Írott és elektronikus média régen és ma

Sorozatunkban régi vagy régebbi printelt sajtótermékekben lapozgatunk. Örök értékeket keresünk,s gyakran találunk is.  Jómagam kedvelem a horror műfaját-túlzásba azért nem viszem-éppen ezért örültem,amikor 2021-ben bemutatták az első magyar horrorfilmet,Post Mortem címmel. A film rendezőjével ,Bergendy Péterrel,készült interjút a Demokrata című hetilap 2021.november 10-i számának 62-63.oldalán olvashatjuk,készítette Farkas Anita. Nagyon érdekes,intelligens,színvonalas beszélgetés. Külónösen az a rész tetszik benne,amikor a rendező filmje és a történelem kapcsolatáról beszél. A Post Mortem 1918-ban,a világtörténelem egyik legnagyobb tragédiája,a spanyolnátha-járvány idején játszódik. Nagyon érdekes személyiséget ismerhetünk meg az interjúból,s ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe a filmet is,mert az is nagyon jó.

 Új sorozatunkban európai folyóiratok (tudományos,kulturális,szakmai,történelmi és egyéb témájúak) irásait ajánljuk figyelmükbe. -Czifrik Katalin:A vízgazdálkodás meghatározza a jövőnket.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug.10.10-12. A címben minden benne van,de hogy részletesebben is:szó esik pl. a vízbiztonság növeléséről. -Glant Tibor:Tudományos béke.Rubicon,2020/6-7.77-91. Az első világháború után Wilson elnök egy tudományos testület segítségével tanulmányozta az igazságos béke lehetőségeit.Kiváló történelmi írás a legnépszerűbb történelmi folyóiratban. -Horváth Levente:Ki mondja meg nekem,ki vagyok?Reformátusok Lapja,2023.január 8.24-25. Gyönyörű és elgondolkodtató írás a helyes önismeretről. -Oravecz Imre:Idézzünk szellemet,megjelenik.Élet és Irodalom,1983.január 28.,1.o. A már érett költő visszatekint fiatalkori verseire és nem túl elégedett.Taszítóak azok a nagy szándékok és nagy szavak. -A.K.Ramanujan:Egy folyó.Az indiai költő versét Dezső Csaba fordította.Alföld,2022/8.30-31. Epi...

 1990,azaz a kommunista rendszer bukása után megindult Magyarországon a privatizációs hullám. Az állami cégeket általában külföldi vállalatok ill.üzleti érdekeltségek akarták privatizálni.  A Reform hetilap 1993.június 17-i száma egy ilyen esetről számol be.A gyöngyösi Ipari Szerelvény és Gépgyárat egy osztrák cég 60 millió forintért akarta megvenni,a cég hivatalos becsült értéke 289 millió forint. Alig több,mint 20 százalékot fizettek érte. A dolgozók is meg akarták vásárolni az üzemet,de pályázatukat elutasították,az őket képviselő két mérnököt elbocsátották. Másik 40 dolgozóval együtt. Az osztrák cég mindennek ellenére 65 milliós fejlesztést ígért.  A rendszerváltás időszakában tömegestül történtek ilyen és ehhez hasonló esetek Magyarországon. De ez már történelem. Vagy mégsem?

 A Maglics Bosznia-Hercegovina legmagasabb hegye,2386 méter. Egy magyar túracsoport 2008-ban megmászta a hegyet. A Magyar Turista 2008/12.számában jelent meg kitűnő túrabeszámoló erről a megsüvegelendő sportteljesítményről. Merthogy a Maglics nem olyan,mint az Alpok. Sokkal vadabb,kevésbé kiépitett az infrsstruktúra,ugyanakkor alpin-felszerelés sem feltétlenül szúkséges a felfelé vezető úthoz (lefelé már igen), s a tábla szerint mindössze három óra alatt teljesíthető.  Tényleg teljesíthető. S ami a tetején várja a túrázókat,az nem más,mint a Balkán történelme,zászlók és szobrok formájában. Kitűnő cikk,talán kedvet csinál egy jó kis túrázáshoz... (Makleit László:Toronyiránt a Maglicsra. Magyar Turista,2008/12.,18-19.)

