Írott és elektronikus média régen és ma

 Hát,ma már ez is történelem...Lengyelország az 1980-81-es években viharos esztendőket élt meg. Sztrájkok,tüntetések,elégtelen élelmiszer-ellátás,a kormány felemás eredményekkel záruló tárgyalása a Szolidaritás szakszervezetekkel,egyszóval:viharos idők voltak. És nehezek. A Nyugat nyomtatott és elektronikus médiája pedig ezalatt azt taglalta,vajon beavatkoznak-e katonailag a szovjetek. Az International Herald Tribune című amerikai lap 1981.június 7-i számában Flora Lewis publicisztikája már biztosra vette a Szovjetunió és hát a Varsói Szerződés katonai beavatkozását. Magasabb körökből való forrásra hivatkozva már a támadás időpontját is tudta:valamikor ősszel,de még a rendkívüli pártkongresszus előtt. Az International Herald Tribune-nak nem lett igaza. Brezsnyev és a szovjetek nem avatkoztak be Lengyelországban,ki tudja,miért. Ehelyett 1981.decemberében Wojciech Jaruzelski tábornok szükségállapotot hirdetett,ami hivatalosan 1983.nyaráig tartott. Aztán a hidegháború többi kelet-európai

 Az origo.hu portálon,hazánk egyik legnépszerűbb médiatermékén olvashatjuk Sztankay Ádám:Akit a nyilasok és a kommunisták is leparancsoltak a színpadról című írását. A magyar színháztörténelem egyik legnagyobb alakjáról,Timár Józsefről szól ez az írás. Árvaság,tehetséges ifjúként már nagy feladatok,szerelmek,aztán törések. Ital miatt,politika miatt. A németek,nyilasok és a kommunisták is utálták. Látta Rajk Lászlót megkínozva. Kirúgták a Nemzetiből,esztergályosként dolgozott. Aztán a rákosizmus gyengülésével újra visszatérhetett.Hogy aztán a visszatérés ismét emlékezetes,és halálosan tragikus legyen.Az ügynök halálát játszotta,mikor már haldoklott. Sztankay Ádám bemutatja nekünk mind a színészt,mind a magánembert.  Elképesztően jó írás egy elképesztő emberről. 

 Annyiszor mondjuk mi,magyarok:XY csak bebeszéli magának,hogy beteg. Nos,a Magyar Nyelvőr c.folyóirat 1921.január-februári számában Kőrösi Sándor cikke (22-23.oldal)mutat rá,hogy a "bebeszéli magának"a német sich einreden kifejezés tükörfordítása. Tehát germanizmus. Kőrösi szerint ehelyett azt kellene mondanunk:elhiteti magával. XY elhiteti magával,hogy beteg. Valahogy a magyar változat empatikusabb,megértőbb,sokrétűbb,mint a sich einreden. Szerintem.

 Tudják,vannak azok a magabiztos emberek,akik krimi nézése közben már fél óra után megmondják,ki a gyilkos,hogyan tette. És persze,ezeknek a nézőknek sosincs igazuk. Az ilyen típusú médiafogyasztók figyelmébe ajánlom a 24 feketerigó című Agatha Christie-krimit. David Suchet ebben is elképesztőt alakít,de ami most nekünk lényeges,az a cselekmény.  Poirot egy vendéglőben ül a fogorvosával,amikor felfigyel egy idős festőművészre,aki egyik pillanatról a másikra megváltoztatja étkezési szokásait. Nem sokkal ezután a festő meghal. Érdekes módon pontosan ezekben a napokban halálozik el a művész testvére is.  Hogy mi köze mindennek az önteltséghez?Csak annyi,hogy a Krimi Királynője játszik velünk egy kicsit. Azt mindenki kitalálhatja,hogy az,akit Poirot látott steaket enni,nem biztos,hogy a halott. De innentől aztán homály. Mert ha így van,akkor hogyan halt meg a művész testvére?Honnan tudta a festő gyilkosa,hogy meg fog halni a festő bátyja? És miért ér a Gascoigne-hagyaték hirtelen milliókat

 Annak idején a média nagyon sokat foglalkozott a koszovói háború egyik rettenetes következményével:a taposóaknákkal. Nem maradt ki a sorból a Reader's Digest,a világ legolvasottabb magazinja sem. A 2000.októberi szám 96-102.oldalán olvashatjuk Stéphane Calmeyn írását, Kockázat az életért című cikkét, melyet én magam kitűnő írásnak tartok. Hogy miért? 1. Nagyon érzékeny és fontos a téma. A taposóaknák kérdésköre a világ sok országában okoz problémát. 2. Szakmai részleteket is közöl (megtudhatjuk,milyen a jugoszláv PROM-2 ugróakna,vagy hogy hol található az aknamúzeum,hogyan működik a higanyakna stb.),nyelvezete mégis közérthető. 3. Nagyon szépen és jól mutatja be a hősőket,az aknaszedésre kiképzett francia katonákat. Egyszerű hősökként,akik végzik a dolgukat.  4. Az írás felépítése:fokozatosan növekvő feszültség,drámaiság,majd a végén,a traktoros epizóddal,félig-meddig humoros feloldás. Nagyon jó. Calmeyn cikke az újságírás legnemesebb hagyományait követő riport. Gratulálunk! És pe

 A Reader's Digest magazin 2000.októberi számában olvashatjuk Andrea Barnetnek a Harlemi Kórusiskoláról írt cikkét. A Harlemi Kórusiskolát Walter Turnbull alapította. Az volt a cél,hogy nehézsorsú srácoknak,akiknek sok esetben hiányzik az apja,olyan iskolát alapítson,ahol közismereti és zenei tárgyakat egyaránt tanulhatnak. Nagy szervezőmunkával,óriási pedagógia érzékkel ezt meg is valósította. S hogy miért írtam azt,hogy a nehezebb utat választotta? A mai amerikai fiatalok zenéje a hip-hop és a rap,illetve ezek különböző változatai. Nos,Mr,Turnbull úgy gondolta,hogy ez nem elég. Klasszikus kórusműveket is előadnak,a repertoáron van Händel,Bach,méghozzá eredeti német szöveggel. Nem semmi. A klasszikus művek által a fiúk nevelődnek,megtanulnak öltözködni,viselkedni. És persze zenei műveltségre tesznek szert.  Na,ezért írtam a poszt címében,hogy a nehezebb út. Mert ez az. De a Reader's Digest cikke szerint sokkal eredményesebb.  Andrea Barnet kitűnő cikke egy kitűnő ember nagysze

 Közmédia,m4 sportcsatorna. 2020.december 23. Eljött az év utolsó OTP Bank Liga mérkőzése. Budafok-Honvéd. Kiesési rangadó...A Honvéd méltatlanul hátul áll a táblázaton,pedig olyan játékosok alkotják a csaparot,mint Traore,Zsótér,Hidi,Gazdag,Baráth,Lovrics és még sok jó képességű,szorgalmas játékos.  Úgy nézett ki,a kispestiek vesszőfutása folytatódik.  A Budafok már az első támadásából vezetést szerzett. A Honvéd támadott,aztán az első félidő végén egyenlített. A második játékrész pedig már a Honvédé volt,győztek is 2-1-re,közepes színvonalú mérkőzésen.  Gratulálva a kispestieknek, ennél jobb tavaszt kívánunk a kispestieknek. 

 Az origo.hu internetes portálon,Magyarország egyik vezető médiatermékén olvashatjuk Lantos Gábor írását Nyilasi Tibor miatt leégtek a Népsport telefonvonalai címmel ( megtekintve 2020.december 23-án délelőtt 11 óra 15 perckor).A cikk azokat a magyar labdarúgókat mutatja be,akik tízes osztályzatot kaptak a Nemzeti Sporttól. Nincsenek sokan,mindössze 26 ilyen futballista mozgott a magyar pályákon. Vannak közöttük ismert nevek,mint pl. Fazekas,Nyilasi,Páncsics,Rapp,Dzurják,Kuntics,de akadnak olyanok is,akikről az utókor megfeledkezett,mint például a békéscsabai Vágási. A cikk apropóját egyébként pont az adja,hogy hosszú idő után újra lett tízesünk a paksi Hahn személyében.  A cikk címe pedig arra utal,hogy a Népsport egy alkalommal rendkívüli csemegével kedveskedett Olvasóinak. Telefonon lehetett kérdezni Nyilasitól. A vonalak égtek,aztán leégtek.  Minden sportrajongónak,újságolvasónak és médiafogyasztónak kellemes Karácsonyt kívánva ajánlom ezt a cikket az origo.hu-n. Nekem feldobta a h

 Amint azt az izraelinfo.hu hírül adta ( a többi médium nem tartotta fontosnak a hírt) Izraelben kinyitják a nyilvános könyvtárakat. Annak ellenére teszik ezt,hogy a koronavírus-járványhelyzet ott is elég súlyos,és alapvetően zárva van az ország. De a könyvtárakat kinyitják. Úgy látszik,az izraeli kormány szerint nem a könyvtárakban terjed a COVID-19. Azt gondolom,más kormányok is rájöhetnének erre a nem túl összetett igazságra. Sőt,az izraeli kormányzat kózel 3 millió sékellel járul hozzá írók szerzői honoráriumához. Ez közel 270 millió forint. Természetesen a könyvtárakban be kell tartani bizonyos intézkedéseket. Be fogják,ebben biztos vagyok.  

 A Magyar Nyelvőr c. kitűnő folyóirat 1966.2.szamában olvashatjuk Fodor István tanulmányát,amely arról szól,honnan ered "rádió"szavunk. A korabeli tudományos közvélemény Branly francia fizikusnak tulajdonította a szót. Branly volt az,aki a rádió egyik fontos alkatrészét,a koherert feltalálta. Fodor István azonban nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot. Átnézi a korabeli írott sajtót,jogszabálygyűjteményeket. A népszerű sajtóban,Fodor kutatásai szerint,1924-ben vált használttá a szó,nyilván jobban tetszett az újságíróknak,mint a drótnélküli és egyebek.Ám "rádiotelegráf"összetételben már 1917-ben használta a szót egy jogszabálygyűjtemény. A tanulmány olvastán nekem az jutott eszembe,milyen nehéz is kutatni a modern média és tömegkommunikáció történetét. Hogy miért?Az elképesztő anyagbőség miatt. Meg tudná valaki biztosan mondani,mikor használták először ebben a formában a "tévé",a weboldal", a "netezni"szavakat,vagy éppen a "hívlak m

 Lejátszották a labdarúgó OTP Bank Liga őszi idényének utolsó meccseit,következik a téli szünet. Elvileg a 16.fordulónál kellene járnunk,de van olyan csapat,amely a koronavírus miatt csak 14 mérkőzést tudott lejátszani eddig. A közmédia m4 sportcsatornája valamennyi mérkőzést adta,ezt köszönjük,mert fontos.  Az őszi idény két kiemelkedő csapata a Ferencváros és a MOL Fehérvár FC voltak. Utolsó mérkőzésük ellentétesre sikeredett. A Fehérvár akkora parádét rendezett a Kisvárda ellen,mint amit a Real Madrid szokott,ha harmadosztályú ellenfelet kap a kupában. A szabolcsiak csak kapkodták a fejüket az első tíz percben. A Fehérvárnak 3 helyzete is volt,végül 7 perc elteltével szereztek vezetést. Végül 3-0 lett az eredmény,de ez a Kisvárdára nézve hízelgő. A Vidi gyakorlatilag edzőmeccset játszott. A Ferencváros teljesen más mérkőzést játszott. Az újonc Budafok nagyon megnehezítette a dolgukat,nem adta fel,nem állt be védekezni. 2-0 után már azt hihették a zöld-fehér drukkerek,hogy megvan a m

 Ilyen is ritkán van,gondoltam magamban 2020.december -án szombaton este. A neves magyar hírportál,az igen komoly médiapiaci szereplőnek számító 24.hu vezető anyaga egy,a kvantumfizikáról szóló interjú volt (azóta már nem vezető anyag,de azért olvasható). Nagy Nikoletta készített interjút Diósi László fizikussal,az MTA doktorával. Két okból is örültem. Egyrészt azért,mert sokat megtudtam a kvantumfizikáról. Megtudtam,hogy a tudósok számára még mindig egy kicsit misztikus az egész,megtudtam,hogy elég érzékeny kvantumszámítógépeket sikerült már készíteniük a tudósoknak,és arról is elgondolkodhattam,hogyan egyeztethető össze a gravitáció és a kvantumelmélet. Kitűnő volt a cikk,érthető nyelven íródott ismeretterjesztés magas szinten.  Másrészt azért örültem,mert egy közéleti portálként ismert és elismert internetes média megmutatta,hogy van élet a pártpolitikán túl is. Az embereknek,azaz a látogatóknak egyre inkább elegük van az ide-oda megmondogatásból és vádlásból és  pártpolitikából,s b

 Amint arról az izraelinfo.hu hírt adott(más médiában nem találkoztam a hírrel),Izrael törvényhozó testülete,a Kneszet,módosította a szülői felügyeleti jogról szóló törvényt.  A módosítás szerint a jövőben az a szülő,aki ellen gyanú merül fel azzal kapcsatban,hogy erőszakos bűncselekményt követett el házastársa vagy gyermeke ellen,automatikusan elveszti gyermeke feletti szülői felügyeleti jogát már attól a pillanattól kezdve,hogy meggyanúsították. Nem kell tehát ezzel megvárni a jogerős ítéletet.  A módosítás szerintem üdvözlendő. Elég abszurd helyzet volt ugyanis a korábbi,amikor is az előzetesben ülő szülő beleegyezése kellett ahhoz,hogy pl.iskolát váltson a gyerek. Ez ezután mehet akadálytalanul.  Magyarországon jelenleg hogy működik a szabályozás? folyt.kov.

