Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader'Digest amerikai folyóirat 2008.novemberi számában olvashatjuk Kenneth Miller kitűnő cikkét. Egy házaspárról szól,akiknek hármasikrei születtek. Mindhárom kislány siket és vak. De az anya nem adta fel. Az apa lelépett,de Liz hamarosan új párt talált,aki saját gyermekeiként szereti a kislányokat. Különböző terápiás módszerek segítségével az ikrek már megtanultak néhány szót,sőt,egy merőben új eljárásnak köszönhetően a gyerekek olykor már összefüggően képesek,pár szó erejéig, kommunikálni. Hogy mi ez az eljárás,azt megtudhatják Kenneth Miller írásából. Az én szememben ez a pár de főképpen az anya:hős. Amerikában simán megtehette volna,hogy "lepasszolja"vagy meg sem szüli a meglehetősen sok gonddal járó kicsiket. Liz és párja mégis felvállalták a három picit. És,amint azt elmondják,csodálatos életük van. Itt van Isten... Kenneth Miller:Úton a fény felé. Reader's Digest,2008.november,94-103.o.

 A Reader's Digest magazin 2008.novemberi száma cikket közöl a magas vérnyomásról, azaz a hipertóniáról. Ami a cikkben- Dr.Vásárhelyi Barna írása- benne van, az mind jó és szép. Okos,bölcs, tanító jellegű. Számszerűsítik a megfelelő értékeket, elolvashatjuk, mi is az a vérnyomás, kiemelt szövegrész foglalja össze a rizikófaktorokat, és azt, hogy mit kell tennie annak, aki hipertóniás lesz. Szóval, úgy tűnik, hogy minden megvan, aminek meg kell lennie. Az egész írás szellemiségével akadnak gondjaim. Mindössze két mondatot szánnak a legfontosabb rizikófaktorra, a stresszre. Pedig, ha a magas vérnyomással küszködőknek sikerülne kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni életükben a stresszt, az nagyon sok ember vérnyomását visszaállítaná a hőn áhított 120/80 HgMm értékre. Csakhogy ebben a rohanó világban hogyan küszöbölje ki az ember a stresszt? Ezt a kérdést a cikk fel sem teszi, nemhogy megválaszolná. Én azt gondolom, ebben a pénzcentrikus, pörgős, rohanó világban csupán egyetlen módo

 A Ferencváros labdarúgócsapata 2-2-t játszott a Dinamo Kijevvel BL-meccsen. A Fradi a második félidőben szerzett két góllal egyenlített.  Az ukrán média túlnyomó többsége az egész meccsen a Dinamo Kijevet látta jobbnak, szerintük a Ferencváros csak szerencsével szerzett pontot, illetve, a Dinamo Kijev engedte ki kezéből a győzelmet.  Én nem tudom, ezek az újságírók melyik meccset nézték, én nem ezt láttam. Én bizony úgy számoltam,hogy a 2.félidőben a Kijev 0 kapuralövést eresztett meg. Akkor meg milyen alapon beszél az ukrán média "az utolsó pillanatban elvesztett három pontról"? Szerintem a helyes értékelés ez:az első félidő a Dinamo Kijevé volt,a második játékrész a Ferencvárosé. Tehát igazságos a döntetlen. 

 2008-ban a Reader's Digest folyóirat felmérest készített a világ akkori vezető országaiban,melynek témája:mi miatt aggódnak az emberek? Ausztráliában a megkérdezettek 33 százaléka aggódott a környezeti problémák miatt. Ezt én jó jelnek tekintem egy társadalom érettsége szempontjából. Ugyanakkor két tényező bizonyosan hozzájárul a zöld szemlélet terjedéséhez. Az egyik az iskolai oktatás,körmyezeti nevelés,másik pedig maga a környezet. Utóbbit nem kell magyarázni. Aki járt már Ausztráliában,az tudja,hogy nem akármilyen természeti környezetben élnek az ottani emberek. Az oktatás-nevelés pedig nem tesz mást,mint arról tanít,amit az emberek látnak. Miért nem tanul egy magyar iskolás a saját környezetéről? Miért ugyanazt tanulja egy zala megyei hatéves gyerek,mint egy hajdú-bihari? A magyar iskokai oktatás elképesztően uniform. Arra ügyelnek,hogy minden gyermek ugyanazt tanulja. Merthogy oktatáspolitikusaink szerint így egyenlők az esélyek.  Nincs igazuk. Egy kusgyereknek először a sajá

 A koronavírus-járványnak már 43 milliónál is többen esetek áldozatul, ennyien fertőződtek meg a világon. Ez hatalmas szám, majdnem annyi, mint Magyarország lakosságának ötszöröse. A legtöbb fertőzött az USA-ban él, a soron következő két ország India és Brazília. Mást nem tehetünk: a betegeknek gyógyulást, az egészségügyi személyzetnek pedig kitartást kívánunk! 

