Írott és elektronikus média régen és ma

 Akik kicsit is ismerik Magyarország és Kelet-Közép-Európa történetét, azok tudják, hogy az 1957-ben hatalomra került Kádár-diktatúra fokozatosan puhult. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a egyházakkal kapcsolatos üldözés, megfélemlítés is enyhült. De ez nem igaz. Takács Tibor: Nyírségi hittestvérek. Két nyíregyházi evangélikus lelkész megfigyelése az 1960-as évek végén. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2023/3.39-51. .o. című tanulmányából tudjuk, hogy Joób Olivér nyíregyházi evangélikus lelkészt a kommunista diktatúra rettegett szerve, az állambiztonság, még az 1960-as évek végén is megfigyelt. Összefüggést kívántak találni ugyanis Joób és egy svájci komunizmus- ellenes szervezet között, aztán ennek kapcsán legalábbis bebörtönözni Joóbot. Mindent bedobtak, egy éjszaka például a tetőn keresztül bemásztak a lelkészi hivatalba, hogy lehallgató készüléket helyezzenek el ott. Aztán persze nem találtak semmi különöset,nem volt itt szó semmiféle nemzetközi összeesküvésről, legf

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

 2022.április 3-án választásokat tartottak Magyarországon. Az Orbán Viktor vezette FIDESZ-KDNP pártszövetség kétharmados győzelmet aratott. A külföldi sajtó és média általában Márki-Zay Péternek,az ellenzék miniszterelnökjelöltjének követhetetlen kommunikációra helyezte a hangsúlyt, midőn az ellenzéki vereség okait kereste. Szerintem az okok mélyebbek, messzebbre nyúlnak, s ha az ellenzék ( értem itt a baloldali-liberális erőket) 2026-ban nyerni akar, a következőket kell tennie: - Ezt a sehová sem vezető pártszövetséget fel kell oszlatni, minden párt maga alakítsa ki saját profilját, erősödjön meg.Ehhez kell sok munka- főleg az- meg pénz, meg jó arcok.  - A pártok tegyenek szert tömegbázisra. Ne pusztán csak a médiatermékekben való befolyás megszerzésére helyezzék a hangsúlyt, hanem hús-vér emberekből álló aktív tagságot építsenek. - Mindent, ami keresztényellenes, felejtsenek el. Magyarországon él 1,8 millió római katolikus, félmillió református, százezer körüli evangélikus,stb, nem a

 A Reader's Digest magazin 1996.októberi számának cikke szerint (Szabados Krisztián:Hogyan nevelhetünk erkölcsös gyermeket?, 121-124.o.) igen.Elég, ha tudatosítjuk értékeinket, elmondjunk a gyerkőcnek, mi a jó és mi a rossz, felismerjük a bűntudat hatalmát ( apropos:nem ezt művelte másfél évezreden át a katolikus egyház?) no és persze támogatjuk az iskolai erkölcsi nevelést. Itt máris felmerül az első kérdés: ki mondja meg, mi a helyes erkölcs? Szabados Krisztián elmélete szerint -melyet egyébként kitűnően, szép és érthető magyarsággal fejt ki- a gyermek erkölcsi fejlődése a családon és az iskolán múlik. Ez az, amivel vitatkoznék. Mert a 21.században sok más olyan tényező van, amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek erkölcsi fejlődésére, s amin a szülők- mert elsősorban nekik szól ez a cikk- nem igazán tudnak változtatni. Ilyen tényezők: - haverok - internet, ezen belül is filmek, játékok - a felnőttek példaadásának hiánya, társadalmunk vezető rétege egyre erkölcstelenebb - a

 Czelder Márton (1833-1889) református lelkész a szabadságharc leverése utáni magyar irodalom ismert alakja volt. Írt politikai publicisztikát, gyermekverseket, és természetesen, foglalkozásából adódóan, lelkiségi műveket, pl. imádságos könyvet. Aztán, 1860-ban, Czelder Márton elhívást kapott az Úrtól, és tízéves missziós körútra indult " Oláhországba és Moldovába", rengeteg református és egyesült protestáns gyülekezetet alapított, a román ortodoxia felettébb ellenséges közegében. Mindenesetre a misszió sikerrel zárult, az alapított gyülekezetek még évtizeddel alapításuk után is virágoztak, gyarapodtak.   Arany János, nemzeti költőink talán legnagyobbika, ekkoriban a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője is volt. A folyóirat 2. számának első szerkesztői üzenete éppen Czelder Márton missziójának dicsérete volt. Arany szerint a lelkész " ritka példája az önzetlen lelkesedésnek". Ebben teljesen igaza volt. És jó olvasni, hogy a 19.században még a világi médiumok is komoly