2020.december 16. közmédia m4 sportcsatornája,20 óra 15 perc. Azt gondoltam,a Fradi bedarálja a Paksot. Ehelyett az történt,hogy a Ferencváros,a magyar labdarúgás jelenleg elsőszámú csapata,gyorsan vezetést szerzett,majd beállt kontrajátékra. A Paks nyomott,az első félidő végén ki is egyenlített,aztán a 2.félidő elején jött egy véleményes tizenegyes,majd egy újabb sikeres kontra,és a Ferencváros 3-1-re nyert.  Mi a tanulság?Rebrov csapata megengedheti magának,hogy a hazai bajnokságban kísérletezzen. Remélem,mostantól nem ez a fajta kontrajáték lesz a Ferencváros standard stílusa,mert meg fognak őrülni a szurkolók. A Paks csapatát pedig sajnálom,mert-igaza van Bognár György edzőnek-az igazi focit tényleg ők játszották.  Szabó Jánost pedig vissza a válogatottba!

 Amint az izraelinfo.com beszámol róla,a Netflix Israel közzétette az év végi rangsort arról,mit is néztek az izraeliek a Netflixen,amely mára a világ egyik legnépszerűbb médiaplatformjává nőtte ki magát.  Nos,az izraeliek közül dráma kategóriában az alábbi filmeket tekintették meg legtöbben: 1. A lázadó 2. Vezércsel 3. 365 nap Jó filmek ezek. Azt viszont nem értem,hogy A lázadó miért dráma?A lázadó igazi sci-fi film,A beavatott c.sorozat darabja. A Vezércsel,no,az már igazi dráma,egy függőségekkel küszködő amerikai lány rájőn,hogy a sakk révén kitörhet régi életéből. A 365 nap-hát,szerintem ez sem az a tipikus dráma,inkább erotikus thriller. Az erotikus jeleneteket mára 14 millióan hachstagelték. Szóval,az első és a harmadik szerintem nem dráma. Dehát ennek nincs jelentősége. Ezt nézték az izraeliek a Netflixen és kész. 

 1828-ban váratlanul meghalt Botsy István,az egri káptalan urasági tiszttartója,azaz,ispánja. Vagyoni leltár készült,hogy az örökösök ne perelhessék az uradalmat. Ezt a leltárt publikálta Bencsik János a Múzeumi Kurír folyóirat 1974.decemberi számában. Az elhunyt Polgár községben élt. Házában,mi tagadás,elég sok az ócska holmi. Lyukas lavórok,edények. Nem volt asszony a háznál. Ugyanakkor rengeteg a bútor. És 27 ép és értékes cserépedény azért csak akad. És rengeteg a haszonállat:12 tehén és ökör,35 juh és bárány,malacok,lovak. Nem  volt szegény ember Botsy ispán uram. Még könyvszekrénye is volt,96 könyvvel,ami abban az időben nagyon soknak számított. Úgyhogy ma az elhunytat felső középosztálybeliként jellemeznénk. A gazdálkodás mellett azért jutott idő olvasásra is. Bencsik János publikációja igen tanulságos. Minden,történelem iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk.  Múzeumi Kurír,1974,45-48.oldal

 A Reader's Digest magazin 1997.áprilisi számának 127-134.oldalán olvashatjuk Martin Williams cikkét,melyben egy kínai dinoszauruszkutató,Tung Cseming munkáját mutatja be.  Megtudhatjuk,hogyan és miért lett Tung dinoszauruszkutató. Beszél mestereiről és arról,milyen ősi előítéletekkel(dinoszaurusz=sárkánygyík)kelett megküzdenie munkája során. Szó esik arról,partnerek-e a kínai ingatlanfejlesztő vállalatok a dinoszauruszkutatásban. Nem kerülhető ki a politika témája:a hatvanas években Tung is egy évet töltött a mezőgazdasági termelésben. Valamint olvashatunk jó sztorikat a leletekre ráfekvő öregemberről(azt hitte,szerencsét hoz),valamint egy bányászati lelőhely feltárásakor előálló csodáról,amikor is az egész hegyoldalt ősi csontok borították. Megismerkedünk a harmadik rend elméletével. Tung szerint a sauropodák és a karnosaurusok mellett létezik egy harmadik dino-rend is,a segno-saurusoké,ám ezt az elméletet a tudósok többsége nem fogadja el. Martin Williams cikke kitűnő,könnyed,mé

 Vasárnap esténként a közmédia Duna csatornája Alain Delon filmjeiből indított sorozatot. Kitűnő ötletnek tartom,Alain Delon szerintem a világ egyik legnagyobb filmszínésze. Csakúgy,mint Belmondo,de ez most nem tartozik ide. Csak azért írtam ide,hogy jelezzem,nem vagyok részrehajló. December 13-án este a Volt egyszer egy zsaru c. film került sorra,a nagy rendező,Melville utolsó alkotása. Delon ebben a kemény zsarut játssza,aki mindig céltudatos,sosem mosolyog,néha eljár a keze. Jól áll neki a szerep. Miközben nézem az 1972-ben bemutatott francia filmet,azon tűnődöm,miért nem tudnak Európában egy rendes bűnügyi filmet megcsinálni....Valahogy ezek a Delon-filmek tényleg elvitték a nézőt egy másik világba. Ahol nincs más,nincsenek szürke hétköznapok,csak a történet. A bűnügyi film a felnőttek meséje,ahol jön a hős, és igazságot teremt. Delon kitűnő hős volt. A cselekmény mellesleg úgy indul,hogy egy négytagú bűnbanda rablást követ el,eközben egyik társuk megsérül,kórházba viszik. A másik

 Társaságban gyakori beszédtéma,és a bulvármédia is egyre gyakrabban foglalkozik azzal a kérdéssel,érdemes-e egy elvált házaspárnak újrakezdenie. Jó-e a töltöttkáposzta felmelegítve?Az ID TV Az otthon hidege című krimi-realityje azok táborát erősíti,akik szerint a feltett kérdésre a helyes válasz:nem. Megtörtént esetet dolgoz fel a film. 1990-es évek eleje,Salt Lake City,USA. Egy  ingatlanügynök beleszeret egy nála 10 évvel fiatalabb lányba,összeköltöznek,születik két kislány,nagyon szeretik őket. Erről rengeteg családi videó tanúskodik. Összeházasodnak. A nő egy év múlva közli,hogy szűknek érzi a házasságát,válnak. A gyerekeket továbbra is együtt nevelik. Aztán megint összeházasodnak, a gyerekeket továbbra is imádják. A nő ismét válni akar, mert szerinte a férfi túlzottan irányítani akarja. Ezt már a férj nem viseli el. Agyonveri feleségét egy kalapáccsal. Csakhogy közbejön valami....Az egész sztorit nem akarom leírni, inkább csak a bejegyzés első sorában feltett kérdésre akarok felel

 Már a legnagyobb videomegosztó portálon is látható az Aranyajtók mögött c.film. Nicolae Ceacescunak és családjának elképesztő és rémes életét mutatja be. Miközben a Ceaucescu-klán külföldi diplomatákkal vadászgatott a Kárpátokban,addig a román nép éhezett. A boltok előtt hatalmas sorok álltak,sokan hiába vártak bármiféle élelemre. Az éhezést az iparosítási programnak tudja be.Kiemeli:cinkelt lapokkal játszott Ceaucescu,mikor eljátszotta,hogy szembefordul a Szovjetunióval 1968-ban. A diktátor a Nyugat kedvence lett,kémkedhetett kedvére.Mindent,ami a nyugati politikusok megosztottak vele,továbbadott a szovjeteknek. A Kárpátok Géniusza mindenféle luxuscikkekkel berendezett lakásban lakott,az emberek meg alig tudtak fűteni. Részletesen kitér a film a klán kegidősebb fiú-tagjának,Nicunak züllöttségére,viselkedésére. Nicuval szemben pozitívan állitja be Zoját és Valentint. Kiemeli,hogy Ceaucescu és felesége milyen kapzsi emberek voltak. Szóval,Románia történetének legsötétebb időszaka volt

 Az ID Tv sorozatai valódi bűntényeket dolgoznak fel,kb.40-50 perces epizódokban,kitűnően. A Sötét vágyak-hasadt személyiség c. filmben egy 1980-as években,New Yorkban megtörtént esettel ismerkedhetünk meg. Egy nő úgyvédi segítséget kér,mert jogtalanul zárt intézetbe hurcolták. Ügyvédje kideríti,hogy egy nagy hatalmú politikus áll a dolog mögött,aki a választási kampány idejére így akarta "hidegre tenni" olykor kissé furcsa viselkedésű unokahúgát. Az ügyvéd sikerrel kihozza őt az intézetből. Ezután kezdődik a botrány. A nő rendszeresen telefonál ügyvédjének,folyton segítséget kér. De mindig másmilyen a hangja. A pszichiáterek szerint disszociatív személyiségzavarban szenved. Aztán már szerelmet képzel:erotikus tartalmú leveleket küldözget egykori megmentőjének. A téves valóságérzékelés oda vezetett,hogy a nő érzelmileg kezdett kötődni volt ügyvédjéhez. Majd bekövetkezik a tragédia... Az egészben az számomra furcsa,hogy Amerikában,a modern pszichiátria őshazájában egyik pszich

 Nemcsak a sportszakmai nyomtatott és elektronikus sajtótermékek,de a nagy általános hírportálok is gyászolják az olasz Paolo Rossit,az 1982.évi spanyolországi labdarúgó-világbajnokság legjobbját,gólkirályát,világbajnok labdarúgót. Furcsa személyiség és furcsa játékos volt. Ő nem volt megistenült példakép,mint Diego Maradona,aki szintén a napokban veszítettünk el. Nem volt cselkirály,nem mutatott felhőfejeseket. Ő egyvalamit tudott,de azt nagyon:ott lenni, ahol labdát kapva gólt lehet rúgni. Rossi gólt rúgni tudott. Igazi csatár volt,olyan,amilyen ma már csak kevés terem. Az egyénisége?Volt benne valami szimpatikus visszafogottság. Olyan barátságos fickó volt, nem akart vezér lenni soha. Nagyon értette,figyelte a futballt,visszavonulása után is. Naprakész volt,de ezzel soha nem vágott fel. A médiának is mindig kedvesen,de visszafogottan nyilatkozott. Néha ugratta az újságírókat,de ezt is olyan kedvesen,rokonszenvesen.  Jó srác volt a Paolo,szerettem. Gyászolom. 

