Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.évi számaiban olvashatjuk Fenyő D.György:Tanárparadoxon.44 tanács osztályfőnóköknek című művét. Minden pedagógus számára ajánlom,nagyon sokat tanulhatunk belőle. A 36.tanács így szól:Kérdezzen! Arról van szó,hogy az osztályfőnök csak a tanuló életének kis részét látja,ezért aztán,ha a szülő bemegy hozzá,akkor a tanár kérdezzen tőle,kommunikáljon vele. A szülők legtöbbje-Fenyő D.György szerint-szakemberként tekint a pedagógusra. Alapjában véve igaza van a Szerzőnek. Gond abban a kevés esetben van,amikor nincs. Merthogy akadnak hihetetlenül elfogult,a pedagógust ellenségnek tekintő szülők. Ezekkel az emberekkel nagyon nehéz mit kezdeni,meggyőzni őket arról,hogy nincs igazuk,nagyon nehéz. Már a pedagógusképzésben gyakorolni kellene az ilyen szülővel való kommunikációs helyzeteket,hogy ne fajuljon a vita parttalan veszekedéssé. 

 Valamikor a 2010-es évekbe jutott eszébe valakinek, hogy meg kellene kezdeni a fiatalok bevezetését a pénzügyek világába.Méghozzá az iskolában.  Az ötletet én már akkor is nagyszerűnek tartottam, azzal a kiegészítéssel, hogy előbb talán a felnőtteket kellene pénzügyileg eligazítani, mert a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a fejlett országok mércéjével mérve katasztrofális. A legtöbb magyar felnőtt nem tudja, mi a különbség a kötvény és a részvény között.  Így azután megkezdődött Magyarország menőbb iskoláiban a pénzügyek oktatása. Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.áprilisi számának 16-20.oldalán interjú olvasható Horváth Ilona mesterpedagógussal, az újfajta oktatási  program egyik legelső művelőjével.  Minden pedagógusnak és minden pénzügyesnek érdemes lenne elolvasnia ezt az írást. Nemcsak arról kapunk képet, mit is tudnak a fiatalok a pénzügyekről, hanem arról is, milyen nehézségeket kellett legyőzni az első évfolyamokon. Nagyon tanulságos, érdekes cikk, mindenkinek ajánlom. 

 A Szkholion folyóirat 2015/1.számában olvashatjuk Szőke Eszter,akkori doktorandusz ösztöndíjas beszámolóját Firenzéről. Mivel a mai napig érdekel Olaszország, érdeklődéssel olvastam a személyes hangvételű írást. Már a címe megragadó:A liliom árnyékában.Peregrinuslevél Firenzéből. Különösen megragadott és alaposan elgondolkodtatott,hogy az olaszok nagy része a firenzeieket zárkózottnak,nehezen befogadónak tartja. Szerző nem használja a "sznob"jelzőt,de valószínűleg erről lehet szó...Szőke Eszter írásában cáfolja ezeket a véleményeket. Amint írja,mindvégig barátságosak és kedvesek voltak vele az itteni emberek. xxxxxxxxx Minden országban vannak városok,melyhez a közvélemény a "zárkózott", a"tradicionális","konzervatív"jelzőket illeszti. Aztán,ha ellátogatunk ebbe a városba,tapasztaljuk,hogy az egészből egy szó sem igaz. Kedvesek és barátságosak az emberek.  A Szkholion a Debreceni Egyetem BTK-HÖK művészeti és szakfolyóirata. Igen magas színvonalú,

 A középkori Európa talán legambíciózusabb, leginkább valamiféle politikai vízió által vezérelt uralkodója Barbarossa Frigyes német-római császár volt. A Rubicon történelmi magazin ( internetes elérése rubicon.hu ) 2015/12. számában olvashatjuk Hahner Péter róla írt cikkét. A Rőtszakállú nem volt éppen kisstílű: tulajdonképpen egész Északnyugat- és Közép-Európa és Itália felett ellenőrzést kívánt gyakorolni, nem is szólva a keresztes hadjáratokról. A végeredmény nem túl pozitív, nem tudta kiépíteni a megálmodott hatalmas birodalmát, de törekvései miatt az utókor csodálata megmaradt. I. Frigyes (1152-1190) egy igazi, középkori, lovagi, birodalomépítő uralkodó volt, így, nagyjából reálisan emlékezik rá az utókor is.  Ehhez képest meglepően kevés film- illetve egyéb feldolgozás születik róla. A média agyonhallgatja. Nem illik bele a mai közpolitikai törekvésekbe. Talán túl nagy a téma, sok szakembernek kellene összefognia, hogy elkészüljön egy efféle filmsorozat. Ami pedig ugyebár, finans