 Nagyon szeretem a keresztény kegyességi kiadványokat,ezek közül az egyik legjobbnak a Csendes Percek( The Upper Room) címűt tartom. Az USA Tennesse államában adják ki,33 országban terjesztik,mindenhol anyanyelvre lefordítva. Talán azért is különleges a hasonló "médiatermékek"között,mert nemcsak teológusok,hanem laikusok is írnak egy-egy napra szánt elmélkedést.  A 2017.március 13-ra szánt áhítatot bizonyos Andy Baker írta,Tennessee (USA) államból. Jakab levelének 1,25 igehelye a textus,itt szerepel a sokak által ismert "szabadság tökéletes törvénye"kifejezés. A magyarázó szövegben viszont nem konkrétan erről az igehelyről esik szó,hanem arról,hogy milyen gyorsan elfeledkezünk saját kereszténységünkről az istentiszteletek után. Nem úgy viselkedünk az emberekkel,mint ahogy krisztusi emberként kellene viselkednünk. Templomon kívül valahogy nem mindig sikerül megfelelni a krisztusi eszményképnek.Az 1Pét 3,8 igehely a testvérszeretetről,meg úgy általában a keresztény em

 Megnéztem a közmédia Duna csatornáján a Brown atya c.krimisorozat Sípszó a sötétben c.epizódját. Meg kellett állapitanom,Chesterton zseniális. Ő maga is teológus volt,sokat tudott az okkultizmusról.Bele tudta képzelni magát egy anglikán pap bőrébe,aki egyszer csak egy okkult szeánszfélén,pontosabban:árverésen találja magát. Ráadásul egy általa nagyon tisztelt,okos peofesszor a házigazda. Itt valami nem stimmel...Mark Williams pedig remekül megformálja a szerepet. Végül majdnem ő esik áldozatul,de valami titokzatos erő,talán Isten,megsegíti. A Sípszó a sötétben izgalmas, remek epizód,a Brown atya pedig kiváló sorozat.  Nagyon örülnék,ha a közmédián sugárzott filmsorozatok közül legalább ilyen színvonalú lenne mindegyik... A tágabb teológiai mondanivaló pedig az:hogyan viszonyuljon a kereszténység az okkultizmushoz?Brown atyával együtt mondhatjuk:legalábbis gyanakodjon. Az sosem árt. 

Ki gondolné, hogy Magyarországon már az 1980-as években missziót kellett szervezni a kallódó fiatal drogosokért, A Gyermekünk folyóirat 1986/3. száma interjút közöl Erdős Eszter lelkésszel, aki részletesen beszél a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által indított kezdeményezésről. Személyes érdeklődésémet leginkább az a kérdés keltette fel, hogy mit szóltak az idősebb egyháztagok mindehhez. Erdős Eszter erre azt válaszolja, hogy eleinte rokonszenvvel fogadták, aztán, amikor " a fiatalok a maguk módján kezdtek viselkedni", már idegenkedtek tőlük. Őszintén szólva, nem csodálkozom. Az 1980-as években ilyen konfliktushelyzet egy keresztény közösségen belül- nem semmi lehetett. A Gyermekünk folyóiratnak internetes oldala nincs, mivel meg méltóztatott szűnni az internet elterjedése előtt. Akit érdekel az interjú, írjon! 

Az, hogy egy katolikus pap alkoholista lesz, valahol a katolicizmus csődje is. Ha a hit nem elég erős, még annyira sem, hogy a legnagyobb világi bűnöktől megóvjon, akkor hogy állunk a hit gyümölcseivel? Mi lesz a szeretettel, békességgel, örömmel, és a többiekkel? A Heti Válasz 2017.december 21-i száma szól a Hivatásőrző Ház tevékenységéről. Ezen intézetet azért alapították, hogy alkoholista papjait a katolikus egyház itt rehabilitálja. Ha az intézmény weboldalára kattintunk, látjuk, hogy azóta már más függőségekben szenvedő egyházfik is csatlakoztak a népes csapathoz, sőt, hogy a kép teljessé váljon, nyitottak a laikus hívők felé is... Persze, a katolikus papok alkoholizmusa, szerencsejáték-függősége nemzetközi jelenség. A Heti Válaszban említett Hivatásőrző Ház egy nagy nemzetközi csoport, a Guest House tagja. Ez a csoport büszkén hirdeti magáról, hogy Amerikában már több, mint 3000 (!) katolikus egyházi személyt szokatott le a piáról. Lenyűgöző. Persze, a felszentelt pap nem

