Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni volt,hihe

 Sem a média,sem a fogadóirodák nem sejtették,hogy Spanyolország válogatottja kiesik a 2022.évi labdarúgó VB nyolcaddöntőjében. A spanyoloknál nyoma sem volt a megszokott kreativitásnak.Mint a programozott bábuk,úgy mozogtak.Marokkó kihasználta ezt,a tizenegyespárbajban pedig az elképesztően ideges spanyol lövőket a marokkói kapus alaposan megleckéztette.A spanyol sajtó és média a meccset követően Luis Enrique szövetségi kapitányt támadta,mondván:nem hagyott elég teret a spanyol futballisták kreativitásának. Portugália viszont elképesztően kreatív játékot mutatott a kissé gépiesen játszó Svájc ellenében és 6-1 arányban győzött. Goncalo Ramos,a Benfica játékosa életében először volt kezdő és életében először lőtt mesterhármast. A svájci védelem meg olyan volt,mint amikor a diák kimegy felelni és az első kérdés után közli:elnézést,tanár úr,de nem készültem. Ez egy ilyen meccs volt,lesznek nehezebb feladatai Portugáliának és a svájciak sem felejtettek el futballozni,ezen az estén ez így s

 A legtöbb ember valahogy leérettségizik matekból,aztán elfelejti az egészet-a banki hiteleknél meg csak kapkodja a fejét. Érdemes néha-olykor feleleveníteni,amit anno megtanultunk-legalábbis elvileg.  A Középiskolai Matematikai Lapok 1969/5. évfolyamában a matematikai alapműveletek nagy barátainak szól egy feladat. "Mi lehet az a két egész szám,melynek összegét,különbségét,szorzatát,hányadosát összeadva 800-at kapunk..."?(215.oldal,Gy 1230). A feladat második részét már nem is idézem. Szóval,az van,hogy ez a feladat nehéz és gondolkodtató. Mielőtt ugyanis nekiesnénk,elkezdenénk egyenleteket felírni és azokból különböző szorzatokat és törteket előállítani,el kell gondolkodnunk valamin:mi is az,hogy különbség?Mi is az,hogy hányados? Ha ezeken elgondolkodtunk,utána tudunk helyes egyenletekkel operálni. Ja:nem két megoldás lesz. Több. Jó gondolkodást,számolgatást!

 Taremi és Maraga nem nevezhetők futball-világsztároknak. Az FC Porto tehetséges furballistái ők,akiket nem érdekelt az a közhely,miszerint a Juventusé a világ egyik legjobb védelme. A sokat idétlenkedő Zebrák rettegett védelme ellen elég volt két jó helyzetfelismerés a két félidő elején,és ez már elég volt ahhoz,hogy az FC Porto hazai pályán BL-meccsen legyőzze a Juvét. A mérkőzést a közmédia m4 sportcsatornája kózvetítette élőben. Ilyen gyenge Juventust még életemben nem láttam. Középszerű,ötlettelen,mindent a teljesen formán alul játszó Ronaldora kihegyező,bátortalan zebrákat még a hátan nem hordott a föld. A Juventus rangjához,múltjához,játékoskeretének erejéhez méltatlanul játszott. Egy közepes BL-csapat benyomását keltette. Szerencséjük,hogy Chiesának volt egy jó lövése. Így legalabb marad esély a márciusi visszavágóra. Azt viszont az FC Porto játékában nem értettem,miért hagyták meg az ellenfélnek ezt az esélyt. Ezt a Juventust ki lehetett volna végezni. Ehelyett a portugálok vi

 A Nők Lapja 2017.január 11-i számának 43-44.oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét,melynek címe:Kézzel vagy géppel?Írjunk,gépeljünk! A cikk egy,az oktatásügyben manapság sokszor feltett kérdést feszeget:tanítsák-e az iskolában a mai gyerekeknek a hagyományos kézi folyóírást?A dolog azért fontos,mert az a gyerek,aki nem tanul meg írott betűvel kézzel írni,mindörökre és elválaszthatatlanul hozzá lesz kötve a gépekhez. Jónap Rita kitűnő cikkében ismertet pro és kontra véleményeket is. A gépírás hívei,skandináv példák nyomán,arra hivatkoznak,hogy a finn gyerekek,akik 9 éves kor után már nem írnak kézzel,sokkal jobbak a szövegértési feladatokban. Ezzel ellentétben állnak amerikai és német olvasáspazichológiai kísérletek,amelyek viszont azt mutatták ki,hogy a kézzel is író diákok jóval kreatívabbak.  A cikk Szerzője pedig egy magyar szakértővel ért egyet,aki szerint mind a kettőt meg kell tanulni,mert más-más szituációkban lehet szükség erre vagy arra az írásmódra. Magam is ezzel az álláspon

Ez az a sajtótermék, melyhez hozzászólni nem nagyon tudok, lévén klasszikus neveltetésű férfi, aki nem ért a Divathoz. Azt viszont elismerem, hogy fontos. Az Ez a Divat a Kádár-korszak vezető divatlapja volt, azoknak a hölgyeknek szólt, akik szerettek és tudtak szabni- varrni, netán hivatásszerűen művelték ezeket. Első blikkre az tűnik fel az Ez a Divat 1982. októberi számában, hogy az itt látott ruhákat még manapság is lehetne hordani. Ez csak megerősíti azt, amit eddig is sejtettem: divatok jönnek-mennek, de a minőség és a kreativitás örök. Az S-modelltől már búcsút vettünk, de szelleme itt van  közöttünk. Érdekes időutazás. S ha van kedve további- ennél hosszabb, behatóbbb- időutazásokat tenni, kattintson ide: konyv-ajanlo.blogspot.com