 A Honismeret folyóirat 2020/5. számában jelent meg egy nagyszerű visszaemlékezés, mely Lóczy Lajos halálának 100.évfordulójára íródott. Brezsnyánszky Károly cikke (6-12.o.) nagyszerűen összefoglalja a magyar földrajztudomány egyik atyjának tudományos munkásságát, ideértve a kínai expedíciót is. De ami igazán érdekes számomra az az ember. A kortársak szerint Lóczy Lajos professzor kizárólag a tudományának élt.  Egy kicsit továbbgondolva Brezsnyánszky Károly nagyszerű írását: Olyan volt a kor, a Monarchia kora, hogy megtehette. Manapság egy bármily kvalitásos tudós, bármelyik tudományterületen mozogjon is, nem teheti meg, hogy csakis a tudománynak éljen. Merthogy ott van az a bizonyos pénz, ami minden egyetem minden tanszéke számára létkérdés, úgyhogy írni kell a pályázatokat, kigondolni az újabb és újabb, talán eladhatóbb kutatási projekteket, úgyhogy manapság egy tudós egyszerre kutató, önmenedzser és intézményi menedzser. Szerencsés alkat, akiben ez három így együtt van, azok az tané

 A Magyar Tudomány című folyóirat 2020.10.számában jelent meg Fábri György egyetemi docens tanulmánya az egyetemi rangsorokról. Ezeket a rangsorokat mindannyian ismerjük: melyik intézményben hány szak van, mennyi a hallgatói létszám, doktori fokozatokkal rendelkező oktatók száma, stb, és még rengeteg adt szerepel az ilyen rangsorokban.  Fábri György, az ELTE docense szerint ezek a rangsorok posztmodern jelenségek, mivel társadalmi és gazdasági szempontokat visznek be az alapvetően meritokratikus tudomány világába. Másfelől eléggé torzítanak, mivel a nagyobb gazdasági lehetőségekkel rendelkező felsőoktatási intézmények óhatatlanul kedvezőbb pozícióba kerülnek.  A kiváló tanulmány elemzi azt is, milyen lehetőségei vannak a magyar felsőoktatási intézményeknek, hogy feljebb kerüljenek a rangsorban. Megállapítja, hogy a publikációs lehetőségek bővítése aránytalanul nagy erőforrásokat igényelne, inkább a személyes kapcsolatokban, pl. díszdoktorok avatása által, lehet előrelépni.  A Magyar Tu

 Kínában Kashgar városban találtak egy, azaz 1 koronavírus-fertőzöttet, erre letesztelik az egész várost. Erre csak annyit lehet mondani: ez így jó. Így kellene a világ minden országában, minden városában, hogy sehol ne alakuljon  ki járványgóc. Ha minden országban így cselekedtek volna, most nem itt tartanánk.  Merthogy a világ sok országában emelkedik a fertőzöttek száma.  A kínaiak jól reagáltak, nem várták meg, amíg a fél város megfertőződik koronavírussal, gyorsan és határozottan léptek. És a helyi médiát is mozgósították az ügy érdekében. A közvélemény pedig megértően fogadta a dolgot.  Első a megelőzés. Az esetről beszámolt a 24.hu ( letöltve 2020.október 26.10.óra 58 perc).

 Hát, ez nem a feljutásra készülő Debrecen volt.  A közmédia Duna World Plusz csatornája ( mostanában ezt ilyen választékosan kell említeni) 2020.10.25-én műsorra tűzte a Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó Merkantil Bank Liga NB II-es mérkőzést. jómagam arra készültem, hogy Loki szépen bedarálja a Nyíregyet, és nyer idegenben 2-0-ra. Ehelyett két egyenrangú csapat párharcát láttam, a szokottnál kissé gyengébbben teljesítő DVSC- kulcsjátokoskkal, és nagyon felpörgött Nyíregyházával. A Debrecen csak a végén tudott egyenlíteni, így lett az eredmény 1-1. Dzsudzsák Balázs jól küzdött, picit sajnáltam, hogy egy-két centi hiányzott a gólt érő beadásokhoz. Bódi szerintem most inkább küzdött, semmint technikásan játszott, Tischler halványabb volt a megszokottnál, Kinyik pedig nagyon aktívan játszott, de sok megmozdulása volt hibás. Gróf védett két olyat, hogy azt Angilában betennék a heti TOP 10-be.  Ami nagyon tetszett, az a médiaközvetítés. Kitűnő operatőri és riporteri munka. Nem minősített, nem

 A közmédia Duna csatornája (újabban így illik emlegetni) 2020.október 24-én este leadta az Agatha Christie regényéből készült Halál a Níluson c.filmet. 1978-ban készült,de még ma is izgalmas. Jómagam kb.tízszer láttam már,de megnézném tizenegyedszer is. Hogy miért?A karakterekért. Poirot-t Ustinov alakítja,szerintem közvetlenebb,mint a szintén kitűnő Suchet. A legemlékezetesebb Angela Lansbury alakítása,Salome Otterburne szerepében. Iszákos,egzaltált írónő,zseniális.  Ezt a filmet mindenkinek,de tényleg mindenkinek szívből tudom ajánlani. Egy kitűnően megírt krimi kitűnően megfilmesítve.

 Bognár György edző szépen összeszedte a Paks csapatát. A labdarúgó OTP Bank ligában játszott egymással a két csapat,a meccset a közmédia sportcsatornáje élőben közvetítette 2020.október 24-én.  A meccset röviden így írhatnánk le: a Paks stílúsosan támadott,a Honvéd kontrázni próbált,a kontrák inkább csak a végén hoztak némi eredményt. Hiába játszott a Honvédban Zsótér,Eppel,valahogy nem jöttek a helyzetek. A végeredmény 0-0. 