 Véletlenül kezembe került a Debreceni Egyetem által kiadott Szkholion folyóirat 2015/1. száma. Ebben találtam egy döbbenetes verset,B-Terv a címe,szerzője pedig Horváth Imre Olivér. A mindössze 6 soros, elementáris erejű költemény egy megromlott apa-fiú kapcsolatról szól. Az apa már csak az unokát várja fiától,erről ő hallani sem akar,a fiú pedig inkább csak pénzforrást lát az apjában. Az apa a még meg sem született unokát hívja B-Tervnek. Erről a remek,bár szomorú témaválasztású versről eszembe jutott a magyar társadalom egyik kollektív pszichológiai tévedése. Hogy tudniillik mindig van B-Terv. Így hisszük,túlságosan is gyakran hisszük így. Nem baj,gondoljuk sok esetben,ha valamit elrontottunk,majd'csak akad egy második esély. Akik így gondolkodnak,azoknak üzenem:többnyire nincs második esély. Szülőként pedig biztosan nincs. Egy gyereket csak egyszer lehet nevelni. Úgy,ahogy. Nem tudsz visszamenni az időben,hogy kijavítsd a hibáidat. A tizennyolc éves fiad sem lesz újra tizenháro

 Magyarországon az iskola jellegéből adódóan intellektuális, vagy ahogy a pszichológusok mondják: a kognitív képességeket erősíti. Nincs is olyan tárgy sem alapfokon, sem középfokon, mely a tanulók szívét, empátiáját erősíti. A humán tárgyak illetve a művészeti órák keretein belül lehetne kicsit nyitni a szív felé, de ott sem történik ez meg. Persze, az érzelmi nevelés háttérbe szorulása mögött oktatáspolitikai félelmek, aggodalmak is meghúzódnak: mi van, ha ez a bizonyos érzelmi nevelés nem megfelelő kezekbe kerül, mint ahogy volt is már példa ilyesmire...Aztán ott van a szakemberhiány( iskolapszichológusok számának katasztrofálisan alacsony volta), no meg a szülők sok esetben túlzott továbbtanulás-centrikus szemlélete: az a lényeg, hogy a gyereket vegyék fel egyetemre, a többi nem számít. Pedig hát a középiskolás korban érzelmileg leginkább instabilak a fiatalok, pontosan ekkor kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az érzelmi nevelésre. Mindez egy tanulmány olvasásakor jutott eszembe. S

 Sajnos,kis hazánkban még mindig él az a közfelfogás,miszerint a szép épület,az valami nagy,impozáns,monumentális,lenyűgöző alkotás. A világ boldogabb részein szerencsére már túljutottak ezen a kezdetleges felfogáson. 184 négyzetméter. Ekkora az összeterülete annak az alkotóháznak,amelyet a magyar Olvasó a H.O.M.E. designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 109.oldalán ismerhet meg,s a franciaországi Seyssins városában található. Tervezője Odile Decq,az épületet 2015-ben adták át. A különös,titokzatos házon semmi hivalkodó nincs,szabálytalan geometrikus formájú,szürkésfekete külső falakkal. A földszinten műtermek,az emeleten lakószobák. Az egész építészeti konstrukció nagyon egyszerű,mégis szép,megfogja a látogatót,no meg az egyszeri újságolvasót is. A belső tereket nem látjuk,ám a külső önmagáért beszél. Kicsi,de gyönyörű ékszerdoboz a város határában,remek panorámával. Az építészetben nem a méret a lényeg,a tehetséges alkotók kis alapterületen is gyönyörű műveket hoznak létre. 

 Magyarországon,mint a világ bármely országának bármely egyetemén,időnként unatkoznak a hallgatók. Ez derül ki az Iskolakultúra című folyóiratban közölt tanulmányból(Ulicza Nikolett-Gajdos Dóra-Bőthe Beáta-Tóth-Király István-Orosz Gábor:A Rövid Egyetemi Unalom Kérdőív faktorstruktúrája.Iskolakultúra,2015/10.69.o.skk).  Ami benünket,laikusokat érdekelhet ebből a kitűnő tanulmányból,azok a főbb adatok. 370 egyetemista töltötte ki a kérdőíver,az adatokat 1-5 skálán értékelték a kutatók. Óra közbeni ualom:2,74 pont,tanulás közbeni unalom:2,78 pont. Tehát valamivel több,mint a maximális pont 50 százaléka!Ez,véleményem szerint,sok.  Ha visszagondolok saját boldogult és egyre tovatűnő egyetemista időszakomra,nekünk is voltak unalmas óráink. Hajjaj,de mennyi!De azért több,mint a fele-ennyi azért nem volt. Ha annak idején velem is kitöltettek volna egy ilyen kérdőívet,valahol 2 pont körül lett volna az eredmény. Akkor még nem voltak olyan technikai eszközök az oktatásban,mint ma. Élőszó volt,fr

