Bejegyzések

Románia címkéjű bejegyzések megjelenítése

Dobrudzsa madárvilága egyedülállóan gazdag

 Dobrudzsa Románia területén található, a Duna és a Fekete-tenger által határolt terület. Van ugyan szomorú történelmi múltja, de itt most nem erről szeretnék beszélni, hanem ennek az Európában egyedülálló vidéknek elképesztő természeti szépségeiről. Az Erdélyi Gyopár című turisztikai folyóirat 2005/6. számában jelent meg egy nagyon jó cikk, Madarak az őszi Dobrudzsában címmel, szerzője Szabó D. Zoltán illetve a fotós Jakob Augustin. Remekül megfigyelhetők Dobrudzsában a madarak élőhelyei, táplálkozásuk, viselkedésük. Nagyon fajgazdag vidék ez, a cikk az alábbi madárfajokról tesz említést: - vörösfarkú egerészölyv - békászó sas - kígyászölyv, - fekete és fehér gólya - héja - kékes rétihéja - búbos vöcsök - kuvik - búbos pacsirta - rózsás gödésny - füstifecske - ugartyúk - borzas gödény - fenyérfutó - havasi partfutó Nem akármilyen biodiverzitás. Ajánlom a cikket mindenkinek, aki valamilyen formában madarakkal foglalkozik. Feltétlenül el kell ide látogatnia! A cikk pedig, még egyszer mo

Úticél Mezőpetri

 A Kárpát-medencében a múzeumok- csakúgy, mint az összes többi kulturális intézmény- alulmenedzseltek. Ez jutott eszembe, mikor a Magyar Turista című ,rendkívül színvonalas folyóirat  20004.decemberi számát olvastam. A Mezőpetri- avagy mit rejt a Partium című cikk voltaképpen egy múzeumról szól. A mezőpetri sváb múzeumról. Korábban még soha nem hallottam erről az intézményről. A svábokról legtöbben anyit tudunk, hogy 1945 után kitelepítették őket a diktatúra emberei. Arról a csodálatos svéb kultúráról, melyet ez a német nyelv sajátos diaalektusát beszélő népcsoport létrehozott, szinte semmit nem tudunk. Ebben a múzeumban ezzel ismrkedhetünk meg.Mezőpetri ma Romániához tartozik, de érdemes átutazni, hogy megtekintsük ezt a múzeumot. Úticél tehát Mezőpetri. A cikk pedig kitűnő. 

Balogh Edgár politikai eszméi,1981

Balogh Edgár (1908-1996) a huszadik századi kelet-európai baloldali gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Csehszlovákiában,majd Romániában élt,műveinek többségét magyar nyelven írta. A Népszabadság 1981.december 24-i számában (eredetileg a Népszava negyven évvel azelőtt megjelent híres karácsonyi számára emlékezve)jelent meg Balogh Edgár:Három vezérlő eszme igaz szolgálatában című cikke. Emeljünk ki a bravúros publicisztikai írásból egy gondolatot: Mely három eszme vezette közéleti működése során Balogh Edgárt? 1. Népiség,azaz a falu,a parasztság felé fordulás 2.Népfrontiság,azaz:a baloldali erőknek össze kell fogniuk,nézetkülönbségeiket háttérbe kell szorítaniuk 3.Népi demokrácia,azaz a szovjet típusú berendezkedés elfogadása. (21.századi szemmel ez utóbbit kifogásolhatjuk,az első kettő viszont "pozitív").  A cikkben említést tesz még egy eszméről,amit fontosnak tart:ez pedig a nemzetiségek egymással való megbékélése,a "nemzeti elzárkózások felkísértő korlátaival&q

