Írott és elektronikus média régen és ma

Rendhagyó katalógus egy darabját olvashatja itt a Kedves Látogató. Több ezer darabból álló újság-és folyóirat-gyűjteményem cikkeit rendezem szerzők szerinti betűrendes (betűrend nem az MTA,hanem a józan ész szerint).Ilyet még senki nem csinált,de szerintem hasznos.Jó böngészést! Természetesen folyamatosan frissülő adatbázisról van szó. Rövidítések: DSZ-Debreceni Szemle ÉK-Éjféli Kiáltás HVG-Heti Világgazdaság MK-Magyar Konyha NLP- Nők Lapja Psziché RL-Reformátusok Lapja RTT-Református Tiszántúl SZF-Szépirodalmi Figyelő TD&T-Theatre,Design and Technology ÚISZ-Új Ifjúsági Szemle Maurice Miereau:Man of Steel (Steven Heighton:Stalin's,Carneval ill. Brian Bartlett:Planet Harbour ill. Joan Crate:Pale as Real Ladies).Books in Canada,1990.jan-febr.,46-47. Mihancsik Zsófia:Hasonlóságok,különbségek,mélyebb értelmek:1993-2000:Beszélgetés Haraszti Miklóssal.Beszélő,2000.apr.80-85. Mikita Gábor:"Egyetemes ember "a színházban.120 éve született Nádasdy Kálmán.Nemzeti,2024/10.36-41. ...

 Azt írta az újság...című sorozatunkban korábban megjelent,de ma is aktuális vagy érdekes,az írott (divatos szóval:printelt) sajtóban megjelent írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet. A HVG 2024.október 10-i számának 74.,utolsó lapján,a Portré rovatban interjút olvashatunk Gulyás Michelle-lel,a 2024.évi párizsi olimpia öttusa női egyéni számának győztesével. Gulyás Michelle beszél arról az időszakról,amikor még az sem volt biztos,hogy a Magyar Öttusaszövetség őt jelöli az olimpiai indulásra. Elmondja,mikor érezte felszabadultnak magát a nagy versenyen. Beszél sporton kívüli életéről is,rendőrnyomozói karriert is épít.  Számomra egy nagyon szimpatikus,kedves,életet szerető egyéniség rajzolódik ki a Horn Andrea által készített interjúból. Érdemes elolvasni,jobb kedvünk lesz tőle.

 Azt írta az újság...sorozatunkban közéleti,gazdasági,sport témájú írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet.  A HVG gazdasági és közéleti hetilap 2024.október 10-i számában olvashatunk cikket Szabó Márta tollából. Címe:Fizessenek a gazdagok. Témája:A Michel Barnier kormánya előtt álló feladatok. A kitűnő cikket teljes egészében nem kívánom elemezni. Inkább csak egy táblázatra hívnám fel a figyelmet,a 31.oldalon,a lap tetején. Ez a francia államadósságot mutatja 1995-2023.között. Olyan a grafikon,mint a Himalája,nagyon meredeken emelkedik. 1995:702 milliárd dollár,2023:3001 milliárd dollár! Nagyon durva. Szóval,van min dolgoznia Barnier-nek és Macron elnöknek. Továbbgondolva a dolgot,egy kérdés ötlik az eszembe,mint 21.századi Olvasónak:a világ nagy országai mind úsznak az adósságban. Meg a kis országok jelentős része is úszik az adósságban. Vajon meddig tartható fenn ez az állapot? A HVG kitűnő cikkét pedig ajánlom minden közgazdásznak,politikusnak,minden Franciaországgal fogl...

 A HVG című,hetente megjelenő gazdasági-közéleti lap 2024.február 15-i számának tartalmából: Elemző cikkek a kegyelmi botrányról és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról,valamint Tóta W.András és Munk Veronika publicisztikái ugyanerről a témáról- Európa védelmi képessége gyenge,kevés a fegyver,túl kis létszámúak a hadseregek-Az emberszerű robotok finom érzékelése nagyon gyenge,nehéz az emberi kéz összetettségét utánozni. A futó robot pedig nagyon sok energiát fogyaszt-A meglehetősen különc modorú,katonai végzettségű Ibrahim Szultan lett Malajzia királya-Zelinszkij ukrán elnök menesztette a hadsereg első emberét,Valerij Zaluzsnijt.A cikk szerint ezzel "komoly kockázatot vállalt". Mesterséges intelligencia segítségével sikerült elolvasni az.ún.herculaneumi papiruszok egyikét-A pápaszemes pingvinek a hasukon található pöttyökről ismerik fel társukat-Nagy sikerrel,Alföldi Róbert rendezésében mutatták be Tena Sivicic:3tél című darabját a Radnóti Színházban-Interjú Straub P...

