Írott és elektronikus média régen és ma

 A HVG a magyarországi médiapiac meghatátotó szereplője. A 2024.július 11-i szám tartalmából: A magyar kormány meghatározta,milyen forrásokból fogadhatnak el támogatásokat a sajtó-és médiatermékek-Újságíroképzés Magyarországon a kormány irányításával-A gyermek Jézus életéről szóló,mindössze 14 soros szöveg került elő.Az egyik megfejtő Berkes Lajos papirológus.A szöveg eredeti nyelve vitatott-Ausztrál szakemberdk kidolgoztak egy módszert melynek segítségével csökkenthető az állatkísérletek száma-Belorusszíban folyamatosan zajlanak az ellenzéki politikusok ellen indított perek-Egyre több nő kerül polgármesteri pozícióba Magyarországon.pl.Bács-Kiskun vármegyében 20 százalék az arány-Hogyan műkódnek a befektetési alapok?-Egyre stabilabb,értékállóbb befektetés a szén-Karafiáth Orsolya publicisztikája a Nemzeti Színházról Udvaros Dorottya menesztése kapcsán-Para-Kovács Imre írása Orbán Viktor médiamegjelenéseiről-Interjú Rózsa Andrással,Zugló polgármesterével. A HVG 2024.július 11-i szám...

 A GEO ismeretterjesztő folyóirat a tudományok minden ágából közöl hosszabb-rövidebb írásokat. A 2022.május-júniusi szám tartalmából: Tematikus blokk a magyar vagy magyar származású Nobel-díjas kutatókról Szent-Györgyi Alberttől Milton Friedmanen át Karikó Katalinig. Talán az első higgadt,tárgyilagos elemzés Kertész Imréről. Meglepő,de annak idején több magyar kiadó is visszautasította a Sorstalanságot-Méhek világnapja:az emberi mezőgazdaságnak köszönhetően egyre kevesebb a méh. A vadméhek száma is fogy,pedig a vaníliát csak ők képesek beporozni-Körkép az inváziós fajokról:ökörbéka,amerikai nyérc,nílusi sügér,barna fakígyó,barátpapagáj és mások. Egy tanulmány szerint a jelenleg ismert fajkihalások 40 százalékáért az invazív fajok felelősek- Az alligátorok úgy élik túl a telet,hogy kidugják fejúket a vízből,így tudnak levegőt venni-10 nagyon vonzó,festői kisváros Európában:Vernazza(Olaszország,),Hallstatt(Ausztria),Colmar(Franciaország),Marvao(Portugália)Quedlinburg(Németország)Koto...

A HVG (Heti Világgazdaság) a magyar sajtó-és médiapiac meghatározó szereplője. A 2025.május 1-i szám tartalmából: Ferenc pápa halála után mekkora esélye van Erdő Péter bíborosnak arra,hogy ő legyen a Vatikán első embere?-A magyar kormány új törvénytervezete lehetővé teszi az önkormányzatoknak,hogy feltételeket szabjanak a településre beköltözők számára. Egy Balaton-parti község polgármestere szerint inkább ösztönözni kellene a betelepülést- Donald Trump fia a kelet-közép európai régióban keres ingatlanbefektetési lehetőséget- USA :Egy közvéleménykutatás során a válaszadók 54 százaléka szerint Donald Trump amerikai elnök sorozatosan átlépi hatásköreit,jogköreit-Oktatás:egyre rosszabbul teljesítenek a budapesti diákok a szövegértési és matematikai felméréseken-Migráció:egyre kevesebben akarnak Európába jönni,2024-ben 239 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak- Egészség :Sok elhízott ember gondolja azt,hogy hormonműködési zavarai vannak,pedig életmódváltásra lenne szükség-Az...

