Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2021

Tudod,hány barlang van Magyarországon?

 Olvasom az Élet és Tudomány c.folyóiratban (2020.47.szám,1484-1487.o.) Berentés Ágnes geológus Pandora megelevenedik. Világító ásványok bűvöletében című gyönyörű cikkét. Nézem a káprázatos,különböző UV-fényekkel megvilágított barlangi ásványokat. Nem is erről a káprázatról,varázslatról szeretnék most írni,hanem egy,a cikkben is olvasható szimpla számadatról. Tudják,hány barlang van Magyarországon?Azt gondolnánk,talán 3-400,de nem. 4100!Ebből hányat ismer egy átlagos magyar,évente talán néhányszor kiránduló ember?Nagyon keveset:Aggtelek,Baradla,és ennyi. Ideje lenne megismerkedni saját értekeinkkel,különben az "érték"belefullad az "érdektelenségbe". Nem ártana növelni az iskolai természettudományos órák számát. Talán itt kellene kezdeni.  Amúgy a cikk kitűnő,a fotók nagyon látványosak,ajánlom mindenkinek. 

Labdarúgó EB 5.A média,meg a keresztvíz

 A labdarúgó Európa-bajnokságon sorra esnek ki a nagycsapatok. A Cristiano Ronaldoval és még számtalan kitűnőséggel felálló portugálokat a ma már nagycsapatnak számító Belgium ejtette ki. A meglehetősen középszerű játékot produkáló Hollandia viszont a nemzetközi elitbe nem tartozó Csehország ellenében verzett el. Svájc pedig tizenegyesekkel ejtette ki a Griezmannal,Mpabbéval és Benzemával felálló Franciaországot.A váratlan kiesések kapcsán pedig gyakran olvashatjuk,hogy a "média leszedte a keresztvizet"a játékosokról,de legfőképp a kiesett csapatok szövetségi kapitányairól,gondoljunk itt a holland Frank de Boor-ra.  Vajon jogos a média kritikája?Részben persze igen,hiszen top klasszis futballistától minden körülmények között elvárható,hogy komolyan vegye az éppen aktuális ellenfelet és jól játsszon. A topcsapat kapitányától pedig elvárható,hogy épkézláb taktikát találjon ki.Van azonban egy tényező,amit a topcsapatok bírálói nem,vagy csak ritkán vesznek figyelembe. A jelenlegi

Majdnem továbbjutott a magyar labdarúgó- válogatott. Hogyan tovább?

 A magyar labdarúgó-válogatott elképesztő bravúrt vitt véghez. Döntetlent játszott Franciaországgal és Németországgal is. Hat percen múlt,hogy továbbjusson az EB legnehezebb csoportjából. A bánat és a felemelő öröm perceit hozták el a szívekbe,amit nagyon köszönünk. Marco Rossi tehetséges és szimpatikus csapatot állított össze. Kérdés:hogyan tovább? Mert az,hogy ezek a játékosok visszamenjenek ugyanabba a klubba edzeni,ahol az EB előtt játszottak,az nem opció. Ezeknek a játékosoknak fejlődniük kell. Ez pedig csak úgy lehetséges,ha topcsapatokba kerülnek. Chelsea,Internazionale,Real Madrid,Bayern München,ilyenekre gondolok. Mert azok a hat percek,azok abból adódtak,hogy az ellenfelek játékosai nagyon kemény bajnokságokban edződtek,a mieink közūl pedig nem mindenki. De még a bajnokságon belül sem mindegy,melyik csapatnál. A Bristol City nem ugyanaz,mint a Chelsea,a Feeiburg nem ugyanaz,mint a Bayern München. Ezt mindenki tudja,legfeljebb csak nehezen ismerjük be. Topcsapatok menedzserei,

Aki később érik,erősebb lesz,avagy mitől pusztul el egy királylazac-faj?

 Az Élet és Tudomány c.közkedvelt folyóirat 2020/47.számának 1500.oldalán (természetesen folyamatos a számozás egy esztendőn belül,így jön ki ez a nagy szám) elolvastam Molnár Csaba cikkét,melynek címe:A kétféle királylazac igazából egyféle. A cikk arról szól,hogy megvizsgálták a korábban külön fajnak vélt tavaszi és az őszi királylazacot,és kiderült,hogy valójában egy faj. Csak az őszi ivarérésű fajtának valahogy hamarabb kifejlődik mindene,hamarabb megerősödik,ezért erősebb lesz,mint a tavaszi faj.  Lehet,merül fel bennem a kérdés,hogy az embereknél is így működik?Aki hamarabb érkezik,az a nyerő,mert több ideje van megerősödni? És aki hamarabb érkezik,szükségképpen elfogyasztja az erőforrásokat a későn érkezők elől? Beugrott az "iskolarendszer"szó,hirtelen nem is tudom,mi okból...Amúgy az ÉT cikke kitűnő,kellemes olvasni. Az azért érdekelne,hogyan reagáltak a dologra a jurok indiánok.