 Nem sok jót.Legalábbis ez derül ki a HVG hetilap 2018.március 8-i számában közölt cikkből. Az amerikai St.Joseph Kórház és Egészségügyi Központ baleseti sebészei arra figyelmeztették a kórházi sorozatok készítőit (valószínűleg az akkoriban futó Grace Klinika sorozatra is gondoltak),hogy elővigyázatosabban járjanak el a filmek készítésénél. Megtudjuk a cikkből,hány beteget visznek műtőbe az intenzívről a valóságban és a sorozatokban,vagy mennyi egy baleseti sérült beteg átlagos felépülési ideje a sorozatokban és a mindennapi valóságban. Az orvosok azt is kiemelték:a kórházi sorozatoknak nagyon nagy a felelősségük,mert sok potenciális páciens kizárólag ezekből szerzi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteit.A cikk rövid,de nagyon tanulságos,elgondolkodtató. (Szerző jelölése nélkül:Fantázia és valóság. Sorozatos félreértés. HVG,2018.március 8., 38.oldal)

 Számít a házasságban az,hogy a felek iskolai végzettsége milyen?Megdöbbentő,de a magyarországi válási statisztikák szerint igen. A HVG 2019.október 31-i számának 22.oldalán,a hvg ténytár rovatban igen tanulságos statisztikákat olvashatunk. Annak talán örülhetünk,hogy Magyarországon a 2010-es évek végén kb. 51 ezer házasság köttetett évente,s 17 ezer házaspár vált el. A lap közli az elvált párok iskolai végzettségét is,ez viszont megdöbbentő.  2018-ban a mintegy 17 ezer válásból 7493 volt olyan,ahol a felek iskolai végzettsége eltért.Tehát az esetek közel 50 százalékában. Legtöbb esetben a feleség volt diplomás,a férj pedig érettségivel rendelkezett. Ezt követi azon esetek száma,amikor érettségizett feleség vált el szakmunkás férjétől. De 846 olyan eset is előfordult,amikor diplomás férj és érettségizett feleség bontotta fel a házasságát.  Magyar társadalomban,magyar kultúrában tehát igenis számít az iskolai végzettség.Még a házasságban is.Hogy ez jó vagy sem?Mindenki dön...

 Lassan Magyarország is átlépi azt a bizonyos ötven százalékos határt- tehát a lakosság több, mint fele városokban él. A HVG hetilap 2022.november 24-i számában olvastam egy cikket (Illényi Balázs: Határok nélkül), mely a városok jövőjével foglalkozik. Megtudjuk a cikkből, hogy egyes szervezetek szerint az EU-ban már 2015-ben átléptük a 85 százalékos határt, hiszen nemcsak magát a száraz statisztikákat kell szemügyre venni, hanem tudni kell azt, hogy a városoknak jelentős vonzáskörzetük van. Képet kapunk arról, mennyire különböző településeket nevezünk Európában városnak: Svédországban már 200 lakosú település megkaphatja ezt a címet, Magyarországon 10 000 fő a határ, Egyiptomban viszont 100 000. Szó esik a megalopoliszokról, azaz a tízmillió lakos feletti városokról, ezek jövőjéről, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségeiről. Láthatunk egy táblázatot a világ legnépesebb városairól: 1. Tokió,37,3 millió fő 2. Delhi 32,0 3.Sanghaj 28,5 4. Dakka ( Banglades fővárosa) 22,...

