Írott és elektronikus média régen és ma

 John Milton költő,a 17.századi európai irodalom egyik legnagyobb alakja,Az elveszett Paradicsom című csodálatos mű alkotója,igencsak politikus természetű ember volt. A kor,amelyben élt,az angol polgári "forradalom'kora,szinte aranybánya volt a politika iránt érdeklődő embereknek.  Ez volt Angliában a modern tömegmédia kibontakozásának időszaka is. A különböző vallási és politikai olykor foglalkozási csoportok sorra jelentették meg saját,néhány ezer példányban megjelent lapjaikat. Volt saját újságja a royalistáknak,a mérsékelt ellenzéknek,a puritánoknak,a kereskedőknek,szóval,szinte mindenkinek. A lapok elszaporodásával azonban terjedtek a hamis információk is,no meg mindenféle okkult babonák,igénytelen nyelvezet. Sok egyházi személy féltette a hagyományos brit értékeket. Ezért aztán,némileg különös módon,az az angol parlament fogadta el a szigorított cenzúratörvényt,amely állítólag az angol nép szabadságáért küzdött. Miltonnak ez már sok volt. 1644-ben felszólalt, és kiadta A

 A mai, 21.századi értelmiséget általában társadalmi kérdések izgatják, ezekkel lehet bekerülni a médiába. Talán nehéz is elképzelni, hogy volt olyan időszaka a magyar művelődésnek, mikor az értelmiséget, az írástudókat, leginkább a magyar nyelv helyzete foglalkoztatta. Mert volt ilyen kor, bizony.  Igen, kitalálták. a nyelvújítás koráról beszélek. Arról az időszakról, mikor is hosszú, olykor véget nem érő levelezéseket folytattak egy-egy szó helyes magyarosítása témájában; mikor életre szóló sértődések keletkeztek abból, hogy valaki mit szólt Kazinczy vagy Kölcsey legújabb írásához. Szellemileg igencsak fortyogó korszak ez: meg kellett tanulnunk helyesen írni és beszélni magyarul. Lefektetni a modern kommunikáció alapjait.Nem kicsi tét.  A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1. számának 48-58. oldalán olvashatjuk Tóth Péter írását Fejezetek egy grammatika regényéből címmel. A tanulmány az 1795-ben megjelent Debreceni Grammatika című könyv keletkezéséről szól. Me

 Ahogy az emberiség tudományos- technikai fejlődése a 19.század óta haladt előre, úgy mindig is meghúzódott a felszín alatt egyfajta civil gyanakvás. Gyanakvás a tudomány iránt, technofóbia, és- most legutóbb éppen a koronavírus kapcsán- mindenféle összeesküvés-elméletek. És- erről sajnos kevésbé számolt be a média, gondolom, politikai okokból- olykor verbális vagy fizikai erőszak a vírussal, a vakcinákkal foglalkozó tudományos kutatók ellen. Elképesztő barbárság.  Az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű hírportál beszámolt ( most jön a hivatalos rész: az erről szóló cikk megtekintve 2021.július 19-én, 9 óra 51 perckor) a Veda Pomaha ( A tudomány segít) mozgalom tüntetéséről. Az itt felvonuló tudományos kutatók( többnyire az orvostudomány, a természettudomány és a matematika területén dolgozók) sérelmezték, hogy a közvélemény egy része őket okolja magáért a koronavírus-helyzetért, illetve az abból fakadó helytelen politikai döntésekért. Igyekeznek megértetni a közvéleménnyel, hogy nem ő

 Czelder Márton (1833-1889) református lelkész a szabadságharc leverése utáni magyar irodalom ismert alakja volt. Írt politikai publicisztikát, gyermekverseket, és természetesen, foglalkozásából adódóan, lelkiségi műveket, pl. imádságos könyvet. Aztán, 1860-ban, Czelder Márton elhívást kapott az Úrtól, és tízéves missziós körútra indult " Oláhországba és Moldovába", rengeteg református és egyesült protestáns gyülekezetet alapított, a román ortodoxia felettébb ellenséges közegében. Mindenesetre a misszió sikerrel zárult, az alapított gyülekezetek még évtizeddel alapításuk után is virágoztak, gyarapodtak.   Arany János, nemzeti költőink talán legnagyobbika, ekkoriban a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője is volt. A folyóirat 2. számának első szerkesztői üzenete éppen Czelder Márton missziójának dicsérete volt. Arany szerint a lelkész " ritka példája az önzetlen lelkesedésnek". Ebben teljesen igaza volt. És jó olvasni, hogy a 19.században még a világi médiumok is komoly