Arany János:Az asztaltáncoltatásról

 1853-1854. folyamán valóságos asztaltáncoltatási őrület lett úrra Magyarországon. Főleg az úgynevezett "jobb társaság" tagjai, Pesten és vidéken egyaránt, éjjel-nappal szeánszokat tartottak, ahol is, csodák csodájára, mindig megmozdult az asztal. Még a Magyar Tudományos Akadémia is vizsgálóbizottságot állított fel " a jelenség tudományos hátterének kivizsgálására". Hogy az a bizottság végül milyen eredménnyel zárta tevékenységét, arról nincs információ... Szellemi életünk több kiválósága is beleesett ebbe a csapdába. Hogy az okkultizmusra mindig is fogékony Madách elhitte a hókuszpókuszt, azt megértem. De hogy a racionális, józan, jó keresztény hírében álló Arany János is, az már kész csoda...Pedig igaz: Nagykőrösön többször is résztvett Juliska lányával ilyen szeánszokon, még pársoros cikket is írt a jelenségről a Pesti Hírlapba. "A szemek poézise..." kezdetű, mindössze 10 soros írás lényege,hogy asztaltáncoltatás közben mindig nyitva kell tartani a szem

Délen meleg van, jön északra a borostyán-sodrómoly

 Az Élet és Tudomány című folyóirat weboldalán ( eletestudomany.hu ) találtam egy érdekes cikket ( megtekintve 2021.június 17., 9 óra 7 perc) egy új állatfaj megjelenéséről. Dél-Magyarországon, Baranya megyében találkoztak a kutatók a jobb híján borostyán-sodrómoly nevű lepkefaj példányaival.  A történetben az az érdekes, hogy ez a faj eredetileg Dél-Európában élt. Csakhogy a globális felmelegedés hatására az eredeti élőhelyen csökkent a levegő páratartalma, a lepke pedig felköltözött északra. Mára már Amszterdamtól Londonig találtak belőle példányt. Ilyen ez a huszonegyedik század: a felmelegedés hatására számos faj költözik a hűvösebb, csapadékosabb vidékekre. Délen meleg van, hát jönnek északra. Mint a borostyán-sodrómoly.  A cikk kitűnő, szemléletes, minden művelt ember számára érthető, ajánlom mindenkinek olvasásra! 

Labdarúgó EB 4. Tíz perc alatt három gólt kapni?Magyarország-Portugália 0-3

 Annyira örültem!Olyan jó volt nézni a Magyarország-Portugália EB-meccset!A magyar válogatott hősiesen küzdött,a portugálok valahogy nem tudták tudásuk javát adni. Ronaldo pl. önmagához képest teljesen szürke volt.  Aztán jött a 84.perc és kaptunk egy gólt. Nem lett volna ezzel semmi baj,EB-címvédőtől gólt kapni nem szégyen. Hanem a magyar csapat!Látszott az arcokon,a játékosok mozgásán,hogy lélekben ezt a meccset feladták. Jött a második gól,majd a harmadik. Magyarország-Portugália 0-3. Mondhatni,papírforma. De kérdem én,az egyszerű néző:miért adták fel?Nem volt más alternatíva,csak a 0-0?Nem beszélték meg az öltözőben,mit kell csinálni akkor,ha Portugália gólt lő a végén?Olyan tanácstalanok voltak a magyarok,és Marco Rossi kapitányon sem láttam semmi jót.  Mert ha csak egy-nullra kapunk ki,a nemzetközi média elismeréssel ír Magyarország csapatáról,hiszen alaposan megszorongatta a címvédőt. Így,hogy 3-0 lett a vége,a média csak annyit mondhatott:ha nehezen ugyan,de csak-csak érvényesü

Labdarúgó EB 3.Kommunikáció. Ausztria-Észak-Macedónia 3-1

 Szóval,a macedónok nagyon bíztak ebben a meccsben. Őszintén,nyíltan,a közönség számára rokonszenvesen játszottak. De a jobb egyéni képességek,a nagyobb nemzetközi rutin erősebbnek bizonyult. Ausztria-Észak-Macedónia 3-1. Pedig volt egy momentuma a meccsnek,amikor úgy látszott,a rutin sem zárja ki a rövidzárlatot. Alaba,az osztrákok lassan legendává nemesedő védője elfelejtett kommunikálni Bachmann kapussal,vagy a kapus ővele,ki tudja,Pandev lecsapott a labdára és gól. Ezzel lett 1-1. Pedig már serdülőben is mondogatják az edzők,hogy kommunikáció,kommunikáció...