 A Reader's Digest magazin 1997.áprilisi számának 81-84.oldalán olvashatjuk a kitűnő amerikai menedzser és újságíró,Brian Epstein cikkét,melynek címe:Ön is lehet kreatív!Nem szeretném itt most az egész cikket ismertetni-nagyon jó különben-csak a 4 kreativitásfejlesztő gondolatot írnám ide,amit Epstein szerint mindenkinek aktívan át kellene gondolni.Ezek: 1.Hogyan legyek milliomos egy hét alatt? 2. Hogyan szabadulhatunk meg a házumunkától? 3. Hogyan változtathatjuk meg lakóhelyünk éghajlatát? 4. Hogyan küzdjünk az öregedés káros hatásai ellen? Epstein hangsúlyozza,hogy ezekre a kérdésekre nincs végleges válasz illetve megoldás,viszont nagyon termékeny asszociációkat indíthatnak el az agyban,amely által fokozódik a kreativitás.  Jómagam kipróbáltam a módszert,egyfajta szemlét tartottam az agyamban,nincs-e ott valami jó ötlet a gyors meggazdagodásra. Ilyet ugyan nem találtam,de valóban nagyon termékeny ötletek jelentkeztek be nálam arra vonatkozólag,hogyan kerüljem el a gyors öregedés

 Kedvelem Galla Miklós humorát. Azonban az,amit most csinált...Az index.hu portálon is láthatók azok a képek,melyeket Galla Miklós humorista a legnagyobb közösségi portálra töltött fel. A humorista majdnem pucér.Az a fürdőgatyás kép az egyik rajongóval...Szóval,amennyire férfiszemmel megítélhetem,Galla nem az a kifejezett modell-alkat,legalábbis véleményem szerint. Őt másért szeretjük. Ha humornak szánta-elvégre mi nagyobbat is áldozhat a humorista a kózönség oltárán,mint a testét-,akkor elmegy. De humornak szánta,tehát elmegy.

 Amikor Agatha Christie megírta híres regényét,még nem sejtette,hogy az utókor ennyi variációban tálalja saját közönségének a témát. Nincs ezzel semmi baj,a nagy műveknek az a sorsa,hogy feldolgozzák őket. A közmédia Duna csatornája a Tízen voltak című francia filmsorozat első részét mutatta be 2020.december 8-án este. A filmet Pascal Laugier rendezte. A történet egyszerű:tíz embert titokzatos módon meghívnak egy karibi szigetre. Itt összezárják őket (nagyon jó volt a lándzsakígyós epizód),a kommunikációs csatornákat megbénítják,a helikoptert elrontják. Majd egy titokzatos hang elmondja a tisztelt egybegyűlteknek,hogy mivel mindannyian elkövettek valami bűnt,meg fognak ezért fizetni. A leszámolás meg is kezdődik:egy feketébe öltözött alak megöli a személyzet vezetőjét.  A film hangulata olyan horroros. Ettől jó,ugyanis a történetbe ez is belefér. A színészi játék remek,különösen tetszett az életmódguru alakítása. Markáns karakterek,jó történet-minden adott egy jó sorozathoz. Várom a fo

 2005.nyarán a Parnasszus folyóiratban jelent meg Tatár Sándor elképesztően különös verse háborúról és békéről. A vers címe:Hábke?Békorú... A címből Lev Tolsztoj:Háború és béke című hatalmas regényére asszociálhatunk. A vers mondanivalója különben az-már amennyire értettem-hogy a háború és béke állapota az egyénben nem választható szét. Az egyén folyton háborúzik,érez,érzékel,van,tehát küzd. Nyugalmi állapot egyszerűen nincs. A költemény második részében aztán megjelenik Érosz,ezáltal a háború már totálissá válik. Az én olvasatomban ezt jelenti ez a vers,ha a költő másra gondolt,akkor elnézést kérek. Nagyon tetszenek ebben a versben az tudatosan torzított szavak-az ember a nyelvvel, a szavakkal is háborúzik,ugyebár...És mégsem posztmodern Tatár Sándor verse:nagyon is evilágról,emberek közötti játszmákról szól,csak éppen új össtefüggésben.  Tehát:lelőhely:Parnasszus,2005.nyár,92.o.

 A közmédia m4 sportcsatornáján volt szerencsém megtekinteni a Honvéd-MTK OTP Bank Liga labdarúgó-mérkőzést. Az első félidőben a Honvéd nyomott,4-5 gólt is rúghatott volna. A második játékrészben az MTK felébredt,2-2 lett a vége. A Honvéd így utolsó a táblázaton. Mi lesz Bódog Tamás edző sorsa? Azt gondolom annál a csapatnál,ahol olyan játékosok játszanak,mint Hidi,Gazdag,Ugrai,Lovrics,Balogh,Eppel és még sokan mások,nem az utolsó hely a reális. Ennek a Honvédnak az NBI 4-6.helyén kellene lennie. Úgyhogy,véleményem szerint,mind a Honvédnak,mind pedig Bódog Tamás edzőnek jót tenne egy váltás. 

 A magyar írók jelentős része,s a Magyar Írószövetség,kulcsszerepet töltöttek be az 1956-os Forradalom és Szabadságharc során. Éppen ebből kifolyólag a Kádár-hatalom feloszlatta a Szövetséget. A forradalom után több írót elítéltek,többen kūlföldre menekültek,azaz disszidáltak. Az irodalmi élet,dacára az újonnan alapított folyóiratoknak,gyakorlatilag elhalt. Aztán 1958.körül bekövetkezett egy lassú olvadás. Írók és hatalom közeledni kezdtek egymáshoz,hiszen mindkettőjüknek szüksége volt a másikra. Megjelent 1958-ban egy népi írókról szóló írás,aztán 1959.februárjában a Társadalmi Szemle című kommunista elméleti folyóiratban Tézisek.  A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdéséről című írás. Nem túl hízelgő az írókra nézve. Az Írószövetség nyíltan ellenséges volt a szocializmussal,név szerint megemlítik Illyés Gyulát és Tamási Lajost. Az írók,legalábbis a tanulmány szerzője szerint,a Nagy Imre-féle revizionista irányzat uszályába került. Az "ellenforradalom"alatt az Ír

 Amikor elolvastam a Hildegárd Istene című verset(2 sor!)az Alföld folyóirat 2019/3.számában,akkor azt mondtam:na végre,egy filozófus költő. Elolvastam utána a másik három verset is(Eltévedt,lehulló;Folyásirányok;Antropológia). És akkor azt mondtam:végre egy filozófus költő. Nincs álca,a mondanivaló nem valami bonyolult történet vagy lélekrajz mögül bukkan elő. Halmai Tamás (sz.1975,író,irodalomtörténész,költő,nem tudom,milyen sorrendben) nem vacakol a gyümölccsel,egyből a magra kíváncsi. Isten, élet,halál,létezés-ezek a fő témák. Rövid terjedelmű,hosszan elgondolkodtató versek,feldobták a napomat. Csak így tovább!

 A magyarországi írott és elektronikus média a Szájer-üggyel van tele. Néhány rövid gondolatot én is megosztanék a Tisztelt Látogatókkal. 1. Azt mindenképpen el kell fogadnunk,hogy a teljes igazságot,vagy inkább:az Igazságot, soha nem fogjuk megtudni. 2. Szájer József elismerte,hogy ott volt a bulin. Ezen nincs mit vitatni. Alapvető kérdések a,valóban homoszexuális rendezvény volt ez b, valóban volt-e kábítószer. Az a,pontról Szájer nem nyilatkozott, a b,pontot illetőleg azt állítja,nem tudja,hogyan került 1 db tabletta a táskájába. 3. Semmi baj nem lenne azzal,ha Szájer József homoszexuális bulin venne részt-ha nem a FIDESZ politikusa lenne,amely családbarát politikát hirdet. Egy konzervatív politikus semmilyen szexorgián ne vegyen részt! 4  Amennyiben valóban volt kábítószer Szájernél,az viszont akkor is baj lenne,ha nem lenne közszereplő.  5. Lehetséges,hogy van a dolognak titkosszolgálati szála. A politikai ellenfél bolond lenne nem kihagyni ekkora ziccert!A jobbos média is meg szo

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 58-60.oldalán olvashatjuk Eileen Silva Kindig csodálatos cikkét,amelynek címe:Mesélj valamit! Az írás arról szól,mennyire fontosak manapság is a családi történetek,a sztorik. Olvasunk itt Gábriel arkangyal történetét a kanalas orvosság bevételével összekapcsoló kisgyerekről,hullaszállító kocsiban fuvarozott kiscserkészekről-a lényeg az,hogy a gyermek halljon otthon családi történeteket. Méghozzá szépeket. Merthogy a gyerek számára ezekből a történetekből áll össze a család múltja. Ahogy a kisgyerek elkezdi keresni saját identitását,úgy egyre inkább keresni kezdi ezeket a történeteket. És ezek által köti össze a múltat a jelennek. A szülőnek pedig oda kell figyelnie arra,nehogy ez az összekapcsolás hibás kód alapján történjen meg. És ezért volna szükség a családi fotóalbumok időnkénti nézegetésére is. Hogy identitást adjunk a gyereknek.  A Reader's Digest a világ egyik legjobb printelt médiaterméke. Érdemes beleolvasni azoknak

 Méghozzá az USA Kongresszusában. A Reader's Digest magazin 2002.májusi számának 57-60.oldalán olvashatjuk Fergus M. Bordevich:A feleségem és a politika c.írását,amelyben pont egy ilyen esetről olvashatunk. A feleség a demokrata színeiben indult volna. A család mindenben támogatta. Pénze viszont alig volt,sűrűn kellett telefonálgatni,ám a helyi újság a hölgy mellé állt,úgyhogy mégiscsak összejött a pénz. A képviselőséghez szükséges szavazat már nem. A férj utólag mégis úgy értékeli,érdemes volt belevágni,megismerkedni a politika világával. Merthogy a kislány is politikus akar lenni... Nagyon izgalmas,lendületes,dinamikusan sodró a cikk,sok humorral. Lám,így is hozzá lehet állni a politikához!

 2020.november 30-án megjelent a Hajdú-Bihari Napló gazdasági melléklete. Ennek 7.oldalán nyilatkozik Miklóssy Ferenc,a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyilatkozatában többek között példát hoz fel arra,hogy manapság egy debreceni cégnek lehet olyan,szoftverhátteret biztosító cége,amelynek székhelye Miskolcon van. A cikk címe különben:Agglomeráció lesz lassan az egész megye. Agglomeráció,azaz vonzáskörzet. Emlékeznek még,hogyan tanultuk ezt anno az általános iskolában? A város köré rajzolni kell egy kört. Hát,ez ma,a globalizáció idején már nem így van. Az ország egyik végének agglomerációja lehet az ország másik vége. És viszont. Az internet-korszakban a fizikai tereknek már nincs akkora jelentőségük. A kapcsolat megteremtődhet online is. A vonzáskörzet kitágult. Konkrétan Hajdú-Bihar megye példájánál maradva,természetes,hogy az ország 2.legnagyobb városa vonzáskörzete a saját megyéjének. Ez,azt hiszem,jó.  A cikkről szólva pedig:gondolatébresztő,kitűnő,közérthető

 Van az úgy,hogy két csapat van a pályán és egyiknek sem megy a játék. A közmédia m4 sportcsatornája jóvoltából megtekinthettük a Puskás Akadémia és a Honvéd összecsapását. Pont ilyen meccs volt. A játékosok próbáltak darálni,de koncepciótlan volt az egész. Nagyon sok technikai hibát láthattunk,elrontott kétméteres passzokat,ilyesmit. Nagyon gyenge mérkőzés volt. A végén a Puskás Vanacek révén győztes gólt szerzett. Ennyi. Bódog Tamás edzőt sajnáltam. Kívánok neki jobb csapatot. 