 2023-ban vonult vissza Zlatan Ibrahimovic,a svéd labdarúgó- válogatott és számtalan klub legendás csatára. A HVG hetilap 2023.június 20-i számában,a 31.oldalon olvashatunk róla remek,inkább az emberi,semmint a szakmai oldalra fókuszáló életrajzi cikket. A Szerzőt,sajnos,nem tüntették fel.... Zlatan Ibrahimovic megosztó egyéniség volt és marad.Tehetsége,klasszisa azonban vitathatatlan. Nem véletlen,hogy visszavonulása óta Svédország válogatottja minden idők egyik leggyengébb teljesítményét nyújtva,kiesett az EB-selejtezőcsoportjából. Hiányoztak Zlatan góljvai,irányítókészsége.

 Merthogy elkobozhatják a hatóságok,sőt,még pénzbüntetéssel is sújthatnak. A HVG hetilap 2023.június 29-i számában olvashatjuk Matalin Dóra:Vízben oldódik című cikkét. Ebből a megdöbbentő írásból kiderül,hogy bizonyos naptejek bizonyos összetevői károsíthatják a tengeri élővilágot,főképpen az amúgy is sok veszélynek kitett korallzátonyokat.Ezért aztán bizonyos államok hatóságai elkobozzák ezeket a naptejeket-a cikkben Palauról és Hawairól esik szó-,és még jól meg is büntetik a gyanútlan turistát.Úgyhogy vigyázz,ha nyaralni mégy! Értem,hogy aggódnak a tenger élővilágáért,ez az aggodalom jogos. De az egyszeri turista honnan a búsból tudja,hogy mi az az oxibenzon,meg oktinoxát?Nem kötelezhetnek minden turistát arra,hogy végezzen el egy vegyészeti tanfolyamot. Ráadásul különböző országokban különböző a szabályozás. Jelenleg teljes a káosz abban a vonatkozásban,hogy mely összetevők károsítják a trópusi tengereket és melyek nem. És hogy teljes legyen a zűrzavar:a HVG cikke szerint az "ö...

 Az általam nagyon tisztelt Both Miklóssal,zenésszel és néprajzkutatóval, készített interjút olvashatunk a HVG 2023.március 30-i számának 82.oldalán. Az interjút Puszta Dóra készítette. Megtudjuk,milyen hangszereken tanult meg először,hogyan lett a kedvence Jimi Hendrix után Bartók Béla. Olvashatunk a népzenegyűjtés nehézségeiről és örömeiről,választ kapunk arra a kérdésre,hol lehet még Magyarországon autentikus népzenét gyűjteni. Both Miklós részletesen beszél a kelet-ukrajnai népzenegyűjtő projektjéről is.  Nagyon rokonszenves,munkája és feladata iránt alázatos ember képe rajzolódik ki az interjúból. Amelynek elolvasása után azon is elgondolkodhatunk,milyen sokoldalú és emberformáló dolog a zene. 

 A HVG hetilap 2023.augusztus 10-i számának 58-59. oldalán olvashatjuk Keresztes Imre cikkét. A kitűnő írás egy olyan témában igazít el bennünket, amiról sokat tudunk ugyan elméletben, de konkrét információval bizony kevesen rendelkezünk erről a témáról.  A ritka fémek- pl. gallium, germánium és társai- kitermeléséről, kereskedelméről van szó. Legtöbben azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni ezekkel a fémekkel. Legfeljebb a periódusos rendszerből emlékszünk rájuk, a régi kémiaórákről. A cikkből kiderül,hogy Kína napjainkban egyeduralkodó a piacon, a versenytársak ezt a monopóliumot szeretnék megtörni. Hogy hogyan, miképp, milyen alternatív források és finomítási lehetőségek vannak- egyáltalán: mely országok érdekeltek ezeknek a különös fémeknek a kitermeléséban, kereskedelmében- azt megtudhatjuk a HVG kiváló cikkéből.

