Bejegyzések

magyar címkéjű bejegyzések megjelenítése

Amikor 1970-ben kiestünk a VB-selejtezőkön, ezt írta a Népsport

A Népsport 1970.május 1-i számának 3. oldalán Borbély Pál írása próbálta magyarázni, miért is nem jutott ki a magyar labdarúgó- válogatott az 1970-es labdarúgó VB-re. Szerinte azért, mert fiatal csapatunk még nem érett meg rá...Erre mai, 21.századi fejjel csak annyit tudok mondani:hm...Ha innen nézzük, így igaz, ha onnan nézzük, onnan sem igaz. Nem ezzel szeretnék ebben a bejegyzésben foglalkozni.Azt azért elmondanám, hogy akkoriban 16 csapatos volt a VB. Meg azért azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy akkoriban olyan nagy egyéniségek futballoztak Magyarországon, mint Albert, Bene, Dunai II, Mészöly és társaik.  Van a cikkben egy érdekes bekezdés. A válogatott edzőmeccset játszott Szentendrén, és valahogy nagyon nem alakultak jól a dolgok ( anno az ötvenes években Puskásék tízet rúgtak ilyen csapatoknak). Szóval, az egyik szurkoló a sokadik rossz lövés, elrontott csel után kiakadt, és azt mondta:-Nem érdemes ezekre szót vesztegetni.  Borbély Pál, valami erkölcsi felsőbbrendűségt

Futball:Hihetetlen, de mégis lesz Bulgária-Magyarország EB-selejtező

Tulajdonképpen mi is volt a problémája a bolgár szövetségnek? Hogy a meccs alatt -valószínűleg- a szurkolók egy része tüntetni fog ellenük? Most őszintén:igazán sajnálom a bolgár labdarúgó-szövetség vezetését, de ezért miért a magyar válogatott bűnhődik? Nem kellett volna a bolgároknak nyeretlenül végigkínlódni az EB-selejtező eddigi meccseit, és akkor most nem lenne ilyen gond. Nem tudom magamtól elhessegetni a gyanút, hogy ez az egész hercehurca csak arra volt jó, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat pszichológiailag megzavarja. A bolgárok játékerőben most gyengébbek, hát bevetették a jó öreg sportdiplomáciát. Marco Rossiéknak nincs más választásuk: nyerni kell, vagy legalább 1 pontot szerezni és kint vagyunk az EB-n. Mi ebben a helyzetben csak ennyit tehetünk. Legyen jó futball,nyerjük meg a meccset!

Vitéz Ferenc kétpercesei a NézőPont folyóiratban

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

Szoboszlai és Kerkez is sikeresen debütált

Sporttörténeti hétvége volt a 2023. augusztus 12-13-i. Két magyar labdarúgó is debütált a Premier League-ban:Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos. Még soha nem fordult elő,hogy a világ legerősebb labdarúgó-bajnokságában egyszerre két magyar is játszon. A Bornemouth színeiben vitézkedő Kerkez nagyon aktív volt,és pontos. A meccs emberének választották. A Liverpool színeit képviselő Szoboszlai is kiválóan játszott a középpályán. Az látszik,hogy Liverpoolban más lesz a szerepköre,mint Lipcsében,de ezt is remekül megoldja majd.  A magyar sajtónak,médiának nem kellene nyomást helyeznie erre a két fiatalemberre. Hagyják őket nyugodtan játszani. Hadd csináljanak minél nagyobb sportkarriert. 

Egy kitűnő és szomorú cikk Szakcsi Lakatos Béláról

 Szakcsi Lakatos Béla,a magyar és az egyetemes jazz-muzsika kiemelkedő alakja 2022.októbere óta nincs köztünk. Az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Végső Zoltán tollából olvadhatunk a kitűnő zongoristáról kitűnő cikket-mely,sajnos,egyben nekrológ is. Végső szerint Szakcsi Lakatos legfőbb érdeme az,hogy a magyar jazz 30 éves lemaradását behozta-azért szerintem lennének,akik ezzel a "30 éves lemaradás"-szókapcsolattal vitába szállnának. Kiemeli,hogy Szakcsi Lakatos 4,rendkívül sikeres lemezt jelentett meg Amerikában. Méltatja,hogy a cigányfolklór elemeit is beültette zenéjébe. Szól a kitűnő muzsikus által rendkívül kedvelt hangszerekről,a Hammond és Fender orgonákról,valamint Szakcsi Lakatos Chick Coreával való remek munkakapcsolatáról. Kiemeli a zenész rendkívüli emberi tulajdonságait,segítőkészségét. Remek nekrológ,mely egyben szakmai-emberi portré is. Máris megyek a legnépszerűbb videómegosztó portálra,és nézegetem Szakcsi Lakatos videóit.

