Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,de országos terjesztésű irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat,Magyarország egyik legrégebbi és legszínvonalasabb kulturális sajtóterméke. Most a 2018/12.szám tartalmából szemlézünk. Jómagam még soha nem olvastam Vörös István tollából olyan kitűnő verseket,mint az Egy kor kezdete,Egy nádlevél,Hullámok;Mondóka egy vágyról,A nők fénye. Bravó,legfelső fokban brávó!-Villányi László versei madarakról és emberekről szólnak. Nem gondolom,hogy "önjáró költészet"ez,nagyon is érzem rajta a kimunkáltságot,a megformázást-Antal Balázs:Védtelenül című novellája a férfi védtelenségét,kiszolgáltatottságát fogalmazza meg-G.István László költeményeinek fő témája az öregedés,a mindenűtt tapasztalható halál,a méltóságteljes távozás vágya-Tanulmány Tandori Dezsőről és Kassák Lajosról-Závada Péter hosszúverseiben egy szürke,bizonytalan világról ír,no meg arról a nem mindennapi kérdésről:mit kezdhet ezzel a világgal a 21.századi ember-Tanulmány Szabó Lőrinc és Nem...

 Az Alföld Debrecenven megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. A 2017/11.szám tartalmából: Lesi Zoltán szerepversei az 1936-os berlini nyári olimpiai játékok emlékét idézik fel-Rendkívül értő tanulmány Borbély Szilárd költészetéről Valastyán Tamás tollából-Kritika (recenzió?) Margaret Atwood:A szolgálólány meséje című kónyvéről-Oravecz Imre regényrészlete az 1950-es évekbe vezeti Olvasóit-Berszán István kúlőnleges szemléletű tanulmánya Nemes Nagy Ágnes költészetéről-Pungor András megrázó novellája a hajléktalanságról-Takács Boglárka Konvergencia című verse kiemelkedik a 21.századi magyar líra alkotásai kózül-Tőzsér Árpád 2011-es naplójegyzetei Az Alföld folyóiratot az irodalom minden barátjának,írónak,olvasónak egyaránt.

 A Kortárs folyóirat 1977/3.számában,a 474-482.oldalon olvashatjuk Galsai Pongrác:+1 fő című írását. Egy különleges könyv elő-vagy utószava ez,mégis önálló mű. Galsai Pongrác ugyanis összeállított egy portrékönyvet magyar írókról.Olyan óriások szerepelnek e rendhagyó könyvben,mint Jékely Zoltán,Mándy Iván,Nemes Nagy Ágnes és mások. Nem célunk ezen kis szemlében a teljes cikk tartalmát ismertetni,csak egyetlen mozzanatot emelnénk ki. Ez pedig a legendaképzés-vagy inkább képződés. A magyar kultúra egyik sajátossága,hogy nagyon szeret az írókról,művészekről legendákat gyártani. Az egyik írónkról "tudjuk",hogy valósággal szexfüggő volt. A másikról úgyszintén "tudjuk",hogy betegesen skót volt. Hogy aztán ezek a legendák igazak-e, nem számít. Történetek,részei a magyar kultúrának.  Galsai Pongrác szerint a hamis legendaképződést úgy tudja megakadályozni egy művész,ha szerény. Ha szerénykedik. Fogja valamilyen rossz,de amúgy ártalmatlan hibáját,és mesél róla. Mert itt műkö...