Futball:A sajtó és a média nem a vb-től hangos

 Két hét van a közelgő, Katarban rendező futball világbajnokságig.Valahogy a magyarországi írott sajtó és elektronikus  média sokkalta kevesebbet foglalkozik ezzel a témával, mint szokott.Igaz, háború van, válság van...egészen más világ van, mint a 20.század végén. Emlékszem, gyerekkoromban már a futball vébé előtt bő egy hónappal megjelentek a különböző kiadványok:Népsport ( a mai Nemzeti Sport elődje) különszáma, mindenféle táblázatokkal, esélylátolgatásokkal, meg a mindenféle albumok, köztük a játékosberagsztósok ( az újságárusnál lehetett megvenni a kártyákat, amiket be kellett ragasztani a megfelelő téglalapba. Brazíliát soha nem lehetett kapni, mert elkapkodták, bezzeg Romániát, meg Kolumbiát, azt mindig, merthogy azt nem gyűjtötte senki). A tizenéves srácok már hetekkel a vébé előtt azon vitatkoztak, ki lesz a végső győztes (én 1986-ban eltaláltam Argentínát, én egyedül, és erre büszke voltam).  Most nem a labdarúgással foglalkozik a sajtó és média, hanem komoly, egész életünke

Helytörténet,kordokumentum,baleset,tojás-Románia,1989

 1988-ban egy csökkentlátókból álló kis csoport Romániába látogatott. A kirándulásról Kis-Varga József számolt be a Vakok Világa c folyóirat 1989/1.számában(Körutazás Szatmárban és Észak-Erdélyben,16-19.o.). Minden településről,ahol megfordultak,részletes helytörténeti ismertetőt közöl a Szerző. Ez számomra,aki pedig történelem szakot végzett,bőven tartalmaz újdonságokat. Nem tudtam például,hogy Nagybányát a középkorban Asszonypatakának nevezték,de az is újdonság számomra,hogy Misztótfalusi Kis Miklós itt tanult. Szintén az újdonság erejével hatott az a tény,hogy a közép-és koraújkor folyamán a Szatmárnémeti várához tartozó raktárakban tárolták azt az irtózatos mennyiségű sót,amit aztán leúsztattak a Maros folyón.  Ami egyedülálló kordokumentummá teszi ezt a cikket,az egy baleset leírása. A magyarországi csapat busza ugyanis belement egy kivilágítatlan lovasszekérbe,amelynek kocsisa tökrészegen aludt. Kis-Varga József leírja,min kellett keresztülmenniük,miután a baleset megtörtént. Vég

Tőkés László Menyőn. Adalék az 1989-es romániai forradalom történetéhez

 Románia 1989.évi forradalmának,és általában Kelet-Európa 20.századi történetének kutatói illetve a téma iránt érdeklődők számára nagyon hasznos lehet,ha elolvassák Nyakas Szilárd:Istentől elhagyatva című írását. A visszaemlékezés a Magyar Krónika c.folyóirat 2020/2. számának 114-117.oldalán olvasható. Szó esik benne arról,hogyan telepítették ki a román hatóságok Tőkés László református lelkészt és feleségét Menyő(hivatalos nevén:Szilágymenyő) községbe. Felbukkan a cikkben egy magyar rendszámú autó,amit Kolozsváron rendkívül szívélyesen fogadtak,aztán pedig segélyszállitmányról,valamint rendhagyó karácsonyi istentiszteletről és különleges úrvacsoráról is olvasunk.A stílus kitűnő:egyszerű,de nem leegyszerűsítő,hamis pátosztól mentes. Nyakas Szilárd nagyszerű cikke visszautaztatja az Olvasót abba az emlékezetes 1989-es esztendőbe. Több olyan cikkre,filmre,tudósításra,visszaemlékezésre lenne szükség a magyar sajtóban,médiában,melyek az utóbbi idők nagy történelmi eseményeinek apró hétközn