Magyar irodalom,1977:Novella a dunai árvízről

 A Kortárs folyóirat 1977.januári számában jelent meg Dobos László:Meglátszanak a vizek mélységei című novellája(a magyar irodalmi köztudat a novella és elbeszélés műfajmegjelöléseket gyakorlatilag szinonímaként használja. Így teszek én is).  A Szerző-elbeszélő egy mentőcsónakot kísér végig egy elárasztott dunai falun,közben persze beszélget a helybeliekkel és a mentést végző katonákkal. Megtudjuk,miért a diófára kell menekülni,ha jön a víz. Bepillantunk egy elárasztott házba,ahol a víz még mindig kerrng,nem hagy alább erejével. Megismerkedúnk idősekkel,akik nem akarják elhagyni házukat,meg egy zavart elméjű férfival,aki...de ezt már mem árulom el. A dunai árvizek történetét alaposan dokumunzálta a magyar média,érdemes az irodalmi feldolgozásokkal is megismerkedni. Dobos László novellája apokaliptikus bangulatot áraszt. Kitűnő,érzékletes,az Olvasó szinte érzi a víz szagát. Ajánlom mimden irodalomkedvdlőnek. 

Tévé,1969:Nézd két oldalról!

 Nem irigylem azokat a kutatókat,akik a 20-21.század technikatörténetével foglalkoznak. Ugyanis igen sok dolguk van. Már a 20.század közepén elképesztő technikai fejlettségi szintre jutott az emberiség,s ezen fejlődés a mindennapok gyakorlatában is testet öltött. Az Univerzum folyóirat (természettudományokkal és tudománytörténettel foglalkozott) 1969/7. számának 96.oldalán egy különleges televíziót láthatunk-hadd tegyem mindjárt hozzá,hogy akkoriban Magyarországon már az is nagy dolog volt,ha egy családnak egyáltalán bármiféle tévéje is akadt-,melyet a japán Hayakawa cég gyártott. Az akkoriban igen vékony,56 mm-es képcsővel ellátott készüléket ugyanis mindkét oldalról lehetett nézni!Elöl-hátul adta a műsort. Ez akkoriban óriási innováció volt.  1969-ben,ha egyáltalán eljutott az információ egy átlagemberhez,az bizonyára irigykedve megkérdezte:és mire lehet ezt használni? Mi ebben a gyakorlati haszon? Tényleg,mire is jó egy efféle tévékészülék? A válasz:nagy terekben:nagyobb közösség is

A Manchaster City játékosa lett Okeke

 Amint azt az index.hu írja(megtekintve 2023.július 8.18 óra 53 perc),a magyar labdarúgó utánpótlás-válogatottban játszó hátvéd,Michael Okeke profi szerződést írt alá a Manchaster City csapatával. A nigériai apától és magyar anyától származó Okeke hátvédet és védekező középpályást játszik. Gratulálok Okekének,kívánom,hogy fényes karriert fusson be Angliában. Amúgy pedig nem lenne baj,ha Szoboszlai és Okeke után még vagy 4-5 magyar játékos fejlődhetne a Premier League-ban...

Külföldi munkavállalás havi 40 eurós cafetériával

 A Pékmester című szakfolyóirat 2022.november-decemberi dupla száma interjút közöl egy magyar munkavállalóval,aki egy németországi pékségben dolgozik. Az alapbéréről nem beszél,valószínűleg nem szabad neki. Azt viszont megemlíti,hogy egy év munka után minden hónapban 40 eurót kap cafeteriaként egy nálunk is jól ismert szolgáltató kártyájára. Először azt hittem,nem jól olvasom. De most is vannak kételyeim.40 euró havonta,hát az németországi mércével mérve nem olyan sok. Még nálunk,Magyarországon is magasabb a  juttatás. Nem lehet,hogy valaki félreértett valamit? Mert 40 euró,az olyan 12000 és 16000 forint között van. Ennél jóval több cafeteriát kapnak a szakmunkások itthon. Valami nem stimmel. De az is lehet, hogy egyedi esetről van szó. 

