Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt írta az újság...című sorozatunkban korábban megjelent,de ma is aktuális vagy érdekes,az írott (divatos szóval:printelt) sajtóban megjelent írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet. A HVG 2024.október 10-i számának 74.,utolsó lapján,a Portré rovatban interjút olvashatunk Gulyás Michelle-lel,a 2024.évi párizsi olimpia öttusa női egyéni számának győztesével. Gulyás Michelle beszél arról az időszakról,amikor még az sem volt biztos,hogy a Magyar Öttusaszövetség őt jelöli az olimpiai indulásra. Elmondja,mikor érezte felszabadultnak magát a nagy versenyen. Beszél sporton kívüli életéről is,rendőrnyomozói karriert is épít.  Számomra egy nagyon szimpatikus,kedves,életet szerető egyéniség rajzolódik ki a Horn Andrea által készített interjúból. Érdemes elolvasni,jobb kedvünk lesz tőle.

 A Story magazin 2019/27.számának 40-41.oldalán nagyon rokonszenves cikket olvashatunk Hodász András katolikus atyáról. András atya egy fiatalos,lendületes,sportot szerető emberként mutatkozik meg az Olvasónak. Cáfolja a katolikus egyházról elterjedt sztereotípiákat. Nem unalmas,nem öreges,nem távolságtartó,hanem közvetlen,valóságban élő egyházfi. Remek portré,sajnos,a szerző neve nincs feltűntetve.  Nagyon tetszik a 10 000 méter magasban történt gyóntatás,bár az ember ilyenkor felteszi a kérdést:csak nem attól félt a derék hívő,hogy lezuhan a gép? Szintén megragadja az Olvasót a fiataloknak rendezett alkalmakról szóló mondat.Egyszóval:jó kis cikk ez,jó volt olvasni.  "Koncertekre jártan,buliztam és szerelmes is voltam."Hodász András atya.  Story,2019/27.40-41.oldal

A Rubicon történelmi magazin 2018/2. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Szakály Sándor új szemszögből közelíti a magyar történettudományban rejtélynek számító " Kik bombázták Kassát?"- problematikát. Nem foglal állást egyik elmélet mellett sem, arra azonban rámutat, amiről az elmúlt évtizedek szakértői kissé megfeledkeztek: a bombák cirill betűsek voltak... - Schwarzwölder Ádám remekül összefoglalja írásában a világosi fegyverletételtől a 67-es kiegyezésig vezető utat. Szó esik Bach és Kempen bárókról ( utóbbi talán kevéssé ismert: ő volt a rendőrminiszter, ő építette ki Magyarországon az osztrák besúgói hálózatot), a passzív ellenállásról, báró Eötvös szerepéről ( ezt a történelemkönyvek agyonhallgatják), valamint természetesen Deák Ferenc és Kossuth Lajos vitájáról, a Húsvéti cikkről illetve a Kasszandra-levélről. - Gali Ádám remek portrét rajzol a mára kissé elfeledett Berzeviczy Albertről, a nagy kultúrpolitikusról, aki harminc éven át volt az Akadémia el...