A Concilium teológiai folyóirat, ám akadnak olyan írásai, melyek a nem hívő közönséget is érdekelhetik. Christopher Lasch cikke a folyóirat 1981.januári számában a konzervativizmusról ír. Pontosabban arról, miért is fordulnak a keresztény emberek a biblikusabb, konzervatív- általa csak fundamentalistának nevezett- karizmatikus egyházak felé. Szerinte azért, mert a történelmi keresztény egyházak elvilágiasodtak, így a hívők jobb híján (sic!) átvándoroltak a " fundamentalista" karizmatikusokhoz. Christopher Lasch nem értette ezt az egész konzervativizmus- problémát. Egyszerűen arról van szó, hogy az emberek szeretik a " tiszta" dolgokat. Ha egyszer egy egyház szeretetről, türelemről, evangéliumi szegénységről és nem utolsósorban hitről prédikál, tegyen is úgy. A hagyományos keresztény egyházak nem tettek úgy. A karizmatikus ( legyünk pontosak: pünkösdi neoprotestáns karizmatikus) egyházak többsége ellenállt mind a teológiai liberalizmusnak, mind pedig a túlzó mate

Az Élet és Irodalom című folyóirat 2019.április 18-i számában olvashatjuk Gábor György írását, melynek címe:Szekularizálódó vallás, szakralizálódó politika. Gábor György elemzi Peter L.Berger vallásszociológus elméletét. Megállapítja, hogy míg az egyházak- különösen a keresztény egyházak- vesztettek jelentőségükből, különösen az oktatás terén, addig a politika egyre inkább transzcendenssé vált, egyfajta dualista magatartást vett fel, Jók és Gonoszok csatáznak egymással a mandátumokért, a kormányzati pozíciókért. Nagyon okos, nagyon tárgyilagos hangvételű esszé, minden politikusnak és minden kereszténynek ajánlom elolvasásra. Az első mondatok kissé hosszúak, de ez ne szegje kedvét senkinek! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Bibel und Liturgie, azaz: Biblia és liturgia. Ausztriában megjelenő katolikus keresztény folyóirat. Az 1979/1. számban olvashatjuk Norbert Höslinger ágostonrendi kanonok írását, aki erőteljesen kritizálja a korban érvényben lévő gyülekezeti gyakorlatot. Szerinte a plébánosok programja túlzsúfolt, a hívők sok esetebn nem a hittel, hanem közösségi ügyekkel foglalkoznak, a papok sok esetben fegyelmezetlenek, és általában: az egyházi rendnek, a gyónáson kívül, nincs személyes kapcsolata a hívekkel. Höslinger nem túl optimista a jelent illetően. Pedig- mint írja-. az egyház élete voltaképen a plébániákon zajlik. Itt kellene a katolikus egyháznak megerősödnie. Azt azonban Höslinger atya sem tudja, hogyan. Recept nincs, mint ahogy a történelmi egyházak esetében annyi minden más problémára nem találtak gyógymódot. Ezért aztán a történelmi egyházak, de különösen a katolikusok, jelentős pozíciókat vesztettek. Üres a templom. Hogy ebből hogyan lesz kiút a 21. században? Hát, azt nem nekem ke

A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének folyóirata, évente 4 alkalommal jelenik meg. A 2018/4. szám kék színű címlapja kiváló, konzervatív értelemben esztétikus. Ami a tartalmat illeti: minden történelem szakos hallgató és tanár számára kötelező olvasmánnyá tenném Fodor Pál és Pók Attila tanulmányát, melynek címe:A Magyarság Európában.ezer év a határon. A tanulmány voltaképpen egy bécsi konferencián elhangzott előadás szerkesztett vázlata. Nagyon szépen és pontosan mutat rá arra, milyen történeti-politikai dilemmák előtt állt a magyarság több, mint ezeréves története során. A szerzőpáros több ízben, több korszak kapcsán is kiemeli a nyugati és keleti egyházak eltérő beágyazottságát. Nyugaton az egyház fontos társadalmi és gazdasági intézmény, keleten kolostori és része az államnak. De nemcsak ezért lenne érdemes mindenkinek elolvasni ezt a tanulmányt. Persze, ezzel nem merül ki a Történelmi Szemle 2018/4. kinc