Románia,2020:A Szociáldemokrata Párt az orvosoké

 Olvasom a HVG 2020.december 10-i számában Parászka Borókának a romániai választásokról írt nagyszerű elemzését (24-25.o.). Találtam egy érdekes mondatot: a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői, képviselőjelöltjei szinte mindannyian orvosok voltak. A párt-nem mellékesen- megnyerte a 2020.évi választásokat, igaz, "csak" 29,79 %-ot elérve. Második lett a Nemzeti Liberális Párt, 25,01 százalékkal. Az RMDSZ 6,63 százalékot kapott. Azon gondolkodtam, vaon ez a recept beválna Magyarországon is? Ha valamelyik párt kitalálná, hogy szinte minden képviselőjelöltje orvos lesz, vajon hány százalékot érne el? De lehetne próbálkozni tanárokkal, mérnökökkel, bármiféle értelmiségi csoportosulással. Vajon a magyar választópolgárok hány %-a bízik még az értelmiségben annyira, hogy bejuttassa őket a Parlamentbe? Költői kérdés. Szerintem a válasz:kevés százaléka. Hazánkban egy értelmiségi párt ma nem nyerne. Ugyanis feldobná a labdát az ellenfélnek: lám, ezek itt entellektüelek, nem értenek

Románia:Pénzt lehet nyerni COVID elleni oltással

 Amint a foter.ro portál írja ( megtekintve 2021.június 4, 8 óra 55 perc)Románia is beszállt azon államok illetve országok közé,melyek pénzt adnak a vállalkozó kedvű oltakozóknak. A Román Lottótársaság 100 000 lejt sorsol ki 5 vállalkozó kedvű, COVID- vakcinával magát beoltató játékos között, akik az elkövetkező két hétben ( június 14-27.) bármilyen lottószelvényt vásárolnak. Az ötlet egyébként Amerikából származik, ott Ohio kezdte el az " oltást pénzért" nyereményjátékot.  Romániában az oltási kedv nagyon gyenge, az emberek többsége fél az oltás mellékhatásaitól. A román állam ezért is igyekszik növelni az oltási kedvet.

Románia:Megtiltotta az igazgató,hogy magyarul beszéljenek

 Egyszerűen ledöbbentem. Olvasom a Magyar Nemzet napilap online kiadását(mno.hu,megtekintve 2021.május 7.,reggel 7 óra 18 perc),és ledöbbentem. Romániában,Sepsiszentgyörgyön, egy áruházigazgató megtiltotta a magyar alkalmazottaknak,hogy egymás között magyarul beszéljenek,sőt,olykor a vevőkre is rászólt,hogy ne beszéljenek már magyarul... Mindez a 21.században,amikor elvileg a kisebbségi,anyanyelvhasználati és minden egyéb alkotmányos jogok már írásban vannak kodifikálva. És mindezt egy európai uniós országban.Merthogy egy boltvezetőnek úgy tetszik. Szerencsére a magyar kisebbség ez esetben összefogott(ez,sajnos,az utóbbi években nem mindig volt jellemző),kiállt magáért,az áruházlánc vezetősége igazgatót "átképzésre"vezényelte,az áruház kommunikációs osztálya pedig elnézést kért. Nyilatkozatot adtak ki,miszerint üzleteikben a kétnyelvűséget támogatják. Reméljük,itt van a történet vége. Ha mégsem,a médiaszemle blog rajta lesz a folytatáson...

Tüntetés Romániában,14 embert vettek őrizetbe

 Romániában egyre fogy a lakosság türelme a koronavírus miatt elrendelt korlátozó intézkedések miatt. Egyes politikai erők pedig felhasználják a romló közhangulatot arra,hogy ellenfeleik ellenében hangulatot keltsenek. Ahogy a transindex.ro internetes portál beszámol róla(megtekintve 2021.április 5.,9 óra 5 perc),Románia fővárosában,Bukarestben az elmúlt hét végén,azaz március végén, tüntetések zajlottak. A békésnek induló demonstrációk végūl hatóság elleni erőszakba,lopásba és garázdaságba torkolltak. 14 személyt őrizetbe vettek,két kiskorút pedig házi őrizetbe helyztek-írja a transindex.ro. Nagyon korrekt,az eseményekről tárgyilagosan beszámoló cikket olvashatunk a magyar nyelvű portálon,a romániai magyar nyelvű média egyik zászlóshajóján.