Megmondom nyíltan,nagyon vártam már egy efféle cikket a magyar médiától. Nyílt,őszinte és gyakorlatias tájékoztatást arról,mit is kell tennie annak az embernek,aki koronavírus tüneteit észleli magán. Az origo.hu portálon (letöltve 2020.november 29.12 óra 4 perc)végre találtam ilyen cikket. Méghozzá vezető anyagként,aminek külön örültem. A Semmelweiss Egyetem tájékoztatójára utalva részletesen leírják,pontosan milyen tünetei is lehetnek a COVID 19 -vírusnak. Megtudhatjuk,mikor kell mentőt hívni,milyen esetekben kell a háziorvost értesíteni. Felhívják a figyelmet arra,hogy a mentősnek tudnia kell a páciens alapbetegségeiről. Leírják,mi fog történni a kórházban. Nagyon jó dolognak tartom,hogy a megelőzés fontosságáról,az immunrendszer erősítéséről,vitaminok szedéséről is szólnak. De nem felejtik el azt sem,mi a teendő házikarantén esetén. Szóval,rövid,de átfogó tájékoztatás a lakosság számára COVID-ügyben. Igazság szerint ilyen cikkeknek,anyagoknak kellett volna megjelenniük a járvány kez

 Az ember azt hinné,hogy ezt legalább tudja. Mármint a zuhanyzást. Hogy ez legalább automatimus. Az ember kinyitja,alááll,és élvezi. A 24.hu szlovákiai magyar nyelvű portál egyik cikkéből (letöltve 2020.december 28.11 óra 40 perc)kiderül,hogy ennyire azért nem egyszerű. Nem szabad forró vízzel,mert árt a bőrnek. A szivacsot óvni kell a baktériumoktól. Satöbbi. Napjainkban sorra dőlnek meg a korábbi normák. Azért reméltem,hogy a zuhanyzás még olyan,mint amilyennek gyermekként tanultuk. Tévedte. Amúgy a cikk kitűnő.

 Koronavírussal összefüggő betegség következtében,életének 69.esztendejében elhunyt Balázs Ferenc zeneszerző,énekes, a Korál együttes frontembere. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a zenei világot. A magyar média kellő módon tárgyalja Balázs Ferenc,"Fecó"munkásságát. Én ehhez most semmit nem tudok hozzáfűzni. Gyászolunk.Szavakat nem találva.

 A Reader's Digest magazin 2008.áprilisi számában olvashatunk egy cikket arról,melyik a leghumorosabb magyar város. Nem szeretném Dián Tamás kitűnő írását (Ahol a magyar humor virul.Reader's Digest,34-41.o.) kielemezni,inkább csak a 41.oldalon található,a végeredményt összefoglaló táblázat adatait írnám ide: 1.Szeged 60 pont 2. Győr  58 pont 3. Budapest 57 pont 4.Miskolc 45 pont 5. Debrecen 38 pont 6. Pécs 34 pont A válaszadók többsége 30 alatti vagy 60 feletti volt. Mint a cikk is megállapítja,a középgeneráció humorát "mintha kilúgozták volna". Számomra Pécs utolsó helye meglepetés. 

 Érdekes volt megnézni egymást követő napokon két labdarúgó BL-meccset,mindkettőt a közmédia m4 sportcsatornáján. A Ferencváros idegenben lépett pályára az olasz sztárcsapat,a Juventus ellen,s nem sokon múlt,hogy kiharcolja a döntetlent. A Fradi szimpatikus vesztes volt. A saját futballját játszotta,ebből egyelőre ennyire telt. Majd jövőre másképp lesz. Óriási csalódást okozott viszont az Internazionale,amely hazai pályán kapott ki a Real Madridtól 2-0-ra. Az Inter nem volt szimpatikus. Sokszor alibizett,nem tudta a saját játékát játszani,Vidal kiállítása pedig teljesen jogos volt,szerintem legalábbis. Szóval,a Fradi szimpatikus volt, az Inter nem.  Maradjon is így.

 Amint a HVG 2003.május 3-i száma hírül adta(13.o.),ebben az évben titokzatos járvány pusztított Vietnamban. A vírus a bélrendszert támadta,magas lázat okozott,hasmenést,ezt követően pedig légzési és keringési problémákat. A betegek kétharmada egy napon belül meghalt. Az áldozatok kizárólag gyermekek és csecsemők. A WHO szerint a nem az akkoriban tomboló SARS vírus mutációjáról van szó.  ******** Az áldozatok többsége városban lakott. Az a légzési nehézség,az aggaszt. Nem lehet,hogy ez a 2003.évi vietnami vírus már a mi mai koronavírusunk előfutára volt?Merthogy ez nem kolera,az tuti. Az nem okoz légzési nehézségeket. Szóval,így utólag nem fogjuk tudni eldönteni,de gyanús,nagyon gyanús...

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk! A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez. Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak.  A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az álláspon

 A Magyar Hírlap 1938.május 29-i számában jelent meg Gáspár Zoltán könyvrecenziója Erdei Ferenc:Parasztok című könyvéről. A cikk Szerzője nem hagyományos könyvrecenziót írt,inkább kifejtette véleményét a magyar parasztság,a nép és a nemzet viszonyáról. Akkoriban a magyar sajtó teli volt ilyen témájú cikkekkel,Gáspár Zoltán írása kiemelkedik a mezőnyből. Gáspár szerint ui.a nép,azaz a magyar lakosság túlnyomó részét adó parasztság még a nemzet alatt van,de ellene szegül a főleg a jobboldalon tapasztalható frázispuffogtató nemzetieskedésnek. Magyarul:a parasztság nem politikai nemzet akar lenni,hanem valódi nemzet. Az 1938-ban írott szavakat ki lehetne terjeszteni akár az egész 21.századi magyar társadalomra. A mai magyarság sem kér azokból,akik "nemzetet mondanak még a "Jó napot!"helyett is",viszont szeretne modern nemzet lenni.  Vajon jó úton haladunk effelé?

 A Reader's Digest magazin 1998.augusztusi számának 71.oldalán olvasható egy táblázat. Összegyűjtötték a legfontosabb növények rekordterméseit. A világ legnagyobb hagymája 1994-ben termett Ansruther,Fife-ban,Skóciában. A hagyma tömege 5,55 kilogramm.  Mégegyszer mondom:egyetlen fej hagymáról van szó. Kizárt dolognak tartom,hogy egy ekkora mutáns növény magától jöjjön létre. Az ilyen rekordtermésekért anno fizettek is. Ha valaki rászánt pár évet,simán ki tudott tenyészteni egy óriást. Persze,lehet,hogy tényleg a természet incselkedett kicsit. Akkor viszont le a kalappal a termesztő előtt. 

 Annak idején tele volt ezzel az írott és elektronikus média. Franciaország kormánya nemet mondott az USA vezett koalíció iraki háborújára,erre az amerikaiak olyan dühösek lettek,hogy átnevezték a náluk francia burgonyának hívott sültkrumplit. Legalábbis ez volt az,ami a médiában lejött erről az egészről. A HVG 2003.május 3-i számában megjelent cikkből (Nagy Gábor:Washingtoni feszültségkeltés.Nagyhatalmi dac. HVG,2003.május 3., 19-20.o) azért kiderül,hogy ennél azért komolyabb volt a dolog. Az USA megpróbálta Franciaország helyzetét aláásni a NATO-ban,azáltal,hogy a Franciaország által nem komolyan vett Védelmi Tervezési Tanácsot próbálták megtenni legfelsőbb döntési fórummá. Sőt,az Irak elleni támadás kudarca után ellentét robbant a külügyi és a hadügyi tárca között. Erről persze mi,magyarok,semmit nem tudtunk,csak a sültkrumpli-probléma áradt minden csatornából. Mi a tanulság?A média leegyszerűsít. Aki komolyabban akar tájékozódni,annak komolyabb forrásokat kell használnia. Ennyi.  A

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. Nem is csoda. Sokszor elképesztő,ám sokak érdeklődésére számot tartó témákkal foglalkoznak. A 2000.decemberi számban (85-92.o.) pl. olvashatunk egy amerikai férfiról,aki IHSS nevű betegségben szenvedett. Ez tulajdonképpen a szívizom megnagyobbodása,amit gyógyszerekkel lehet karbantartani,de a beteg állapota folyamatosan romlik. Angliában azonban kifejlesztettek egy módszert. Alkoholt fecskendeznek a szívbe ( hogy el ne felejtsem:nyitott szívműtétről beszélünk)ezáltal szívinfarktust idéznek elő(!),így aktiválják a szív elhalt részeit. A módszer abban az időben kísérleti stádiumban volt,s őszintén szólva,ma sem hangzik valami megnyugtatóan. Szívinfarktus,mint gyógymód?Hááát.... Jeff Greaves mindenesetre bevállalta, és nyert. Ahogy a cikkben olvashatjuk,egy évvel a műtét után már szörfözik a srácokkal.  Bátor ember.  Amúgy Debra Gordon cikke kitűnő,mindenkinek ajánlom elolvasásra,utána pedig érdemes alapos

 A merce.hu internetes portálon olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós:Marxizmusról és egyebekről c.írását (megtekintve 2020.november 19,18 óra 17 perc). A kitűnő vitacikk egy jobboldali szerző írásával polemizálva fejti ki a ma olvasóinak a marxizmus lényegét. Választ kapunk sok más mellett arra is,mi a különbség Marx és a halála után kibontakozó marxista filozófia között. Ha jól vettem ki TGM írásából,Marx azt állította,hogy a proletároknak van osztályöntudatuk. Aztán ahogy teltek az évek,bebizonyosodott,hogy a munkáspártok nem az osztályöntudat,hanem a materiális érdekek mentén szerveződnek. Ezért kellett Kautskynak,Trockijnak és Leninnek módosítani az eredeti tanokon. Szerintük van ugyan a munkásságnak osztályöntudata,de kell egy élcsapat,amely ezt irányitja,felszínre hozza,aktivizálja. Ez lett-erről TGM már nem ír- a kommunista párt.  Ha jól megértettem TGM írását,akkor ez a folyamat zajlott le. Amúgy az írást minden történésznek ajánlom,hiszen a marxizmus ismerete nélkül nem érthető a 1

 Ha valaki azt mondja nekem 2020. nyarán,hogy A magyar labdarúgó-válogatott legyőzi Bulgáriát,legyőzi Izlandot,és kijut az Európa-bajnokságra Magyarország csapata megnyeri csoportját  a Nemzetek Ligájában,Oroszország,Szerbia és Törökország előtt hát,akkor én megeszem a kalapom. Még,jó,hogy nem hordok,nem finom. A magyar csapat nem hatalmas játékosegyéniségekből áll,hanem profi játékosokból,s ahogy azt Hajdu B.István is kiemelte,mindenki tudta a dolgát és azt elvégezte. Ennyi. A média pedig a magyar csapat mellé állt.  Gratulálunk a játékosoknak,gratulálunk Rossinak,Gerának,mindenkinek,aki a válogatott körül dolgozott. Várjuk a folytatást.

 Az euronews.com adta hírül,hogy egy reprezentatív felmérés szerint (1231 fő) a magyar lakosság mindössze 14 %-a oltatná be magát koronavírus elleni vakcinával. Ez, a tudósítás szerint,Európában a legalacsonyabb szám. Nem nagyon tudok most mit hozzáfűzni ehhez az egészhez,meg vagyok döbbenve. Az Euronews-t megbízható médiának ismerem,úgyhogy nem tudom,mit szóljak.

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 44-48.oldalán olvashatjuk Walter E.Williams cikkét,melynek címe:Nelson Mandela válaszút előtt. Williams nagyon okosan,pontosan elemzi a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőjének nem éppen egyszerű helyzetét. Az aparththeid után ugyanis Dél-Afrika válaszút elé került. Merre tovább? Ebben az igen kényes történelmi szituációban sokan megpróbálták Mandelát rábeszélni arra,hogy szocializmust vezessenek be az országban. Az ANK-nak,mint ahogy Wiiliams is leírja,elég szoros kapcsolatai voltak a hajdani Szovjetunióval. Azonkívül a frissen felszabadult országban sokan az apartheidet a kapitalizmussal azonositották. Nelson Mandela azonban mélyreható politikai bölcsességről tett tanúbizonyságot,és a Dél-Afrikai Köztársaságot a kapitalizmus útjára terelte. Sikerült több-kevesebb nemzeti konszenzust teremtenie ezen cél elérésében. Hamarosan megjelentek a nagy külföldi befektetők is...A politika területén pedig az ország a demokrá ciát választotta. Wil

 A Reader's Digest magazin 1994.novemberi számának 29-32.oldalán olvashatjuk Robert J.Samuelson cikkét,melyben Assar Lindbeck svéd közgazdász figyelmeztet a Svédországban kialakult jóléti állam veszélyeire. Melyek is ezek a veszélyek? Három év alatt 5 százalékos csökkenés a gazdasági teljesítményben. Munkanélküliség növekedése 3 százalékról 14 százalékra. A munkanélküliek álláskeresési hajlandósága alacsony,mivel hosszú ideig kapnak segélyt. Az állami költségvetési hiány a bruttó GDP 15 százaléka.Magas adók,csökkenő beruházási kedv,infláció. Hát ezekre figyelmeztette honfitársait 1994-ben Assar Lidbeck közgazdász. Vajon megfogadták a figyelmeztetését?