 Bevallom,nem szeretek mások válásáról olvasni. Nekem is elváltak a szüleim,szörnyű időszak volt.  A minap került a kezembe az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2015/11.száma. A "nyitódarab"Oravecz Imre Matyi című verse. Ha nagyon röviden akarnám összefoglalni:epizódok egy válás történetéből. Nagyon komoly,nagyon jelentős vers. Leírja,ahogy a gyerek hitet tesz apja mellett (vonalat húz,amit anya nem léphet át),aztán nagy vonalakban megismerjük egy hazug rágalmazás történetét,majd az óvodás gyerek érdeklődik saját jövőbeni élete felől-a gyermek kísérletei arra,hogy felfogja,s ha már felfogta,túlélje a változást. A család széthullása tönkreteszi a gyerek biztonságérzetét.  A lelki vonatkozásokon túl azért tartom jelentősnek Oravecz Imre versét,mert nem veszem észre,hogy verset olvasok. Nem azon jár az eszem,hogy a forma most hogyan illeszkedik a mondanivalóhoz,hanem átérzem ennek a gyereknek minden szenvedését. Nem érti még,csak a tényt fogja fel,és szomorú. Szomo

Csak most került kezembe a Vigília katolikus folyóirat 2015/11. száma, amelyben Darvas Ágnes szociológus, az ELTE tanszékvezető tanára,  a magyarországi gyermekszegénységről írt. Az, amit Darvas Ágnes írt, mind igaz. Valóban vannak Magyarországnak alapos elmaradásai ebben a témában, és az is igaz, hogy a gazdag és szegény gyerekek közötti olló évről évre nyílni látszik. Azzal azonban már nem tudok egyetérteni, hogy Darvas Ágnes jóformán kizárólag a kormányt hibáztatja mindezért. Érthető, hogy a mindenkori kormányzatnak van felelőssége egy ország szegényei felett. Ám az, hogy Szerző szerint az ingyenes tankönyv, az ingyenes étkezés kiterjesztése, a nyári étkeztetés " csak minden ötödik" segélyezettet ér utol, szerintem -személyes tapasztalatok alapján is  mondhatom ezt- nem állja meg a helyét. Jóval nagyobb ez a szám. Azokban az oktatási intézményekben, ahol módom volt tanítani, a szegények szinte mindegyike részesülhetett a különböző szociális ellátásokból, így vagy úgy.

A Magyar Hírlap hazánk egyik vezető médiaterméke. A címlapja egyszerűen zseniális, bár, gyanítom, aki olvassa, nem feltétlenül a címlap miatt teszi. Hanem az értékrend miatt. A Magyar Hírlap teljes terjedelmében polgári, józan, mindemellett igen szimpatikus. A 2019.június 19-i szám címlapján arról olvashatunk, hogy Merkel CDU-ja még a radikális Zöldekkel is összeállna a bevándorlásellenes AfD ellenében. Ehhez egy személyes megjegyzés: Ami  Németország politikai életében az utóbbi időben történik, az egyszerűen kabaré. Ocsmány, magát a német történelmi-politikai hagyományt meghazudtoló események egész sora zajlik szemünk előtt, tévé előtt, internet előtt. A CDU, mely nevében kereszténydemokrata, képes kokettálni egy kifejezetten keresztényellenes párttal, pusztán azért, hogy háttérbe szorítsák az amúgy migrációellenes szélsőjobbnak kikiáltott ( azaz: liberális média által ábrázolt-bemutatott- manipulatívan lefestett) pártot. Ez pont olyan, mintha Péter apostol lepaktált volna Feli

A Reader's Digest a világ egyik legnépszerűbb magazinja, népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy mindkét nemnek és minden korosztálynak kínál hasznos és érdekes olvasnivalót. A 2015.májusi számban igencsak érdekes cikket olvashatunk arról, mely országban mit szoktak az emberek reggelizni ( India, Indonézia, USA, Brazília, Franciaország, Finnország,Németország, Oroszország,Spanyolország, Ausztrália van többek között felsorolva), ráadásul újságírók mesélnek kedvenc reggelijükről. A történelem kedvelőinek ajánljuk  a Gil és Eleanor Kraus gyermekmentő missziójáról szóló írást, mely arról szól, hogy menekítettek ki a nácik által megszállt Ausztriából többszáz zsidó gyermeket. A kalandos olvasmányok kedvelőinek tetszeni fog Charles Anderson írása, mely az Easy Ryder nevű hajónak, és annak kapitányának kis híján tragédiába torkolló katasztrófájáról szól. Nem tudom, hányan hallottuk már Angel Wallenda nevét. Ő magyar származású kötéltáncos volt, aki rákbetegen is szeme e

