Írott és elektronikus média régen és ma

 A Görgei-kérdés hosszú évtizedeken át a magyar történettudomány mérlegéül szolgált:aki Görgeit árulónak tartotta,az balos volt,aki nem tartotta annak,az meg jobbos. Az ilyesfajta leegyszerűsítések ártanak legjobban a történetírásnak. Amikor elkezdtem olvasni a Világ Magyarsága c.hetilapban (2020.május 7.)Hutzler Vilmos írását,azt gondoltam,ez is csak egy újabb vitacikk,mely cseppet srm meggyőzően támasztja alá egyik vagy másik oldal igazságát. Aztán rájöttem,hogy itt jóval többről van szó,mint vitacikkről:Görgei Artúr hadvezéri pályafutásának rövid (egész oldalas) ismertetése ez,olyan tényekkel,melyekről még soha nem volt szerencsém hallani  Három olyan tényt találtam a cikkben,mely meggyőzően igazolja Görgei elkötelezettségét,és cáfolja áruló voltát. 1.Andrássy kifejezetten kérte Görgeit,hogy kezdjen egyeztető tárgyalásokat az orosz udvarral. 2.Kossuth az OHB elnökeként adott felhatalmazást Görgeinek az oroszokkal való békekötésre(na,itt csattantam fel. Aztán az emigrációban mindenfé

Péter János, cikkéből tudjuk, mely az Ország-Világ 1958.május 1-i számában jelent meg, hogy a szputnyikválság idején Billy Graham, a már akkoriban a is tömegeket mozgósító evangelista, három kérdést tett fel egyik rádióbeszédében: 1. Amerika tudatában van-e annak, hogy a Szovjetunióból irányított lövegekkel bármelyik percben rommá lőhetik? 2. Fenáll-e annak lehetősége, hogy az USA szovjet bábállammá válik? 3. Tudja-e az amerikai politikai elit, hogy két választása van: vagy elfogadja a Szovjetunió kezdeményezését, és leül tárgyalni, vagy atomháborút indít? A szovjetek 1957.október 4-én lőtték fel az első szputnyikot. Ezzel voltaképpen annyi történ, hogy kezdetét vette az űrkorszak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Egy tanácsadó oldal: penzugyitanacsok.blogspot.com