 Bevallom,ritkán olvasok divatról szóló cikkeket. Vass Virág:Az élet nem ruhapróba! című cikke (Nők Lapja,2016.március 9.,14-17.o.) mégis felkeltette az érdeklődésemet. A cikk a divatnak a társadalomban,mindennapi életünkben elfoglalt helyét vizsgálja. Elgondolkodhatunk azon,érdemes-e divatosan öltözködni,s ha igen,mennyi időt és energiát érdemes erre szánni. Megismerhetjük néhány nagy divattervező karrierjét,hogyan lopakodtak fel a cselédlépcsőn,és váltak a huszadik század közepére az előkelő társaság sztárjaivá.Egyfajta divat-társadalomtörténetet kapunk,könnyen érthető nyelvezettel,inspiráló tartalommal.  Úgyhogy azt gondolom,érdemes férfiaknak is elolvasni ezt a cikket. 

 A Nők Lapja Magyaroszág egyik legrégebben működő nyomtatott médiaterméke. Nagyon szeretem változatos tematikáját.  A 2016.március 9-i szám 104-106.oldalán például Szigeti Hajni festményhamisítókról szóló írását olvashatjuk(Picasso után szabadon.Hírhedt képhamisítók bukása).A cikkben két "úriember van megemlítve név szerint:a magyar származású Elmyr de Hory,aki képhamisításon kívül más egyéb szélhámosságokkal is foglalkozott. A másik a német hippi,Wolfgang Beltracchi,aki sikeresen hamisított 16.századi festőket is.  A cikkben szakértőként megszólaló Dr.Gereben Katalin művészettörténész azt is elmondja,mi mindenen buknak le a hamisítók. Az egyik tényező az,hogy belefestik saját korukat,a saját korukra jellemző ízlést,ecsetkezelést.  Véleményem szerint Ez utóbbin érdemes lenne nemcsak a hamisítóknak,de a történészeknek,történelmi regényíróknak is elgondolkodni.  Amúgy a cikk kitűnő,élvezettel olvastam.

 Az euronews.com egyik tudósítása (megtekintve 2020.november 14.17 óa 51.) beszámol azokról az intézkedésekről,melyeket Ausztria hozott a járvány megfékezése érdekében. Bezárták az iskolákat,az éttermekben csak elvitelre lehet kiszolgálni,zárva vannak a bevásárlóközpontok is).  Magyar szempontból azért érdekes a tudósítás,mert Ausztriát "Orbán laborjá"-nak nevezi. Utalva ezzel arra,hogy a magyar kormányfő Ausztria példájával indokolja a magyarországi járványellenes intézkedéseket. De mit szól ehhez Sebastian Kurz?

 Hatalmas bravúrt hajtott végre a magyar labdarúgó-válogatott. 2020.november 12-én,Európa-bajnoki pótselejtezőn 2-1-re legyőzte Izlandot. Az izlandiak egy kapushiba után szereztek vezetést,aztán a hajrában Nego és Szoboszlai góljaival megfordítottuk a meccset. Amelyet a közmédia m4 sportcsatornája közvetített,kitűnően. Az volt a jó az egészben,hogy senki nem adta fel,a kommentátor sem,a néző sem. Én végig éreztem,hogy meglesz. Így jöjjön be minden megérzésem. Úgyhogy ott vagyunk Európa legjobbjai között. Vár ránk Portugália,Franciaország és Németország nemzeti tizenegye. Nem lesz könnyű,de odatesszük magunkat. Csapat is,drukkerek is. Hogy ez hány pontra lesz elég?Sokra  Hiszem.

 A Reader's Digest magazin 2001.februári számában olvashatjuk Paul Raffaele kitűnő cikkét,mely egy városról szól. Egy Kalgoorlie nevű városról,amely Ausztráliában található,és arról nevezetes,hogy egy aranymező található a közelében.  A cikk bemutatja a város rövid történetét,szó esik benne nagy sikerekről és nagy kudarcokról. Megismerhetjük belőle Kalgoorlie jellegzetes figuráit,a nagy cégnek dolgozó aranyásót,a független vállalkozóként dolgozó aranyásót,a kocsmárost és persze a rosszlányokat. Megtudhatjuk,hogy a bányamérnökök geológusok is az ausztrál átlagfizetés többszörösét viszik haza. A cikk azzal zárul,hogy Paul Raffaele elárulja nekünk,milyen személyes kapcsolata is van ezzel a nyugat-ausztráliai várossal. A cikk kitűnő,a képanyag szintén. Több ilyen riport kellene a magyarországi médiatermékekbe. Kell ugyanis a remény. Nagyon.

 A Reader's Digest magazin a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaterméke. A 2001 februári számban olvashatjuk Peter Woolrich kitűnő cikkét,melynek címe:A gyilkos nyomában. Az írás egy már-már megoldatlannak hitt bűnügyről szól. Egy 37 éves nőt öltek meg,a legfőbb gyanúsítottnak alibije volt,a DNS-vizsgálat pedig még gyermekcipőben járt. A legfőbb gyanúsított bizonyos Peter Hastings volt,aki fűnek-fának dicsekedett azzal,hogy ő követte el a gyilkosságot,sőt,még a halott nőtől ellopott gyűrűket is megmutatta. Csakhogy nem hittek neki. Peter Hastings ugyanis híres hantása volt a környéknek. A helyi fiataloknak azzal dicsekedett,hogy sorozatgyilkosokkal barátkozik. Nem hittek neki,komolytalan bűnözőnek tartották. Annyira azért nem volt komolytalan,hogy ne lopjon. 19 alkalommal ült börtönben. Csakhogy,mint a cikkből kiderül,Peter ezúttal nem hazudott.  Csakugyan ő követte el ezt a gyilkosságot. Ezt csak évekkel később derítette ki a mitokondriális DNS-vizsgálat. Mi a tanulsága a R

 A Lakáskultúra magazin 2004/12.számának 61.oldalán látunk képet egy igencsak érdekes fūrdőszobáról. Nem valamiféle ultramodern berendezési tárgy kelti fel az Olvasó figyelmét,hanem a szín. Olivzöldek a falak. Mindenütt. Alapjában véve nekem igazából csak a különlegessége tetszik. Szerintem egy fürdőszobának világosnak kell lennie. Fehérnek,világoskéknek,meg hasonló. Ez a zöld,ez nekem nem jön be. De természetesen ez pusztán ízlés kérdése.  Egyébként az olívzöld szó helyesírásához:mind a rövid,mind a hosszú í-s változatra találtam példát.

 Szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné Fekete István nevét. A Csí, a Vuk neves szerzője azonban nemcsak állatregényeket írt, hanem nagyon komoly társadalmi, történelmi tárgyú műveket is papírra vetett.  A Valóság folyóirat 2020/10.száma Fekete Istvánról közöl tanulmányt, Horváth József tollából. (60-66.o.). Nyilván képtelenség az életmű egészét hat oldalon áttekinteni, inkább csak egyfajta bevezetője lehet ez későbbi kutatásoknak- annak viszont kiváló. Jól, korrektül összefoglalja a nagy író életművét, magánéletét, csatározásait a politikával. Úgyhogy ajánljuk mindenkinek, olvassa el ezt a tanulmányt.  apropó:tudták, hogy a Vuk eredeti szövegváltozata már 1940-ben megjelent? Horváth József:Fekete István(1900-1970). Valóság, 2020/10., 60-66.o. valosagonline.hu

 Hú, de érzékeny téma...Az amerikai elnökválasztás szavazási szakasza és az utána következő néhány hetes igazságszolgáltatási szakasza eddig eltelt néhány napja alatt a magyar mainstream média válogatott tévedésekkel, melléfogásokkal, hazugságokkal, egyoldalúan tolmácsolt igazságokkal, téves véleményekkel bombázta a magyar közvéleményt, az pedig reagált a következőképpen: 1. Érdektelenség- ne dumáljanak már ennyit Amerikáról, inkább foglalkozzanak a hazai vírushelyzettel 2. Gúnnyal- na, két öregember csatázik a megkopott fényű trónért 3. Hitelvesztéssel- ezek a mai hírportálok nem érnek semmit, leközölnek valamit ,aztán két perc múlva már mást közölnek 4. Szilárd és megingathatatlan állásfoglalással- Trump mellett állok, Biden mellett állok, mondhattok akármit, engem nem ingattok meg. Azt gondolom, hogy egy átlagos hírportál átlagos főszerkesztője innen, Magyarországról, komoly amerikai kapcsolatok nélkül ( most nem az 1956 óta kint élő nagynéniről beszélek, aki békés nyugdíjas éveit t

 Zajlik az amerikai elnökválasztáson leadott voksok megszámlálása,mindeközben Portlandben tovább folytatódnak a tüntetések,most éppen békésen.  A vita nem azon megy,hogyan kellene a hónapok óta folyó politikai válságot megoldani,hanem azon,ki miatt robbant ki a válság. Trump amerikai elnök ugyanis bolondnak nevezte a város demokrata párti kormányzóját,és azzal vádolta,hogy szándékosan engedi az olykor erőszakos tüntetők akcióit,ezáltal hosszútávú politikai válságot kíván előidézni. A demokraták pedig pontosan az ellenkezőjét állítják. Szerintük Trump hívei provokálják a zavargásokat,hogy hosszútávú válságot idézzenek elő. Most,amikor e sorokat írom,éppen a republikánusok szimpatizánsai tartanak autós felvonulást a városközpontban. Egyelőre békésen. Egy biztos:a médiáknak mindez jó üzlet. Nézettség az egekben,hirdetők rogyásig.  Szóval,Portlandben a helyzet változatlan. 

 Amint azt a 24.hu portál hírül adta, a Szülői Hang nevű szervezet felmérést végzett a magyar szülők körében, elégedettek-e azzal, ahogy az iskolák a koronavírus-járvány ellen fellépnek. A felmérés eredménye kiábrándító. A megkérdezett szülők 71 %-a mondta azt, hogy véleménye szerint az iskolában nincs megfelelően biztosítva a távolságtartás, és a maszkviseléssel is akadnak problémák.  Magyarországi viszonyaink ismeretében a kormány nem fog változtatni az oktatás eddigi rendjén, csak azért, mert a szülők ezt szeretnék. Ezért aztán, legalábbis szerény véleményem szerint, meg kellene szólalni a kérdésben olyan, koronvírus elleni védekezéssel foglalkozó szervezeteknek, szakembereknek, akiket a kormány elismer. Ha ők mondják, akkor talán más...A médiának sem ártana, ha odafigyelnének erre a felmérésre, akkor talán odafigyelnek rá a kormány illetékesei is. 

 2020.november 3-án az USA elnököt választott. Donald Trump jelenleg is hivatalban lévő republikánus párti elnök kihívója Joe Biden demokrata jelölt.A szavazatszámlálás kb. kétharmadánál Trump több kulcsfontosságú államban nyerésre áll.  Erre mit tesz? Több média is lehozta,amint azt nyilatkozza:elsöprő,fölényes győzelmet arattunk. Az egész olyan "Trumpos". Nem kellene a hurrázással megvárni a szavazatszámlálás végét? Nem mintha sok esélye maradt volna Bidennek,de meccs vége előtt győzelmet ünnepelni...Nálunk úgy tanítják,akkor van vége a meccsnek,ha lefújta a bíró. És ez igaz is.  Az amerikai médiában óriási botrányt kavart Trump bejelentése. Még saját hívei közül is voltak, akik hevesen ellenezték az effajta gesztusokat.  Az utcákon pedig tüntetések folynak, Detroitban a városháza előtt tömeg követelte, hogy állítsák le a szavazatok számlálását. 