 Amikor az Ajax Amsterdam és a Liverpool FC találkozik a BL-ben (2020.október),akkor az ember valami izgalmasra,valami futball-csodára számít. Hát az nem lett. Nehéz mit mondani. Az Ajax úgy játszott,mint aki eleve veszíteni jön, Jürgen Klopp csapata meg úgy,mint aki egy angol kupameccsen be akar nyomni egyet egy betonvédekezésre készülő másodosztályú csapat hálójába.  Igaz,hogy ez még csak a csoportkör 1.fordulója volt,de azt azért elmondhatjuk:mindkét csapattól több kell a továbbiakban. Egyébként a Liverpool nyert idegenben 1-0-ra egy öngóllal. A közmédia összefoglalója pedig,a meccs színvonalához képest, kitűnő.

 1914,június 28-án Szarajevóban merénylet áldozata lesz Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége. Az esemény után a Monarchia közvéleménye követelte a felelősnek kikiáltott Szerbia megbüntetését. Egy néppárti képviselő,Szmrecsányi György még a Parlamentben is interpellált az ügyben,erőteljes fellépésre sürgette a kormányt. Tisza István miniszterelnök viszont óvatos volt. Tartott ugyanis Oroszország beavatkozásától,mivel szerinte az a Monarchia halálát jelentené.  Ki is adott egy sajtónyilatkozatot,mely a Budapesti Hírlapban jelent meg 1914.július 16-án. Ebben Tisza leszögeztd,hogy a magyar kormány csak végső esetben él a háború eszközével. Hamisak tehát azok a beállitások,miszerint Tisza István amolyan háborús uszító lett volna. Dehogy volt az!Inkább mérsékelni igyekezett a közvéleményt,semmint a háborús hangulatot szítani.

 A hagyományos euro-amerikai filmgyártás az emberek lelki szenvedését általában és olykor-olykor giccsesen ábrázolja. Könnyek mindenütt,fájdalomtól őrült arcok,vonaglás és reszketés. Ilyen filmeket nézünk általában. Láttam viszont egy nagyszerű koreai filmet,az angol címe:Missing,magyarra talán úgy lehetne fordítani:Az eltűnt gyermek. A filmet bizonyos E.Oni rendezte. A cselekmény középpontjában egy fiatal anya áll,akitől volt férje el akarja venni közös gyermekük felügyeleti jogát. Az anya,mivel dolgoznia is kell,kínai bébiszittert fogad. Aki aztán elrabolja a gyereket. Hogy aztán a bébiszitter kapcsolatban áll-e az apával,azt ki-ki maga döntse el. Vagy még jobb,ha megnézi a filmet,angolul.  Azért érdekes ez a film,mert Um Ji-won alakítása megmarad a szívekben. Nem teátrális,nem szenvedő,legalábbis abban az értelemben,ahogy mi ezt emberileg megszoktuk. Szinte néma. Csak megy előre,keresi a gyermekét. Még ha harcos,akkor is szelíd. Engem lenyűgözött,szerintem nem vagyok egyedül. Úgyhog

 A Nők Lapja 2019.szeptember 4-i számának 54-56.oldalán olvashatjuk Pór Attila cikkét,mely az albérletkiadásról és az albérletkeresésről szól. Nyilván egy kétoldalas írás nem térhet ki minden részletre,de a főbb jellemzőket,trendeket,illetve azt,hogy mire kell vigyázni,jól meghatározza. A legfontosabb,hogy már az elején tisztázzuk az igényeket. Rezsi,közös költség,rizikófaktorok-mindezt már az elején át kell beszélni. Van olyan bérbeadó,aki nagyon alaposan kifaggatja a jelentkezőket,ezt a bérlő nem szereti,főleg,ha fizet rendesen. Olyan is előfordul,hogy a bérlők bulizás közben kárt tesznek a bútorokban. Van bérlő,aki állami szabályozást szeretne. A megkérdezett ügyvéd arra hívja fel a figyelmet,hogy pontos,mindenre kiterjddő szerződést kössünk. Pór Attila cikke azért jó,mert riportszerű. Élénk,korszerű,eleven. Minden oldalról körüljárja a kérdést,minden szereplő megszólal. A mondatok dinamikusak,az egész írás él,lüktet. Nagyon jó cikk ez albérletkiadás,albérletkeresés témában. Pór Att

 Aki dolgozott valaha médiában, az tudja: nagyon nehéz úgy írni vállalatról vagy bármilyen üzleti érdekeltségről, hogy a cikk vagy riport vagy tudósítás ne keltse promóció benyomását. A portfolio.hu  ezt a feladatot sikeresen megoldotta. Az " Elképesztő a Zoom, már nyolcszor annyit ér, mint a magyar tőzsdei cégek összesen" című cikk ( letöltve 20020.10.22. 10 óra 09.perc, sajnos a feltöltés idejét nem tüntette fel a népszerű gazdasági folyóirat szerkesztősége), egyszerűen, tényszerűen beszámol arról, hogy idén a Zoom már 700 százalékos emelkedésen ment át, és a magyar tőzsdén lévő cégek részvényei a nyolcadát nem érik az amerikai internetes óriásnak.  Remek- bár kézenfekvő- meglátás az is, hogy a koroavírus és az ennek következményeként előálló iskolai online oktatás megnövelte a felhasználók körét.  Azért szeretem a portfolio.hu-t, mert politikamentesen képes szólni gazdaságról. És hogy a tartalom egy része előfizetéses lett? Hát, a tudást érdemes megfizetni.  A cikk kitűnő,

