Írott és elektronikus média régen és ma

 A sporttörténelem mára a történettudomány önálló ága lett. A Századok történettudományi folyóirat 2023/4. számában egy rnedkívül érdekes és izgalmas tanulmányt olvashatunk Kiss László és Mitrovits Miklós tollából. A címe:A sport és a szakszervezetek-a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában.  Megtudjuk a tanulmányból, mit is jelentett a szovjetek által uralt országok sportéletében meghonosodó szovjet modell, megismerkedünk kelet-közép-európai történetekkel, megtudjuk, hogy alakultak át a nagy egyesületek Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és a térség többi államában. Szinte időutazást teszünk az 1940-es-50-es évekbe, amikor az MTK-ból Bástya lett, a Fradiból Kinizsi, az UTE-ból pedig Újpesti Dózsa. Látjuk azt is, hogy az átalakulás bizony eléggé antidemokratikus módon, a kommunista elveknek és gyakorlatnak megfelelően ment végbe.  Ez utóbbi nagy baj. De, hogy egy kis véleményt is hadd fűzzek a taulmányhoz:nem helyeslem, ahogy a dolgok végbementek,

 Azt szokták mondani, a történelemben semmi nem biztos. Valahol ez így helyén van, hiszen a történelem mégiscsak tudomány, annak pedig az igazság keresése a feladata, nem pedig kinyilatkoztatása. Vannak azért stabil pontok- vigasztaljuk magunkat. Dehogy vannak! A Századok folyóirat 156.évfolyamának ( 2022) 5. számában olvashatjuk Laszlovszky József és Nagy Balázs tanulmányát. Címe:Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél.Alcím:A muhi csataté kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok. Azt gondolom, ezt a tanulmányt minden történelem szakos hallgatónak el kellene olvasnia, még akkor is, ha nem kifejezettne középkori érdeklődésű. Nagyon szépen vezetik végig Szerzők az Olvasót egy kutatás mechanizmusán, alapgondolatain,világosan megfogalmazott célokkal és nem kevés eredménnyel. hogy miről is van szó? Arról, hogy a tatárjárás legnagyobbnak tartott ütközetének, a muhi csatának, nem tudjuk beazonosítani a helyét. A középkori írott forráso

 Sztálin paranoiája 1953-ra a végletekig fokozódott. Az őt ápoló orvosok letartóztatása ürügyén akart kreálni egy monstre-cionista pert. A Szovjetunió hős vezérének nagy elhatározását természetesen Sztálin kelet-európai tanítványai is próbálták másolni. Magyarországon, Rákosi tudtával és beleegyezésével, az ÁVH is előkészített egy cionista pert.  Erről a perről, pontosabban: annak egyik ágáról, szól Novák Antal kitűnő tanulmánya, mely a Századok folyóiratban jelent meg. (Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953). Századok,2020/5.1015-1045.).  A tanulmányból kiderül, hogy a psizchoanalízisre a kommunista éra borzasztóan gyanakvóan tekintett, sőt, 1948 után gyakorlatilag betiltotta azt. Az analitikus iskola, az analitikus pedagógia egyszerűen polgári csökevénynek minősült, marxista-ellenes irányzatként kezelték, épp azért, mert az individuum fejlesztését szolgálta.  A hatalom azt is tudta, hogy a pszichoanalitikusok között jelentős arányt képv

A Századok történelmi folyóirat az 1898-99-es folyamaiban közölte Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái című cikksorozatát. A tartalomból: Hunyadi Mátyás mellőzte a régi magyar főrangú családok gyermekeit- Bánfi Miklós főpohárnokmester sikerrel járt Velencében- Bajoni István Firenzében és Rómában tárgyalt- Nyújtódi Miklós nehéz feladatot kapott: törökellenes szövetséget kellett létrehoznia- Bácskai Miklós középbirtokos egyházi ügyekben járt el. Fraknói cikkét méltán hozta le a Századok. Az írás minden középkortörténész számára nélkülözhetetlen.