 Több,mint húsz éve már,hogy az Alföld folyóirat 2003/4.számában napvilágot látott Marno János kitűnő verse,A híd.Folyóiratok kincsei sorozatunk 4.részében erről a versről,a kortárs magyar irodalom egyik büszkeségéről,szeretnék szólni néhány mondatot. Szerintem a vers gondolati lényege egy nagy,összetett mondat egyik tagmondatában érhető tetten "Mért/ragad magával az egyik hasonlat..."-kérdezi önmagától a költő. Illetve nen is kérdezi,inkább csak fáradtan konstatálja.Mert erről szól az egész élet:bizonyos dolgok megragadnak bennünket,mások meg nem.  Egyes helyzetekbe beleáklunk,másokat pedig messzire elkerülünk,vállalva magunkra akár a felelőtlenség vádját. Ilyen az ember,így vagyunk megalkotva. Természetesen Marno János:A híd című verse sokkal összetettebb annál,minthogy néhány szót kiemeljúnk belőle,engem,mint befogadót azonban ez ragadott meg a hatalmas jóból,amit Marno János az Olvasónak ad.  További Marno János-versek olvashatók a Debrecenben megjelenő Alföld folyóir...

 Nagyon keveset tud az átlagmagyar Eger második,1598-as ostromáról. Az ostromra az úgynevezett hosszú táború vagy tizenötéves háború (1593-1606) keretein belül került sor. A régebbi tankönyvek szerint az őrség gyáván feladta a várat. Marosi Endre tudományos kutatónak az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóiratban megjelent cikke árnyalja ezt a képet. Nézzük,hogyan! 1. Eger vára az 1552-es ostrom során építészetileg nagyon rossz állapotba került. A Habsburg udvar csak 1572-ben,húsz év múlva dolgozott ki tervet a renoválásra. Ottavio Baldigara igen modern,ötbástyás várat tervezett. Tervét elfogadták,de jóval kevesebb pénzt adott Miksa császár kincstára az előzetesen elfogadottnál. Így aztán csak két bástya épült meg. 2. Az 1598-as ostrom kezdetén a támadó törökök létszáma kb. 100 000 fő,a védőké 3400 fő. Magyarok,német és vallon zsoldosok védték a várat. Nyáry Pál kapitány és Cogonara császári biztos állandó vitában állt egymással. A lőportorony felrobbanása után a védők létszáma ...

 Az elmúlt napokban vita robbant ki a magyarországi írott és elektronikus médiában arról,helye van-e a Honvéd (korábbi nevén Budapesti Honvéd vagy Kispest-Honvéd) labdarúgócsapatának az első ligában.Még a futballrajongó külügyminiszter is megszólalt a témában. Jelenleg a kispesti klub a második ligában szerepel,az új tulajdonosok célkitűzése az,hogy három éven belül ismét az NBI tagja legyen a csapat. Azt gondolom,azoknak van igazuk,akik szerint a Honvédnak az első ligában a helye. Puskás,Bozsik,Grosics,Komora,Pusztai,Pál,Kocsis István,Détári Lajos egykori csapata-már csak a sporttörténelmi múlt miatt is-a legjobbak közé kell tartozzon. De nem felülről jövő segítséggel,hanem megfelelő játékoskerettel, és ehhez mérten jó edzőkkel. És persze sok szorgalommal és kitartással. 

 A 2024.évi párizsi olimpiai játékok július 31-i versenynapján Magyarország két ezüstérmet szerzett. De micsoda különbség! Azt gondolom,kimondhatjuk:Milák Kristóf elbukta az aranyérmet. A szám (200 méteres pillangóúszás) toronymagas esélyeseként,címvédőként indult,aztán a francia Léon Marchal az utolsó ötvenen lehajrázta. Az ezüst is szépen csillog,de azért egy kis hiányérzetünk marad.  Férfi kardcsapatunk ezüstje viszont bravúr. A döntőben a címvédő Dél-Koreától kaptak ki,nem sokkal,45-41-re. Ráadásul úgy,hogy Szilágyi Áron sérült volt,bicegett. Ennek ellenére sok asszót nyert. Bravó,uraim,ez szép munka volt. A magyar női kézilabdaválogatott viszont nagy csalódást okozva döntetlent játszott Angolával. Erre nincs mit mondani...