 Olvasom a HVG című gazdasági és közéleti hetilap 2023.augusztus 31-i számának 11. oldalán az Előjáték az olimpiához című cikket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután lement a sikeres atlétikai VB, célzott arra, hogy Magyarországnak a közeljövőben olimpiát kell rendeznie.  Vajon alkalmas-e Budapest arra, hogy olimpiát rendezzen- gondolkodhatunk ismét, hiszen a nyári olimpiákat mindig városok és nem országok rendezik. Véleményem szerint csak úgy lehetséges ez, hogy bevonják a vidéki városokat is. 2-3 sportág versenyszámait kell rendezni Debrecenben, Győrben,Miskolcon,Nyíregyházán,Pécsett,Szegeden,Székesfehérváron és még számtalan helyszínen. Magyarország csak így tud olimpiát rendezni valamikor. Véleményem szerint. 

 Kambodzsáról mostanában keveset hallunk az írott sajtóban és az elektronikus médiában. Mióta a Vörös Khmerek megbuktak, a távolabbi tájakon élők kevesebbet figyelnek erre a gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező ázsiai országra.Talán hiánypótló az a bő hír, amit a HVG 2023.augusztus 10-i számában olvashatunk.  Hun Szen kormányfő 38 évi uralkodás után lemondott pozíciójáról, amit a fia vett át- így rendelkezett Norodom Sihamoni király. Rendeztek választást is, ahol az ellenzék nem vehetett részt, így aztán a Kambodzsai Néppárt a 125 mandátumból 120-at megszerzett.  Mi jut eszembe, miközben olvasom ezt hírt? Tulajdonképpen semmi.Csak annyi hogy a nepotizmus voltaképpen ősi emberi reflex:segítek a családomnak. S ha ebben törvény nem korlátoz, akkor családi hűbérbirtokká tehetek egy országot. Ilyen a világ. 

 A HVG hetilap 2023.május 18-i számában olvashatjuk Nagy Gábor:A múltat végképp című,kiváló írását. A cikk Japán és Dél-Korea viszonyát,ezen viszony jelenlegi állását mutatja be. Szó esik Jun Szuk Jeol dél-koreai és Kisida Fumio japán miniszterelnökök találkozójáról,megtudjuk,milyen étel az omurice. Részletes képet kapunk arról,milyen hatása volt a két ország kapcsolatára a dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-as döntésének,illetve,hogy miért vette le Japán a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról  Dél-Koreát ( nem akarom megfosztani az  Olvasót az újdonság varázsától,annyit  elárulok:itt bizony történelemről,mégpedig a  második világháborúról van szó...). Azt is megtudjuk,milyen szerepet játszik a japán-dél- koreai politikai kapcsolatok alakulásában az USA. Nagy Gábor cikke kitűnő. Objektív,elfogulatlan. Tartalmazza a fontos tényeket,ugyanakkor nem szakértő olvasó számára is érdekes. Ez a cikk mérce lehet minden újságíró számára. Feltétlenül ajánlom minden,...

 A hagyományos egyetemi képzési struktúrában a hallgatók 3 év alatt teljesítik az alapképzést,ehhez-ha a hallgató ís úgy akarja,és felvételt is nyer-jöhet a 2 éves mesterképzés. Ám 2023-tól az egyetemek lehetőséget kaptak arra,hogy a mesterképzés kurzusait akár 1 évbe belesűrítsék. Így a hallgató akár 4 év alatt is szerezhet alap-és mesterfokú diplomát. Mint a HVG 2023.február 2-i számából kiderül(Szabó Fruzsina:Gyorsítósáv című írása az 56-58.oldalon),a hallgatók élnek is a lehetőséggel. Az ok nagyon prózai:magas a tandíj. Ha egy évet meg tud spórolni az egyetemista,az akár egymillió forintos megtakarítást is jelenthet. A másik ok:jelenleg a cégek szinte vadásznak a képzett és idegen nyelvet is jól beszélő munkaerőre. Nincs arra garancia,hogy ez pár év múlva is így lesz... Viszont azt érdemes lenne számításba venni,hogy mesterdiplomával többet lehet  bbbb keresni. Legalábbis nagyon sok cégnél.  Még egy szempontot hadd emeljek ki,ami  szerintem a kétéves mesterképzés...

