Írott és elektronikus média régen és ma

 A telex.hu internetes portálon(megtekintés:2022.május 8.,21 óra 9 perc) olvastam cikket Kende Anna lemondásáról. Kende Anna azért mondott le akadémiai bizottsági tagságáról,mert diszkriminatívnak tartja,hogy a 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémiai tagjelöltjei között nincs nő. 26 jelölt-26 férfi. Igazat adok Kende Annának. Egy tízmilliós,fejlett tudományos élettel rendelkező országban nem találtak egyetlen nőt,aki méltó volna akadémiai tagságra? Rengeteg nő dolgozik nálunk a tudományos életben,az egyetemeken. Kutatóként,oktatóként,tudományos munkatársként. Egy sem akadt köztük,aki méltó lenne akadémiai tagságra?Nem hiszem el. Érdemes lenne átgondolni azt a listát.  xxxxxxxxxxxxxxxxx Eddig tartott az eredeti kis bejegyzés, amit erre a témára szántam. Aztán másnap gondoltam egyet, s felmentem a Magyar Tudományos Akadémia weboldalára ( megtekintés:2022.május 9., 9 óra 46 perc), és ott meglepve tapasztaltam, hogy 2022.új akadémikusai között igenis vannak nők, én hirtelenjében öt hölgy

 Jovánovics György a modern magyar szobrászat egyik legnagyobb alakja. Az Új Művészet c.folyóirat 1995/6.számában Marosi Ernő esszéje méltatja a kiváló művész munkásságát. Nagyon érdekes gondolatokat vet fel Marosi Ernő az ún."akademikus művészettel kapcsolatban. Jovánovicsot ugyanis ebbe a kategóriába sorolja,nem konzervativizmusa,hanem hatalmas műveltsége,a külvilágban való elképesztő tájékozottsága okán. Szintúgy helytálló a reneszánsz korabeli művész-eszménnyel egybevetni Jovánovics munkásságát. Marosi Ernő kitűnő cikke nagyon magas szinten értékel egy nagyon magas színvonalat képviselő művészt,mindezt úgy,hogy az írás nyelvezete,stílusa,gondolatvezetése minden művelt magyar ember számára érthető marad. Nagyon színvonalas,reprezentatív a képanyag. Nagyon eredeti téma a Sejt-tervek című sorozat. Az anyag kis részecskéjéről van szó,s a modern művésznek tudnia kell mikroszkopikus tartományokban is gondolkodni. Számomra ez a szobor üzenet:a technicizált világban a plasztikának is

Elgondolkoztak már azon, hogy a fák, ezek a gigantikus élő szervezetek, hogyan juttatják fel a vizet lomkoronájuk tetejébe? Úgy, mint a kerti slag, vagy úgy, mint a szivattyú? Dr. Zlinszky András ökológus, akadémikus és csapata ennek igyekezett utánajárni. Kísérleteik eredményét a TermészetBúvár címá folyóirat 2018/2. számában tették közzé. A kutatócsapat több, mint húszféle fát vizsgált meg, elsődlegesen abban az összefüggésben, hogy alszanak-e éjszaka, s ha igen, ez kifejeződik-e valahogy mozgásukban, megjelenésükben. A válasz: igen. Minden fa mutat valamilyen változást éjszakánként, néhány centiméterre felfelé mozdulnak, vagy tágulnak, vagy éppen lefelé mozdulnak az ágak és a levelek. De ezzel összefüggésben azt is felfedezték a kutatók, hogy a nappali-éjszakai mozgásnál van egy rövidebb ciklus, ez viszont a víznek a fa testében való mozgatásáért felelős. Olvassák el a cikket, nagyon érdekes, mint hogy maga a TermészetBúvár folyóirat is a hazai nyomtatott ismeretterjesztő média egy