 Valamilyen formában mindenki eszik lecsót,nagyon sok európai konyha kincsestárában szerepel lecsó-jellegű étel. Mi most a magyaros lecsóról szeretnénk kicsit szólni. Mindenki másképp,más sorrendben teszi bele az összetevőket. Jómagam például úgy tanultam édesanyámtól,hogy előbb a paprikát kell beletenni az olajba,mert az fő meg legnezebben.  A Reformátusok Lapja 2023.augusztus 27-i számában viszont egészen más sorrenddel találkozznk. A cikk írója szerint a helyes sorrend a következő:előbb a szalonna,aztán a hagyma,később a paradicsom,aztán jöhet a paprika. Aztán dunsztoljuk az egészet,el lehet tenni télire. Nekem ezzel az a bajom,hogy mi van akkor,ha odapörkölődik a szalonna?Akkor az íze is rossz lesz,meg eltenni sem lehet. Nem is szólva arról,hogy valóban elég jól véd a penész és a gombák ellen a befőttesüveg?Nekem már volt ellenkező tapasztalatom. Én továbbra is a magam módján,a paprikával fogom kezdeni. De azérr kipróbálom a cikkben leírt módon is. (Ágostonné Szőcs Anna:Le...

 A külónböző közvéleménykutató intézetek felmérései mást és mást mutatnak arról,hogy hány százalékon is áll a magyarországi belpolitikai életet alaposan felkavaró Magyar Péter. Az egyik publikáció azt állátja,a Tisza Pártot a lakosság 26 százaléka választaná,másik kutatóintézet felmérése szerint a népszerű politikus és pártja a szavazatok 13 %-át szerezné meg,ha ma lennének a választások. Jómagam a kettő közé tenném a reális számot,tehát azt gondolom,Magyar Péter és pártja e bejegyzés írásának napján (2024.május 14.) kb.20 százalékon áll. Hogy ez milyen eredményre lesz elég június 9-én,azt majd a jövő eldönti.

 Vajon hogyan ért véget történelmünk során a magyar miniszterelnökök élete? Hogyan alakult személyes sorsuk? Erre keresi a választ a 168 Óra ( azóta már megszűnt) hetilap 2011.október 28-i számában Buják Attila cikke. A nagyon komplex látásmódú írásban közölt adatok meglehetős elkeseredésre adnak okot. A 71 miniszterelnöki ciklus 64 kormányfője közül kilenc fő erőszakos halált halt, tizenegyen valamely külföldi országba emigráltak, hatan börtönbüntetésben részesültek itthon- igaz, volt, aki még miniszterelnöki pályafutása előtt. A 64 kormányfő közül 26 tehát nem természetes halált halt vagy hosszabb-rövidebb  börtönbüntetést szenvedett, vagy idegen földön, többnyire elszegényedve hunyt el. Elképesztő szám. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy magyar miniszterelnöknek lenni nem életbiztosítás...A történelem tanúsága szerint egyáltalán nem biztos, hogy otthonában, ágyban, párnák közt éri a halál az illető politikust. És akkor még nem esett szó az erőszakos halált halt köztársasági eln...

A Népsport 1970.május 1-i számának 3. oldalán Borbély Pál írása próbálta magyarázni, miért is nem jutott ki a magyar labdarúgó- válogatott az 1970-es labdarúgó VB-re. Szerinte azért, mert fiatal csapatunk még nem érett meg rá...Erre mai, 21.századi fejjel csak annyit tudok mondani:hm...Ha innen nézzük, így igaz, ha onnan nézzük, onnan sem igaz. Nem ezzel szeretnék ebben a bejegyzésben foglalkozni.Azt azért elmondanám, hogy akkoriban 16 csapatos volt a VB. Meg azért azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy akkoriban olyan nagy egyéniségek futballoztak Magyarországon, mint Albert, Bene, Dunai II, Mészöly és társaik.  Van a cikkben egy érdekes bekezdés. A válogatott edzőmeccset játszott Szentendrén, és valahogy nagyon nem alakultak jól a dolgok ( anno az ötvenes években Puskásék tízet rúgtak ilyen csapatoknak). Szóval, az egyik szurkoló a sokadik rossz lövés, elrontott csel után kiakadt, és azt mondta:-Nem érdemes ezekre szót vesztegetni.  Borbély Pál, valami erkölcsi felsőbb...

