Írott és elektronikus média régen és ma

 A pszichológia egyik legismertebb és legnépszerűbb ága a fejlődéslélektan. A tudományág egyik nagy kérdése az,hogy az ember egyes életkori szakaszainak van-e mindenkire érvényes,kötelező feladata. E.H.Erikson szerint van. Erről a Közösség folyóirat 2018/4. számában olvashatunk(Dr.Kálmánchey Márta:Fejlődési feladataink). Az óvodáskorban felszabadult játékosság a jellemző,a serdülőkorra az önazonosság-keresés,a felnőttkorra a gondoskodás stb. Tehát minden egyes életszakaszra jut valami általánosan kötelező feladat. Erikson ezen elméletének kritikusai -s erről már nem szól a cikk-inkább az egyéni élethelyzetek fontosságát hangsúlyozzák. Pl. vannak emberek,akiknek felnőtt korban kell önazonosságot keresniük,pl. ha új országban kezdenek új életet. Vannak idősek,akiknek gondoskodniuk kell,pl. akkor,ha házastársuk lebetegszik. Szóval,az elmélet kritikusai szerint Erikson egy sémát vázolt fel,amelytől mindenféle irányban lehetnek eltérések. 

 2022-ben elnökválasztást tartottak Franciaországban, a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron 58 százalékkal nyert, második helyen Maine Le Pen végzett 42 százalékkal. A nemzetközi sajtó, média túlnyomó többsége az ő győzelmét várta.Macron várható feladatairól az euronews.com interntetes oldalon olvashatunk cikket.  Macron győzelmi beszédében legfobtosabb teendőjének az árokbetemetést tartotta. Hangsúlyozta, hogy minden francia elnöke akar lenni, harcol a nők egyenjogúságáért, több figyelmet szentel a környezetvédelemnek( előző ciklusában Macront folyton támadták a környezetvédők, kevesellték a klímavédelemre fordított energiát és harcot). Csak annyit tudok erre mondani: gratulálok neki és járjon sikerrel,védje ki a szélsőbal és a szélsőjobb támadasait.  Egyébként Macron történelmi tettet hajtott végre:20 év után ő az első francia elnök, akit újraválasztottak. Ez azt mutatja, hogy a választók többségét meggyőzte az a politika, amit az elmúlt öt évben követett. 

 A Középiskolai Matematikai Lapok 1969/3. számában,a 105.oldalon találtam egy olyan feladatot,amely még engem,a nem éppen jó matekost is megfogott. Adott két város,A és B. Egy gyalogos A -ból B-be 2,3 óra alatt,vissza 2,6 óra alatt jutott el.Most jön az érdekes része:a két város közti útnak van egyenes,emelkedő és lejtős része.A gyalogos emelkedőn 3,a vízszintes szakaszon 4,a lejtőn 6 km/óra sebességgel haladt. Mit állapíthatunk meg AB útszakasz hosszáról? Nem szó szerint idéztem a feladatot. Hogyan kell megoldani?Szerintem kell hozzá egy kis képzelőerő. Kis segítség:ami A-ból B-be haladva valami,az B-ből A-ba haladva pont az ellenkező valami. Ja,és persze egyenletek is kellenek a megoldáshoz. Itt jut eszembe egy általánosabb gobdolat:a magyar sajtó és média mostanában olyan keveset foglalkozik logikával,matematikával,sakkal meg effélével. Régen rendszeresen közöltek az újságok sakkfeladványokat,ez ma már csak kevés sajtóorgánumban van.Pedig kellene,sok ember intellektuális robotmunkát

 A legtöbb ember valahogy leérettségizik matekból,aztán elfelejti az egészet-a banki hiteleknél meg csak kapkodja a fejét. Érdemes néha-olykor feleleveníteni,amit anno megtanultunk-legalábbis elvileg.  A Középiskolai Matematikai Lapok 1969/5. évfolyamában a matematikai alapműveletek nagy barátainak szól egy feladat. "Mi lehet az a két egész szám,melynek összegét,különbségét,szorzatát,hányadosát összeadva 800-at kapunk..."?(215.oldal,Gy 1230). A feladat második részét már nem is idézem. Szóval,az van,hogy ez a feladat nehéz és gondolkodtató. Mielőtt ugyanis nekiesnénk,elkezdenénk egyenleteket felírni és azokból különböző szorzatokat és törteket előállítani,el kell gondolkodnunk valamin:mi is az,hogy különbség?Mi is az,hogy hányados? Ha ezeken elgondolkodtunk,utána tudunk helyes egyenletekkel operálni. Ja:nem két megoldás lesz. Több. Jó gondolkodást,számolgatást!