 Sztálin paranoiája 1953-ra a végletekig fokozódott. Az őt ápoló orvosok letartóztatása ürügyén akart kreálni egy monstre-cionista pert. A Szovjetunió hős vezérének nagy elhatározását természetesen Sztálin kelet-európai tanítványai is próbálták másolni. Magyarországon, Rákosi tudtával és beleegyezésével, az ÁVH is előkészített egy cionista pert.  Erről a perről, pontosabban: annak egyik ágáról, szól Novák Antal kitűnő tanulmánya, mely a Századok folyóiratban jelent meg. (Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953). Századok,2020/5.1015-1045.).  A tanulmányból kiderül, hogy a psizchoanalízisre a kommunista éra borzasztóan gyanakvóan tekintett, sőt, 1948 után gyakorlatilag betiltotta azt. Az analitikus iskola, az analitikus pedagógia egyszerűen polgári csökevénynek minősült, marxista-ellenes irányzatként kezelték, épp azért, mert az individuum fejlesztését szolgálta.  A hatalom azt is tudta, hogy a pszichoanalitikusok között jelentős arányt képv

 Ez aztán az igazi szegletkő! Templom a ház alatt... Az izraelinfo.com oldalon olvashatjuk az Arraf házaspár történetét, akiknek ősei 1875 óta éltek egy domboldalra épült házban. A családi legendárium szerint mozaikokat láttak az alapozásnál, de sokáig ezt csak mesének tekintették. Egészen addig, míg az elmúlt hónapokban észrevették, hogy szobáik alatt igen szépen kimunkált mozaikok találhatók.Értesítették az illetékeseket, a régészek az egész környéket átkutatták, Arraféknál és a szomszéd házakban nagyon szép bizánci templom, talán kolostor maradványaira bukkantak. Ön mit tenne, ha felfedezne a háza alatt egy másik épületet? Szerintem ugyanazt, mint Arrafék: szólna a régészeknek. Egyszerűen felhívná a múzeumot.Vagy nem? 

 Nem akármilyen derbit láthattak a közmédia sportcsatornájának (m4 sport) nézői 2020.október 31-én este. Az OTP Bank Liga két,a mezőnyből kiemelkedő csapata játszott egymás ellen. A Videoton és a Ferencváros csapott össze egymással. Maga a meccs nem tetszett. Agyontaktikázott,amolyan olaszos rangadó volt,sok pozíciójátékkal, közepes színvonallal,sok szabálytalansággal. 1-1 lett a vége,Somalia és Nikolics góljaival. Igazságos döntetlen.  A közvetítés viszont remek volt. Okos, kiegyensúlyozott,higgadt. Mind az operatőri,mind a riporteri-kommentátori, valamint a szakértői munka is kitűnő. Magára a mérkőzésre nem fogunk sokáig emlekezni,a televíziós közvetítésre igen. Ilyen is van. 

 A Reader'Digest amerikai folyóirat 2008.novemberi számában olvashatjuk Kenneth Miller kitűnő cikkét. Egy házaspárról szól,akiknek hármasikrei születtek. Mindhárom kislány siket és vak. De az anya nem adta fel. Az apa lelépett,de Liz hamarosan új párt talált,aki saját gyermekeiként szereti a kislányokat. Különböző terápiás módszerek segítségével az ikrek már megtanultak néhány szót,sőt,egy merőben új eljárásnak köszönhetően a gyerekek olykor már összefüggően képesek,pár szó erejéig, kommunikálni. Hogy mi ez az eljárás,azt megtudhatják Kenneth Miller írásából. Az én szememben ez a pár de főképpen az anya:hős. Amerikában simán megtehette volna,hogy "lepasszolja"vagy meg sem szüli a meglehetősen sok gonddal járó kicsiket. Liz és párja mégis felvállalták a három picit. És,amint azt elmondják,csodálatos életük van. Itt van Isten... Kenneth Miller:Úton a fény felé. Reader's Digest,2008.november,94-103.o.

 A Reader's Digest magazin 2008.novemberi száma cikket közöl a magas vérnyomásról, azaz a hipertóniáról. Ami a cikkben- Dr.Vásárhelyi Barna írása- benne van, az mind jó és szép. Okos,bölcs, tanító jellegű. Számszerűsítik a megfelelő értékeket, elolvashatjuk, mi is az a vérnyomás, kiemelt szövegrész foglalja össze a rizikófaktorokat, és azt, hogy mit kell tennie annak, aki hipertóniás lesz. Szóval, úgy tűnik, hogy minden megvan, aminek meg kell lennie. Az egész írás szellemiségével akadnak gondjaim. Mindössze két mondatot szánnak a legfontosabb rizikófaktorra, a stresszre. Pedig, ha a magas vérnyomással küszködőknek sikerülne kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni életükben a stresszt, az nagyon sok ember vérnyomását visszaállítaná a hőn áhított 120/80 HgMm értékre. Csakhogy ebben a rohanó világban hogyan küszöbölje ki az ember a stresszt? Ezt a kérdést a cikk fel sem teszi, nemhogy megválaszolná. Én azt gondolom, ebben a pénzcentrikus, pörgős, rohanó világban csupán egyetlen módo

 A Ferencváros labdarúgócsapata 2-2-t játszott a Dinamo Kijevvel BL-meccsen. A Fradi a második félidőben szerzett két góllal egyenlített.  Az ukrán média túlnyomó többsége az egész meccsen a Dinamo Kijevet látta jobbnak, szerintük a Ferencváros csak szerencsével szerzett pontot, illetve, a Dinamo Kijev engedte ki kezéből a győzelmet.  Én nem tudom, ezek az újságírók melyik meccset nézték, én nem ezt láttam. Én bizony úgy számoltam,hogy a 2.félidőben a Kijev 0 kapuralövést eresztett meg. Akkor meg milyen alapon beszél az ukrán média "az utolsó pillanatban elvesztett három pontról"? Szerintem a helyes értékelés ez:az első félidő a Dinamo Kijevé volt,a második játékrész a Ferencvárosé. Tehát igazságos a döntetlen. 

 2008-ban a Reader's Digest folyóirat felmérest készített a világ akkori vezető országaiban,melynek témája:mi miatt aggódnak az emberek? Ausztráliában a megkérdezettek 33 százaléka aggódott a környezeti problémák miatt. Ezt én jó jelnek tekintem egy társadalom érettsége szempontjából. Ugyanakkor két tényező bizonyosan hozzájárul a zöld szemlélet terjedéséhez. Az egyik az iskolai oktatás,körmyezeti nevelés,másik pedig maga a környezet. Utóbbit nem kell magyarázni. Aki járt már Ausztráliában,az tudja,hogy nem akármilyen természeti környezetben élnek az ottani emberek. Az oktatás-nevelés pedig nem tesz mást,mint arról tanít,amit az emberek látnak. Miért nem tanul egy magyar iskolás a saját környezetéről? Miért ugyanazt tanulja egy zala megyei hatéves gyerek,mint egy hajdú-bihari? A magyar iskokai oktatás elképesztően uniform. Arra ügyelnek,hogy minden gyermek ugyanazt tanulja. Merthogy oktatáspolitikusaink szerint így egyenlők az esélyek.  Nincs igazuk. Egy kusgyereknek először a sajá

 A koronavírus-járványnak már 43 milliónál is többen esetek áldozatul, ennyien fertőződtek meg a világon. Ez hatalmas szám, majdnem annyi, mint Magyarország lakosságának ötszöröse. A legtöbb fertőzött az USA-ban él, a soron következő két ország India és Brazília. Mást nem tehetünk: a betegeknek gyógyulást, az egészségügyi személyzetnek pedig kitartást kívánunk! 

 A Honismeret folyóirat 2020/5. számában jelent meg egy nagyszerű visszaemlékezés, mely Lóczy Lajos halálának 100.évfordulójára íródott. Brezsnyánszky Károly cikke (6-12.o.) nagyszerűen összefoglalja a magyar földrajztudomány egyik atyjának tudományos munkásságát, ideértve a kínai expedíciót is. De ami igazán érdekes számomra az az ember. A kortársak szerint Lóczy Lajos professzor kizárólag a tudományának élt.  Egy kicsit továbbgondolva Brezsnyánszky Károly nagyszerű írását: Olyan volt a kor, a Monarchia kora, hogy megtehette. Manapság egy bármily kvalitásos tudós, bármelyik tudományterületen mozogjon is, nem teheti meg, hogy csakis a tudománynak éljen. Merthogy ott van az a bizonyos pénz, ami minden egyetem minden tanszéke számára létkérdés, úgyhogy írni kell a pályázatokat, kigondolni az újabb és újabb, talán eladhatóbb kutatási projekteket, úgyhogy manapság egy tudós egyszerre kutató, önmenedzser és intézményi menedzser. Szerencsés alkat, akiben ez három így együtt van, azok az tané

 A Magyar Tudomány című folyóirat 2020.10.számában jelent meg Fábri György egyetemi docens tanulmánya az egyetemi rangsorokról. Ezeket a rangsorokat mindannyian ismerjük: melyik intézményben hány szak van, mennyi a hallgatói létszám, doktori fokozatokkal rendelkező oktatók száma, stb, és még rengeteg adt szerepel az ilyen rangsorokban.  Fábri György, az ELTE docense szerint ezek a rangsorok posztmodern jelenségek, mivel társadalmi és gazdasági szempontokat visznek be az alapvetően meritokratikus tudomány világába. Másfelől eléggé torzítanak, mivel a nagyobb gazdasági lehetőségekkel rendelkező felsőoktatási intézmények óhatatlanul kedvezőbb pozícióba kerülnek.  A kiváló tanulmány elemzi azt is, milyen lehetőségei vannak a magyar felsőoktatási intézményeknek, hogy feljebb kerüljenek a rangsorban. Megállapítja, hogy a publikációs lehetőségek bővítése aránytalanul nagy erőforrásokat igényelne, inkább a személyes kapcsolatokban, pl. díszdoktorok avatása által, lehet előrelépni.  A Magyar Tu

 Kínában Kashgar városban találtak egy, azaz 1 koronavírus-fertőzöttet, erre letesztelik az egész várost. Erre csak annyit lehet mondani: ez így jó. Így kellene a világ minden országában, minden városában, hogy sehol ne alakuljon  ki járványgóc. Ha minden országban így cselekedtek volna, most nem itt tartanánk.  Merthogy a világ sok országában emelkedik a fertőzöttek száma.  A kínaiak jól reagáltak, nem várták meg, amíg a fél város megfertőződik koronavírussal, gyorsan és határozottan léptek. És a helyi médiát is mozgósították az ügy érdekében. A közvélemény pedig megértően fogadta a dolgot.  Első a megelőzés. Az esetről beszámolt a 24.hu ( letöltve 2020.október 26.10.óra 58 perc).

 Hát, ez nem a feljutásra készülő Debrecen volt.  A közmédia Duna World Plusz csatornája ( mostanában ezt ilyen választékosan kell említeni) 2020.10.25-én műsorra tűzte a Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó Merkantil Bank Liga NB II-es mérkőzést. jómagam arra készültem, hogy Loki szépen bedarálja a Nyíregyet, és nyer idegenben 2-0-ra. Ehelyett két egyenrangú csapat párharcát láttam, a szokottnál kissé gyengébbben teljesítő DVSC- kulcsjátokoskkal, és nagyon felpörgött Nyíregyházával. A Debrecen csak a végén tudott egyenlíteni, így lett az eredmény 1-1. Dzsudzsák Balázs jól küzdött, picit sajnáltam, hogy egy-két centi hiányzott a gólt érő beadásokhoz. Bódi szerintem most inkább küzdött, semmint technikásan játszott, Tischler halványabb volt a megszokottnál, Kinyik pedig nagyon aktívan játszott, de sok megmozdulása volt hibás. Gróf védett két olyat, hogy azt Angilában betennék a heti TOP 10-be.  Ami nagyon tetszett, az a médiaközvetítés. Kitűnő operatőri és riporteri munka. Nem minősített, nem

 A közmédia Duna csatornája (újabban így illik emlegetni) 2020.október 24-én este leadta az Agatha Christie regényéből készült Halál a Níluson c.filmet. 1978-ban készült,de még ma is izgalmas. Jómagam kb.tízszer láttam már,de megnézném tizenegyedszer is. Hogy miért?A karakterekért. Poirot-t Ustinov alakítja,szerintem közvetlenebb,mint a szintén kitűnő Suchet. A legemlékezetesebb Angela Lansbury alakítása,Salome Otterburne szerepében. Iszákos,egzaltált írónő,zseniális.  Ezt a filmet mindenkinek,de tényleg mindenkinek szívből tudom ajánlani. Egy kitűnően megírt krimi kitűnően megfilmesítve.