Labdarúgó EB 2. Pedig mondták, hogy a 2-0 veszélyes...Hollandia-Ukrajna 3-2

 A Hollandia-Ukrajna  mérkőzés előtt számomra annyi volt a kérdés, hogy 1-0, vagy 2-0 esetleg 3-0. Erre fel mi történik? Az ukránok kihúzzák az 1. félidőt 0-0-val, Sevcsenko mester arca ragyog, mint a rézüst. A második félidő pedig elhozta az EB eddigi legnagyszerűbb félidejét. 2-0 után a hollandok visszahúzódtak, merthogy ez a meccs már úgyis megvan, minek erőlködjünk, tartalékolni is kell. Mi lett a következmény? 2-2. Aztán az utolsó percekben még jött egy holland fejes, ezzel lett 3-2.  Mindig mondták az edzők, hogy a 2-0 veszélyes eredmény. Hajlamos rá, hogy elaltassa a csapatot. Nem igazuk van? Mert nem lesz mindig, minden meccsen harmadik lehetőség.  Amúgy a sokak által túlzottan nagy sztárnak tartott Wijnaldum kitűnően játszott. Így kell válaszolni a kritikára. A közmédia közvetítése pedig kitűnő volt. 

Labdarúgó EB 1.A nagycsapat meg a középcsapat. Olaszország-Törökország 3-0

 Azért érdekesnek találtam Gunes török szövetségi kapitány nyilatkozatát,miszerint semmi olyat nem tud az olasz csapat,amit ne tudna az ő csapata is. A meccs első félideje már igazolta,hogy Olaszország európai nagycsapat,Törökország pedig európai középcsapat. Az első félidőben a fantázia hiányzott az olaszokból,meg a lendület,meg a nyugalom. A második félidő már teljesen az olaszoké volt. Mint úthenger a Stefánián,úgy mentek keresztül az azurrik a törökökön. Demiral öngólja után jött Insigne aztán Immobile,és 3-0.  Azon gondolkodtam,miközben néztem a meccset a közmédia m4 sportcsatornáján,hogy ekkora lenne a különbség egy középcsapat és egy nagycsapat között?Úgy látszik,igen. Ebből rögtön következik a kérdés:mi lesz velünk,magyarokkal? Mi,a sorsolás teljesen véletlen szeszélye folytán,csakis ún.nagycsapatokkal találkozunk. Lesz egyáltalán esélyünk?Megmondom őszintén,kissé alábbhagyott a szurkolói optimizmusom.  

És akkor kezdődik az EB!

 Ebben a 2021-es labdarúgó Európa Bajnokságban az a nagy szó, hogy meg lehet rendezni. Hogy nem kell megint lefújni, mert egy vírus tönkreteszi a játékosok egészségét. Az a jó, hogy most ezt a három hét a sportról fog szólni, nézőkkel, szurkolással, és remélhetőleg jó meccsekkel.  Minden ilyen beharangozó cikknél előkerül a kérdés: Te vajon mit tippelsz? Én nem szeretik tippelni, ember nem láthatja a jövőt, különben is, a mai futballban akkora tudáskülönbségek már nincsenek, Észak-Macedónia is legyőzte Németországot, Luxemburg meg Írországot, szóval, itt sok esetben a pillanatnyi formán múlik minden. Szeretném, ha a francia csapat legalább négy közé kerülne, szeretném, ha magas lenne a gólátlag ( de nem azért, mert a portugálok vagy a németek megszórják a magyarokat), szeretném, ha az angol válogatott végre mutatna valami kimagaslót. És persze szeretném, ha a magyar válogatott jól szerepelne, pontokat szerezne a három igencsak erős ellenfél ellenében.  Azt is szeretném, ha kiemelkednén

Túl nagy az ökológiai lábnyomunk, már június 8-ra felélünk mindent

 Nagyon érdekes cikket olvastam az egyik legismertebb magyar gazdasági témájú médiafelületen, a vg.hu -n (megtekintve 2021.június 7., 8 óra 12 perc). A címe: Már június 8-án felélik erőforrásaikat a magyarok. Szerzőt nem jelölnek, ami kár, mert nagyon jó az írás. Arról szól, hogy ha a Föld minden embere úgy élne, mint  mi, magyarok, akkor június 8-ra elfogynának a bolygó forrásai, egyszerűen kimerülne a Föld. Egy átlagember eltartásához ezek szerint 2,3 Földre volna szükség. A cikk kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiemelten fontosnak tartja az ökológiai lábnyom megőrzését illetve csökkentését, ennek érdekében különböző "zöld" szolgáltatásokat kínál magánszemélyeknek (családoknak) és bankoknak. Recenzens néhány gondolata az amúgy kitűnő cikkről: 1. A kormányoldal igyekszik magához ragadni a kezdeményezést a zöldpolitika területén is, amely Nyugat-Európában általában a baloldal reszortja. Jól csinálja, szükség is van rá, mert a fiatal szavazókat ezzel lehet megfogni, és amúg