 A Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat 2020.októberi számában, az 1064-1065.oldalon olvashatjuk Vajna Ádám:A nemzeti költészet című versét. A mű maga három részből áll, melyek a "lehetőség" alcímet viselik. Miről is szól ez a vers? Nyilván minden értelmezőnek másról és másról. Nekem arról, hogy még maga a fogalom sincs tisztázva: mi az, hogy nemzeti, és igen, korunkban már az sem egyértelmű, mi az a költészet. A közönség pedig, aki Petőfit még ünnepelte, ma összezavarodva áll a különböző tanok, kulturális produktumok, rendezvények, megmondóemberek eleven dzsungelében.  Ilyen körülmények között óhatatlanul is bekövetkezik az elfordulás. A közönség olyanokat keres, akik kielégítik a már meglévő hagyományra alapozott ízlését, a költő pedig maga útján járva, magának ír. Voltaképpen íróasztalnak alkot, még ha Vajna Ádám versében ez így nincs is kimondva.  A költemény kitűnő, nagy mélységben tárgyalja ezt az egész kultúránkat érintő problémát,ajánljom minden irodalombarátnak,

 Nagyon érdekes történelmi szituáció:Magyarország nyugati fele még német megszállás alatt,keleti részén viszont a szovjet Vörös Hadsereg az úr. Nyomor,bizonytalanság. Ebben a helyzetben mit is tegyenek a Moszkvából frissen hazatért kommunista vezetők,élen Rákosi Mátyással? Megfogalmaznak egy olyan programot(megjelenik a Debreceni Néplap 1944.novemberi számában),amely megnyugtatja a lakosságot a Magyar Kommunista Párt szándékai felől. Magántulajdon tiszteletben tartása,demokratikus jogok biztosítása,az elmúlt rendszerben felhalmozott javak szétosztása,földreform. Az emberek pedig,belefáradva a háborúba,mindezt bevették. Rákosi népszerűsége nőttön nőtt. S mi valósult meg ebből a programból? Semmi. A történelem másképp alakult...

 Mindannyian hallottunk már népmeséinkben a hetedhét országra szóló lakodalomról. De vajon mi az a "hétország"? Létezett-e ilyen a valóságban, vagy csak a nép kimeríthetetlen fantáziája teremtette ezt a helyet? Erről szól Sudár Balázs:Hétország. Egy rejtélyes ország a 10.századi Kaukázusban című tanulmánya, mely a Történelmi Szemle 2020/02. számában jelent meg. (213-222.o.) Sudár Balázs szerint Hétországot korábban a hét magyar törzs egységeként fogták fel, de helyileg nem próbálták lokalizálni. Szerző azonban al-Maszúdi arab földrajztudós leírását elemezve, és elfogadva kora nagy utazója álláspontját, tanulmányában Hétországot igenis valós, lokalizálható területként jelöli meg, mégpedig a Kaukázus nyugati lábához, a Fekete-tenger partjára helyezi. Az elemzés igen meggőző, alapos, s ami a legnagyobb érdeme: számításba veszi az egyes részkérdések kapcsán esetlegesen felmerülő ellenvéleményeket is.  De kik lakták Hétországot? Mely titokzatos nép birtokolta ezt az igen jó termés

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.

 Miről is harsog a média 2020.októberének harmadik hetében? Mi másról, mint Szijjártó és Biden vitájáról. A demokrata amerikai elnökjelölt megjegyzéseket tett a magyar demokrácia állapotát illetőleg- szerintem joggal- a magyar külügyminiszter pedig nekiment Bidennek, mondván, inkább a saját korrupciós ügyeivel számoljon el.  Véleményem szerint mindkét félnek van igaza.  1. A magyar demokrácia tényleg nem tökéletes, száz és egy hiányosságot tudnék említeni.Mint ahogy nagyon sok más demokrácia sem az, nem értem, miért a magyarokat választották ki... 2. Bidennek valóban vannak ügyei folyamatban. Jómagam maradnék az ártatlanság vélelménél, hiszen könnyű azt állítani újsághírek meg elektronikus médiából szedett infók alapján, hogy bűnös, de az a helyzet, hogy hitelt érdemlően ezt még senki sem bizonyította. És az amerikai történelem szolgált már néhány vaskos meglepetéssel.. Úgyhogy mindenki térjen vissza a saját kis mezejére, védekezzünk a vírus ellen, erősítsük a gazdaságot, aztán meg maj

 A Story magazin 2019/27.számának 40-41.oldalán nagyon rokonszenves cikket olvashatunk Hodász András katolikus atyáról. András atya egy fiatalos,lendületes,sportot szerető emberként mutatkozik meg az Olvasónak. Cáfolja a katolikus egyházról elterjedt sztereotípiákat. Nem unalmas,nem öreges,nem távolságtartó,hanem közvetlen,valóságban élő egyházfi. Remek portré,sajnos,a szerző neve nincs feltűntetve.  Nagyon tetszik a 10 000 méter magasban történt gyóntatás,bár az ember ilyenkor felteszi a kérdést:csak nem attól félt a derék hívő,hogy lezuhan a gép? Szintén megragadja az Olvasót a fiataloknak rendezett alkalmakról szóló mondat.Egyszóval:jó kis cikk ez,jó volt olvasni.  "Koncertekre jártan,buliztam és szerelmes is voltam."Hodász András atya.  Story,2019/27.40-41.oldal