Mindent radíroz mindenről

 Nézegeti az ember a régi tudományos folyóiratokat,és olykor szeme-szája tátva marad...Az Élet és Tudomány 1975/8. számának 45.oldalán egy kis tízsoros,fényképes hír tudatja a magyar valósággal,hogy az NSZK-ban (fiatalok kedvéért:ez volt Nyugat-Németország,azaz Németország kapitalista fele) forgalomba hozták a mindent radírozó radírt. Radíroz fémről,fáról,műanyagról,bőrről,továbbá kisebb felületeken tud glettelni és mattírozni is.Mattírozásnak azt nevezték,amikor fényesre varázsoljuk a parkettát. Letisztít makacs  foltokat,rozsdát, mindenféle oxidációt,festékfoltot.Mindeközben kíméletes az anyaggal.  A mi magyarországi életünkből ez a csoda,sajnos,kimaradt. Viszont:nálunk volt már zselés radír,már az 1980-as években. Az menő volt,bizony,menő a suliban. Nem volt sem tartós,sem erős, viszont jól nézett ki. 

Ottlik Géza Kosztolányi novelláiról

 Kezd kialakulni a magyar irodalom történetiségében egy Kosztolányi-Ottlik, Pilinszky-Esterházy, Nádas vonal.Akiket az ő irodalomfelfogásuk érdekel, annak érdemes elolvasni a Vigilia folyóirat 1978/5. számában megjelent esszét, melyet Ottlik Géza írt, címe pedig: Kosztolányi novelláiról.  Ottlik ( aki elsősorban az Esti Kornél-novellákból indul ki) kiemeli, hogy minden egyes újraolvasáskor egyre többet és többet kapunk Kosztolányiból. Találóan fogalmaz Ottlik: " horzsolgat bennünket" Kosztolányi elbeszélő művészete. Ottlik hangsúlyozza az életrajziságot, Szabadka szerepét, próbálja alkalmazni az "érzet" szót a Kosztolányi-novellák által keltett hatásra. Álombeliség és valóság együttélélse, valami újfajta romantika,mérhetetlen valóság, a boldogtalanság vállalása, paradox módon úgy, hogy boldogságáról vall. A létezés minden percét megéli, olykor élvezi, a Kosztolányi-próza pedig éppen olyan öncélú, mint a költészet.  Egy irodalmi nagyság írt esszét egy másik irodalmi

Tragikus értelmiségi sors a 20.századi magyar történelemben

 Volt belőle jópár...Akiről most beszélünk, az egy elképesztő tehetségű irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem ( akkori nevén Kossuth Lajos Tudományegyetem) professzora, Kovács Kálmán. 1930-1983. között élt, tehát mindössze 53 adott neki a sors ezen a Földön. Pályája tipikus példája annak, hogyan tette tönkre a 20.századi  kommunizmus a tehetséges humán értelmiségi embereket.  Hogyan? Kovács Kálmán, és sok más értelmiségi az alábbi utat járta be: - Észrevették tehetségét, ezért kinevezték tanársegédnek, ám gondoskodva róla, hogy ne legyen olyan gyors az előrejutása - Kezdeti sikereit hangosan ünnepelték, hátha ettől " elszáll". Későbbi publikációit viszont fanyalogva fogadták.  - Egyre inkább elhalmozták munkával, olyan tárgyak oktatását is rábízták, ami nem volt a szakterülete. Kovács Kálmán esetében ez így alakult:Kovács eredetileg a 19.századi magyar irodalom szakértője volt, erre rábízták a 20.századi irodalom oktatását is. Aki jobban ismeri az irodalom világát, az tudja,

Magyarok építenek hidat Afrikában.350 méter hoszú.30 méter a vízmélység

 Nagyon örvendetes tendenciának tartom, hogy magyar cégek immár az egész Földön megvalósítanak ingatlanfejlesztő, közlekedésfejlesztő és egyéb projekteket. Az egyik legnagyobb útépítéssel foglalkozó cégcsoport Afrikában, méghozzá Zambiában és Tanzániában fog utat építeni- írja a vg.hu  internetes portál( megtekintve 2023.április 3.,10 óra 51). Már lezárult a beuházás pénzügyi tervezése.  Nem kis nehézségekkel kell majd megküzdeni az építőknek:a vízmélység ugyanis eléri a 30 métert. Ha ebbe valaki beleesik...rossz belegondolni. Nagyon kell majd vigyázni a balesetvédelmi előírások betartására.  Bízzunk abban, hogy minden rendben lesz, és a cégcsoport további beruházásokat fog elnyerni Afrikában, Ázsiában és világ minden táján. 