 Vannak azok az amerikai filmek, amikor az elnök, vagy üzletember beül a luxuslimunziba, és elindulnak az elnöki palota felé. Aztán útközben megáll a kocsi, és más irányt vesz:az elnököt, vagy üzletembert, vagy bármi hírességet, elrabolják, vagy letartóztatják, vagy titkos helyre viszik, stb.Bizonyára mindenki látott már ilyen filmet-még ha nem is jegyezte meg a tartalmát vagy a rendezőjét.  A valóság, néha, másolja a filmeket. 2022.végén a perui elnök, Pedro Castillo autókaravánja a mindennapi rend szerint indult az elnöki palota felé, aztán menet közben a sofőr fülére szólt valaki. A derék gépkocsivezető pillanatra megállt, majd a szokott útvonalról letérve,egészen másfelé fordult. Az elnököt- aki baloldali volt, és sok jót ígért a szegényeknek, de ebből semmit nem tartott be- egyenesen a rendőrségre vitték, ott helyben letartóztatták,börtönbe zárták. A vádak a Latián-Amerikában megszokottak: korrupció, nepotizmus, és egyéb.   Castillo elnök egyébként érezte, hogy ...

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgár...

 A HVG hetilap 2022.december 22-i számában olvashatjuk Illényi Balázs:Talpalatti föld című cikkét. A cikk bemutatja Alberti-Hamlet Nóra pszichológushallgatót,aki első magyarként teljesítette az USA legnehezebb túraútvonalát,az ötezer kilométer hosszú Continental Divide Trailt.Tudni kell,hogy az indulók 80 %-a feladja a CDT-t. A cikk kiválóan mutatja be a túra nehézségeit:Nóri megsérült,jégesőben kellett megtennie a táv egy részét,sokat gyalogolt a sivatagban,az erdőben gryzzl medvével találkozott,az utolsó napokra pedig elfogyott az élelme.Az interjú kitér a mentális nehézségekre is. A cikkhez tartozó keretes írások pedig  remekül bemutatják az események hátterét,a fontosabb amerikai túraútvonalak történetét. Számomra,a sok,részletezett nehézség ellenére,ez a teljesítmény az Emberről,a Szabadságról szól. Gratulálunk,Nóri!

 A HVG 2023.január 6-i számában olvashatjuk Balogh Csaba:Veszélyeztetett faj: az okotelefon című cikkét.  Ebben az áll, hogy a hamarosan kifejlesztésre kerülő 6G technológia feleslegessé teszi az okostelefonok használatát, ezért azok szépen lassan kihalnak a piacról. Persze, ez azért még odébb van, Szerző szerint még vagy tizenöt év kell mindehhez. Mi lesz akkor helyette?- kérdezhetjük mi, egyszerű Olvasók, felhasználók,akik nem rég kezdtünk hozzászokni a technológia fejlődés csúcspontjának nevezett okostelefonokhoz.  Lesznek az alábbiak: - önálló működésre képes okosóra - telefonálásra is képes fülhallgató - okoszemüveg, mely ma még kényelmetlen, de a gyártók ddolgoznak azon, hogy ez megváltozzon.  Az egyik cég szerint már 2025-ben elindulhat a 6G technológia tesztelése. A cikk kitűnő, de...Azért megkérdezzük magunktól: biztos, hogy kell ez a rohanás? Bár tudjuk: a technológiai fejődés nem áll meg. Zajlik a technológiai forradalom...

 A HVG című hetilap 2022.február 10-i számának 45.oldalán találtam egy érdekes hírt. A Brüsszeli rezsicsökkentés. Belga könnyítések című címes,képes hírben arról olvashatunk,milyen eszközökkel támogatja Belgium kormánya a belga állampolgárokat a növekvő rezsiárak elleni küzdelemben. Adócsökkentés,valamint egyszeri 100 eurós villanyszámla-támogatás a magánháztartásoknak,további kedvezmények a rászorulóknak. Nagyon jó,ezzel teljesen egyetértek. 100 euró támogatás...akkor mennyi volt ott a villanyszámla az áremelkedés előtt?Nálunk egy átlagos háromfős háztartás villanyszámlája néhány ezer forint havonta,átszámolva kb.15-20 euró. Akkor ezek szerint Belgiumban jóval magasabbak voltak a rezsiköltségek,már az áremelkedés előtt? Vagy hogy is van ez? Akinek van személyes tapasztalata az ottani életről,kérem,írja meg!