 Pulszky Ferenc a reformkor egyik hatalmas egyénisége volt:politikus,irodalmár,természettudós és még sok más,igazi polihisztor. Petőfi Sándor költészete azonban még neki is új volt,és meglehetősen nehezen dolgozta fel. De feldolgozta,és fenntartásokkal bár,de a Magyar Szépirodalmi Szemle 1847.évfolyamának I.számában alapos,szinte mindenre kiterjedő kritikát tett közzé Petőfi összes költeményeiről. Ami nem tetszett neki,az a Felhők ciklus darabjai,Pulszky szerint ezek egyszerű német mintázatra írt versek,s olykor "sületlenségeket"tartalmaznak. Pulszky a fantázia túlzott szárnyalását,a mértéktartás hiányát kárhoztatja.  Ugyanakkor maximálisan elismeri Petőfi népdalait,ezeket a magyar költészet követendő példájának tartja. Még az olykor pikáns költői képeket,szóhasználatot sem kifogásolja,lévén ezek a népdal sajátjai. Egyedül az asszonáncok ellen van kifogása (azóta tudjuk,hogy az asszonánc is a magyar népdal sajátja). Tehát Pulszky elfogadja a népies költészet szabálytalanságai

 Amint azt az ujszo.com portál hírül adta, a szlovákiai Érsekújváron az önkormányzat úgy döntött, a koronavírus-járvány terjedése miatt kulturális- és sportlétesítményeket zár be. Mozit, szaunát, uszodát, sportcsarnokot, labdarúgó-stadiont, nyugdíjasközpontot, művészeti iskolát, meg amit csak lehet. Így kívánják megakadályozni, hogy gócpont képződjön.  Azt gondolom, előbb-vagy utóbb Magyarország és a környező országok városai sem kerülhetik el ezeket a lépéseket. Nagyon kemény ez a második hullám, éppen ezért az állampolgároknak fokozottan be kell tartaniuk a szabályokat, a vezetőknek pedig a szükséges törvényekkel és rendeletekkel meg kell akadályozniuk, hogy újabb gócpontok jöjjenek létre.  Ezekhez a kemény időkhöz kívánunk mindenkinek kitartást, és eredményes munkavégzést! 

 Ahogy az ember szemlézgeti a magyarországi írott és elektronikus médiát, mind tele van a magyar labdarúgó- válogatott sikereivel. És ez most nem mesterséges sztárolás, hanem valódi, jogos dicséret. Mert a Marco Rossi vezette magyar nemzeti tizenegy remek sorozatot produkált. Csak egy góllal kapott ki itthon a nemrég világbajnoki nyolc között szereplő oroszoktól, és a végén az oroszoknak kellett izgulniuk. Azután idegenben megverte a félelmetes törököket. Törökország ma jelentős futballhatalom, otthon nagyon komoly eredményekre képesek. Majd simán megverte Bulgáriát, szintén idegenben, helyenként Európa-szintű játékkal. Azután idegenben Szerbia következett, őket is 1-0-ra győztük le. Majd tegnap, idegenben, döntetlen az oroszokkal. Jóformán végig védekeztük az egész második félidőt, de megúsztuk, amihez kellett a magyar védelem, meg Dibusz kapus bravúrjai. Nekem nagyon tetszett Szalai Attila játéka, de az egész csapat óriásit küzdött. Hosszú évek után sikerült gy szimpatikus magyar vál

 Ha szereted a- jobb híján így nevezett- lélektani realista filmeket,ha érdekelnek a nagyszerű színészi alakítások,ha nem hiszed,hogy idős korban már csak a puszta létfenntartás a cél,ha érdekel a szeretet,a szerelem minden megnyilvánulása akkor feltétlenül nézd meg a 45 év című filmet!Andrew Haigh rendezte,Charlotte Rampling és Tom Courtenay a főszereplők. Csak nagyon röviden a cselekmény:egy idős házaspár 45.évfordulóját készül megünnepelni,mikor levél érkezik. A férfi korábbi szerelmét az Alpokban találják jégbe fagyva. A férfi oda akar utazni,a feleség ennek persze nem örül... Haigh filmje azért is kilóg- felfelé- a nagy átlagból, mert nem feltétlenül a sztorira összpontosít. Nem a történés a lényeg, hanem az arra adott reakciók. Ha drámához akarnám hasonlítani a 45 évet, azt mondanám:nem Shakespeare, inkább Csehov. Ez egy olyan film,amit nem mindennap látsz a mainstream médiákban. Ne hagyd ki!