Sakkozóknak!1978-ban a világélvonal 10%-át Magyarország adta

 Kezembe került a Magyar Sakkélet című folyóirat 1978.évi évfolyama. Avilágranglista TOP 50-ben 5 magyar foglalta el megérdemelt helyét: Portisch Lajos, Ribli Zoltán,Adorján András,Sax Gyula, Pintér József. Ebben az évben tehát (amikor nem mellesleg, a magyar válogatott nyerte a sakkolimpiát Buenos Airesben), szóval, 1978-ban  a férfiak világranglistáján a világélvonal10 százalékát Magyarország adta!! Mögöttük pedig olyan magyarok sakkozók álltak, mint Szabó László, Lukács Péter, Grószpéter Attila, Csom István, Faragó Iván, Vadász László,Lengyel Levente, Bilek István, és elnézést mindenkitől, akit kihagytam.  Az a helyzet, hogy 1978-ban Magyarország két olimpiai csapatot is simán ki tudott volna állítani, és egyik sem a mezőny második felében végzett volna!!  Ilyen magas színvonalú volt az 1970-es-1980-as években a magyar sakk! Ma sem rossz, de azért ettől az állapottól elég messze van...

Balogh Edgár politikai eszméi,1981

Balogh Edgár (1908-1996) a huszadik századi kelet-európai baloldali gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Csehszlovákiában,majd Romániában élt,műveinek többségét magyar nyelven írta. A Népszabadság 1981.december 24-i számában (eredetileg a Népszava negyven évvel azelőtt megjelent híres karácsonyi számára emlékezve)jelent meg Balogh Edgár:Három vezérlő eszme igaz szolgálatában című cikke. Emeljünk ki a bravúros publicisztikai írásból egy gondolatot: Mely három eszme vezette közéleti működése során Balogh Edgárt? 1. Népiség,azaz a falu,a parasztság felé fordulás 2.Népfrontiság,azaz:a baloldali erőknek össze kell fogniuk,nézetkülönbségeiket háttérbe kell szorítaniuk 3.Népi demokrácia,azaz a szovjet típusú berendezkedés elfogadása. (21.századi szemmel ez utóbbit kifogásolhatjuk,az első kettő viszont "pozitív").  A cikkben említést tesz még egy eszméről,amit fontosnak tart:ez pedig a nemzetiségek egymással való megbékélése,a "nemzeti elzárkózások felkísértő korlátaival&q

Befagyasztotta a magyar kormány a lakossági energiárakat

 Ebben a mai háborús és energetikai bizonytalanságban minden olyan sajtóanyag a stabilitás érzetével hat,mely arról ad hírt,hogy a vezetés valamiféle stabilitást igyekszik teremteni. A magyar kormány 2023.áprilisáig befagyasztotta a lakossági illetve a mikrovállalkozói szféra számára az energiaárakat. Ez azt jelenti,hogy világpiaci áremelkedés esetén is ugyanannyit fizetünk,mint most. Ez jó. Persze,megszólal az emberben a kisördög:mi van akkor,ha 2023.márciusában csökkennek a világpiaci árak?Mi,azaz a magyar lakosság akkor is a jelenlegi árat fizetjük?A  válasz:egyelőre nem valószínű a csökkenés. Sőt,az elemzők inkább növekedést jósolnak. Tehát jól járunk a befagyasztott árakkal. 

