Írott és elektronikus média régen és ma

 Az azóta már,sajnos,megszűnt Delta magazin 1976/10. számában olvashatjuk Greguss Ferenc:Az Antarktisz búvárai című cikkét,melyben Szerző Paul Bert francia kutató és munkatársai kísérletsorozatát mutatja be. A kutatók arra voltak kíváncsiak,hogy1. Milyen mélységbe merülnek le vadászat közben a császárpingvinek és a Weddel-fókák 2. Hogy lehet,hogy a mélységből való feljövetel közben nem kapnak keszonbetegséget? Az első kérdésre a részleges válasz:a kutatók eredménysi alapján a császárpingvinek 260 méteres mélységbe is lemerülnek. Ez hatalmas mélység,a keszonbetegséget pedig úgy kerülik el,hogy teljesen alacsonyra,percenként 16 alá lassul a pulzusok,és teljesen más az oxigén-nitrogén háztartásuk is,mint az emberé. Akit érdekel a cikk,nagyobb médja-adatbázisokban illetve nagyobb könyvtárak folyóirat-állományában megtalálja.

 A 21.századra kulcskérdéssé vált a megfelelő ivóvíz biztosítása. A Föld lakosságának egyharmada nem jut tiszta ivóvízhez. Magyarországon mindig is kulcskérdésnek tekintették az ivóvíz mennyiségét és milyenségét, mégis, még a 20.század végén is akadtak alapvető minőségi problémák a magyar ivóvízkészletekkel.  Az ÖKO folyóirat 2000/1-2. számában olvashatjuk Horváth Lászlóné:A víziközmű-szolgáltatás jelene és jövője című tanulmányát, ebben pedig találunk olyan táblázatokat, melyek vérfagyasztó adatokat tartalmaznak. A 60. oldalon olvashatjuk, hogy 1998-ban Bács-Kiskun megyében 46, Békés megyében 60 településen extrém magas arzéntartalmú vizet fogyasztottak. S aki azt hinné, hogy ez csak a keleti-déli periféria problémája volt, annak kiábrándításképpen elmondom, hogy Pest megyében is akadt 16 település, ahol nagyon magas volt az arzéntartalom. Még Pest megyében is 61000 lakos fogyasztott arzéntartalmú vizet. Nitrogénvegyületek terén sem volt sokkal jobb a helyzet, EU-s kritériumok szerint