 A kukoricagóré arra való,hogy abban helyezik el a learatott kukoricát. Manapság már nagyon kevés falusi portán van ilyen építmény,de 1975-ben még más volt a helyzet.  Kurucz Albertnek a Múzeumi Kurír c.folyóirat 1975.júniusi számában közölt tanulmánya a Hajdú-Bihar megyében található Konyár községbe visz el bennünket  Kurucz itt vizsgálta-Dankó Imre egyik írását vezérfonalként használva-a kukoricagórék építészeti sajátosságait (sok volt ezek között a kővázas góré),számát,méretét. Az építészeti részletekbe nem szeretnénk itt belemenni,az viszont érdekes,hogy míg a 19.században csak néhány nagygazdának volt góréja,addig a 20.század második felére már közel 100 paraszti portán láthattunk ilyen építményt. Mindezt azért találom érdekesnek,mert a hazai tudományos és mainstream média ócsárolja a Kádár-korszak mezőgazdaságát. Ezek szerint mégiscsak volt valamiféle fejlődés... Mára a kukoricagórék nagy része ismét eltűnt,s ahol meg is maradt,ott sem többek,mint egy hagyományos paraszti életfor

 Az ID Tv-n,a Pandora szelencéje sorozat egyim epizódja A halál jegyese. Egy szállodai szobában holtan találják Roberta Amost. Férje Ed,azt sugallja a rendőröknek,hogy felesége túl sok kokót fogyasztott. A laborvizsgálatok során rájönnek,hogy olyan sok drog volt a nő szervezetében,amit önmagának nem adhatott be.  Mint ahogy Ed két korábbi felesége,valamint édesanyja is gyanús körülmények között halt meg.  Ezt a palit,Edet,tényleg csak a pénz érdekelte. Minden embert levegőnek nézett,egy lépcsőfoknak tekintett a céljaihoz. Nagyon gonosz és kegyetlen ember volt.  Az ID Tv,melynek műsorait jómagam a legnépszerűbb videomegosztó portálon szoktam nézni,remekül megmutatja ennek a sátáni jellemű embernek minden gonoszságát.A legtöbb médiaterméktől eltérően nem dramatizálták túl a sztorit,inkább az emberire,a megfoghatóra helyeztek hangsúlyt és ez remekül bejött. A történet,kissé hátborzongató iróniával szólva,lebilincselőre sikerült,nehéz utána elaludni.  Mindenesetre a 21.században már nehéz

 A Magyar Demokrata 2020.október 7-i számában olvashajuk Vass Krisztián írását Dinnyepártos koalíció címmel. Ebben a Szerző bírálja Schmuck Erzsébet ( LMP) parlamenti felszólalását, amiben is a képviselőnő azt állította, hogy az Orbán-kormány érzéketlen a környezeti kérdések iránt, valamint hogy a " környezet- és természetvédelmet....felesleges luxusnak tekintik."  Néhány észrevételt szeretnék fűzni Schmuck Erzsébet felszólalásához, valamint Vass Krisztián cikkéhez. 1. Mind a parlamaneti felszólalás, mind a Magyar Demokrata cikke csak félig fedi az igazságot. 2. Az igaz, amit Schmuck Erzsébet is szóvá tesz, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, és egyáltalán:az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak a "zöld" politikát. 3. De az is igaz, amit Vass Krisztián leír, hogy a kormány tíz év alatt többszörösére növelte a nemzeti parkok támogatását, nőtt az őshonos fajok száma. Schmuck Erzsébet felszólalása tehát egyoldalú.  4. De az is igaz, hogy a magyar politik

 Sok filmre ráaggatják a jelzőt, hogy családi. Leül a család nézegetni, és a gyerekek egyik fele öt perc múlva az udvaron, másik fele a gép előtt.  Azért vannak üdítő kivételek. Peter Sohn 2015-ben bemutatott filmje- tudomásom szerint a magyar média még nem figyelt fel rá- The Good Dinosaur, angolszász nyelvterületen, legfőképpen persze az USA-ban, elég szépen aratott, s ha, tegyük fel, nem zavarja a Kedves Szülőket az evolúció képi megjelenítése, közép-európai családok számára is fogyasztható animációs filmalkotás született, méghozzá angol humorral fűszerezve.  A film utópisztikus jövőképet mutat. A dinoszauroszok túlélték a nagy meteor-katasztrófát, és az emberrel együtt fejlődtek, eljutottak a növénytermesztés, az állattenyésztés szintjére, mint ahogy az ember is próbál arra eljutni. Magyarán: a dínók fejlettebbek mint az ember. A történet a barátságról szól, a két populáció egy-egy gyermektagja közös kalandokba keveredik, sülve-főve együtt vannak, amit persze a szülők nem néznek jó

 A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján (nmhh.hu) olvashatjuk egy 2019-ben 4000 fős mintán végzett felmérés elég riasztó eredményeit. A megkérdezett középiskolások harmadával fordult már elő,hogy 7 vagy több órán át folyamatosan nézett online filmeket,sorozatokat.  Drága barátaim,kedves Fiatalok!Senki nem akarja Tőletek a filmművészet iránti rajongás ifjúkori örömét elvenni,de azért hét óra egyfolytában,az egy kicsit sok. Annyi más szép időtöltés van a világban!Olvasás,besegítés a hazimunkába,sport,szóval ilyen X generációs időtöltések. Ezeket sem kell megvetni,valahol ennek is megvan a helye az életünkben.  Nyilván sokan vannak közöttetek,akik éjszaka néznek filmeket. Reggel pedig kialvatlanul mennek suliba. Ez sem egészséges. Tessék inkább aludni! Egy jóakarótok