Az Ébredjetek! a Jehova Tanúi folyóirata. Általában népszerű témákat tárgyal bibliai megközelítésben. Ennek mindenképpen van létjogosultsága. Azt viszont már nem teljesen értem a 2017/5.szám olvastával, miért kell egy egyháznak olyasmivel foglalkoznia, hogy földrengés esetén szabad-e bebújni a szekrény alá, vagy hogy a katasztrófa idejére tartogatott túlélőcsomagban sípot is kell tartani a vészjelzéshez. Ettől függetlenül tanultam néhány dolgot ebből az Ébredjetek!-ből, csak azt nem értem ,miért egy egyház foglalkozik ezzel, miért nem pl. a Katasztrófavédelem. Amúgy meg elég kevés az újságban a bibliai idézet. 12-t találtam 13 oldalon.

Megjelent a Hetek országos közéleti hetilap 2017.december 15-i száma. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Mark Zuckerberg felmérhetetlen hatalmat összpontosított kezében, a Facebookot a jövő egyházává akarja tenni. Választásokat dönt el, globális értékrendet akar meghonosítani a társadalom minden szegmensében. - Donald Trump amerikai elnök történelmi bejelentése: Jeruzsálemet tekintik Izrael fővárosának. A palesztinok közben azért küzdenek, hogy minden állam elismerje a önálló Palesztinát. Más kérdés, hogy van-e erre bármilyen alapjuk - Mi még úgy tanultuk az iskolában, hogy az emberi gondolkodás és érzés központja az agy. Egy kutató szerint ez nem feltétlenül van így: az emberi bélrendszerben található nagyon komoly ideghálózat irányítja az ember érzelmeit és intuitív képességeit. A Hetek Magyarország talán legkitűnőbb politikai hetilapja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő! 

Az Új Misszió című katolikus egyházi folyóirat tartalmából: Folignói Szent Angéla egyik látomásában Krisztus koporsójában feküdt- A Hegyi Beszéd 8 boldogságról szóló része- A pápa szerint egyik állam sem írhatja elő, hogy a hívőnek meg kell tagadnia Istenbe vetett hitét. 2011. a család éve- Hét jó tanács jegyeseknek- Minorita Vértanúk Emléknapja- A sienai Szentostyák esete- Sátoraljaújhelyen templomünnepet tartottak- Megújul a gyöngyösi ferences kolostorban működő könyvtár- Máger Ágnes képzőművész kapta a Múzsa-díjat- Lázár Ervin: hóban (részlet), Egyre több fiatal akar öngyilkos lenni- Poirot és a rózsafüzér

A rendkívül színvonalas egyházi folyóirat 2011.évi első számának tartalmából: "Életünk sziklára lesz alapozva, ha engedelmeskedünk Jézus Krisztus igéjének"- A 2011. év igéje: " Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval"- Gáncs Péter püspök szerint 2011. a szabadság és önkéntesség éve lesz- Dr. Fabiny Tamás cikke: Vaticano centro. Szubjektív római tudósítás. Izlandon 26 napig tartanak a karácsonyi ünnepségek- A GYSM megyei börtönbe evangélikus lelkészek látogattak- Hol a helye a keresztény ünnepkörben Vízkeresztnek?- Tehetséggondozás a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában- Luther- konferenciát rendeznek Révfülöpön, január 28-29-én

Az 1956-os forradalom után kérdéses volt, sikerül-e olyan egyházi tudományos folyóiratot megjelentetni, mely elhatárolja magát a Rákosi- korszak bűneitől. A tartalomból: A teológia az egyházért van, az egyházat pedig Isten az emberért alkotta. Ebből a cikkíró szerint az következik, hogy "el kell fogadni az 1945 után végbement változásokat".- Az evangelizáció az 1930-as évektől. A Soli Deo Gloria és a Bethania- mozgalom. Új utak az evnagelizációban 1945 után. A XX. Pártkongresszus hatása az egyház életére.- Misszió és evangelizáció- A közép-európai egyházak összefogásáról- Látogatás a Szovjetunióban: " A szovjet emberek magatartásában az első pillanattól kezdve fellelhetünk egy derűsen komoly, határozott etikai vonást". " Lenin géniusza mennyire élő a mai szovjet emberekben is".- Ordass Lajos "konzervatív restaurációs kísérlete megbukott". A rövid szemléből is látszik: Rákosi szellemét még 1958-ban sem sikerült elpusztítani...