Írott és elektronikus média régen és ma

A Vigilia katolikus szellemű kulturális,művészeti,filozófia témájú folyóirat. Megjelenik Budapesten. A 2005/5.szám tartalmából: II.János Pál szerint a  politikának és az egyháznak egymástól függetlenül kell működnie,lévén,más természetűek. Ugyanakkor az egyháznak nyitottnak kell lennie a társadalom problémáinak megértésére-A katolikus egyetemek nagyon fontos szerepet töltenek be az európai kultúra megőrzésében-A középkori európai hagyomány Máriát az angyalol királynőjének tekintették-Pierre Emmanuel framcia költő Ezt mondom:a lélek című verse maradandó lelki-intellektuális emlékeket hagy az Olvasóban-Makay Ida:Visszhangot ver című költeménye mindössze öt sor,de ha az ember ihletetten olvassa,napokig csak ezen tud gondolkodni-Vasadi Péter jegyzetei hitről,szeretetröl A Vigilia folyóiratot szívből ajánlom minden gondolkodó,érző embernek tanulásra,épülésre,békességre.

 A Vigilia katolikus irodalmi,művészeti,tudományos folyóirat. Rendszeresen közöl verseket,tanulmányokat,interjúkat,esszéket. A 2004/11.szám tartalmából: Gánóczy Sándor tanulmánya a II.Vatikáni Zsinat előzményeiről. Jelentős reformmozgalom zajlott már jóval a zsinat előtt Németországban és Franciaországban. Szuromi Szabolcs Anzelm Karl Rahnernek a zsinat munkájában játszott szerepéről ír. Közli a folyóirat Rahnernek a zsinat idején kelt leveleit,ebben panaszkodik a konzervatívok áskálódására és a dolgoknak  borzasztó lassú haladására-Alfonz Jestl osztrák költő versei. A Filozófia című költemény voltaképpen a klasszikus görög-római eredetű filozófia hiábavalóságáról szól. A Temetés című költemény az emberi elmúlás kegyetlenségét,fájdalmát szólaltatja meg.-Nagyon értő,filozófiai nézőpontú elemzést olvashatunk Pór Péter tollából Kertész Imre:Sorstalanság című könyvéről. Létezik-e abszolút Rossz és abszolút Jó-tehetjük fel a kérdést az esszé elolvasása után-Lehet-e őszintén élni?Eg...

A Vigilia katolikus-de más irányzatokra is nyitott- folyóirat,mely teológiai írásokat éppúgy közöl,mint történelmi témájú esszéket,szépirodalmat,verseket,stb.A 2004/1.szám tartalmából: Történelem:Havas László tanulmánya II.Szilveszter pápa és Szent István magyar király kapcsolatáról.A pápa szeretett volna olyan Európát létrehozni,melyet a pápaság irányít a szeretet és a béke jegyében- A magyar katolikus egyház a kommunizmus időszakában(1949-1990). Mennyire igazak azok a vádak,melyek szerint az egyház lepaktált a kommunistákkal?Hogyan fogadta a magyar társadalom a békepapok működését?-Vathy Zsuzsa megrázó prózai írása a magyar hajléktalanok és krónikus betegek helyzetéről-Lászlóffy Aladár verse Haydn zenéjének szellemét őrzi tovább-Török Endre filozófus a metafizikai és a szakrális gondolkodás közötti különbségről,bűnről,szenvedésről,igazságról-Intetjú Hans Urs von Balthasarral az egyházakról,a modern világról,a társadalomról. A Vigilia folyóiratot-nézetektől és világlátástól függetlenü...

 Vannak élethelyzetek,amikor mondanivalónkat nem vagyunk képesek szavakba önteni. Annyira magávalragad,olyan erős flow-élményt ad nekünk valaki vagy valami,hogy agyunk nyelvi központja azt mondja:ússz az árral,kedves Központi Idegrendszer,nekem ez már sok. És a hangokat felváltják az egymásbaomló képek. A Vigilia folyóirat 1988/7.számában megjelent Deák László:Még mindig kimondhatatlan című verse. Ebben a műben a boldogság bizonytalansággal jár együtt. Hiszen van név,amit több ezer év óta kimondani nem lehet. De most,a beteljesülés küszöbén sem?Nem. Csak gyönyörködhetünk benne,az Ő nevében,csodálhatjuk fényességét,erejét. De a nevet még mindig nem mondhatjuk ki,ahhoz még kell egy lépés. Gondolom,kitalálták a Kedves Látogatók,kinek a nevéről van itt szó. De pontosan azért tartom mindenki számára értékesnek és személyhez szólónak Deák László versét,mert ezt a megnevezhetetlenyég-élményt a világiak is átélik olykor. A természet titokzatossága és fensége,magánéleti-családi örömök bárki...

A Vigilia katolikus folyóirat ( mely a piarista rendtartomány támogatásával jelenik meg) 2015/5. számában olvashatunk egy érdekes tanulmányt. Címe: Hazugság,igazság, irodalom:Foucault, Beckett. A tanulmány szerzője Cseke Ákos. Cseke Ákos tartalmilag idézi Michel Foucault-nak, a 20.század legnagyobb francia filozófusának megállapítását, miszerint a modern irodalomnak az a jelentősége, hogy az igazság és az igazmondás egyetlen helyévé vált. Tehát- vonhatjuk le a következtetést- Foucault szerint a modern irodalom mindig igazat mond, vagy legalábbis többnyire igazat mond. Csakhát, ha ez igaz, akkor hová tegye az ember a kommunista korszak hazug, idillikus irodalmát, vagy éppen a sarlós-kalapácsos szocreált, aztán a rendszerváltás utáni balliberális hazug hüppögést, a neonáci elemekkel átszőtt magyarkodást, ezeket hová tegyük? Ezek bizony nem nem mondtak igazat. Tehát Foucault-nak nincs igaza. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Hírek a biztosítások világából : biztositasiszemle.hu