 Médiaszemle-jobb híján ez blogunk címe. Bizonyára sok Kedves Látogatónkban felrémlik különböző politikai szereplők alakja,akiket ilyen vagy olyan beállításban,de látni szeretne ezen a blogon.  Nem fog. A média,az ugyebár,kéz a kézben virtuskodik a politikával,de mi hisszük,hogy nem kell ennek feltétlenül így lennie. Magyarországon 10 000-nél is több írott sajtótermék jelenik meg, több- kevesebb rendszerességgel. Ezek nagy részének semmi köze a politikához. Szakfolyóiratok,kicsi bulvár,ilyesmik. Na,ezen a blogon ezekről a médiatermékekről fognak olvasni. Elismerem,nem fogunk akkora látogatottságot generálni,mintha a"Mit csinált az amerikai elnök tegnap 8 és 4 között?"stílusú politikai zsurnalisztikát művelnénk,de azért eddig is voltak,ezután is lesznek látogatóink. A világ minden tájáról. Ez nem jelenti azt, hogy ne érdekelne a közélet. Csak azt gondolom, túl sok közélet van már a neten, és ehhez képest kevés kultúra, tudomány, hit. Ezért szeretnénk inkább ezekkel a témakörök

 Amíg világ a világ,a könyvek és magazinok olvasói,az "átlag" médiafogyasztók között mindig is népszerűek lesznek a bűnügyi történetek. Hogy ez miért alakult így,azzal már számtalan szakember foglalkozik szerte a világon,nem erről szeretnék beszélni. Hanem arról,hogy a bűnügyi történet sem adja el önmagát automatikusan a médiában.  A Reader's Digest a világ talán legnépszerűbb írott magazinja. A 2009.áprilisi szám végén,"Könyvmelléklet"rovatban olvashatjuk Ann Rule:Kettős félrevezetés című írását. A valódi eseményeken alapuló történet egy meglehetősen impulzív természetű amerikai fogorvosról szól,aki lelövi válófélben lévő feleségét,két gyermeke anyját,majd megpróbálja öngyilkosságnak álcázni az esetet. Aztán hamarosan kiderül,hogy a jó doktor bácsi egyik korábbi barátnője is hasonló körülmények között halálozott el. Hosszú idő telik el,míg a két ügyet összekötik,és bíróság elé állítják a meglehetősen szociopata természetű fogorvost. Aki aztán,enyhébb büntetés r

 Az ember igyekszik egészségesen étkezni. Ennek egy formája,amikor kifejezetten egy adott betegség vagy betegségcsoport ellenében táplálkozunk,igyekszünk olyan ételeket fogyasztani,amely megelőzi egy adott probléma kialakulását. A média ehhez minden támogatást megad,sőt,mondhatni elárasztja a nézőt,a hallgatót,az olvasót jótanácsokkal. A világ egyik legismertebb magazinja,a Reader's Digest 2009.áprilisi számának 28.oldalán Janis Graham tollából olvashatunk szembetegségek kialakulását megelőző táplálkozási trükköket. A cikk nagyon jó,tömör összefoglalás (bár tudomásom szerint a zöldhályog szót egybe kell írni, persze lehet,hogy tévedek),a lap szélén pedig az a kis képecske,egyfajta zöldség-saslik,kifejezetten inspiráló,hogy azt ne mondjam,étvágygerjesztő.  Szóval,Graham cikke szerint a zöldhályog ellen legjobb a sárgarépa illetve a leveles kel,szürkehályog ellen a narancslé,sárgafoltok ellen pedig a teljes kiőrlésű gabonafélék. Az nem világos,hogy gyógyító vagy pedig preventív célla

 A Zala Megyei Hírlap forradalmi utódja, az Új Zala 1956.november 1-i száma számol be arról a gyűlésről, melyet Győrben tartottak. 800 küldött érkezett összesen, a Dunántúl valamennyi megyéjéből, valamint Bács megyéből. Nagyon higgadt, az adott helyzethez mérve rendkívül tárgyilagos beszámolót közölt az újság erről a gyűlésről,bármelyik írott vagy elektronikus médiának becsületére válna. Szóval, a sok kérdés között, melyet megvitattak, ott volt az újjáalakult pártok, a kormányzás kérdésre is. Az összegyűltek végül amellett foglaltak állást, hogy ne koalíciós kormány irányítsa a jövőben Magyarországot. Hanem a kommunisták, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, a nemzeti parasztpártiak, a kisgazdák, önállóan működjenek, s mérjék össze erejüket tisztességes, szabad választásokon.  Hamis tehát bizonyos történészeknek az a narratívája, hogy "56-ban a közvélemény nemzeti egységkormányt akart látni Magyarország élén...". Nem, az akkor élt, közéletileg aktív emberek pont az el