A Turizmus Trend idegenforgalommal, vendéglátással- gasztronómiával, nemzetközi közlekedéssel foglalkozó szakmai magazin. A 2015.decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Repülőjáratot indít a Debreceni Repülőtérről a Lufthansa német légitársaság. A célállomás: München Kibertámadások:egyre több hacker vész célba nagy szállodaláncokat. Tapolca alatt hatalmas barlangrendszer húzódik, ezt egyelőre még csak kutatók kutathatják, de azon vannak, hogy látogatók számára is hozzáférhető legyen. A képek elképesztően szépe, úgyhogy van értelme a dolognak. Srí Lanka: a korábban polgárháború sújtotta országban béke van, a gazdasági növekedés évi 8-10 százalék, biztonságosak a turistaprogramok. Jók a szállodák, van elefántóvoda, és nagyon szép vallási és történelmi emléket tekinthetnek meg a látogatók. Görögország: Nyugat-Kréta kevésbé ismert a magyar turisták előtt. Az egész helyben van valami archaikus, érdemes ellátogatni oda. Mit kell tudnia azoknak, akik az idegenforgalmi

Jó kis folyóirat ez a Médiapiac.com, igazán releváns információk található benne Magyarország és a világ médiafogyasztási szokásairól. Nekem a 29. oldalon megjelent adatok tágították tágra a pupilláimat, merthogy 2014-ben Európa napi 3 óra 13 percet tévézett fejenként. Ez egy héten 22 óra 31 perc. Azaz: minden héten majd egy napot tévézik az átlageurópai. Az átlagamerikai még ennél is többet. Az emberek már médiában élnek. Nem nézik-olvassák-hallgatják a médiát, hanem abban élnek. Nem életünk része lett a média, hanem mi lettünk a média részei. És ez még csak a tévé, ebben nincs benne a számítógép, a rádió, az újság, a könyv, meg az egyéb. Elképesztő, megdöbbentő. Ugyanakkor valahol jó is, mert gazdasági lehetőségeket nyújt mind a médiaszolgáltatóknak, mind pedig az egyéb piacokon tevékenykedőknek. Csakhát az egyén, az egészség...mind kárát látja. Egy évben közel ötven napot tévézünk. Ez a legpreferáltabb tevékenység Európában.

A DEja vu című , jó kiállítású és színvonalas tartalmú sajtótermék a Debreceni Egyetem alumni magazinja. A 2015.téli szám tartalmából ,a teljesség igénye nélkül: A Balla testvérpár a gyógyítás szolgálatában- Skultéti Éva gazdaságfejlesztéssel, innovációval foglalkozik, szoros kapcsolatot ápol az Egyetemmel- Németh György a Richter Gedeon Kft orvostudományi igazgatója- Érsek Kitti speciális edzésmódszert dolgozott ki babáknak és kismamáknak- Kuun Aladár a Magyar Helsinki bizottság jogásza, a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát- Milyen díjakat nyertek az Egyetem egykori és mostani tanárai, hallgatói? xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, persze csak akkor, ha szeretsz olvasni: konyv-ajanlo.blogspot.com Ha pedig még nem szeretsz, akkor is nézd mg, hátha kedvet kapsz hozzá!

Megdöbbentem azon nyílt levélen, melyet a hvg.hu hírlevelén olvastam 2018.május 29-én. Soros György azzal vádolja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy hazug módon azt állítja, hogy ő, mármint Soros, menekültekkel akarja elárasztani Európát. Soros szerint ez nem igaz. Jómagam nem kedvelem Soros Györgyöt, túl kiismerhetetlen, ravasz embernek tartom. De az objektivitás végett végezzünk el egy gondolatkísérletet! Tegyük fel, hogy Soros Györgynek igaza van. Kérdésem: akkor miért pénzel olyan civil szervezeteket, melyek menekültekkel akarják elárasztani Európát? Miért támogat Soros György alapítványa olyan szervezeteket, melyek igencsak agresszíven védik a migrációbarát politikát? Vagy eljött az igazság pillanata, Soros belátta, hogy politikája kudarcot vallott, ezért átnyergel egy másik lóra? Most úgy csinál, mintha csak a válságokkal küszködő Európát akarná megmenteni? Pusztán egy arculatváltásról lenne szó? Az egész nyílt levélnek van valami olyan üzenete, hogy ő, Soros György ren