Egy magyar ösztöndíjas Firenzében

 A Szkholion folyóirat 2015/1.számában olvashatjuk Szőke Eszter,akkori doktorandusz ösztöndíjas beszámolóját Firenzéről. Mivel a mai napig érdekel Olaszország, érdeklődéssel olvastam a személyes hangvételű írást. Már a címe megragadó:A liliom árnyékában.Peregrinuslevél Firenzéből. Különösen megragadott és alaposan elgondolkodtatott,hogy az olaszok nagy része a firenzeieket zárkózottnak,nehezen befogadónak tartja. Szerző nem használja a "sznob"jelzőt,de valószínűleg erről lehet szó...Szőke Eszter írásában cáfolja ezeket a véleményeket. Amint írja,mindvégig barátságosak és kedvesek voltak vele az itteni emberek. xxxxxxxxx Minden országban vannak városok,melyhez a közvélemény a "zárkózott", a"tradicionális","konzervatív"jelzőket illeszti. Aztán,ha ellátogatunk ebbe a városba,tapasztaljuk,hogy az egészből egy szó sem igaz. Kedvesek és barátságosak az emberek.  A Szkholion a Debreceni Egyetem BTK-HÖK művészeti és szakfolyóirata. Igen magas színvonalú,

Politikatörténet:Választási kampány,Csehország,2021

Már ez is történelem, hogy repül az idő... Csehország 2021-ben alsóházi választásokra készült. A Mandiner hetilap 2021/39. számában Csehország választ-Prágai ősz címmel olvasható Greczula Levente László írása. A politikatörténet tudományának nézőpontjából és minőségéből is releváns írásban olvashatunk Andrej Babiš elnökről,megtudhatjuk,mi az az ANO 2011,milyen ellenzéki szövetségek alakultak a jelenleg regnáló kormánypártok ellenében,kik azok a Kalózok és Polgármesterek,s mi a véleménye Babišnak az ellenzékről. A cikk szót ejt a magyar vonatkozásokról,megtudhatjuk,mire is mondják a politikában, hogy "röszkei nagyeskü".  Nagyon korrekt,tárgyilagos cikk,kár,hogy a magyar sajtóban nem csak ilyeneket olvashatunk. Akik Csehország vagy egész Közép-Európa politikatörténetét hivatásszerűen tanulmányozzák,szakmailag mindenképpen értékes anyag.  Itt pedig a hetilap internetes oldalának címlapja: mandiner.hu

Irodalom,történelem,1956:Nem minden emigránsnak sikerült Nyugaton karriert építeni

 A rendszerváltás után a sajtó, a média tele volt olyan emberekkel, akik a levert 1956-os forradalom és szabadságharc után Nyugat-Európába, Amerikába vagy Ausztráliába emigráltak, s ott sikeres karriert futottak be. Azokról az emberekről már jóval kevesebb szó esett, akik Magyarországról ilyen vagy olyan indíttatásból Nyugatra emigráltak,de nem sikerült a kinti életüket felépíteni. Ezekről az emberi sorsokról leginkább csak a szépirodalom ad hírt, ha egyáltalán...A történelem nevű hatalmas tortának ez a szelete valahogy nem kellett senkinek Ferdiandy György: Szarvasok című novellája a Rakéta Regényújság ( amely, nevével ellentétben, nemcsak folytatásos regényeket közölt, de kisprózát is) 1988/22. számában jelent meg. Nem kapott erős kritikai visszhangot, hiszen ellentmondott a mainstream azon sugallatának, miszerint minden kinti magyar gazdag és sikeres. A Szarvasok című novella hősei boldogtalanok, éppenhogy megélnek, és nagyon nagy tragédiák emlékét hordozzák szívükben.Nem építettek

Egy magyar költő írta le, miért is tesz jót a munka az embernek

 Sokan- munkapszichológusok, közgazdászok, orvosok, vállalkozók- próbálták már megfogalmazni, miért is tesz jót az embernek az aktív élet, azaz a munka. Találtam egy verset, magyar költő írta, még a magyar irodalomban is kevéssé ismert, de mindennél találóbban megfogalmazza, miért is kell az embernek dolgoznia, alkotó munkát végeznie. Veress Miklós:Munkadal című népies-realista verse a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat 1977/3. számában jelent meg.  Van benne négy sor:"...őrölj,malom,őrölj/mert aki nem őröl/abba a nagy csendbe/úgyis beleőrül...".  (A malom itt metafora, az embert jelképezi). Pontosan erről van szó,. . A nem dolgozó ember elveszíti kapcsolatát a világgal, csend-élete lesz, körbeveszi őt a csendes érdektelenség. Ezt az emberi lélek nehezen viseli, mert az ember társas lény, arra teremtetett, hogy együtt legyen, kommunikáljon más emberekkel.  különösen nyugdíjba vonuláskor tapasztalja meg sok ember az elhagyatottság, feleslegesség érzését.  Napjainkban, ami