Írott és elektronikus média régen és ma

A Magyar Idők című közéleti napilap 2018.június 13-i számának címoldalán szerepel a Donald Trump-Kim Dzsong Un tárgyalásokról szóló anyag. A cikkíró utal rá, hogy bár Trump és csapata szerint világtörténelmi jelentőségű megegyezés történt, valami mégsem stimmel. Kim Dzsong Un ugyanis csak szóban ígérte meg a leszerelést, csak szóban erősítette meg azon szándékát, hogy Észak-Korea megsemmisíti atomfegyverkészletét. Hogy a Kim-család egymást követő tagjainak szava mennyit ér, azt az elmúlt évtizedek eseményei megmutatták. Véleményem szerint az egész csak arra jó, hogy éhínség esetén újabb segélyeket csikarjon ki Amerikától. Egyébként azt is érdemes volna átbogarászni, hogy a koreai média egyáltalán megemlítette-e ezt az ígéretet. Szerintem nem. Arrafelé már tudják, mennyit ér egy Kim szava. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Jó könyvekről: konyv-ajanlo.blogspot.com

Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un történelmi megállapodást írt alá Szingapúrban- tudósít az origo.hu, Magyarország egyik piacvezető internetes portálja- Észak-Korea vállalta a teljes atommentességet, vállalta, hogy leszereli atomarzenálját ( ezek szerint van neki, ellentétben Kim Dzsong Un korábbi állításaival), meg azt is vállalta, hogy az elesett amerikai katonák maradványait ( a koreai háborúról beszélünk, 1950-1953) átadják az amerikaiknak. Számomra egy dolog aggályos: mi van akkor, ha Kim és az észak-koreai katona-kommunista rezsim nem tartja be a megállapodást? Akkor hogyan tovább? Remélem, lesz annyi kritikai érzék a magyar és nemzetközi médiában, hogy a megállapodás mámoros megünneplése után odafigyelnek az ázsiai kommunista országra. Merthogy a Kim család már annyit és annyiszor hazudott, hogy az már történelmi rekordokat dönt. Észak-Koreával óvatosan kell bánni. Harap. Mar. xxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Megtörténik a Nagy Találkozás, Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun ( vagy más írásmóddal Kim Dzsong Un) észak-koreai vezető között az újabban gazdasági fejlődéséről elhíresült Szingapúrban. A 888.hu portál részletes anyagokat közöl az eseményről, nagyon jó, okos stílusban. Bennem egyetlen( pontosabban: jó néhány) kérdés motoszkál: Ha Észak-Korea, a világ egyetlen igazán kommunista állama kegyeskedik leszerelni atomfegyvereit- mint ahogy azt Kim Dzsong Un ígéri- akkor ezzel le is van rendezve az egész? Mi lesz az észak-koreaiakkal? Kim és bandája szabad kezet kap otthon? Továbbra is működnek majd az embertelen munkatáborok? Továbbra is halálos ítéleteket szabnak ki azért, mert valakinél Bibliát találnak? Hogyan alakul Phenjan gazdaságpolitikája? Megint éhínség lesz? Vagy már van is, csak mi nem tudunk róla? Kim és " csapata" szabad kezet kap a belpolitikában, ha szavatolja Amerika biztonságát? Erről írjanak valamit a hírportálok! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Okosko

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.május 25-i számában olvashatunk arról, hogy mégsem találkozik egymással Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un, Észak-Korea első embere. A találkozót- melyet Szingapúrban tartottak volna- Trump mondta le, arra az engesztelhetetlen gyűlöletre hivatkozik, mely Phenjan megnyilvánulásaiból árad. Valami más rejlik a dolog mögött. Most, hogy Észak-Korea leszerelte nukleáris bázisát ( amiből, persze, még nem következik, hogy máshol ne lehetne ilyen bázisa...), az amerikaiaknak nem lenne mit követelni Kimtől. A tárgyalások formálissá silányulnának, csupa mosolyfotó lenne az egész. De tényleg ez a helyzet? Tényleg minden rendben van Észak-Koreában? Az USA miért nem játssza ebben az esetben a demokrácia csendőrét, mint teszi azt Venezuela esetében? Mi készteti arra az Egyesült Államok kormányát, hogy szó nélkül tűrje azt ,ami Kim Dzsong Un magánbirodalmában folyik? Az ottani munkatáborokban sínylődők senki másban nem bízhatnak, mint a kül