Írott és elektronikus média régen és ma

 Modern- egyesek szerint már a modernség utáni-utáni korunkban gyakorlatilag mindennek elkészül az elektronikus változata. Így járt a dobókocka nevű, mindenki által ismert, alapvetően manuális és off-line játék vagy játékeszköz is. Már 1995(!)- ben elkészítették a játék elektronikus változatát ( lásd erről Sándor Imre:Elektronikus dobókocka című cikkét a Hobby Elektronika című folyóirat 1995/2. számában). Aki tud elektronikus kapcsolási kapcsolási rajzokat olvasni, az semmi perc alatt elkészítheti a LED-villogós, még hangot is adó kockát. Le a kalappal a kreativitás előtt.  Jó játékot! 

 Amikor újságíró-iskolába jártam,az első dolog,amit lelkünkre kötött Bényei Jóska bácsi:ha idegen szót használunk,magyarázzuk meg! Mindez onnan jutott eszembe,hogy kezembe került a 168 Óra című hetilap 2022.január 20-án megjelent száma. Ennek 14-15.oldalán olvashatjuk Hiver't-Klokner Zsuzsanna:Elsőkből utolsók című cikke. Ahogy sejtem,arról szól,hogy Magyarországon találták ki ezt a bizonyos Art Brutot,és most viszont nem állunk jól benne. Kedves Hiver't- Klokner Zsuzsanna!A cikk annyira igaz,hogy a legtöbb magyar embernek fogalma sincs,mi is az az Art Brut. Éppen ezért nem ártott volna egy-két mondatocskát rászánni arra,hogy elmagyarázza. Csakhogy képben legyünk,legalább egy kicsit. Amúgy a cikk tartalmaz fontos,megszívlelendő és elgondolkodtató állításokat. Az például nagyon is igaz,hogy nem tanulunk eleget az iskolában a modern művészetről. Kellene pedig,mert kis hazánkban is nagyon sok tehetség "randalírozik",csak sajnos,kevés a műértő. Ez nagyon is igaz. 

 Tudom,nem mostanában éli virágkorát a nemzetközi turizmus. Prágáal kapcsolatban mindenkinek a középkor, a barokk, a klasszicizmus jut eszébe. Pedig az utóbbi évkben a cseh főváros remek modern épületekkel is gyarapodott. Azért érdemes belekukkantani a H.O.M.E.magazin 2019.július-augusztusi számába,ahol a City Guide összeállításban többek között a cseh főváros,Prága legújabb trendi helyeiről láthatunk-olvashatunk fényképes összeállítást. A következő helyeket mutatják be: Cyberdog bár,Náplavka közösségi tér,Moods Charles Bridge butikhotel,Mama Shelter szálloda,Moon Club étterem,Javorina márkabolt,Kuchýn étterem,Artiseme concept store.  Ha legközelebb Prágában jár,tekintse meg e helyeket,mind nagyon eredeti. A cikk pedig kitűnő.

 Egy lakást,egy házat sokféle stílusban berendezhetünk. Van,aki a rusztikusra esküszik,van,aki minimalista környezetben érzi otthon magát,másoknak a mediterrán lakberendezés a tetszetős. De a legtöbb ízlés,tapasztalat,finom művészi érzék egyértelműen az eklektikus lakberendezéshez szükségeltetik. Erre egy remek példát hoz a SzépLak című magyar lakberendezési folyóirat 2012/4. száma(Idilli eklektika,60-71.oldal),amelyben Bárdos Zsuzsa lakberendező egyik mesterművét láthatjuk,kitűnő minőségű fotókon(Villányi Csaba). Az étkezőben nagyon tetszik az asztal és a vele színben harmonizáló kandalló. De ami igazán zseniális,az a nappali. Lovas Cili szövegíró szerint angol klunbszobákhoz hasonlít. Ez igaz,de van ám egy fontos különbség:nincs az az erőltetett,19.századi viktoriánus hangulata,mint nagyon sok mai ügyvédi irodának. Ez a nappali modern,sokoldalú,nagyon kényelmes,jó benne üldögélni és könyveket olvasni egy hideg téli estén. A sötét fotelekhez remekül passzol a világos színű,nem túl hiv

 Nagyon szeretem az olyan cikkeket,riportokat,szpotokat a mai sajtóban és médiában,melyek utaztátják az Olvasót:bemutatnak egy,a magyar közönség számára kevéssé ismert országot vagy várost. A Nők Lapja 2016/19.számában M.N.:Város szerelmi ajándékba című írása a Németország keleti részén fekvő Magdeburgot mutatja be. Ahogy olvassuk a kitűnően megírt és fotókkal remekül illusztrált cikket,rájövünk,hogy Magdeburg egyszerre tradicionális és modern. Hiszen mi jelképezné élesebben Németország(pontosabban,ahogy akkoriban nevezték,Német-Római Birodalom)középkori történelmét,mint az 1363-ban felszentelt magdeburgi dóm,amely gyönyörű,impozáns épület. S mi mutatná meg jobban a modern Németország sokoldalú,mások elismerésén,tiszteletén alapuló életformáját,mint a Hundertwasser által tervezett Zöld Citadella. Amely nem zöld,hanem rózsaszín,első pillantásra látszik,hogy tervezője zseni. A nevét pedig onnan kapta,hogy tetején növényeket termesztenek. S amint az a Nők Lapja cikkéből kiderül,az egész v