Tulajdonképpen mi is volt a problémája a bolgár szövetségnek? Hogy a meccs alatt -valószínűleg- a szurkolók egy része tüntetni fog ellenük? Most őszintén:igazán sajnálom a bolgár labdarúgó-szövetség vezetését, de ezért miért a magyar válogatott bűnhődik? Nem kellett volna a bolgároknak nyeretlenül végigkínlódni az EB-selejtező eddigi meccseit, és akkor most nem lenne ilyen gond. Nem tudom magamtól elhessegetni a gyanút, hogy ez az egész hercehurca csak arra volt jó, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat pszichológiailag megzavarja. A bolgárok játékerőben most gyengébbek, hát bevetették a jó öreg sportdiplomáciát. Marco Rossiéknak nincs más választásuk: nyerni kell, vagy legalább 1 pontot szerezni és kint vagyunk az EB-n. Mi ebben a helyzetben csak ennyit tehetünk. Legyen jó futball,nyerjük meg a meccset!

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

Sporttörténeti hétvége volt a 2023. augusztus 12-13-i. Két magyar labdarúgó is debütált a Premier League-ban:Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos. Még soha nem fordult elő,hogy a világ legerősebb labdarúgó-bajnokságában egyszerre két magyar is játszon. A Bornemouth színeiben vitézkedő Kerkez nagyon aktív volt,és pontos. A meccs emberének választották. A Liverpool színeit képviselő Szoboszlai is kiválóan játszott a középpályán. Az látszik,hogy Liverpoolban más lesz a szerepköre,mint Lipcsében,de ezt is remekül megoldja majd.  A magyar sajtónak,médiának nem kellene nyomást helyeznie erre a két fiatalemberre. Hagyják őket nyugodtan játszani. Hadd csináljanak minél nagyobb sportkarriert. 

 Szakcsi Lakatos Béla,a magyar és az egyetemes jazz-muzsika kiemelkedő alakja 2022.októbere óta nincs köztünk. Az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Végső Zoltán tollából olvadhatunk a kitűnő zongoristáról kitűnő cikket-mely,sajnos,egyben nekrológ is. Végső szerint Szakcsi Lakatos legfőbb érdeme az,hogy a magyar jazz 30 éves lemaradását behozta-azért szerintem lennének,akik ezzel a "30 éves lemaradás"-szókapcsolattal vitába szállnának. Kiemeli,hogy Szakcsi Lakatos 4,rendkívül sikeres lemezt jelentett meg Amerikában. Méltatja,hogy a cigányfolklór elemeit is beültette zenéjébe. Szól a kitűnő muzsikus által rendkívül kedvelt hangszerekről,a Hammond és Fender orgonákról,valamint Szakcsi Lakatos Chick Coreával való remek munkakapcsolatáról. Kiemeli a zenész rendkívüli emberi tulajdonságait,segítőkészségét. Remek nekrológ,mely egyben szakmai-emberi portré is. Máris megyek a legnépszerűbb videómegosztó portálra,és nézegetem Szakcsi Lakatos videóit.

 A Kortárs folyóirat 1977.januári számában jelent meg Dobos László:Meglátszanak a vizek mélységei című novellája(a magyar irodalmi köztudat a novella és elbeszélés műfajmegjelöléseket gyakorlatilag szinonímaként használja. Így teszek én is).  A Szerző-elbeszélő egy mentőcsónakot kísér végig egy elárasztott dunai falun,közben persze beszélget a helybeliekkel és a mentést végző katonákkal. Megtudjuk,miért a diófára kell menekülni,ha jön a víz. Bepillantunk egy elárasztott házba,ahol a víz még mindig kerrng,nem hagy alább erejével. Megismerkedúnk idősekkel,akik nem akarják elhagyni házukat,meg egy zavart elméjű férfival,aki...de ezt már mem árulom el. A dunai árvizek történetét alaposan dokumunzálta a magyar média,érdemes az irodalmi feldolgozásokkal is megismerkedni. Dobos László novellája apokaliptikus bangulatot áraszt. Kitűnő,érzékletes,az Olvasó szinte érzi a víz szagát. Ajánlom mimden irodalomkedvdlőnek. 