 A Médianéző Központ 2020.szeptember 30-án közzétett egy listát a szerintük "balliberális"lapokról. Legnagyobb megdöbbenésemre a neves intézet szakemberei e címke alá soroltak többek között olyan médiatermékeket,mint a Hetek vagy éppen a Nők Lapja. A Hetek az utóbbi években jelentős stílusbeli,tartalmi változáson ment keresztül,mostani állapotában semmiképp sem nevezném balliberálisnak. A Nők Lapja magazinjellegű,nem mindig a keresztény értékeket állítja előtérbe,de nem politizál,legfeljebb közvetve. Őket pedig ezért nem nevezném balliberálisnak.  Az,hogy egy nem politizáló sajtóterméket politikailag hová sorolunk,nagyon szubjektív. Igazából az lenne helyes,ha sehová sem sorolnánk.  Azzal sem értek egyet,hogy az elemzés kifejezetten jobboldali médiatermékeket is ide sorol. Elvégre mégsem ugyanaz.

 Maagyarország erősen médiafogyasztó ország, mindig is az volt. Gyakorlatilag minden magyar embernek megvan a kedvenc tévécsatornája, hírportálja, napilapja, hetilapja, rádiója, videocsatornája, stb.  Azért írom ezt le, mert a napi.hu   internetes portál 2020.október 9-én pénteken, 6 óra 20-kor, Rácz Gergő jóvoltából, közzétette az úgynevezett aktuális fogyasztóvédelmi bizalmi index adatait.  A dolog elkeserítő. Félünk a koronavírus miatti munkanélküliségtől, az inflációtól, rosszabbnak ítéljük saját helyzetünket másokénál. A hírportál cikke kitűnő, korrekt, éppen ezért elgondolkodtató.  Van-e szerepe a médiának a rossz közérzet terjedésében?  Szerintem van. Egyrészt kettészkadt a hazai piac, egy médiatermék vagy kormánypárti, vagy ellenzéki, vagy elpusztul. Ez polírozza a tartalmat, az újságíróknak minden élesebben, markánsabban kell közölniük, hszen az olvasóközönség- legalábbis a Szerzesztők szerint- ezt várja. Ezért aztán az olvasó/látogatók/hallgatók maguk is kiélezetté válnak köz

 Eddig annyit tudtunk, hogy Trump amerikai elnök koronavírus- fertőzéssel küzd, de már jobban van. A magyarországi média ennyit közölt.  Az egyik vezető amerikai hírportál, a yahoo.com ( letöltve 2020.10.08., 9 óra 39.) viszont, Fehér Házból eredő forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy 34 ember kapta el a COVID-fertőzést a Fehér Házban. Állapotuk, a hírportál szerint, kielégítő.  A cikk hangvétele egyébként az amerikai média fénykorát idézi. Korrekt, tárgyilagos, nem áll be a sárdobáló média-siserehadba.  Innen, a világ túlfeléről, csak annyit mondhatunk: jobbulást minden amerikai koronavírus- betegnek, és imádkozunk értük, valamint az őket kezelő orvosokért és nővérekért, akik minden elismerést megérdemelnek. 

 Az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű internetes portált nagyon jó "médiaterméknek" tartom, érdemes volna magyarországi internetezőknek is időnként felkeresni. A külföld rovatban október 5-én jelent meg a hír, miszerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, szerint 760 millió ember kapta már el a koronavírus-fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a WHO szerint a világon minden 10. ember fertőzött.  Érdekes, hogy ehhez képest a mainstream média 35 millió fertőzöttről beszél. A két szám közötti szignifikáns különbség ( igen, én is néztem anno Legyen Ön is milliomost...) finoman szólva is gyanúra ad okot. Mégpedig arra a gyanúra, hogy valaki, valakik nem mondanak igazat. Mert ekkora különbség nem lehet.  Hacsak azt nem mondjuk, hogy a WHO értéke becsült érték, a hivatalos adatok pedig az eddig ténylegesen kimutatott fertőzötteket mutatják. Szóval, nem tudni, mi az igazság. Tartsuk be a szabályokat, fertőtlenítsünk, hordjuk a maszkot, tartsuk be a másfél méteres távolságot, és

 A Magyar Nyelvőr című nyelvészeti folyóirat 1921.január-februári számában Bernátsky Ferenc közöl érdekes cikket a rokon értelmű szavakról. A zsobrák szóra az alábbi jelentést hozza:"zsugori ember,aki alávaló módon gyűjti vagyonát, és azt sem magára,sem másra nem költi.". A zsobrák tehát rokon értelmű szava a zsugorinak,fukarnak. Önök ismernek zsobrák embereket?Akár a közvetlen környezetükben,akár a médiában vagy a politikában?Ha igen,nehogy megírják nekünk...

 Nem tudom, Kedves Látogatóink közül hányan emlékeznek Balázs Samura. Jómagam, bevallom, valahonnan a tudatalattim legmélyéről idéztem föl ezt a nevet és ezt az arcot.  A vezető magyar internetes médiumokat szemléztem. Az  origo.hu -n ( letöltés 2020.11.05.) jelent meg Sztankay Ádám cikke a neves magyar színészről. Aki olyan jó színész volt, hogy erőteljes antikommunizmusa ellenére is Kossuth-djat adott neki az akkori hatalom. Egyéniségét tekintve pedig egy disztingvált angol úrra emlékezetetett, aki imádta a szmokingot, még a Balatonon is abban járt.  Sztankay Ádám cikke kitűnő, friss, eleven, a 21.század számára idéz fel egy már-már elfeledett arcot. Külön is szeretném megköszönni az origo.hu-nak, hogy nemcsak politikáról, gazdaságról és spotról közöl cikkeket, hanem kultúráról ,sőt, mi több, kultúrtörténetről is. Merthogy a magyar ,az bizony kultúrnemzet. Bennünket a kultúra tart össze.  Vagy inkább elválaszt? Remélem, nem. 