 A "hagyományos",tulajdonképpen a gimnáziumi tankönyveken alapuló történetírás és irodalomtörténet-írás meglehetősen pontatlan képet rajzol a huszadik század európai történelméről. Példának okáért:a magyar kultúrtörténetben engesztelhetetlen ellenfélnek tekinti a népieket és urbánusokat. Ha valaki elolvassa Papp István cikkét, valami más, sokkal szebb kép rajzolódik ki előtte. Már a cikk címe is elgondolkodtató:Népiesek és urbánusok: egy tábor két szárnya. Mert bizony, többségük valahol egy táborhoz tartozott, a demokrácia és a magas szintű kultúra-művelés táborához. Mindannyian azok dolgoztak, hogy Magyarországnak és Európának jobb legyen. Babits, Illyés, Németh László, Hatvany Lajos báró és a többiek a korszerűsödés, mint paradigma, mentén látták a világot. Abban különböztek, ahogy ezt a korszerűsítést megvalósítani kívánták. Minden történelemmel foglalkozó, vagy a történelem iránt amatőrként érdeklődő Olvasó számára nagyon nagy szívvel tudom ajánlani ezt a cikket.  (Papp I...

 Vajon hogyan ért véget történelmünk során a magyar miniszterelnökök élete? Hogyan alakult személyes sorsuk? Erre keresi a választ a 168 Óra ( azóta már megszűnt) hetilap 2011.október 28-i számában Buják Attila cikke. A nagyon komplex látásmódú írásban közölt adatok meglehetős elkeseredésre adnak okot. A 71 miniszterelnöki ciklus 64 kormányfője közül kilenc fő erőszakos halált halt, tizenegyen valamely külföldi országba emigráltak, hatan börtönbüntetésben részesültek itthon- igaz, volt, aki még miniszterelnöki pályafutása előtt. A 64 kormányfő közül 26 tehát nem természetes halált halt vagy hosszabb-rövidebb  börtönbüntetést szenvedett, vagy idegen földön, többnyire elszegényedve hunyt el. Elképesztő szám. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy magyar miniszterelnöknek lenni nem életbiztosítás...A történelem tanúsága szerint egyáltalán nem biztos, hogy otthonában, ágyban, párnák közt éri a halál az illető politikust. És akkor még nem esett szó az erőszakos halált halt köztársasági eln...

 Egy nagyon jó összefoglaló cikk jelent meg Jugoszlávia második világháború utáni történetéről. A délszláv állam ( mely 1924 óta létezett) 1945 után külön utakon járt: sem a nyugati kapitalista, sem pedig a Szovjetunió uralta kelet-európai övezethez nem csatlakozott. Tito marsall, a jugoszláv partizánok vezére és 1945-re az ország első számú politikai vezetője már 1945.május 21-én Ljubjanában elmondta, hogy nem akarja, " hogy belekverjenek a befolyási övezetkért való alkudozásba".  A cikkből megtudhatjuk, hogy már 1945-ben komoly surlódások voltak a szovjet és jugoszláv katonai vezetés között, képet kapunk arról, hogyan lettek elsőszámú ellenséggé a csetnikek. Elcsodálkozunk azon, milyen hatékonyan szervezte meg Tito marsall a hadseregét. Nagyon fontos, hogy a szövetségesek, különösen az angolok nyomására, II.Péter király tárgyalásokba kezdett a felkelőkkel. Ugyanakkor az utolsó bekezdésből kiderül, hogy az 1945 utáni jugoszláv állam éppolyan kökeményen kommunista állam volt,...