 Bognár György edző szépen összeszedte a Paks csapatát. A labdarúgó OTP Bank ligában játszott egymással a két csapat,a meccset a közmédia sportcsatornáje élőben közvetítette 2020.október 24-én.  A meccset röviden így írhatnánk le: a Paks stílúsosan támadott,a Honvéd kontrázni próbált,a kontrák inkább csak a végén hoztak némi eredményt. Hiába játszott a Honvédban Zsótér,Eppel,valahogy nem jöttek a helyzetek. A végeredmény 0-0. 

 Amikor az Ajax Amsterdam és a Liverpool FC találkozik a BL-ben (2020.október),akkor az ember valami izgalmasra,valami futball-csodára számít. Hát az nem lett. Nehéz mit mondani. Az Ajax úgy játszott,mint aki eleve veszíteni jön, Jürgen Klopp csapata meg úgy,mint aki egy angol kupameccsen be akar nyomni egyet egy betonvédekezésre készülő másodosztályú csapat hálójába.  Igaz,hogy ez még csak a csoportkör 1.fordulója volt,de azt azért elmondhatjuk:mindkét csapattól több kell a továbbiakban. Egyébként a Liverpool nyert idegenben 1-0-ra egy öngóllal. A közmédia összefoglalója pedig,a meccs színvonalához képest, kitűnő.

 1914,június 28-án Szarajevóban merénylet áldozata lesz Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége. Az esemény után a Monarchia közvéleménye követelte a felelősnek kikiáltott Szerbia megbüntetését. Egy néppárti képviselő,Szmrecsányi György még a Parlamentben is interpellált az ügyben,erőteljes fellépésre sürgette a kormányt. Tisza István miniszterelnök viszont óvatos volt. Tartott ugyanis Oroszország beavatkozásától,mivel szerinte az a Monarchia halálát jelentené.  Ki is adott egy sajtónyilatkozatot,mely a Budapesti Hírlapban jelent meg 1914.július 16-án. Ebben Tisza leszögeztd,hogy a magyar kormány csak végső esetben él a háború eszközével. Hamisak tehát azok a beállitások,miszerint Tisza István amolyan háborús uszító lett volna. Dehogy volt az!Inkább mérsékelni igyekezett a közvéleményt,semmint a háborús hangulatot szítani.

 A hagyományos euro-amerikai filmgyártás az emberek lelki szenvedését általában és olykor-olykor giccsesen ábrázolja. Könnyek mindenütt,fájdalomtól őrült arcok,vonaglás és reszketés. Ilyen filmeket nézünk általában. Láttam viszont egy nagyszerű koreai filmet,az angol címe:Missing,magyarra talán úgy lehetne fordítani:Az eltűnt gyermek. A filmet bizonyos E.Oni rendezte. A cselekmény középpontjában egy fiatal anya áll,akitől volt férje el akarja venni közös gyermekük felügyeleti jogát. Az anya,mivel dolgoznia is kell,kínai bébiszittert fogad. Aki aztán elrabolja a gyereket. Hogy aztán a bébiszitter kapcsolatban áll-e az apával,azt ki-ki maga döntse el. Vagy még jobb,ha megnézi a filmet,angolul.  Azért érdekes ez a film,mert Um Ji-won alakítása megmarad a szívekben. Nem teátrális,nem szenvedő,legalábbis abban az értelemben,ahogy mi ezt emberileg megszoktuk. Szinte néma. Csak megy előre,keresi a gyermekét. Még ha harcos,akkor is szelíd. Engem lenyűgözött,szerintem nem vagyok egyedül. Úgyhog

 A Nők Lapja 2019.szeptember 4-i számának 54-56.oldalán olvashatjuk Pór Attila cikkét,mely az albérletkiadásról és az albérletkeresésről szól. Nyilván egy kétoldalas írás nem térhet ki minden részletre,de a főbb jellemzőket,trendeket,illetve azt,hogy mire kell vigyázni,jól meghatározza. A legfontosabb,hogy már az elején tisztázzuk az igényeket. Rezsi,közös költség,rizikófaktorok-mindezt már az elején át kell beszélni. Van olyan bérbeadó,aki nagyon alaposan kifaggatja a jelentkezőket,ezt a bérlő nem szereti,főleg,ha fizet rendesen. Olyan is előfordul,hogy a bérlők bulizás közben kárt tesznek a bútorokban. Van bérlő,aki állami szabályozást szeretne. A megkérdezett ügyvéd arra hívja fel a figyelmet,hogy pontos,mindenre kiterjddő szerződést kössünk. Pór Attila cikke azért jó,mert riportszerű. Élénk,korszerű,eleven. Minden oldalról körüljárja a kérdést,minden szereplő megszólal. A mondatok dinamikusak,az egész írás él,lüktet. Nagyon jó cikk ez albérletkiadás,albérletkeresés témában. Pór Att

 Aki dolgozott valaha médiában, az tudja: nagyon nehéz úgy írni vállalatról vagy bármilyen üzleti érdekeltségről, hogy a cikk vagy riport vagy tudósítás ne keltse promóció benyomását. A portfolio.hu  ezt a feladatot sikeresen megoldotta. Az " Elképesztő a Zoom, már nyolcszor annyit ér, mint a magyar tőzsdei cégek összesen" című cikk ( letöltve 20020.10.22. 10 óra 09.perc, sajnos a feltöltés idejét nem tüntette fel a népszerű gazdasági folyóirat szerkesztősége), egyszerűen, tényszerűen beszámol arról, hogy idén a Zoom már 700 százalékos emelkedésen ment át, és a magyar tőzsdén lévő cégek részvényei a nyolcadát nem érik az amerikai internetes óriásnak.  Remek- bár kézenfekvő- meglátás az is, hogy a koroavírus és az ennek következményeként előálló iskolai online oktatás megnövelte a felhasználók körét.  Azért szeretem a portfolio.hu-t, mert politikamentesen képes szólni gazdaságról. És hogy a tartalom egy része előfizetéses lett? Hát, a tudást érdemes megfizetni.  A cikk kitűnő,

 A Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat 2020.októberi számában, az 1064-1065.oldalon olvashatjuk Vajna Ádám:A nemzeti költészet című versét. A mű maga három részből áll, melyek a "lehetőség" alcímet viselik. Miről is szól ez a vers? Nyilván minden értelmezőnek másról és másról. Nekem arról, hogy még maga a fogalom sincs tisztázva: mi az, hogy nemzeti, és igen, korunkban már az sem egyértelmű, mi az a költészet. A közönség pedig, aki Petőfit még ünnepelte, ma összezavarodva áll a különböző tanok, kulturális produktumok, rendezvények, megmondóemberek eleven dzsungelében.  Ilyen körülmények között óhatatlanul is bekövetkezik az elfordulás. A közönség olyanokat keres, akik kielégítik a már meglévő hagyományra alapozott ízlését, a költő pedig maga útján járva, magának ír. Voltaképpen íróasztalnak alkot, még ha Vajna Ádám versében ez így nincs is kimondva.  A költemény kitűnő, nagy mélységben tárgyalja ezt az egész kultúránkat érintő problémát,ajánljom minden irodalombarátnak,

 Nagyon érdekes történelmi szituáció:Magyarország nyugati fele még német megszállás alatt,keleti részén viszont a szovjet Vörös Hadsereg az úr. Nyomor,bizonytalanság. Ebben a helyzetben mit is tegyenek a Moszkvából frissen hazatért kommunista vezetők,élen Rákosi Mátyással? Megfogalmaznak egy olyan programot(megjelenik a Debreceni Néplap 1944.novemberi számában),amely megnyugtatja a lakosságot a Magyar Kommunista Párt szándékai felől. Magántulajdon tiszteletben tartása,demokratikus jogok biztosítása,az elmúlt rendszerben felhalmozott javak szétosztása,földreform. Az emberek pedig,belefáradva a háborúba,mindezt bevették. Rákosi népszerűsége nőttön nőtt. S mi valósult meg ebből a programból? Semmi. A történelem másképp alakult...

 Mindannyian hallottunk már népmeséinkben a hetedhét országra szóló lakodalomról. De vajon mi az a "hétország"? Létezett-e ilyen a valóságban, vagy csak a nép kimeríthetetlen fantáziája teremtette ezt a helyet? Erről szól Sudár Balázs:Hétország. Egy rejtélyes ország a 10.századi Kaukázusban című tanulmánya, mely a Történelmi Szemle 2020/02. számában jelent meg. (213-222.o.) Sudár Balázs szerint Hétországot korábban a hét magyar törzs egységeként fogták fel, de helyileg nem próbálták lokalizálni. Szerző azonban al-Maszúdi arab földrajztudós leírását elemezve, és elfogadva kora nagy utazója álláspontját, tanulmányában Hétországot igenis valós, lokalizálható területként jelöli meg, mégpedig a Kaukázus nyugati lábához, a Fekete-tenger partjára helyezi. Az elemzés igen meggőző, alapos, s ami a legnagyobb érdeme: számításba veszi az egyes részkérdések kapcsán esetlegesen felmerülő ellenvéleményeket is.  De kik lakták Hétországot? Mely titokzatos nép birtokolta ezt az igen jó termés

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.

 Miről is harsog a média 2020.októberének harmadik hetében? Mi másról, mint Szijjártó és Biden vitájáról. A demokrata amerikai elnökjelölt megjegyzéseket tett a magyar demokrácia állapotát illetőleg- szerintem joggal- a magyar külügyminiszter pedig nekiment Bidennek, mondván, inkább a saját korrupciós ügyeivel számoljon el.  Véleményem szerint mindkét félnek van igaza.  1. A magyar demokrácia tényleg nem tökéletes, száz és egy hiányosságot tudnék említeni.Mint ahogy nagyon sok más demokrácia sem az, nem értem, miért a magyarokat választották ki... 2. Bidennek valóban vannak ügyei folyamatban. Jómagam maradnék az ártatlanság vélelménél, hiszen könnyű azt állítani újsághírek meg elektronikus médiából szedett infók alapján, hogy bűnös, de az a helyzet, hogy hitelt érdemlően ezt még senki sem bizonyította. És az amerikai történelem szolgált már néhány vaskos meglepetéssel.. Úgyhogy mindenki térjen vissza a saját kis mezejére, védekezzünk a vírus ellen, erősítsük a gazdaságot, aztán meg maj

 A Story magazin 2019/27.számának 40-41.oldalán nagyon rokonszenves cikket olvashatunk Hodász András katolikus atyáról. András atya egy fiatalos,lendületes,sportot szerető emberként mutatkozik meg az Olvasónak. Cáfolja a katolikus egyházról elterjedt sztereotípiákat. Nem unalmas,nem öreges,nem távolságtartó,hanem közvetlen,valóságban élő egyházfi. Remek portré,sajnos,a szerző neve nincs feltűntetve.  Nagyon tetszik a 10 000 méter magasban történt gyóntatás,bár az ember ilyenkor felteszi a kérdést:csak nem attól félt a derék hívő,hogy lezuhan a gép? Szintén megragadja az Olvasót a fiataloknak rendezett alkalmakról szóló mondat.Egyszóval:jó kis cikk ez,jó volt olvasni.  "Koncertekre jártan,buliztam és szerelmes is voltam."Hodász András atya.  Story,2019/27.40-41.oldal