 A Parnasszus költészeti folyóirat teljes 2005.tavaszi számát József Attila emlékének szentelte,a nagy költő születésének 100.évfordulójára emlékezve. Az emlékező versek közül az egyik legjobb Tatár Sándor:Leltár miatt zárszó című alkotása. A szonett József Attila halálának okait keresi. A költői én-mert szerepversről van szó-beszéli el életének kilátástalanságát,a meg nem értettséget,a párkapcsolati kudarcokat,utalva az erotiķus elemekre is.  A vers remekül sikerült,azt kell mondjam:aki ezt a 12 sort figyelmrsen,szívtől vezérelve olvassa,többet megért József Attila életéből,mint aki megelégszik a tankönyvek vagy épp az akademikus irodalomtörténet száraz tényeivel.  Bravó,Tatár Sándor! Parnasszus,2005.tavasz,46.oldal

 Elindult az új magyar hírportál,a telex.hu. Szerintem nagyon színvonalas,különösen tetszik a Fehéroroszországról közölt riport,mely bemutatja a Lukasenko diktátori uralma alatt élő ország fővárosának,Minszknek hétköznapjait.  Annyi mindenesetre kiderül a riportból,hogy a viszonylagos gazdasagi biztonság nagyban szerepet játszik a diktatúra fennmaradásában. Az írás a szó igazi értelmében vett riport,olyan magas színvonalon,melyet mai médiánkban csak ritkán olvasunk. Érdemes ellátogatni a telex.hu oldalra. 

 A Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság honlapján azt kéri az internetezőktől,csúcsidőben a nem szükséges stream-tevékenységet,valamint a videók letöltését mellőzzék.  Két rövid észrevétel mindehhez: 1. Alapvetően egyetértek,csak az a baj,hogy leginkább érintett fiatal korosztályhoz nem biztos,hogy eljut ez az üzenet. 2. Fentebbi problémára megoldás lehet,hogy az NMHH értesítse az informatikatanárokat,akik aztán továbbadják az üzenetet a diákoknak. Továbbá elmagyarázzák nekik,hogy erre az önkorlátozásra miért is van szükség. Azt gondolom,sokan vagyunk olyanok,akik nincsenek tisztában azzal,internetezés szempontjából tkp. mi is számít csúcsidőnek. Erről sem ártana egy kis tájékoztatás.  De amúgy az ölettel egyetértek. Nem szabad,hogy csúcsidőben túlterheltté váljon a rendszer. 

 Régi kérdés ez,s a keresztény egyházak mindig azt válaszolják a fiataloknak,hogy nem. Ne puskázz,mert megharagszik rád Isten! A Timótheus című adventista keresztény folyóirat 2000/4.száma foglalkozik a kérdéssel,de a szokásosnál kissé árnyaltabban közelít a problémához. Egy tanulót,bizonyos Tibort szólaltatnak meg,aki elmondja,hogy jó érzés volt neki nem puskázni és egyest kapni. Mert tiszta maradt a lelkiismeret.  Egy Anett nevű tanár szerint "puskát írni kötelező,használni nem ildomos". Merthogy aki puskát ír,az már tett az ügy érdekében. A cikk bibliai idézetekkel zárul (pl. Zsolt 119,1 Zsolt 37,37 ).  Jómagam diákként soha nem voltam nagy puskázó,tanárként viszont elnéző voltam. Egyszerűen ilyen vagyok és kész. Mindenki számoljon el a maga lelkiismeretével,ha van neki.  A Timótheus folyóirat cikkét igen-igen jónak,eredetinek,sablonmentesnek találtam. Jómagam 

 Az Európai Unió immár sokadik jogállamisági jelentése- nagyon jól összefoglalja ezt a napi.hu cikke- többek között felrója Magyarország kormányának, hogy közvetett módon nyomást gyakorol a médiára.  Varga Judit megvédte Magyarországot, szerinte hazánk az egyetlen olyan uniós ország, ahol médiapluralizmus van.  A vitával kapcsolatban engedjenek meg néhány megjegyzést.  1. Magyarországon a kormány nem is olyan közvetetten gyakorol nyomást a médiára, vannak kifejezetten kormánypárti és kifejezetten ellenzéki médiumok. Nem pluralizálódott, hanem polarizálódott a médiapiac.  2. Ez a jelenség más európai országokban is megjelenik, sajnos, nem magyar sajátosság.  3. A médiapluralizmus következtében mind a kormánynak, mind az ellenzéknek lehetősége van kifejteni álláspontját konkrét kérdésekben- a maga által uralt platformokon. Itt egyúttal lehetősége van arra, hogy rosszindulatú megjegyzéseket tegyen az elenfélre, a magas élelmiszerárak miatt már amúgy is dühös olvasók/látogatók legnagyobb