 Már a modern kori történelem tragikus lapjaira tartozik, hogy 1994-1995-ben véres polgárháború zajlott a Közép-Afrikában található Ruandában. A hutuk és tuszik összecsapásának több százezer halálos áldozata volt.  A Reader's Digest Válogatás magazin 1994.decemberi számának 67-72. oldalán olvashatjuk Malcolm McConnell: Menekülés Ruandából című írását ,amely a ruandai polgárháború első pillanatairól szól. A kint dolgozó amerikaiak életéért és ügyeiért felelős munkatárs felesége távolból hangzó robbanásokra lesz figyelmes. Pár óra múlva a vérszomjas milicisták már a családját fenyegetik, menekülniük kell. Már majdnem elérik a burundi határt, amikor belebotlanak egy teljesen irracionálisan működő, " katonai" egységbe, tizenévesekből álló milíciába. A történet végét nem árulom el, de annyit mondok: a cikk kiváló, érzékelteti azt a kegyetlenséget, feszültséget, amely az ilyen és ehhez hasonló fegyveres konfliktusokat kíséri.  Egyúttal sokat megtudhatunk magáról a fegyveres kon...

 Akik kicsit is ismerik Magyarország és Kelet-Közép-Európa történetét, azok tudják, hogy az 1957-ben hatalomra került Kádár-diktatúra fokozatosan puhult. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a egyházakkal kapcsolatos üldözés, megfélemlítés is enyhült. De ez nem igaz. Takács Tibor: Nyírségi hittestvérek. Két nyíregyházi evangélikus lelkész megfigyelése az 1960-as évek végén. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2023/3.39-51. .o. című tanulmányából tudjuk, hogy Joób Olivér nyíregyházi evangélikus lelkészt a kommunista diktatúra rettegett szerve, az állambiztonság, még az 1960-as évek végén is megfigyelt. Összefüggést kívántak találni ugyanis Joób és egy svájci komunizmus- ellenes szervezet között, aztán ennek kapcsán legalábbis bebörtönözni Joóbot. Mindent bedobtak, egy éjszaka például a tetőn keresztül bemásztak a lelkészi hivatalba, hogy lehallgató készüléket helyezzenek el ott. Aztán persze nem találtak semmi különöset,nem volt itt szó semmiféle nemzetközi összeesküvésről, ...

 A történelem névtelen hősei közé tartoznak mindazok az ipari szakemberek, akiket a magyar múlt egyik legsötétebb időszakában, a Rákosi-rendszerben ítéltek börtönre és/vagy kitelepítésre, hamis vádakkal. Közéjük tartozik Papp Simon olajkutató mérnök, akinek életéről már jelent meg monográfia is, de érdeklődőknek mégis először a BBC History folyóirat 2016,novemberi számában Nyáry Krisztián kiváló cikkét ajánlom. Címe: "Gondoltam, hogy a lelki tönkremenetelt jobban elviselem". Megtudjuk a cikkből, hogy Papp Simonnak köszönhetjük, hogy egyáltalán van olajkitermelés Magyarországon, ő fedezte fel Zala megyében az olajmezőket, majd az ő tervei alapján épült meg Európa leghosszabb olajvezetéke. A politika korán beavatkozott életébe, a második világháború idején már a németektől is védenie kellett a magyar olajkincset, aztán a szovjetek tették rá a kezüket. Papp Simont az általa irányított amerikai-magyar vegyesvállalat éléről tartóztatták le, hét évre börtönbe zárták. Pontosabban: e...

 Akit érdekel Budapest várostörténete- meg úgy általában véve az egész magyar történelem-az olvassa el Torma Tamás:BFolytonos laha, EMKE, Új Blaha című írását, mely a Népszava napilap 2021.szeptember 6-i számának 5. oldalán jelent meg. Szó esik benne a Blaha Lujza tér történetéről, megtudhatjuk, miért is hívták a régi EMKE kávéházat úgy, ahogy hívták, megsirathatjuk a kommunista hatalom által lebontott régi Nemzetit, gondolatban ott lehetünk az első aluljáró átadásánál,illetve levonhatjuk a tanulságot:A budapesti Blaha Lujza tér állandósága a változásban rejlik.  Nekem nagyon tetszett ez a cikk, kicsit nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem, de maga az összhatás túlmutat ezen. Torma Tamás cikke nem más, mint történelem alulnézetből, a magyar múlt egésze egyetlen pontból, a Blaha Lujza térről nézve. Kitűnő írás, ajánlom mindekinek. 