 Ha azt a kifejezést halljuk:modern képzőművészet,akkor legtöbbünknek valami absztrakt,geometrikus,de legalábbis nonfiguratív alkotások villannak be. Nos,nem alaptalanok ezek az asszociációk,de azért tudnunk kell,hogy a modern művészet nem egyenlő az "érthetetlennel". Az Új Művészet c.,nagyon szép és igényes folyóirat 2003.októberi számában olvashatjuk Kopócsy Anna írását,melynek címe:"Ősi Divék nemzetség késői sarja".Rudnay Gyula emlékkiállítása. Egy olyan festőt ismerhetünk meg a cikkből,aki mintha nem is hallott volna az avantgarde-ról. Munkácsyt vallotta mesterének,képei figuratívak,nagyon is embercentrikusak. Rudnay a 20.század első felében élt és alkotott,de felületes szemlélő számára képei olyanok,mintha Benczúr vagy Munkácsy festette volna őket. Kimagaslónak tartom a Lakoma című alkotást. A Csárdás című,tíz éven át készült kép sem marad el mögötte. Utóbbi képen a szél,a fények játékával érzékelteti a forgómozgást. Zseniális.Rudnay festészete pont attól moder

 Az Új Művészet c.folyóirat 2007.márciusi számában nagy örömmel fedeztem fel Lóska Lajos írását (36-38.o.). A vonal metamorfózisa című kritika a Salgótarjában rendezett XIII.Országos Rajzbiennálét értékeli,dicsérő szavakkal. Lóska kiemeli,hogy egyre inkább teret hódít a modern grafikai alkotásokban a figuratív ábrázolás,egyre inkább törekszenek az alkotók az érthetőségre. Hurrá,gondoltam,olvasván a cikket,ezt is megértük. Lelkileg nyitott kamaszkoromban az "absztrakt"volt a varázsszó,az a modern műalkotás számított trendkövetőnek,amelyet a közönség nem értett-de úgy tett,mintha értette volna. A média is ezeket az irányzatokat és alkotókat favorizálta,az volt a menő,aki minél több kis háromszöget tudott egy egyszer kétméteres vásznon elhelyezni. A kétezres évek trendje,úgy látszik,az érthetőség lesz. Ennek,mint dilettáns,de azért művészetet szerető ember,kimondhatatlanul örülök.  A kitűnő cikket természetesen több kép is illusztrálja. Ezek közül az egyik Zachar István:Jellow C

A Vigilia katolikus folyóirat ( mely a piarista rendtartomány támogatásával jelenik meg) 2015/5. számában olvashatunk egy érdekes tanulmányt. Címe: Hazugság,igazság, irodalom:Foucault, Beckett. A tanulmány szerzője Cseke Ákos. Cseke Ákos tartalmilag idézi Michel Foucault-nak, a 20.század legnagyobb francia filozófusának megállapítását, miszerint a modern irodalomnak az a jelentősége, hogy az igazság és az igazmondás egyetlen helyévé vált. Tehát- vonhatjuk le a következtetést- Foucault szerint a modern irodalom mindig igazat mond, vagy legalábbis többnyire igazat mond. Csakhát, ha ez igaz, akkor hová tegye az ember a kommunista korszak hazug, idillikus irodalmát, vagy éppen a sarlós-kalapácsos szocreált, aztán a rendszerváltás utáni balliberális hazug hüppögést, a neonáci elemekkel átszőtt magyarkodást, ezeket hová tegyük? Ezek bizony nem nem mondtak igazat. Tehát Foucault-nak nincs igaza. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Hírek a biztosítások világából : biztositasiszemle.hu

A Helikon irodalom- és kultúratudományi szemle, valljuk be, nem tartozik Magyarország legkurrensebb folyóiratai közé. Inkább csak az értelmiség egy része olvassa, főként az úgynevezett egyetemi körök. Pedig nem ártana, ha az itt közölt írásokat a művelt nagyközönség számára is elérhetővé- mondjuk ki: érthetővé- tennék, mert a Helikon egy egészen sajátos témával foglalkozik: magával a kultúrával. A 2017/3. számban például a modernitásról olvashatunk nagyon komoly tanulmányokat: mi a modern, mit és miért nevezünk modernnek, számít-e nekünk, ha valami modern, kelendőbb-e egy adott kulturális termék attól, hogy modern, vagy inkább beérjük a tradicionálissal? Egyáltalán: ki dönti el, hogy mi számít modernnek és mi nem? Ki szabja meg a kánont? Akiket részletesebben érdekelnek ezen témák, s hajlandók bizonyos intellektuális erőfeszítésekre az ügy érdekében, mindenképpen ajánlom a 380.oldaltól Anthony Giddens esszéjét: A modernitás következményei címmel. Giddens azt vizsgálja, milyen hatá