Itt szóbakerül Toledo,Montreal és Sülysáp

 A Kortárs folyóirat 1977/1.számának 54-55.oldalán olvashatjuk Majtényi Erik versét,melynek terjedelme több,mint másfél oldal,egyetlen versszak az egész A mű címe:Toledóban együtt nem voltunk szombaton.  Különös költő,különös cím. Majtényi Erik nevét Magyarországon ma már keveset emlegetjük,talán méltán-de ez a műve:remekmű. Ha pontos műfaját kellene meghatározni,akkor talán:elégikus hangvételű episztola.  Ahhoz,hogy Majtényi Erik művét megértsük,tudnunk kell,hogy az 1945 utáni kommunista diktatúrában az emberek nem utazhattak szabadon. Montreal,Toledo a legtöbb erdélyi vagy magyarországi magyar  számára csak álom maradt. A vers tehát a kitörés lehetetlenségéről,a szabadság-álmokról,a világban kóborló képzeletről,a fizikai helyhezkötöttségről szól.  És itt jön a duplacsavar:a cenzúra,főképp a kommunista korszak Romániájában,de a jóval liberálisabb Magyarországon sem,ilyen verset nem engedett volna át. Ezért aztán Majtényi Erik episztolát csinált:Lászlóffy Aladárnak ajánlotta művét. Ame

Aranyajtók mögött-Film Nicolae Ceaucescuról,Románia diktátoráról

 Már a legnagyobb videomegosztó portálon is látható az Aranyajtók mögött c.film. Nicolae Ceacescunak és családjának elképesztő és rémes életét mutatja be. Miközben a Ceaucescu-klán külföldi diplomatákkal vadászgatott a Kárpátokban,addig a román nép éhezett. A boltok előtt hatalmas sorok álltak,sokan hiába vártak bármiféle élelemre. Az éhezést az iparosítási programnak tudja be.Kiemeli:cinkelt lapokkal játszott Ceaucescu,mikor eljátszotta,hogy szembefordul a Szovjetunióval 1968-ban. A diktátor a Nyugat kedvence lett,kémkedhetett kedvére.Mindent,ami a nyugati politikusok megosztottak vele,továbbadott a szovjeteknek. A Kárpátok Géniusza mindenféle luxuscikkekkel berendezett lakásban lakott,az emberek meg alig tudtak fűteni. Részletesen kitér a film a klán kegidősebb fiú-tagjának,Nicunak züllöttségére,viselkedésére. Nicuval szemben pozitívan állitja be Zoját és Valentint. Kiemeli,hogy Ceaucescu és felesége milyen kapzsi emberek voltak. Szóval,Románia történetének legsötétebb időszaka volt

Nem értik Svájcban,mi történik Romániában és Magyarországon-Neue Zürcher Zeitung,2020.május 11.

Az,ami Romániában a magyar kisebbséggel kapcsolatban történik,Nyugaton érdektelenségbe és értetlenségbe ütközik.Még azok sem látják át a probléma felületét sem,akiknek ez volna a hivatásuk. Jó példa erre a Neue Zürcher Zeitung cikke, a tekintélyes svájci lap 2020.május 11- számában. Már önmagában az is figyelemreméltó,hogy egyáltalán foglalkoznak a magyar kisebbség autonómia-kérdésével. Sőt, mi több, a cikk első fele olyan precíz és igaz,mint egy svájci óra. Részletesen szól arról,hogyan is került nagyszámú magyar a mai Románia területére, elmagyarázzák,kik azok a székelyek (egy svájci olvasó nem biztos,hogy ismeri ezt a népcsoportot),korrektül leírják,mit is jelent az az autonómia,és meglehetősen elítélő hangnemben írnak Klaus Johannis államfő ez ugyben kifejtett kommunikációjáról és tevékenységéről. Az ember már-már csettintene,ha...  Ha nem követné a tények elfogulatlan ismertetését egy jó kis elemzés,olyan,melyet a nyugati sajtótól az utóbbi időben megszoktunk. Az elemző ugyani

Klaus Iohannis lett Románia elnöke-Magyar Nemzet,2019.november 25.