 Hogyan értékelhetjük a 2023.évet?Szerintem nem tartozott az emberiség történetének legszebb esztendei közé. 10 pontból 5 pontot adnék rá.  Nem sikerült lezárni az orosz-ukrán háborút,ősszel pedig újabb háború robbant ki a Közel-Keleten. A klímaváltozás ellen sikerült tenni valamit,valamelyest javult az egészségügy globális  helyzete is. Az északi félteke országainak GDP-je nőtt,az Egyenlítőtől délre fekvő államok viszont szegényebbek lettek. Szóval,eléggé vegyes volt a 2023.esztendő. Reméljük,a következő év már jobb lesz!

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár...

 1905-ben nagyon súlyos politikai válság volt Magyarországon, talán a 19. század történelmének legsúlyosabb belpolitikai válsága.Nem szeretnék belemenni a nem éppen szívderítő részletekbe, pl.abba, miként került hatalomra az ún. darabontkormány- ez majd egy másik bejegyzés tárgya lesz- inkább azt tartanám fontosnak kiemelni, hogyan is reagált erre az egész felfordulásra a vidéki sajtó, hogyan kommunikálta az olvasók felé az eseményeket..Vegyünk egy példát, pl. Balatonvidék ( Keszthelyen megjelenő vasárnapi hetilap), 1905.július 2. Szerkesztőségi vezércikk ( fél oldalas) tárgyalja a témát. Három dolgot emel ki: - az ellenállás az egész nemzet ügye - szigorúan törvényes mederben kell tartani - tilos a pártoskodás Hogy ebből mennyi vált valóra a fővárosi nagypolitikai boszorkánykonyhában, arról lehet vitázni. A lényeg, hogy vidéken maradjon meg a béke. Megmaradt. Többé-kevésbé.

 A második világháború ( 1939-1945) lezárásában, egyáltalán: az egész világtörténelemben, kulcsszerepe volt az atombombának, melyeket 1945. augusztusában Hirosima és Nagaszaki városokra dobtak le. De hogyan született meg az atombomba? Mit tartalmazott a Manhattan-terv? Közreműködött-e a kor két kiemelkedő fizikusa,Szilárd Leó és Albert Einstein, az atombomba előállításában? Miért pont Robert Oppenheimer lett a projekt vezetője? Mi történt 1945.július 16-án Alamogordóban? Németország és Japán valóban akart-e atombombát előállítani, s ha igen, milyen sikerrel tette ezt? Ezekre a kérdésekre kaphat választ minden történelem iránt érdeklődő, tanár és diák, a Hadi Krónika című folyóirat 60.számában olvasható Az atombomba születése című cikkben ( szerzőt, sajnos, nem jelöl a folyóirat). Azt is megtudjuk, hogy 1939.áprilisában Fréderic Joliot-Curie francia fizikus egy cikkében leírta, hogy "lehetséges atomhasadáson alapuló fegyvert előállítani.". Lehet, hogy innen indult minden?

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winsto...

 A HVG hetilap 2023.május 18-i számában olvashatjuk Nagy Gábor:A múltat végképp című,kiváló írását. A cikk Japán és Dél-Korea viszonyát,ezen viszony jelenlegi állását mutatja be. Szó esik Jun Szuk Jeol dél-koreai és Kisida Fumio japán miniszterelnökök találkozójáról,megtudjuk,milyen étel az omurice. Részletes képet kapunk arról,milyen hatása volt a két ország kapcsolatára a dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-as döntésének,illetve,hogy miért vette le Japán a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról  Dél-Koreát ( nem akarom megfosztani az  Olvasót az újdonság varázsától,annyit  elárulok:itt bizony történelemről,mégpedig a  második világháborúról van szó...). Azt is megtudjuk,milyen szerepet játszik a japán-dél- koreai politikai kapcsolatok alakulásában az USA. Nagy Gábor cikke kitűnő. Objektív,elfogulatlan. Tartalmazza a fontos tényeket,ugyanakkor nem szakértő olvasó számára is érdekes. Ez a cikk mérce lehet minden újságíró számára. Feltétlenül ajánlom minden,...

