Írott és elektronikus média régen és ma

 Mindig élvezettel olvastam az olyan beszámolókat, melyekben régészek, paleontológusok írják le, hogyan sikerült egy-egy értékes leletet felfedezni, az utókor számára megmenteni. Az efféle cikkek nemcsak az adott tudományterület szakemberei számára lehetnek érdekesek: ha netán egy pályaválasztás előtt álló ifjú pásztázza végig a sorokat, esetleg kedvet kaphat ahhoz, hogy a szóban forgó szakterületet válassza hivatásául. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/32. száában olvashatjuk Katona Lajos Tamás cikkét A baróti őselefánt címmel. Nagyon érdekes, egészséges izgalmakat keltő olvasmány. Arról szól, hogy 2008-ban, egy bányában, megtalálták és megmentették egy őselefánt ( masztodon) lábcsontjait. Remek stílusban íródott beszámoló, szinte ott érezzük magunkat, amikor a markológép " valami különöset" tesz hozzáférhetővé, vagy, amikor Szerző éppen preparálja a csontokat. Érdemes lenne a cikket középiskolákban, biológiaórákon ismertetni. Eleven, ugyanakkor bevezetést

 Akkoriban a régészet egyik nagy felfedezése volt,de kevés médiafigyelmet kapott...1972 és 1976 között Várna (Bulgária) mellett egy 2400-4000 éves sírleletegyüttest tártak fel,telis-teli finoman megmunkált erdélyi arannyal-számol be az Élet és Tudomány folyóirat 1978/24.száma(765.oldal). Csak a 36.sír,melynek fényképét is látjuk,több,mint ötven aranytárgyat tartalmaz.Csodás aranylelet az európai rézkorból. Több furcsaság is van a leletegyüttes körül: Több sírban csak aranyat találtak,embert nem. Ennek valamiféle szakrális célja lehet,véli az ÉT beszámolója. Olyan sír is van,ahol az emberi arcot agyagból formázták meg,aztán aranyékszerekkel díszítették. Az egyik sírban találtak egy aranyporral festett mintás agyagedényt. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy kereskedelmi célra szánt bóvliról van szó.Ez lenne a világ legkorábbi,ilyen jellegű tárgya.Vagy valaki az isteneket akarta megtéveszteni... Mindenesetre a várnai leletegyüttes hatalmas jelentőségű tudományos felfedezés.