 Pulszky Ferenc a reformkor egyik hatalmas egyénisége volt:politikus,irodalmár,természettudós és még sok más,igazi polihisztor. Petőfi Sándor költészete azonban még neki is új volt,és meglehetősen nehezen dolgozta fel. De feldolgozta,és fenntartásokkal bár,de a Magyar Szépirodalmi Szemle 1847.évfolyamának I.számában alapos,szinte mindenre kiterjedő kritikát tett közzé Petőfi összes költeményeiről. Ami nem tetszett neki,az a Felhők ciklus darabjai,Pulszky szerint ezek egyszerű német mintázatra írt versek,s olykor "sületlenségeket"tartalmaznak. Pulszky a fantázia túlzott szárnyalását,a mértéktartás hiányát kárhoztatja.  Ugyanakkor maximálisan elismeri Petőfi népdalait,ezeket a magyar költészet követendő példájának tartja. Még az olykor pikáns költői képeket,szóhasználatot sem kifogásolja,lévén ezek a népdal sajátjai. Egyedül az asszonáncok ellen van kifogása (azóta tudjuk,hogy az asszonánc is a magyar népdal sajátja). Tehát Pulszky elfogadja a népies költészet szabálytalanságai

 Amint azt az ujszo.com portál hírül adta, a szlovákiai Érsekújváron az önkormányzat úgy döntött, a koronavírus-járvány terjedése miatt kulturális- és sportlétesítményeket zár be. Mozit, szaunát, uszodát, sportcsarnokot, labdarúgó-stadiont, nyugdíjasközpontot, művészeti iskolát, meg amit csak lehet. Így kívánják megakadályozni, hogy gócpont képződjön.  Azt gondolom, előbb-vagy utóbb Magyarország és a környező országok városai sem kerülhetik el ezeket a lépéseket. Nagyon kemény ez a második hullám, éppen ezért az állampolgároknak fokozottan be kell tartaniuk a szabályokat, a vezetőknek pedig a szükséges törvényekkel és rendeletekkel meg kell akadályozniuk, hogy újabb gócpontok jöjjenek létre.  Ezekhez a kemény időkhöz kívánunk mindenkinek kitartást, és eredményes munkavégzést! 

 Ahogy az ember szemlézgeti a magyarországi írott és elektronikus médiát, mind tele van a magyar labdarúgó- válogatott sikereivel. És ez most nem mesterséges sztárolás, hanem valódi, jogos dicséret. Mert a Marco Rossi vezette magyar nemzeti tizenegy remek sorozatot produkált. Csak egy góllal kapott ki itthon a nemrég világbajnoki nyolc között szereplő oroszoktól, és a végén az oroszoknak kellett izgulniuk. Azután idegenben megverte a félelmetes törököket. Törökország ma jelentős futballhatalom, otthon nagyon komoly eredményekre képesek. Majd simán megverte Bulgáriát, szintén idegenben, helyenként Európa-szintű játékkal. Azután idegenben Szerbia következett, őket is 1-0-ra győztük le. Majd tegnap, idegenben, döntetlen az oroszokkal. Jóformán végig védekeztük az egész második félidőt, de megúsztuk, amihez kellett a magyar védelem, meg Dibusz kapus bravúrjai. Nekem nagyon tetszett Szalai Attila játéka, de az egész csapat óriásit küzdött. Hosszú évek után sikerült gy szimpatikus magyar vál

 Ha szereted a- jobb híján így nevezett- lélektani realista filmeket,ha érdekelnek a nagyszerű színészi alakítások,ha nem hiszed,hogy idős korban már csak a puszta létfenntartás a cél,ha érdekel a szeretet,a szerelem minden megnyilvánulása akkor feltétlenül nézd meg a 45 év című filmet!Andrew Haigh rendezte,Charlotte Rampling és Tom Courtenay a főszereplők. Csak nagyon röviden a cselekmény:egy idős házaspár 45.évfordulóját készül megünnepelni,mikor levél érkezik. A férfi korábbi szerelmét az Alpokban találják jégbe fagyva. A férfi oda akar utazni,a feleség ennek persze nem örül... Haigh filmje azért is kilóg- felfelé- a nagy átlagból, mert nem feltétlenül a sztorira összpontosít. Nem a történés a lényeg, hanem az arra adott reakciók. Ha drámához akarnám hasonlítani a 45 évet, azt mondanám:nem Shakespeare, inkább Csehov. Ez egy olyan film,amit nem mindennap látsz a mainstream médiákban. Ne hagyd ki!

 A kukoricagóré arra való,hogy abban helyezik el a learatott kukoricát. Manapság már nagyon kevés falusi portán van ilyen építmény,de 1975-ben még más volt a helyzet.  Kurucz Albertnek a Múzeumi Kurír c.folyóirat 1975.júniusi számában közölt tanulmánya a Hajdú-Bihar megyében található Konyár községbe visz el bennünket  Kurucz itt vizsgálta-Dankó Imre egyik írását vezérfonalként használva-a kukoricagórék építészeti sajátosságait (sok volt ezek között a kővázas góré),számát,méretét. Az építészeti részletekbe nem szeretnénk itt belemenni,az viszont érdekes,hogy míg a 19.században csak néhány nagygazdának volt góréja,addig a 20.század második felére már közel 100 paraszti portán láthattunk ilyen építményt. Mindezt azért találom érdekesnek,mert a hazai tudományos és mainstream média ócsárolja a Kádár-korszak mezőgazdaságát. Ezek szerint mégiscsak volt valamiféle fejlődés... Mára a kukoricagórék nagy része ismét eltűnt,s ahol meg is maradt,ott sem többek,mint egy hagyományos paraszti életfor

 Az ID Tv-n,a Pandora szelencéje sorozat egyim epizódja A halál jegyese. Egy szállodai szobában holtan találják Roberta Amost. Férje Ed,azt sugallja a rendőröknek,hogy felesége túl sok kokót fogyasztott. A laborvizsgálatok során rájönnek,hogy olyan sok drog volt a nő szervezetében,amit önmagának nem adhatott be.  Mint ahogy Ed két korábbi felesége,valamint édesanyja is gyanús körülmények között halt meg.  Ezt a palit,Edet,tényleg csak a pénz érdekelte. Minden embert levegőnek nézett,egy lépcsőfoknak tekintett a céljaihoz. Nagyon gonosz és kegyetlen ember volt.  Az ID Tv,melynek műsorait jómagam a legnépszerűbb videomegosztó portálon szoktam nézni,remekül megmutatja ennek a sátáni jellemű embernek minden gonoszságát.A legtöbb médiaterméktől eltérően nem dramatizálták túl a sztorit,inkább az emberire,a megfoghatóra helyeztek hangsúlyt és ez remekül bejött. A történet,kissé hátborzongató iróniával szólva,lebilincselőre sikerült,nehéz utána elaludni.  Mindenesetre a 21.században már nehéz

 A Magyar Demokrata 2020.október 7-i számában olvashajuk Vass Krisztián írását Dinnyepártos koalíció címmel. Ebben a Szerző bírálja Schmuck Erzsébet ( LMP) parlamenti felszólalását, amiben is a képviselőnő azt állította, hogy az Orbán-kormány érzéketlen a környezeti kérdések iránt, valamint hogy a " környezet- és természetvédelmet....felesleges luxusnak tekintik."  Néhány észrevételt szeretnék fűzni Schmuck Erzsébet felszólalásához, valamint Vass Krisztián cikkéhez. 1. Mind a parlamaneti felszólalás, mind a Magyar Demokrata cikke csak félig fedi az igazságot. 2. Az igaz, amit Schmuck Erzsébet is szóvá tesz, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, és egyáltalán:az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak a "zöld" politikát. 3. De az is igaz, amit Vass Krisztián leír, hogy a kormány tíz év alatt többszörösére növelte a nemzeti parkok támogatását, nőtt az őshonos fajok száma. Schmuck Erzsébet felszólalása tehát egyoldalú.  4. De az is igaz, hogy a magyar politik

 Sok filmre ráaggatják a jelzőt, hogy családi. Leül a család nézegetni, és a gyerekek egyik fele öt perc múlva az udvaron, másik fele a gép előtt.  Azért vannak üdítő kivételek. Peter Sohn 2015-ben bemutatott filmje- tudomásom szerint a magyar média még nem figyelt fel rá- The Good Dinosaur, angolszász nyelvterületen, legfőképpen persze az USA-ban, elég szépen aratott, s ha, tegyük fel, nem zavarja a Kedves Szülőket az evolúció képi megjelenítése, közép-európai családok számára is fogyasztható animációs filmalkotás született, méghozzá angol humorral fűszerezve.  A film utópisztikus jövőképet mutat. A dinoszauroszok túlélték a nagy meteor-katasztrófát, és az emberrel együtt fejlődtek, eljutottak a növénytermesztés, az állattenyésztés szintjére, mint ahogy az ember is próbál arra eljutni. Magyarán: a dínók fejlettebbek mint az ember. A történet a barátságról szól, a két populáció egy-egy gyermektagja közös kalandokba keveredik, sülve-főve együtt vannak, amit persze a szülők nem néznek jó

 A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján (nmhh.hu) olvashatjuk egy 2019-ben 4000 fős mintán végzett felmérés elég riasztó eredményeit. A megkérdezett középiskolások harmadával fordult már elő,hogy 7 vagy több órán át folyamatosan nézett online filmeket,sorozatokat.  Drága barátaim,kedves Fiatalok!Senki nem akarja Tőletek a filmművészet iránti rajongás ifjúkori örömét elvenni,de azért hét óra egyfolytában,az egy kicsit sok. Annyi más szép időtöltés van a világban!Olvasás,besegítés a hazimunkába,sport,szóval ilyen X generációs időtöltések. Ezeket sem kell megvetni,valahol ennek is megvan a helye az életünkben.  Nyilván sokan vannak közöttetek,akik éjszaka néznek filmeket. Reggel pedig kialvatlanul mennek suliba. Ez sem egészséges. Tessék inkább aludni! Egy jóakarótok

 A Médianéző Központ 2020.szeptember 30-án közzétett egy listát a szerintük "balliberális"lapokról. Legnagyobb megdöbbenésemre a neves intézet szakemberei e címke alá soroltak többek között olyan médiatermékeket,mint a Hetek vagy éppen a Nők Lapja. A Hetek az utóbbi években jelentős stílusbeli,tartalmi változáson ment keresztül,mostani állapotában semmiképp sem nevezném balliberálisnak. A Nők Lapja magazinjellegű,nem mindig a keresztény értékeket állítja előtérbe,de nem politizál,legfeljebb közvetve. Őket pedig ezért nem nevezném balliberálisnak.  Az,hogy egy nem politizáló sajtóterméket politikailag hová sorolunk,nagyon szubjektív. Igazából az lenne helyes,ha sehová sem sorolnánk.  Azzal sem értek egyet,hogy az elemzés kifejezetten jobboldali médiatermékeket is ide sorol. Elvégre mégsem ugyanaz.

 Maagyarország erősen médiafogyasztó ország, mindig is az volt. Gyakorlatilag minden magyar embernek megvan a kedvenc tévécsatornája, hírportálja, napilapja, hetilapja, rádiója, videocsatornája, stb.  Azért írom ezt le, mert a napi.hu   internetes portál 2020.október 9-én pénteken, 6 óra 20-kor, Rácz Gergő jóvoltából, közzétette az úgynevezett aktuális fogyasztóvédelmi bizalmi index adatait.  A dolog elkeserítő. Félünk a koronavírus miatti munkanélküliségtől, az inflációtól, rosszabbnak ítéljük saját helyzetünket másokénál. A hírportál cikke kitűnő, korrekt, éppen ezért elgondolkodtató.  Van-e szerepe a médiának a rossz közérzet terjedésében?  Szerintem van. Egyrészt kettészkadt a hazai piac, egy médiatermék vagy kormánypárti, vagy ellenzéki, vagy elpusztul. Ez polírozza a tartalmat, az újságíróknak minden élesebben, markánsabban kell közölniük, hszen az olvasóközönség- legalábbis a Szerzesztők szerint- ezt várja. Ezért aztán az olvasó/látogatók/hallgatók maguk is kiélezetté válnak köz