Románia elnököt válaszott, pontosabban: újraválasztott. A 2019.november 24-i választások során az eddig elnök, Klaus Iohannis, a szavazatok közel 66 százalékát megszerezve, győzött. A választásról részletes cikket, korrekt és tárgyilagos értékelést olvashatunk a Magyar Nemzet 2019.november 25-i számában. Nekem az jutott eszembe Iohannis úrról, hogy olyan ő, mint valami kevésbé tehetséges gátőr:csak akkor reagál, amikor már úszik a vízben a falu. Az elmúlt periódusában Iohannis elnök nem emelte fel szavát gyakorlatilag semmilyen magyarellenes, nacionalista kirohanással, szervezettel szemben, inkább csak a korrupció miatt ostorozta az éppen aktuális kormányt. Talán nem véletlen, hogy a magyarok távolmaradtak ettől a választástól.  Nagyon remélem, hogy ebben a második ciklusában igyekszik gátat vetni a román nacionalizmus egyre veszélyesebb térhódításának. Mert ha ő nem, akkor ki? Mert ha őnem, akkor Románia visszacsúszik oda, ahol az 1990-es években volt. Nagyon nagy reményönk van I

Spanyolország-Románia 5-0, nagyon okos közvetítés a Sport1-en

A Sport1 TV-n néztem a Spanyolország-Románia EB-selejtező labdarúgó-mérkőzést (2019.11.18.). A spanyolok simán lemosták a románokat, 4-0 volt a félidő, végül 5-0 lett. A románoknak, 1-0-s spanyol vezetésnél nem adtak meg egy jogos tizenegyest, ha megadják, akkor sem hiszem, hogy különösebben más lett volna az eredmény, legfeljebb a vereség aránya lett volna kisebb. Ramos már 170. válogatottságánál jár, lassan itt lesznek a 200-szoros válogatottak... A Sport1 közvetítése okos volt, tagolt, nem örvendezett a románok bukásán, szépen, higgadtan " lenyomták", ahogy azt a 20. században kell. OK volt, nagyon.

Megbízható és megbízhatatlan nemzetek- Reader's Digest, 2014.október

Egy amerikai közvéleménykutató, a Pew Kutatóintézet, 2013-ban felmérést végzett, melyek a legmegbízhatóbb nemzetek, melyek a leginkább megbízhatatlanabb nemzetek, végül: hogyan vélekednek a nemzetek önmaguk megbízhatóságáról. A felmérésről olvashatunk a Reader's Digest folyóirat 2014.októberi számában. A megbízhatósági rangsor élmezőnye így alakult:1. Svájc 2. Svédország  3. Németország A megbízhatatlansági rangsor élmezőnye pedig így: 1. Irán 2. Románia 3. India Mi, magyarok, egyik rangsorban sem vagyunk az első tízben. A nemzetek önmagáról kialakított megbízhatósági rangsora: 1. Svájc 2. Ausztria 3. Finnország Mi, magyarok, itt sem vagyunk az elős tízben. Mi olyan közepesen bízunk meg magunkban és másokban. És ez néha ....idegesítő. Ez pedig a Reader's Digest weboldala: rd.hu . Nagyon érdekes cikkek, jó viccek (tényleg jók!), meg gasztro, meg sok egyéb.

400 százalékkal nőtt a település lakossága- Reformátusok Lapja, 2018.január 14.

