vadnai bébi című novellája az 1970-es évek fiatalságának létérzését,múltértelmezését vizsgálja-Tőzsér Árpád naplórészletében szó esik a Kossuth-díj médiavisszhamgjáról,Umberto Eco és Szerb Antal egymásrahatásáról,a telekommunikáció túlzott szerepének társadalmi hatásairól,a társasházi lakásokban tartott kutyákról és még sok másról-Tóth Erzsébet költészetét egy hosszúversből és egy róla közölt,rendkívül eredeti tanulmányból ismerhetjük meg-Buda Ferenc versében a fiatalság,a régi szerelem emléke dobogtatja meg a szívúnket-Nagy Krisztián tanulmánya Lukács György etikáját jellemzi,és felteszi a kérdést:hogyan viszonyul a lukácsi etika a politikához?-Győri László:Hajtogatás című verséből megtudhatjuk,mekkora igénye is van az embernek a kiszámítottságra,a r...

 Kovács Dávid:Művészetfelfogás és kultúrkritika az Egész igézetében című, kitűnő tanulmánya a Valóság folyóirat 2022/6.számában jelent meg. A fiatal, még nem marxista Lukács György és a fiatal Szabó Dezső kultúrkritikai nézeteit elemzi, megdöbbentő a hasonlóság a két, később teljesen más utat bejárt értelmiségi nézetei között. Mindketten valamiféle Egészet keresnek a kultúrában, valami egységest, uniformizáltat, ami összeköti a társadalmat, amely- szerintük- individualizálódott. Az egységes kultúrát, mint közösségteremtő erőt akarták felsorakoztatni a társadalmat szétforgácsoló eszmei nihilizmus, hangulatkultusz ellenében.Szabó Dezső egyenesen " dogmákat" követel egyik írásában.   A helyzet az, hogy az egyésget nem a kultúrában kell keresni, különösen nem az irodalomban és a képzőművészetben. A költészet, a próza, a festészet, véleményem szerint úgy szép, ha nem egységes.Ha sokféle irányzat kap helyet benne, klasszikustól a legmodernebbig. Lukács és Szabó világnézete vél...