 Nem irigylem azokat a kutatókat,akik a 20-21.század technikatörténetével foglalkoznak. Ugyanis igen sok dolguk van. Már a 20.század közepén elképesztő technikai fejlettségi szintre jutott az emberiség,s ezen fejlődés a mindennapok gyakorlatában is testet öltött. Az Univerzum folyóirat (természettudományokkal és tudománytörténettel foglalkozott) 1969/7. számának 96.oldalán egy különleges televíziót láthatunk-hadd tegyem mindjárt hozzá,hogy akkoriban Magyarországon már az is nagy dolog volt,ha egy családnak egyáltalán bármiféle tévéje is akadt-,melyet a japán Hayakawa cég gyártott. Az akkoriban igen vékony,56 mm-es képcsővel ellátott készüléket ugyanis mindkét oldalról lehetett nézni!Elöl-hátul adta a műsort. Ez akkoriban óriási innováció volt.  1969-ben,ha egyáltalán eljutott az információ egy átlagemberhez,az bizonyára irigykedve megkérdezte:és mire lehet ezt használni? Mi ebben a gyakorlati haszon? Tényleg,mire is jó egy efféle tévékészülék? A válasz:nagy terekben:nagyobb kö...

 Amint azt az index.hu írja(megtekintve 2023.július 8.18 óra 53 perc),a magyar labdarúgó utánpótlás-válogatottban játszó hátvéd,Michael Okeke profi szerződést írt alá a Manchaster City csapatával. A nigériai apától és magyar anyától származó Okeke hátvédet és védekező középpályást játszik. Gratulálok Okekének,kívánom,hogy fényes karriert fusson be Angliában. Amúgy pedig nem lenne baj,ha Szoboszlai és Okeke után még vagy 4-5 magyar játékos fejlődhetne a Premier League-ban...

 A Pékmester című szakfolyóirat 2022.november-decemberi dupla száma interjút közöl egy magyar munkavállalóval,aki egy németországi pékségben dolgozik. Az alapbéréről nem beszél,valószínűleg nem szabad neki. Azt viszont megemlíti,hogy egy év munka után minden hónapban 40 eurót kap cafeteriaként egy nálunk is jól ismert szolgáltató kártyájára. Először azt hittem,nem jól olvasom. De most is vannak kételyeim.40 euró havonta,hát az németországi mércével mérve nem olyan sok. Még nálunk,Magyarországon is magasabb a  juttatás. Nem lehet,hogy valaki félreértett valamit? Mert 40 euró,az olyan 12000 és 16000 forint között van. Ennél jóval több cafeteriát kapnak a szakmunkások itthon. Valami nem stimmel. De az is lehet, hogy egyedi esetről van szó. 

 Nézegeti az ember a régi tudományos folyóiratokat,és olykor szeme-szája tátva marad...Az Élet és Tudomány 1975/8. számának 45.oldalán egy kis tízsoros,fényképes hír tudatja a magyar valósággal,hogy az NSZK-ban (fiatalok kedvéért:ez volt Nyugat-Németország,azaz Németország kapitalista fele) forgalomba hozták a mindent radírozó radírt. Radíroz fémről,fáról,műanyagról,bőrről,továbbá kisebb felületeken tud glettelni és mattírozni is.Mattírozásnak azt nevezték,amikor fényesre varázsoljuk a parkettát. Letisztít makacs  foltokat,rozsdát, mindenféle oxidációt,festékfoltot.Mindeközben kíméletes az anyaggal.  A mi magyarországi életünkből ez a csoda,sajnos,kimaradt. Viszont:nálunk volt már zselés radír,már az 1980-as években. Az menő volt,bizony,menő a suliban. Nem volt sem tartós,sem erős, viszont jól nézett ki.