 A Magyar Narancs hetilap 2021.január 21-i számában jelent meg egy szenzációsan jó színikritika Puskás Panni tollából. Címe:A történelem mellékszereplői. Az írás Radu Afrim rendező Grand Hotel Retromadár illetve az előadás előzményeként felfogható Retromadár blokknak csapódik és a forró aszfaltra zuhan című produkcióját értékelte. Méghozzá nagyon jól,feltéve ugyanazt a kérdést,amit a rendező:mi,egyszerű emberek,a történelem mellékszereplői,mikor számolunk le a diktatorikus politikai rendszer emlékével,a huszadik századi múlttal?Nehezebb megszabadulni egy tapétától,mint tudomásul venni,hogy az ország vezetőjét mostantól nem XY-nak,hanem NZ-nek hívják. Érzelmileg manipulált társadalomban élünk,az elengedés pszichológia attitűdje még nem alakult ki. Mint egy búvópatak,időről időre visszatérnek a már-már elfeledett múlt bizonyos elemei.Nem tudunk csak úgy szakítani a múlttal. Miután elolvastam a Magyar Narancsban megjelent kitűnő kritikát,megnéztem az előadást online,a Tompa Miklós tár...

 Dobrudzsa Románia területén található, a Duna és a Fekete-tenger által határolt terület. Van ugyan szomorú történelmi múltja, de itt most nem erről szeretnék beszélni, hanem ennek az Európában egyedülálló vidéknek elképesztő természeti szépségeiről. Az Erdélyi Gyopár című turisztikai folyóirat 2005/6. számában jelent meg egy nagyon jó cikk, Madarak az őszi Dobrudzsában címmel, szerzője Szabó D. Zoltán illetve a fotós Jakob Augustin. Remekül megfigyelhetők Dobrudzsában a madarak élőhelyei, táplálkozásuk, viselkedésük. Nagyon fajgazdag vidék ez, a cikk az alábbi madárfajokról tesz említést: - vörösfarkú egerészölyv - békászó sas - kígyászölyv, - fekete és fehér gólya - héja - kékes rétihéja - búbos vöcsök - kuvik - búbos pacsirta - rózsás gödésny - füstifecske - ugartyúk - borzas gödény - fenyérfutó - havasi partfutó Nem akármilyen biodiverzitás. Ajánlom a cikket mindenkinek, aki valamilyen formában madarakkal foglalkozik. Feltétlenül el kell ide látogatnia! A cikk pedig, még egysze...

 Nyár végén,ősz elején jólesik néha kimozdulni otthonról,kirándulni egy kicsit. Minderre renek belföldi turistacélpont a Zala megyei Bagod és Szentpál. Amint az a Magyar Turista című folyóirat 2004.júniusi számának cikkéből kiderül(Szentpál fordulása. Szerző:Orbán Róbert). Kellemes,dunántúli,dimbes-dombos táj,picit hűvősebb időjárás,mint az ország többi részén. Nem központi fekvésű,alig van turista,olyan békés,időtlen,természetbe ágyazott minden. Ha van affinitásunk a történelemhez,belegondolhatunk,hogy már az Árpád-korban ugyanilyen lehetett itt minden. Akkor épült ugyanis a szentpáli templom,azóta persze felújították.  A cikk és a közölt fényképek kiválóak. Jó lenne,ha a média többször adna hírt az efféle csendes,eldugott turista-célpontokról is,nemcsak a zajos,forgalmas idegenforgalmi paradicsomokról.