Európa demográfiai mutatóit figyelembe véve hatalmas szenzáció- és ez az igazi szenzáció- hogy a Romániában, pontosabban: Erdélyben, található Szászfenes község lakossága az utóbbi huszonhat évben 400 százalékkal nőtt. Erről az elképesztő csodáról- mert szerintem arról van szó- a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i száma annak kapcsán számol be, hogy a megnőtt közösség miatt szükség volt új református templomra, amit annak rendje és módja szerint fel is építettek, fel is avattak. 400 százalék- szerintem bármelyik magyar, szlovák, olasz, de még bármelyik amerikai település is boldogan kiegyezne ilyen növekedéssel. Azt már mondanom sem kell, hogy nem migránsok befogadásával lett ekkora ez a szám. Egyszerűen a környék lakóit érdekelni kezdte Szászfenes. Sokan más falvakból költöztek ide. A helyi lakosok pedig családot alapítottak, merthogy az embernek családban kell élni. Nem igazán értem, hogy a fősodratú magyar média miért nem büszkélkedik Szászfenessel... Azt gondolom, hogy Szász

Az erdélyi magyar színjátszásról- Székelyföld, 2008.január

A Székelyföld kulturális folyóirat 2008.januári száma érdekes interjút közöl Sebők Klára színművésznővel. Számomra azért volr érdekes olvasni ezt az interjút, mert ha nekem, mert ha nekem, kis- magyarországi magyarnak azt mondják, soroljon fel öt jó színészt, akkor ilyeneket mondok, hogy Latinovits, Mensáros, Bessenyei, Ruttkai, Mészáros Ági- talán egyetlenegy " határon túli" sem lesz közöttük. Merthogy boldogult ifjúkoromban soha nem láttam határon túli színházak előadását. Sebők Klára elvezet bennünket egy másik színházi világba. Ahol nem a pongyola szórakoztatás az érték, és nem kizárólag a bevétel, hanem a magyar szó, a romániai magyarság kulturális képviselete. Nekünk, akik nem Ceaucescu Romániájában éltünk, ez szokatlan, akik onnan jöttek át, azoknak meg a mi kis kádárista Magyarországunk volt szokatlan, a maga kádárista protofogyasztói társadalmával, pazarló életmódjával, sok esetben szellemi igénytelenségével. Ez persze nem jelenti azt- és Sebők Klára sem ezt mondj

Magyar Nemzet,2019.04.08.

Már megint a szomszédos államok és a magyar kisebbségek- a Trianon után hatalmasra megnőtt nemzetállamok nem tudnak belenyugodni abba, hogy magyar kisebbségek is élnek az új államok területén. Már-már paranoiás módon, folyton összeesküvéseket gyanítanak, ha két magyar összegyűlik, az már biztosan szeparatizmus...Erre a nagyon káros jelenségre mutat rá Csótí György cikke a Magyar Nemzet polgári napilap 11. oldalán. Két székely fiatalembert tartóztatott le terrorizmusért a román rendőrség, elsőfokon felmentették őket, aztán mégis lecsukták, de a köztörvényesek közé. Az egész egy túllihegett tébolyító történet. Mindezt úgy, hogy egy szövetségi rendszerben vagyunk Romániával. Elképesztő, tragikus. Nagyon okos elemző cikket olvashatunk, szintén a Magyar Nemzet 11. oldalán, Bencze Izabella tollából. Arról, szól, hogy miért nem lehetséges Európai Egyesült Államok létrehozása. Bencze Izabella rámutat: nem lehet összehasonlítási alapnak tekinteni az Amerikai Egyesült Államokat, mert ott az

Regéczy Szabina Perle Vigasztalás c. verséről- Havi Szemle, 2012.jálius-augusztus

Regéczy Szabina Perle: Vigasztalás c. verse az Aradon ( ma Románia, korábban Magyarország) megjelenő Havi Szemle c. folyóiratban jelent meg. A mindössze egy strófából álló szerelmi költemény metaforák sorozata: az egész világ semmivé, jelentéktelenné válik, tér és idő a Semmiben olvad össze, csak az ölelő kar számít, a Kedves fizikai és lelki-szellemi jelenléte. Nagyon jó vers, ráadásul szépen előadható. Azoknak a diákoknak, akik készülnek szavalóversenyre, kifejezetten ajánlom, bár akkor egy másik verset is kell mellé választani, mert a Vigasztalás mindössze 12 sor. De nagyon szép tizenkét sor. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézz át ide is: konyv-ajanlo.blogspot.com