Írott és elektronikus média régen és ma

Balogh Edgár (1908-1996) a huszadik századi kelet-európai baloldali gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Csehszlovákiában,majd Romániában élt,műveinek többségét magyar nyelven írta. A Népszabadság 1981.december 24-i számában (eredetileg a Népszava negyven évvel azelőtt megjelent híres karácsonyi számára emlékezve)jelent meg Balogh Edgár:Három vezérlő eszme igaz szolgálatában című cikke. Emeljünk ki a bravúros publicisztikai írásból egy gondolatot: Mely három eszme vezette közéleti működése során Balogh Edgárt? 1. Népiség,azaz a falu,a parasztság felé fordulás 2.Népfrontiság,azaz:a baloldali erőknek össze kell fogniuk,nézetkülönbségeiket háttérbe kell szorítaniuk 3.Népi demokrácia,azaz a szovjet típusú berendezkedés elfogadása. (21.századi szemmel ez utóbbit kifogásolhatjuk,az első kettő viszont "pozitív").  A cikkben említést tesz még egy eszméről,amit fontosnak tart:ez pedig a nemzetiségek egymással való megbékélése,a "nemzeti elzárkózások felkísértő korlátaival&q

 Rohanó tudományos világunk elszáguld a tegnap eredményei mellett. Ritka dolog manapság, hogy bármely természettudományban egy 1984-es cikk még releváns legyen. Nos, Miklós András háromrészes cikksorozata erre a sorsra jutott. A torzonborz hangjegyek- fejezetek a pszichoakkusztikából című, nagyon komoly és valóban csak szakemberek számára érdekes sorozat második része ( Hi-Fi Magazin, 1984/2, 25-32.o.) például a torzításokról szól. Részletesen elemzi a harmonikus torzítást, az intermoduláris tozítást, illetve a különbségi torzítást. Igaz ugyan, hogy a cikk- nevezhetjük inkább tanulmánynak-  megjelenése óta a technikai eszközök jelentősen változtak, igaz, hogy a világ is sokat ávlzotott, de a hangtorzítások maradtak. Akit érdekel a téma, keresse meg a folyóiratot valamelyik adatbázisban, és tanulmányozza át alaposan a cikket! Megéri!  S hogy mennyire komoly szakmai tényező volt ez a magazin: 1984-ben 58 forint volt egy szám ára! Ez akkor egy magazinért hatalmas összeg volt. De az érdekl

A Holmi remek irodalmi-kulturális folyóirat volt, kár, hogy 2014-ben megszűnt. A folyóirat 1989.novemberi számában közlik Kertész Imre 1984-es naplójegyzeteit. Nagyon borongós hangulat jellemzi az egész írást, apró örömök persze vannak, de azért mégiscsak a filozófia és az irodalom dominál. Afféle olvasónapló ez, nagyon markáns személyes reflexiókkal. Pascal, Hegel, az akkoriban igencsak népszerű Simone Weil, Montaigne- felvonul a világirodalom. Nagyon érdekes, az ekkor még a Nobel-díjtól igencsak messze levő író bölcs reflexiói egy kibontakozó reformkorban. Az is tetszik, hogy alig van benne politika. Kertész Imre nem akart magából utólag, szabadabb történelmi periódusban hőst faragni. Író maradt.  És jól tette. A Holmi folyóirat régebbi számai itt elérhetők PDF formátumban: holmi.org/repertorium

La Croix a francia katolikus egyház lapja. Az 1984.július 29-30-i számban olvasható egy cikk, mely arról szól, hogy egy hölgy nagy nehézségek közepette otthagyta a Moon szektát, és visszatért a katolikus egyházba. A cikk szerzője ezt általános folyamatként láttatja. Szerintem hibásan. A "dezertáló" hívők már 1984-ben sem hagyták ott a szektákat és nem tértek vissza a katolikus egyházba. A római katolikus templomok kongtak az ürességtől. Ami a legrosszabb:a kiábrándult keresztény hívők nem azért hagyták ott a katolikus egyházat, mert szektákba vágytak ( és itt jön a kérdés: mit nevezünk szektának? Egy nemrégiben keletkezett katolikus honlap még a baptistákat is szektának minősíti!), hanem azért, mert a katolikus egyház kiüresedett, nem tudott számukra semmi lényegeset mondani. Ennyit a Croix cikkéről. 

Kínában már 1984-ben 200 millió gyermek élt, azóta már ez a szám biztosan megnőtt 300 millióra. A Gyermekünk folyóirat 1984/11.számában olvashatunk egy elégg tömör, alig egyoldalas írást a kínai gyerekek helyzetéről. Szerintem eléggé antihumánus, merthogy az elméleti oktatást imnidig összekötik a gyakorlattal- ez a komunista országokban mindig a gyerekek dolgoztatását jelenti- meg hogy az anyák a szoptatás idejére mentességet kapnak a munkahelyükön- na, még jó, majd szoptatás közben fog a szalag mellett dolgozni, de ez csak vicc. Szóval, nekünk, magyar gyerekeknek aranyéletünk volt...