Románia:Pénzt lehet nyerni COVID elleni oltással

 Amint a foter.ro portál írja ( megtekintve 2021.június 4, 8 óra 55 perc)Románia is beszállt azon államok illetve országok közé,melyek pénzt adnak a vállalkozó kedvű oltakozóknak. A Román Lottótársaság 100 000 lejt sorsol ki 5 vállalkozó kedvű, COVID- vakcinával magát beoltató játékos között, akik az elkövetkező két hétben ( június 14-27.) bármilyen lottószelvényt vásárolnak. Az ötlet egyébként Amerikából származik, ott Ohio kezdte el az " oltást pénzért" nyereményjátékot.  Romániában az oltási kedv nagyon gyenge, az emberek többsége fél az oltás mellékhatásaitól. A román állam ezért is igyekszik növelni az oltási kedvet.

Bekerül a közbeszédbe és a médiába az " expandált polisztirolból készült ételtároló edény"

 Sőt, már bekerült, a Napi Gazdaság című lap online kiadásában olvastam ( letöltve 2021.06.03.9 óra 28 perc). Szóval, a napi.hu eléggé részletes online cikkében részletesen leírják, hogy a SUP- műanyagok további forgalmazásáról szóló tilalom mely termékeket érinti. Nemcsak a bevásárlószatyrokat, nemcsak a mindenféle szívószálakat, hanem az expandált polisztirolból készült ételtároló edényeket is. Magyarul: azokat a műanyag ételhordókat, amivel többnyire nyugdíjas nénik és bácsik hordják haza az ebédet.  Jómagam nagyon örülök a műanyagok ilyen jellegű tiltásának, azt azonban érdemes lenne megfontolni, mivel pótoljuk ezeket. Példánknál maradva: a fém ételhordó sem egészséges. Akkor mi legyen: vissza a jó öreg fához? Jó lenne, ha kitalálnák ezt a kereskedők, mert ha nem, akkor nagy problémák lesznek itt július elsejétől. Jó lenne különben, ha nem az utolsó héten kerülne mindez be a közbeszédbe és a médiába, hanem hamarabb. Ez olyan változás, melyre fel kell az embereket készíteni. Méghoz

A klímapolitika (is) a jobboldalé, avagy hogyan veszi el a magyar kormány az ellenzék egyik potenciális ütőkártyáját

 Nyugat-Európában és Amerikában a klímavédelem elsősorban a baloldalhoz és a liberálisokhoz( illetve az USA esetében a demokratákhoz) kötődő politikusoké, illetve a holdudvarukba tartozó médiáé. Magyarországon a kormányoldal megcsinálta azt a trükköt, hogy kivette a baloldali ellenzék kezéből ezt az ütőkártyát. Jobboldali politikusok- Áder János, Varga Mihály és mások- állnak a klímavédelem ügye mellé. Utóbbira jó példa a Magyar Demokrata 2021/21. számában megjelent írás ( Hankó Ildikó tollát dicséri), amely a Pénzügyminiszterek Klímavédelmi Koalíciójának megalakulásáról számol be. Igaz, ennek a koalíciónak még csak két tagja van- Lengyelország és Magyarország- dehát a Biblia is azt mondja, hogy ahol ketten-hárman összegyűlnek... Amúgy jó dolog ez, hogy a jobboldal felvállalja a klímavédelem- és általában a környezetvédelem- ügyét? Elfogadja ezt tőlük a választó? Azt azért ne feledjük, jó néhány hónapja, azaz nem is olyan régen még egy bizonyos Donald Trump, Orbán Viktor szövetségese k

De hogyan védik meg az okospadokat?

 A Várnegyed című újság a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat lapja. A 2021.áprilisi szám 16-17.oldalán olvasható egy kitűnő interjú Varga Dániellel,a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökével. Szó esik az úgynevezett okospadokról is. Ezek olyan,közterületre helyezett padok,ahol van USB-csatlakozó,fel lehet tölteni a telót,meg wifin lehet netezni. Szóval:Budapest okosváros. Egyedül az nem derül ki a cikkből,hogyan fogják ezeket a padokat megvédeni az illetéktelenektől. Kerítéssel?Csak zártkörű parkokban lesznek ilyenek felállítva?Ez utóbbi esetben viszont pont a lényeg vész el. Nem tudom. Szóval,az amúgy jó cikkből ez nem derült ki,és szerintem sokakat érdekel.