Írott és elektronikus média régen és ma

 A varjú, a legtöbbünk számára amolyan közhelyes állat. A fekete, károgó madár mindenhol megél, búzatábla közelében, lakótelepek fáinak kiszáradt ágain. A varjakat mindenhol látjuk.  De vajon mennyit tudunk róluk? Szinte semmit! Egy kis alapfokú varjútan- bevezetőt olvastam az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem lapja) 2015.novemberi számában. A Feketék és kárognak című cikk Szerzője, Lenner Ádám, leírja, miért és hogyan lett védett állat a vetési varjú, emberi szempontból káros vagy hasznos madárnak tekintsük-e. Majd kultúrtörténeti kitekintést is ad: megtudjuk, a világ melyik táján, milyen hiedelmek kapcsolódnak a varjakhoz. Pl. Walesben balszerencsének tartják, ha varjú keresztezi az utunkat. Az már más kérdés, hogy 21. századunkban mennyit adunk elődeink megfigyeléseire, De azért érdekes ilyesmit is tudni.  Iskolai kiselőadásokhoz jó bevezető lehet ez a cikk. S hogy kitérjek más szempontokra is:Magyarországon méltatlanul alulbecsült az egyetemi-főiskolai újságírás és ...

 Az 1970-es években gyökeres életmódváltás ment végbe Magyarországon. A nagyvárosokban megjelentek a lakótelepek, ma társasháznak mondanák őket. A házgyári lakásokban új lakóközösségek szerveződtek.  Ezt a folyamatot mutatja be Hernádi Miklósnak a Valóság folyóirat 1974/11.számában közölt esszéje, melynek címe:Társasházi társadalom. Arról szól, hogy a házgyárilag meglehetősen elnagyoltan megépített házban- ahol borral kell kínálni a kőműveseket, nehogy beázós tetőt építsenek- mindenki próbálja maga rendbehozni, feljavítani a ház állapotát. Közösen elkezdik festeni a korlátot, aztán abbahagyják, mert beszélgetni szeretnének egy kicsit... Új szociokulturális közeg jött létre, új problémákkal, például hogy kevés az óvodai, iskolai férőhely. A kitűnő esszé persze metaforikusan is értelmezhető:ebben az esetben a társasház Magyarország lesz, s az ízes beszédű házmester, aki csak annyit akar, hogy ne birizgálják a hatalmát, maga Kádár János. 21.századi szemmel és értelemmel mindkét o...