A Palócföld irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat 2015/3. száma közli Győri László három novelláját. A prózai alkotások színvonala- véleményem szerint- meglehetősen egyenetlen. A tettes: visszaemlékezés a gyermekkorra, jó történet, humánus- de nem túlzottan eredeti, igaz, ez nem is volt szándéka a Szerzőnek. A királyné koronája: remekmű, kafkai hangulat, mégis, van benne valami elképesztőn magyar, valami hétköznapi. Ez a novella a kortárs magyar irodalom dísze. Paraván: hát, ezt viszont nem fogják beválogatni a különböző antológiákba. A " szeretkezzetek a síromon" nem pusztán hatásvadász, de ízléstelen is. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: penzugyitanacsok.blogspot.com

Az Erdélyi Riport című,  Nagyváradon megjelenő heti hírmagazin 2015.február 20-i számának tartalmából: - Dr. Font Márta szerint nehéz eldönteni, hogy Könyves Kálmán királlyá választása előtt Várad vagy Eger püspöke volt, mivel a Képes Krónika is ellentmondásos információkat tartalmaz. - Romániában is bevezetik a nyugtalottót. - Szintén a nyugtával kapcsolatos hír: Ha a vendég kérésre nem kap nyugtát a kereskedelmi egységben, fizetés nélkül távozhat. ( Tejóég...) - Huszár István lett Nagyvárad alpolgármestere. - A román adóhatóság magánszemélyek ellen folytat vizsgálatot 8 korrupció elleni harc...). További 4800 személy adóügyeit tekintik át. - Tűzszünet Kelet-Ukrajnában- vajon meddig tartják be? - Mi a közösségi gazdaság ( sharing economy),s hogyan profitál ebből az egyén? - Görögország: az átlagpolgár azért voksolt Szirizára, mert elege lett a jobboldalból- illetve abból, hogy a jobboldal automatikusnak veszi az államcsőd tényét. xxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt i

A Művelődés közművelődési havilap Kolozsvárott jelenik meg, 2015-ben Dáné Tibor Kálmán volt a lap főszerkesztője. A 2015/12. szám tartalmából: - Egyre többen költöznek ki az erdélyi városokból a környező falvakba. Milyen hatással van ez az emberek művelődésére? Benkő Levente keresi erre a választ. - Nagyszebent általában szász városként ismeri a történelem és a modern köztudat. Nos, van ennek a városak egy " magyar arca" is. Itt jelenet meg pl. 1864-ben az Erdélyi Hírlap. Itt őrzik az 1568-as országgyűlés dokumentumait. - Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi egyetem tanára, megfordult Indiában is. - A Peielle család Franciaországból érkezett Erdélybe, mégis, a magyar közművelődés egyik legbuzgóbb támogatójává vált. - Magyarországon már 1568 óta kártyáznak- legalábbis mai ismereteink szerint. Valószínűsíthető, hogy már jóval korábban ismerték mifelénk a kártyát. - Könyvismeretetők - Hogyan őrzi meg a helyi értékeket a mérai tájház? xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Egy

A Tejgazdasági Szemle a tejtermelők és tejfeldolgozók folyóirata, minden páratlan hónapban jelenik meg, főszerkesztője Bódi Ágnes. (Bennem rögtön felmerül a kérdés: hány szakfolyóiratot bír el a magyarországi tejipar? ) A 2015.szeptemberében megjelent szám mások mellett az alábbi témákban szolgált hasznos információkkal: -Hogyan fertőtlenítsük a tehén tőgyét fejés után? Mi a szerepe a záróizomnak a mikroorganimusok elleni védekezésben? Merényi Imre írása. - A Jánoshalmi szakiskola FM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ Mezőgazdasági Szakképéző Iskola és Kollégium néven működik. Eredményesen megoldották a fiatalok gyakorlati képzését. Elnyerték többek között az Aranykoszorús Tangazdaság címet 2006-ban. - Ukrajna tejgazdasága rendkívül sok problémával küszködik, pl. elavult gépek, nem megfelelő állategészségügyi ellátás, exportorientált, mégis, az értékesítés terén alaposan lemaradt szerkezet. ( Remek cikk, laikusok számára is érdekes, kár, hogy a Szerző  nem tüntette fel ne